Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-03 / 181. szám
4 kelet-magyarorszag 1975. augusztus 3. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amely 1973. július 3-án kezdte meg munkáját Helsinkiben, majd 1973. szep- ember 18-tól 1975. július 21-ig folytatódott Jeniben, 1975. augusztus 1-én Helsinkiben lefejezést nyert az Amerikai Egyesült Álla- nok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein. Luxemburg, Magyarország, Málta, Mona- :o, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, 3an Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, i Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökország és a Vatikán magas képviselői részvételével.” Ezzel a bekezdéssel kezdődik a finn fővárosban augusztus 1-én aláírt több mint száz ildalas záróokmány, amelynek ángol, francia, (lémet, olasz, orosz és spanyol nyelvű eredeti példányát a Finn Köztársaság kormánya vette át levéltári megőrzésre, egy-egy hiteles másolatát pedig a finn kormány valamennyi részt vevő állam rendelkezésére bocsátotta. A záróokmány négy fő-----illetve a „me-1 diterrán fejezettel” öt — fejezetre tagozódik Ezek a következők: I. Az európai biztonságra vonatkozó kérdések. II. Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezet- védelem területén. III. A Földközi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdések. IV. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken. V. Az értekezletet követő intézkedések. A záródokumentum első fejezetének bevezetőjében a részt vevő államok megerősítik azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakulását és biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között népeik valódi és tartós békében, a biztonságukat fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesen élhetnek. További erőfeszítéseket tartanak szükségesnek, hogy az enyhülés állandó és egyre életerősebb, átfogóbb és egyetemes méretű folyamattá váljék. A bevezető hangsúlyozza továbbá, hogy az európai biztonság oszthatatlan, s hogy az európai béke és biztonság szorosan összefügg az egész világ békéjével és biztonságával. Kimondja végezetül, hogy „minden országnak hozzá kell járulnia a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához és valamennyi nép alapvető jogainak szavatolásához, gazdasági és társadalmi haladásának és jólétének előmozdításához.” Az első fejezet és az egész záróokmány alapvető politikai fontosságú része a „nyilatkozat a részt vevő államok kapcsolatait szabályozó elvekről”, amelynek előszavában a részt vevő államok „ünnepélyesen kinyilvánítják azt az eltökéltségüket, hogy mindegyik részt vevő állam valamennyi többivel fennálló kapcsolataiban, tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre, tiszteletben tartja és megvalósítja az alábbi elveket, melyek kölcsönös kapcsolataik szabályozásában elsődleges fontosságúak”. Ezután következik a dokumentumban a „tíz elv” kifejtése. AZ ELSŐ ELV SZERINT a részt vevő államok (alattuk itt és a következőkben is a 33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada értendő) tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre való jogát, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szabad megválasztásának és fejlesztésének jogát. Ebben az elvben foglaltatik az az utalás, hogy az államok határai a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megállapodással megváltoztathatók. A MÁSODIK ELV ALAPJÁN az államok egymás közötti és általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. A HARMADIK ELV a határok sérthetet- énségét, a NEGYEDIK az államok területi épségének tiszteletben tartását mondja ki. AZ ÖTÖDIK ELV a vitás kérdések békés -endezése, ezen belül gyors és igazságos megadása felől intézkedik, egyebek között olyan sszközök alkalmazásával, mint a tárgyalás, a ázsgálat, a közvetítés, a békítés, a döntőbíráskodás. A HATODIK ELV SZERINT „a részt vevő államok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármily módon, közvetlenül vagy közvetve, kü- lön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részt vevő állam belső törvényhozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe”. A HETEDIK ELV RÖGZÍTI az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát. A NYOLCADIK ELVBEN a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga kapott megfogalmazást. A KILENCEDIK ELVBEN a részt vevő államok vállalják, hogy az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással „és az összes többi állammal”. Ez az együttműködés a kölcsönös megértést és bizalmat, a baráti és jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi békét, a biztonságot és az igazságosságot hivatott szolgálni. A TIZEDIK ELV a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését írja elő. A következőkben a részt vevő államok megállapítják, hogy „a jelen nyilatkozat nem érinti jogaikat és kötelezettségeiket, sem a vonatkozó szerződéseket és más egyezményeket és megállapodásokat”. Az erőszakról való lemondásról és a viták békés rendezéséről szóló „bizonyos elvek megvalósításával összefüggő kérdések” zárják le a dokumentum első fejezetének első részét. Az első fejezet második része „bizalom- erősítő intézkedésekről, a biztonság és leszerelés néhány vonatkozásáról szóló okmány”. Ennek keretében szó van az olyan nagyobb hadgyakorlatok előrejelzéséről, amelyeken a részt vevő csapatok teljes létszáma meghaladja a 25 000 főt, amelyeket bármely részt vevő állam területén Európában, valamint értelemszerűen a hozzátartozó tengeri térségben és légtérben tartanak. Az előrejelzést nem később, mint 21 nappal a hadgyakorlat kezdete előtt adják. „A részt vevő államok felhívják a többi részt vevő államokat, hogy önként és kétoldalú alapon, a kölcsönösség és valamennyi részt vevő állam iránt tanúsított jóakarat szellemében, küldjenek megfigyelőket a hadgyakorlatokra”. „A részt vevő államok elismerik, hogy saját belátásuk szerint előre jelezhetik nagyobb katonai mozgásaikat is azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a bizalomerősítéshez.” A záróokmány a leszerelés kérdésében a következőképpen foglal állást: „A részt vevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Európában és erősítsék biztonságunkat. Meggyőződésünk, hogy olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépéseket jelentenek az általános és teljes leszerelés végleges megvalósítása felé, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke és a biztonság megerősödését kell majd eredményezniük az egész világon.” Az EBK záródokumentumának második fejezete igen részletesen és konkrétan tárgyalja az együttműködés fontosságát és lehetőségeit a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén, általános irányelveket és tárgyi ajánlásokat ad. A kereskedelmi együttműködésről szóló általános rendelkezések egyebek között megemlítik, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően hathat a kereskedelem fejlődésére. A továbbiakban szó van a nemzetközi üzleti kapcsolatokról, a gazdasági és kereskedelmi információ-cseréről, a marketing tevékenység hatékonyabbá tételéről, az ipari kooperációról és a közös érdeklődésre számot tartó európai regionális és szubregionális tervekről, a szabványok összehangolásáról. Ugyanez a fejezet a következő területekre bontva tárgyalja a tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit: mezőgazdaság, energetika, új technológiák, fizika, kémia, meteorológia és hidrológia, óceánkutatás, szeizmikus kutatások, glaceológia, elektronikus számítástechnika, távközlési és információs technika, űrkutatás, orvostudomány, közegészségügy, végül környezeti kutatások. A környezetvédelmi együttműködés fejlesztése Európában különösen kívánatos olyan területeken, mint a levegő- és vízszennyezés korlátozása, az édesvizek hasznosítása, a tengeri környezet védelme, a talajvédelem, a természetvédelem, a környezeti feltételek javítása lakott területeken, végül a környezeti változások figyelése, előrejelzése és értékelése A második fejezetben kapott helyet olyan kérdés, mint az idegenforgalom fejlesztése, a külföldi munkások és alkalmazottak gazdasági és szociális problémái, továbbá a szakemberképzésben megvalósítandó nemzetközi együttműködés. A záróokmányban viszonylag rövid fejezet foglalkozik a Földközi-tengeri térség biztonságával, és az ott szóba jövő együttműködés kérdéseivel, különös tekintettel arra, hogy a térségben nem csak európai államok vannak. Ezek némelyike, így Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó, Szíria és Tunézia, lehetőséget kapott arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszában — képviselői révén — ismertethesse véleményét a napirenden szereplő kérdésekről. „Együttműködés emberiességi és egyéb területeken” — ez a címe a záróokmány következő fejezetének, amely az EBK úgynevezett „harmadik kosarának” témáit foglalja magában. Bevezetőben a részt vevő államok tolmácsolják azt az óhajukat, hogy hozzájáruljanak a béke és a népek közötti megértés erősítéséhez, az emberi személyiség szellemi gazdagodásához, faji, nemi, nyelvi és vallási megkülönböztetés nélkül. Hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a fokozódó csereakciók a kultúra, valamint az oktatás területén, a tájékoztatás bővítése, az emberek közötti kapcsolatok és a humanitárius kérdések megoldása hozzájárul az említett célok eléréséhez. Együttműködnek egymással, fejlesztik és erősítik a meglevő együttműködési formákat, igyekszenek új módokat és eszközöket is kimunkálni, de hangsúlyozzák azt a meggyőződésüket, hogy „ennek az együttműködésnek a részt vevő államok közötti kapcsolatokat szabályozó elvek teljes tiszteletben tartásával kell megvalósulnia, amelyeket a vonatkozó dokumentum rögzít”. Az „emberi kapcsolatok” alfejezet olyan kérdésekre tér ki, mint a családi kötelékek alapján megvalósuló kapcsolatok és találkozók, a családegyesítés, a különböző államok állampolgárai közötti házasságkötések, személyi, és szakmai rendeltetésű utazások, sportkapcsolatok, — természetesen mindezek nemzetközi vonatkozásban. Külön alfejezet foglalkozik a szóbeli és nyomtatott információk, a filmre rögzített, a rádió- és televízió-információk cseréjével, a nemzetközi tájékoztatásügyi együttműködéssel, a külföldön dolgozó újságírók munkafeltételeinek megjavításával, majd ugyancsak külön alfejezetet kapott az okmányban a nemzetközi kulturális, illetve nevelésügyi kapcsolatok fejlesztésének kérdése. A részt vevő államok „ösztönzik az idegen nyelvek és civilizációk tanulmányozását, ami fontos eszköz a népek közötti érintkezés bővítéséhez, minden egyes ország kultúrájának jobb megismeréséhez, s a nemzetközi együttműködés bővítéséhez is”. Az értekezlet záróokmányának zárófejezete a konferenciát követő intézkedéseket foglalja össze. A részt vevő államok itt hangot adnak annak a szándékuknak, hogy megvalósítják az értekezlet záróokmányának rendelkezéseit, újabb egyoldalú, kétoldalú és sokoldalú erőfeszítéseket tesznek, hogy folytassák „az értekezlet által megkezdett sokoldalú folyamatot”. E célból eszmecseréket folytatnak, megszervezik képviselőik találkozóit, elsőként a külügyminiszterek által kijelölt képviselők értekezletét. „Ez az értekezlet részletesen kidolgozza a megfelelő módozatokat, amelyek hasonló találkozók megrendezésére vonatkoznak, és amelyek magukban foglalhatják az újabb hasonló találkozók, valamint egy új értekezlet megrendezésének lehetőségét. Az első ilyen találkozóra 1977-ben kerül sor Belgrádban. Ezt az értekezletet 1977. június 15-én készítik elő egy belgrádi találkozó alkalmával, ahol döntenek a külügyminiszterek által kinevezett képviselők értekezletének időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről”. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában az aláírásokat a következő szövegű bekezdés előzi meg: „A fentiek hiteléül, a részt vevő államok alulírott magas képviselői, tudatában annak, hogy államaik kiemelkedő politikai fontosságot tulajdonítanak az értekezlet eredményeinek, kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy a fenti szövegekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően fognak cselekedni, e záróokmányt aláírásukkal látták el”. (MTI) Brezsnyev—Ford-lalálkozó Szombaton Helsinkiben újabb megbeszélést tartott Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke: jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter is. Brezsnyev és Ford nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit. Leszögezték, hogy a tanácskozás záróokmánya, amely a résztvevők kollektív politikai akaratát testesíti meg, kiváló alapot teremt Európának a béke és a gyümölcsöző együttmű- dés földrészévé való változtatásához, nagymértékben hozzájárul a nemzetközi biztonság és az egyetemes béke megszilárdításához. A felek véleménycserét folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok tovább fejlesztéséről. Nagy figyelmet fordítottak a hadászati fegyverek korlátozásának problémájára: azokat a kérdéseket, amelyekben a megbeszélés során megegyezésre jutottak, a genfi tárgyalóküldöttséghez továbbítják, megszövegezésre. A még függőben lévő kérdésekkel kapcsolatban folytatódnak a tárgyalások. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és a belkereskedelmi miniszter KÖZLEMÉNYE egyes fogyasztói árak emeléséről A világpiaci árak tartós emelkedése, valamint a belföldi ráfordítások nagyrészt emiatt adódó növekedése szükségessé teszi az üzemanyagok, továbbá egyes fa- és építőanyagok fogyasztói árának emelését. Az áremelés célja, hogy ösztönözzön ezeknek az anyagoknak ésszerű, takarékos felhasználására és emellett mérsékelje az állami költségvetésnek az utóbbi időben az import ártámogatások miatt jelentősen megnövekedett terheit. 1975. augusztus 4-én az üzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Az új árak a következők: Motorbenzin (86 százalékos, kútár) literenként 5,00 Ft, motorbenzin (92-es, kútár) literenként 6,50 Ft, motorbenzin (98-as, kútár) literenként 8,00 Ft, gázolaj (kútár) literenként 4,00 Ft. Az áremelés körébe vont fa- és építőanyagok fogyasztói áremelésének mértéke a következő: Fenyő gömbfa 20—49 százalék, ezen belül pl. fenyő rúdfa 20 százalék rönk 49 „ fenyő faragott gerenda és fenyő fűrészáru 40 százalék épületasztalosipari termékek 13—41 százalék, ezen belül pl. ajtó 23 százalék ablak 21 „ faház 13 „ hajópadló 32 „ normál parketta 21 „ tölgy normál parketta 31 „ tölgy mozaik parketta 41 „ egyéb lombosfából készült mozaikparketta 24 „ faredőny 25 „ falburkolat fából 31 „ vasbetongerenda átlagosan 20 „ ezen belül M jelű vasbetongerenda 10 százalék azbesztcement tetőfedő pala és burkolólémez 14 „ azbesztcement hullámpala és idom 29 „ fedéllemez 15 százalék.
