Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 21. HÉTFŐ: Soares portugál szocialista vezető Bonnban a nyugat­német kormány és az SPD vezetőivel tárgyalt — Az NSZK területén rendkívüli méretű NATO- hadgyakorlat kezdődött. K.EDD; Befejeződött az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszaka, megkezdődött a 30. jubileumi ülésszak — Algír repülőterén ért véget a madridi egyiptomi nagy­követség három elrabolt diplomatájának 16 órás kalandja. SZERDA: Megkezdte tárgyalásait Washingtonban a fegyver- vásárlásról Peresz izraeli hadügyminiszter — Wil­son brit miniszterelnök látogatása Bukarestben. CSÜTÖRTÖK: Üjabb harcok Libanonban a jobboldali falan- gisták és arabok között — Vérbírósági ítéletek Madridban. i < PÉNTEK: Groraiko szovjet külügyminisztert fogadta Ford amerikai elnök — Megalakult az új portugál kor­mány — Kommunista polgármester Nápoly élén. SZOMBAT: Giscard d'Estaing görögországi hivatalos tárgya­lásai befejeződtek — Az Apollo űrhajósai család­juk körében a Szovjetunióban. Ez a hét is azzal telt el Portugáliában, hogy a vál­ságból kivezető utat keresték Azevedo tengernagy, a kije­lölt miniszterelnök és a pár­tok küldöttségei. Az új kor­mány programjában már ré­gebben megállapodtak, ha nagynehezen is; a kabinet összetételének meghatározá­sa még nehezebbnek bizo­nyult. Eleve nyilvánvaló volt, hogy két ellentétes, mi több, kizáró feltétel jelent­kezik: a kommunisták nem hajlandók hivatalosan részt venni olyan kormányban, amelybe bevonnák a PDP, az úgynevezett demokratikus néppárt jobboldali, burzsoá -elemeit is, Soares szocialisr ,tái viszont ragaszkodtak a PDP jelenlétébe?! Ilyen kö­rülmények között az kínál­kozott megoldásnak, hogy az új kormányban az egyes mi­niszterek ne pártjuk képvi­seletében, hanem szinte csu­pán személyes jogon szere­peljenek. így mégis csak he­lyet foglalhatnak egymás mellett a PKP-hoz és a PDP-hez tartozó politikusok is... A héten, ha lehet, to­vább erősödött a külső nyo­más Portugáliára. Sokasod­tak az ígéretek: ha az új kormány szavatolja a „plu­ralizmust", a többpártrend­szert, akkor Lisszabon szá­míthat Bonn és Brüsszel anyagi segítségére ... Bonn- oan a nyugatnémet kormány tett kötelező ígéretet 70 mil­lió márka „gyorssegély” fo­lyósítására. Brüsszelben pe­dig a közös piaci külügymi­niszterek erősítették meg a velencei ülésükön hozott ha­tározatukat, amely szerint 400 millió dollár hitelt bo­csátanak a portugál kormány rendelkezésére, ha Lissza­bon a közös piaci urak igé­nyei szerinti politikába kezd. Érdemes megfigyelni a munkamegosztást: az Egye­sült Államok most nyilváno­san és látványosan keveset tesz a portugál forradalmi fejlődés akadályozására, ezt inkább nyugat-európai szö­vetségeseire bízza! A washingtoni érzelmeket persze egy-egy. elszólás be­szédesen bizonyítja. AZ USÁ! római nagykövete, Volpe bökte ki a napokban, meny­nyire nem tétszik az ameri­kai kormányzatnak mindaz, ami Portugáliában történik. Óva intette az olaszokat is, hogy valami hasonló útra té­vedjenek. Volpét nyomban elkeresztelte az olasz sajtó „mister Golpe”-nak, a „gol- pe” pedig az államcsíny, a puccs közismert szava. A ta­láló, gúnyos elnevezés mö­gött valóban az húzódik meg, hogy a nemzetközi reakció nem riad vissza fa­siszta államcsínyek szerve­zésétől, ha egy országban számára kedvezőtlenül ala­kulnak a dolgok, ha a nép veszi kezébe az irányítást... A Portugáliára nehezedő nyomás egyik része épp az ilyen fasiszta puccsal való fenyegetőzés, amelyben eset­leg főszerep jutna Spinola tábornoknak, aki azonban Azevedo tengernagy kor­mányprogramjának elhang­zása után Párizsból vissza­tért brazíliai „támaszpont­jára” Visszatérvén az olaszor­szági eseményekhez: Moro miniszterelnök érdekes for­mában tett közvetett tárgya­lási ajánlatot az Olasz Kom­munista Pártnak, amelynek nevében aztán Berlinguer főtitkár válaszolt: előbb a kormány változtassa meg népellenes gazdaságpolitiká­ját, aztán tárgyalhatnak ár- ról., hogy az olasz .jcpinmu- nisták milyen részt vállalja­nak az ország problémáinak megoldásából. A nép sokhe­lyütt már döntött. Így Ná­poly népe is. A nagy dél­olaszországi város élére most kommunista polgármester ke­rült. Bologna, Firenze és Mi­lano után ez már a negye­dik olasz nagyváros, amely­nek baloldali és kommunis­ta vezetése van! (Visszaem­lékezem két évvel ezelőtti és az idei nyáron szerzett nápolyi tapasztalataimra: tömérdek teendő vár a gazdaságilag és közegészségügyileg, társadal­milag és erkölcsileg lezüllött helységben a kommunista városvezetésre. Mjnden har­madik felnőtt munka nélkül tengeti életét, a nyaranta újra meg újra fellépő kole- raveszély, a páratlan mére­teket öltött bűnözés, es így tovább. A kapitalizmus csőd­tömege az, amit most a kommunistáknak ott át kell venniük. Mégis hozzálátnak Augias istállójának a kita­karításához, mert ezt köve­teli a város lakóinak érde­ke, a választók bizalma. S az eredmények minden párt­propagandánál ékesebben fognak szólni. így van ez már rég Bolognában, leg­újabban pedig Firenzében és Milánóban. Még mindig Dél-Európában maradván szólni kell arról, hogy a hét közepén Brüsszel- . ben alkudozások kezdődtek a - Karamanlisz-kormány kül- -tfottei és a NATO vezetői kö­zött; Görögország bejelentett '.kivonulásáról a közös katonai szervezetből. Úgy, ahogyan ezt 1966-ban De Gaulle tá­bornok Franciaországa tette. Érdekes az időbeli egybe­esés: éppen aznap érkezett Athénba Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, hogy a francia—görög politi­kai és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tár­gyaljon. Fegyverszállításokról is, amelyek egyformán tar­toznak az üzleti szférába meg Párizs politikai törekvéseibe. Mirage vadászbombázók és francia páncélosok már ed­dig is nagy számban jutottak el Görögországba, most Ka- ramanlisz a görög flottát is francia segítséggel akarja megerősíteni — nyilvánvaló­an a törökök ellenében. Spanyolország szintén so­kat hallatott magáról a hé­ten. Egyrészt újabb vérbíró­sági ítéletekkel, amelyek azt bizonyítják, hogy a fasiszta Franco-rezsim az utolsó per­cig gátlástalanul alkalmazza kegyetlen, embertelen mód- »szereit, másrészt pedig a spanyol—amerikai tárgyalá­sok nyomán, amelyeknek tár­gya három légi- és egy flot­tatámaszpont. Az 1969-ben kötött szerződés a napokban jár le, meghosszabbításáról, illetve módosításáról már tíz alkalommal tárgyaltak spa­nyol és amerikai diplomaták, államférfiak (májusban Ford amerikai elnök látogatott el Madridba, személyesen is bi­zonyítandó mekkora jelentő­séget tulajdonít az USA a ka­tonai együttműködésnek Spa­nyolországgal. Akkoriban úgy látszott, hogy még a NATO- ba való meghívást is megfo­galmazza Ford Francónak, illetve Franco utódjának. Azóta kiderült, hogy legalább­is Dánia, Hollandia, Nagy- Britannia és .Norvégia meg­vétózná Spanyolország felvé­telét.) Madridban ma másfél mil­liárd dollárt kérnek öt évre a támaszpontok használati díjaként, ezenkívül pedig annak rendje-módja szerint, kölcsönös segélynyújtási szer­ződésben akarják megszerez­ni maguknak „az Egyesült Ál­lamok védelmét”. Márpedig Washingtonban viszolyognak az újabb katonai kötelezett­ségvállalástól, és a másfél- milliárdot is sokallják. Úgy hírlik, Kissinger maga veszi' kezébe most már az ügyet, láthatóan személyes siker céljából az esetleges meg­egyezéssel. - ­Ä spanyol—amerikai kül­ügyminiszteri alkudozásra az ENSZ-közgyűlés ad alkalmat. A 30., jubileumi ülésszakra számos külügyminiszter gyűlt egybe, jelenlétük élénk dip­lomáciai tevékenységet tesz lehetővé. A legkiemelkedőbb esemény Gromiko szovjet külügyminiszternek Ford amerikai elnöknél tett láto­gatása volt. Számos fontos kérdést vitattak meg eszme­cseréjükön, a többi között az újabb SALT-egyezmény elő­készítését, úgy, ahogyan azt a tavaly novemberi vlagyivosz- toki találkozón kilátásba he­lyezték. Magának az ENSZ- közgyűlésnek a munkáját, eredményeit szintén nagy ér­deklődéssel várja a világ közvéleménye. Pálfy József 61. Golubics fél. Dermedt mozdulatlansága 'jelzi. A tőr döfésre áll á kezében. Maga is érzi, hogy mozognia kellé-, ne, hogy egy kicsit higgad­tabban kellene kivárnia. Szá­mol magában, a zajokat igyekszik megfejteni. Csodál­ja a nagydarab Ángyást, aki TELEX... BUDAPEST Jacques De Bonis, a „France Munkáspárt az ellenforradalomban Fél évszázaddal ezelőtt, 1925. szeptember végén a fő­városi és a vidéki polgári, el­lenforradalmi sajtó széles szalagcímek alatt adott hírt a Magyarországi Szocialista Munkáspárt és a Kommunis­ták Magyarországi Pártja harcosainak, vezetőinek, negy­venöt kommunistának a le­tartóztatásáról. A horthysta rendőrség politikai nyomozó főcsoportja nemcsak az MSZMP és a KMP vezetőit. Gőgös Ignácot. Öli Károlyt, Humán Katót, Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt vette őrizetbe, hanem az MSZMP központi és helyi szervezeteinek szá­mos vezetőségi tagját is. A Tanácsköztársaság meg­döntését követően azonnal megkezdődött a KMP újjá­szervezése. Ezt a fasiszta rendszer kegyetlen intézke­dései, a fehérterror sem tud­ta megakadályozni. Az újjá­szervezés folyamatát a KMP 1925 augusztusában tartott I. kongresszusa zárta le. A legális keretek között működő szociáldemokrata párt opportunista politikájá­val szemben már a huszas évek elején kialakult egy párton belüli ellenzéki áram­lat, amely a Népszava szer­kesztőségéhez írott levelek­ben, az SZDP kongresszusain elmondott hozzászólásában fellépett a megalkuvás ellen. Az erősödő bíráló hangokat a szociáldemokrata vezetők ki­zárásokkal akarták elfojtani, de sokan önként is kiléptek egy új munkáspárt meg­alakításának reményében. A KMP támogatásával, irányí­tásával szerveződő ellenzék 1925 tavaszára annyira meg­erősödött, hogy lehetőség te­remtődött egy kommunista vezetésű osztályharcos, legá­lis munkáspárt megalakításá­ra. Az 1925. április 14-én megalakult MSZMP nemcsak baloldali forradalmi munkás­párt volt, hanem ugyanakkor a KMP fédőszervgzete •«. Programjában követelte a demokratikus szabadságjogok biztosítását, az egyenlő és titkos választójogot, áz álta­lános politikai amnesztiát, a kivételes törvények megszün­tetését. A következetesen osztály­harcos politika, a szervezett sikerek, az eredményes akci­ók hamarosan felkeltették a horthysta rendőrség figyel­mét. A forradalmi tevékeny­séget letartóztatásokkal kí­vánták megtörni. Azonban sem a korábbi. sem az 1925. szeptember 21-én megkezdő­dött terrorhullám, majd a ki­szabott összesen közel 70 év börtönbüntetés sem tudta megtörni az MSZMP erejét, sőt, vezetőinek bátor helytál­lása csak növelte népszerűsé­gét. Az MSZMP 1926 márciusá­ban nyilvánosságra hozta az első olyan marxista agrár- programot Magyarországon, amely tökéletesen megfelelt a konkrét viszonyoknak. A földosztást követelő program növelte, szélesítette a párt befolyását, s hozzájárult a földműves proletárok és a városi fizikai dolgozók szö­vetségének, a munkás-paraszt szövetségnek a megteremtésé­hez. Az MSZMP 1926 őszén, szembeszállva az egyre foko­zódó üldözésekkel, készült a parlamenti választásokra. A szociáldemokrata vezetőknek javasolta a munkásegység­front megteremtését, ezt azonban az opportunista ve­zetők visszautasították. Az MSZMP ekkor Győrött, Szol­nokon, Kaposvárott. Gyomán és Gyomron kísérelt meg je­löltet állítani, a horthysta ha­tóságok azonban mondvacsi­nált ürügyekkel megakadá­lyozták a választási harcban való részvételt. 1927 elején tovább fokozódott a hatósági terror és üldözés a legális munkáspárt ellen. Szinte egy­mást érték a letartóztatások, a bírói ítéletek s a párt, amely ell ?n sohasem hoztak ugyan fo nális betiltó határozatot, a fél évszázaddal-ezelőtt kibon­takozó. s azt követően egyre erqsödő üldözési miatt las$an beszüntette tevékenységét. i ‘Harci tapasztalatai,' poli tíkai célkitűzései azonban, túlélték tényleges létét. (—s —j) Nouvelle”-nek, az FKP heti­lapjának szerkesztője 1975 tavaszán interjúsorozatot ké­szített Aczél Györggyel, az MSZMP PB tagjával, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel, a szocializmus magyar- országi építésének különböző kérdéseiről. Az interjúsoro­zatot „Egy elmaradt vita he­lyett" címmel, röviddel a francia kiadás után a Kos­suth Könyvkiadó is megje­lentette, Roland Leroy az FKP KB PB tagjának, a KB titkárának előszavával. HELSINKI Helsinkiben befejezte mun­káját a kelet—nyugati keres­kedelem kérdéseivel foglal­kozó háromnapos szeminári­um, amelyen az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Német Szö­vetségi Köztársaság és más nyugati országok üzleti kö­reinek képviselői, valamint a Szovjetunió, Magyarország és a Német Demokratikus Köz­társaság szakemberei vettek részt. A szemináriumon hang­súlyozták, hogy az európai biztonsági konferencia lerak­ta e kapcsolatok kiszélesíté­sének és elmélyítésének szi­lárd alapját. UJ-DELHI Indira Gandhi indiai kor­mányfő bírálóan reagált Ford amerikai elnök e hét közepén elhangzott egyik kijelentésé­re, amely hátrányos színben próbálta feltüntetni az Indiá­ban a közelmúltban végre­hajtott intézkedéseket — je­lenti a UPI amerikai hír- ügynökség. Az indiai minisz­terelnök rámutatott, hogy „vannak olyan, országok, ame­lyek nekik nem tetsző rend­szerek vagy államok eseté­ben megengedettnek érzik a politikai nyomás eszközét”. LAUSANNE Hatvan svájci, olasz és spa­nyol munkás pénteken este egy Lausanne-i katolikus templomban családjával együtt 24 órás éhségsztrájkot kezdett, tiltakozásul az újabb spanyol halálos ítéletek el­len. RÓMA Olaszország három nagy szakszervezeti szövetsége, a CGIL, CISL és UIL úgy ha­tározott, hogy szombattól egy héten át bojkottálják az olasz- országi kikötőbe érkező spa­nyol hajók be- és kirakását, tiltakozásul a halálos ítéletek ellen. Az olasz politikai pár­tok többsége, köztük az Olasz Kommunista Párt, az Olasz Szocialista Párt és a keresz­ténydemokrata párt szintén tiltakozott a spanyolországi halálos ítéletek eile” hanyagul kaparássza a kör­me alját és sokszor fél arasz­nyira kúszik az ablak felé. Néha megszorítja a vállát, vagy a kezét, bátorítja. Ta­lán észrevette, hogy félek? Éjfél is elmúlt már. Fáz­nak. A mesterlövészek há­rom irányból állnak készen­létben. Pokrócokat, filcdara­bokat hoztak, meleg vatta­ruhát húztak már magukra. Ha mindenki meggémtoere- dik is, nekik nem szabad fázniuk. A különleges lám­pák remekül beváltak. Gyor­san lehozták ide a vezetéke­ket és felszerelték a techni­kusok. A fényképészek el­hozták az első fotókat. Meg­döbbentő, hogy ilyen körül­mények között is, viszonylag pontos portrékat készítettek a két banditáról. — Megérkeztek az azono­sítások — jelenti az őrnagy a félig szundikáló ezredes­nek. — Mindkettő bűnöző. Az egyik erőszakos nemi kö­zösülés, .szándékos emberölés kísérlete miatt volt büntet­ve. A másik, a szakáll nél­küli lopásért, garázdaságért kapott börtönbüntetést. Nem érdemelnek túl sok kíméle­(Folytatás az 1. oldalról) Azevedo tengernagy, a ha­todik ideiglenes kormány mi­niszterelnöke közölte, hogy kormányának egyik fő törek­vése lesz a közrend, mégpe­dig a demokratikus közrend helyreállítása. Kijelentette, hogy kabinetjét nem koalíci­ós, hanem egységkormánynak tekinti. A kormány program­jában foglaltakat idézve „plu­ralista szocializmus” építésére utalt, de hangoztatta egy „Portugál Szocialista Köztár­saság” majdani megteremté­sének szükségességét is. A gyarmatosítás felszámolásáról szólva azt mondta, hogy foly- tatiák a folyamatot, jóllehet ■■HMHaHnMaHai tét. Azt még nem sikerült megállapítani, honnan sze­rezték a fegyvereket. — Ez is valami. A szülők­ről tudnak valamit? — Igen. A kisebbnek az anyja tanácsi funkcionárius. Az apja elvált tőlük. Az is vezető ember. Pontosan "ké­ri, ezredes elvtárs? A sza­kállas szüleiről nem tudnak. Lehetséges, hogy fal néven élt. De a kisebbiknek ideho­zatom az édesanyját. Már intézkedtem. Ha éjjel nem jutunk dűlőre, reggelre itt lesz az asszony. Odaküldjük az ablak elé. Vajon mit mondanak neki? — Jó, eredményes lépés, csak az a gyengéje, hogy még egy nappal számolnunk kell. Bírják az asszonyok? — Lemegyek a legények­hez. Úgy látom, Golubics nagyon fáradt. Attól tartok fél, teljesen elmerevedik. Ilyenkor ájulás is bekövet­kezhet. Rettentően nehéz koncentráció. (Folytatjuk) a 14 éves gyarmati háború számos súlyos következmény­nyel járt. Utalt az Angolából és Timorból elmenekülő tíz­ezrekre. „Igyekszünk enyhí­teni szenvedéseiket” — mond­ta Azevedo. „A kormány — összetétele miatt — távolról sem felel meg azoknak az erőknek, amelyek érdekeltek a forra­dalmi folyamat biztosításá­ban, A Portugál Kommunista Párt bírálja a Demokratikus Néppárt (PPD) tagjainak részvételét. A Szocialista Párt-“ politikai törekvései: és tevékenysége, valamint az erőviszonyok nem indokolják azt sem, hogy a szocialisták­nak ennyi tárcájuk legyen” állapítja meg a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának szombatra virradóra kiadott nyilatkozata. A párt azért tárrfogatta az új miniszterelnök kormány­alakítási erőfeszítéseit, mert azok kudarca esetén a mosta­ni politikai és katonai hely­zetben a másik alternatíva egy jobboldali kormány lett volna. Egy jobboldali kor­mány és a hatalmi űr kedve­ző légkört teremtett volna az ellenforradalmi erők előretö- séhez, sőt puccsához is. A PKP emlékeztet a dolgozó tömegek legutóbbi nagysza­bású megmozdulásaira, ak­cióira és leszögezi: a portu­gál forradalom súlyos válság­ból határozottsággal, a harci elszántság és a szervezettség fokozásával, a népi mozga­lom. a forradalmár katonák, tiszthelyettesek és tisztek egységének megszilárdításá­val, a nép és az MFA szövet­ségének megerősítésével le­het kilábalni. A Portugál Kommunista Párt Veiga de Oliveira tár­sadalmi fejlesztésügyi minisz­ter révén egy tárcát kapott. Néhány minisztériumban ál­lamtitkárai (miniszterhelyet­tesei) is lesznek. I J § wif H ■ 11 ‘Til7T© ■L-..J1.JI— I «L..1 I W A I JL^ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom