Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
1975, július 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Érdekek sorrendje LAKASFESTÉSRE, — MÁZOLÁSRA márciustól hiába keresünk vállalkozót. A szövetkezetek, a kisiparosok már foglaltak. Nem naponta, nem is évente van ilyen nagy munkára szükség, korábban, még a fő szezon előtt kellett volna észbekapni. Igenám, csakhogy egy szövetkezet már tavaly elvállalta a festést és mázolást, árajánlatot is adott, de időközben „fontos" közületi munkát kapott, és visszaadta a megbízást. Ez ugyanis számára jövedelmezőbb. A lakosság részére csak maximált áron, a közületnek szabad áron számlázhat. Személyes .probléma? Látszólag az egyéni érdek ütközik a szövetkezetével. Valójában a lakossági (a társadalmi) érdek a csoportéval. Mint némely más esetben, amikor nem találjuk például az általunk keresett cikket az üzletekben, de felfedezzük drágább változatát. S mindannyiszor, amikor a fogyasztói igények, a vevő, a társadalmi szükségletek fölé emelkednek a termelői, az eladói érdekek. Az indokolatlan, vagy jogtalan vállalati és szövetkezeti jövedelemnövelésnek nem is mindig közvetlenül a fogyasztók a kárvallottjai. Gyakrabban és nagyobb sérelem éri a népgazdaságot. Közvetve valamennyiünket, mégis többnyire észrevétlenül elmegyünk mellette. Az indokolatlan készletnövelések ellen például ritkán tiltakozunk személyes beszélgetések alkalmávaL és a társadalmi fórumokon. Annál gyakrabban emlegetjük az anyag- és szerszámhiányt. Holott a túlzott biztonság, a teli raktár — a felesleg — egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél társadalmi méretekben szüli a hiányt. A vállalatok jelentős része a szocialista országokba irányuló export túlteljesítésére törekszik, s tartózkodik a nagyobb erőfeszítéseket igénylő, kisebb szériával, fokozott minőségi és korszerűségi követelményekkel párosuló tőkés kiviteltől. Holott a népgazdaság tervszerű fejlődése; egyensúlyi helyzete, a vállalat jövője a minden piacon értékesíthető termékek gyártásának fokozását igényelné. Sok, főleg gépipari vállalat értékesítési gondokkal küszködik, miközben a tőkés export nép- gazdasági előirányzatai nem teljesülnek. AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSÁN joggal bírálták a szűk látókörű, nép- gazdasági károkat okozó vállalati, szövetkezeti döntéseket, a csoportérdekek mindenek fölé helyezését. És határozottabb fellépést sürgettek. A központi irányító szervek, az ágazati minisztériumok — hangsúlyozták a legmagasabb pártfórumon — nem nézhetik tétlenül, hogy a vállalatok, a szövetkezetek feladataikat félreértve a társadalom rovására növeljék jövedelmeiket. A vállalatok irányítása hibák, visszás jelenségek láttán feltételezi a beavatkozást, szükség szerint az utasítást, a vezetők felelősségre vonását is. Persze nem mondhatunk le a vállalatok kezdeményező készségéről, rugalmas munkájáról, ha bizonyos intézkedések, például némely anyagok központi elosztása, kalkulációs és árelőírások, korlátozzák is az önállóságot. A népgazdasági érdekek részben fegyelmezett gazdálkodást, részben nagyfokú manőverezést feltételeznek. A vezetés, az előrelátás, a magasfokú tudatosság rokon fogalmak. A szocialista vezető nem csupán lojális, ha társadalmi érdekekről van szó. Nem is csupán fegyelmezett végrehajtója a központi előírásoknak és betartója a közös érdekeket szolgáló játékszabályoknak, hanem mindenekelőtt aktív és kezdeményező. Világos és lelkesítő célokat jelöl meg, s képes mozgósítani, magával ragadni az egész kollektívát. E vezetői erényekre talán még soha nem volt olyan szükség, mint napjainkban, amikor a kedvezőtlen világgazdasági változások hatására jelentős veszteségek érik népgazdaságunkat. S az egyesúlyi gondokat csak fokozzák az értékesítési nehézségek a tőkés piacokon. KÉTSZER AD, KI GYORSAN AD — tartja a közmondás. S napjainkban kétszeresen árt az a vállalat és a szövetkezet, amely vélt érdekeire apellálva növeli társadalmi, gazdasági gondjainkat. De esetleg árt akkor is, amikor csökönyösen csak a kitaposott utakon hailandó járni. Mert csak fokozott erőfeszítésekkel, kezdeményezésekkel, áldozatos — esetenként kockázatos — vállalkozással csökkenthetők a veszteségek, javulhat a magyar népgazdaság egyensúlyi helyzete. K. J. Veszélyes üzem Ismét elszaporodtak a vasúti balesetek. Pontosabban: sok az olyan baleset, amelyik a vasút- közút kereszteződéseknél következik be a járművezetők figyelmetlensége miatt. Néhány példa: Balkányban, a község belterületén jó egy hónapja egy mikrobusz akart a vonat előtt átmenni a síneken — sikertelenül. Szerencsére csak ketten sérültek meg. Június közepén Kótajban az UH 03—59-es rendszámú személygépkocsit vezették figyelmetlenül, a sorompó nélküli vasúti átjáróban a kocsit elütötte egy vonat. Azon kár vitatkozni, hogy a közlekedési szabályok egyértelműen előírják a vasúti kereszteződéseknél a fokozott figyelmet. Azonban újabb jelek arra mutatnak, hogy vannak „türelmetlen” gépkocsivezetők, akik saját maguk és utasaik testi épségét veszélyeztetve az egyértelmű tiltó jeleknek is fittyet hánynak. Bizonyítja ezt, hogy sokan megkerülik a félsorompókat, amikor azokat lezárták, s a villogó . vörös fény is figyelmeztet a veszélyre. Másik gond, hogy sokan a vasúti pályatestet választják járdául, lerövidítve útjukat. A tiltott helyeken történő közlekedésért már sokan életükkel fizettek, mint ahogy az idén is volt halálos baleset emiatt. Ugyancsak gond, hogy a sínek mellett lévő mezőgazdasági üzemek sem veszik figyelembe a tiltó rendelkezéseket. Legutóbb, alig egy hónapja Nyírmada és Vásá- rosnamény között egy a sinek mellett legelésző birkán? ájba szaladt be a vonat, egyszerre 103 birkát gázolt halálra. Megkezdődött az aratás, bekapcsolódtak a közlekedésbe a mezőgazdasági gépek is. Ezzel nőtt a közlekedésben részt vevők száma, de nem törvényszerű, hogy több legyen a baleset is. A védekezés, a megelőzés csak az előírások, a biztonsági szabályok pontos megtartása lehet. A vasút veszélyes üzem, ezt kell nézni annak, aki akár utasként, akár a síneken áthaladva kerül kapcsolatba a vasúttal» L. B. „Szememláttán a földből nőtt ki a Jósaváros”. Lipcsei József kőműves munkája sok házban benne van. Most az új óvodánál dolgozik. (H. J. felv.) a 1 utas érdekében PANORAMA ÉS MENETREND — Ezt vette figyelembe, ebből indult ki pártbizottságunk is, amikor felméréseket végzett. Ezt is vizsgáltuk — mondja az üzemi pártbizottság titkára. Kevés járat volt korábban a Ságvári-telepre, az iparne. gyedekbe. Ezen segítettünk. A kevés befogadó képességű buszok helyett részben nagyobbakat állítottunk a forgalomba. A tömegközlekedés javítása A Volán üzemi pártbizottsága intézkedési tervet készített a pártértekezleten elhangzott észrevételekről, ja. vasiatokról, kezdeményezésekről. A gazdasági vezetés részére a személyszállítással kapcsolatos gondok megoldása többségének határidejét június elsejében jelölte meg. — Sikerült-e a párthatározatot végrehajtani? — Jórészt igen. Vizsgálataink, felméréseink bizonyítják, hogy sokat javult a helyzet a pártértekezlet előtti viszonyokhoz képest. Lehetőségeinkhez mérten a személyforgalom helyzete 'javult. A tavasszal tizenhét Ikarus 255-öst és 260-ast kaptunk. E panorámásakból 14 Nyíregyháza tömegközlekedését javítja, három az új járatokat szolgálja. Segítette a megoldást szerintünk az is, hogy a pártértekezlet határozatát megküldtük a Volán Trösztnek, s látták, milyen gonddal küzdünk. Berencsi Gyula ez évben lesz 30 esztendős, ö a Volán 5-ös számú Vállalat üzemi pártbizottságának a titkára. Fiatalon, kevés mozgalmi gyakorlattal. Ez év január 25- én választották meg. Korábban, s még fiatalab- ban (!) egy elég rázós területnek. a teherforgalmi és kereskedelmi osztálynak volt a gazdája. Osztályvezetőként. Ebben van gyakorlata, ta. pasztalata, amit most, mint párttitkár is igyekszik hasz, nosítani. — Nem lesz könnyű. Vállalatunknak csaknem 2600 dolgozója van. Ebből 212 a párttag, akik hét alapszervezetben tevékenykednek. öt közvelenül kettő: a kisvár- dai és a mátészalkai koordinációs joggal tartozik a párt- bizottságunkhoz. A 7-es Jósavárosban Kötetlen beszélgetés feszes témáról, az üzemi párt. értekezlet egyik határozatának a végrehajtásáról. — Csak egyet említek a fő feladatok közül, amelyet a pártértekezlet megjelölt: javítani kell Nyíregyháza tömegközlekedését. — Miért? — Mert gondok vannak, különösen a csúcsforgalmi időkben. Zsúfoltság, utaslemaradások, autóbuszhiányok. Pártértekezletünk határozatára Jósavárosban megindítottuk a 7-es járatot. Akkora a fejlődés, hogy máris kevés. Korábban sok autóbusz robbant le. És sokszor akkor, amikor a pilóták akarták. Kisebb hibák miatt is hosszabb időre álltak műhelybe javítani. Nem volt megfelelő az érdekeltségük. Jórészt akkor is megkapták azt a pénzt, amikor álltak. — Javaslatunkra ezen a gazdasági vezetés változtatott. Üj bérezési rendszert alkalmazunk. Minél több fordulót végez a kocsi, annál több a személyzet fizetése. Vagyis jobban érvényesítjük a szocialista bérezés elvét. Zavarok az irányítóknál Változtattak az üzemszervezésen is. Bár első dolog — amelyet a tisztelt utas nem tud — tisztázatlan volt, ki kinek „dirigál”. S eközben „elveszett” egy-egy járat. Zavarok voltak az irányítószolgálat működésében. Hogy kik tartoznak ide? Forgalmi szolA közlekedés hangulatteremtő elem. Nem mindegy, hogy az utas — a dolgozó! — jókedvvel érkezik-e munkahelyére, haza vagy az utazás viszontagságai miatt feszült stressz állapotban. gálattevők, diszpécserek, állomásvezetők, forgalomvezető. főnökségvezető, vezénylők. Nos, kérem, a vezénylők, a diszpécserek és a forgalmi szolgálattevők — akiken a forgalom szervezése, végrehajtása múlik — nem az állomásvezetőhöz tartoztak, aki elsősorban felelős a közlekedésért, hanem a forgalomvezetőhöz, aki ezért közvetlen nem felelős. Végül is rádöbbentek, hogy ez így nem jó. S mi utasok bosszankodtunk. Felmérést végeztek a pártértekezlet határozata nyomán. Vizsgálták, hol a legnagyobb az utasforgalom. Kiderült, hogy a MÁV nyíregyházi állomásánál és az Erdei-kitérőnél. Irodakonténerek — E két helyen Volán-irányítóállomást létesítünk. A forgalom irányításához szükséges irodakonténereket megrendeltük. Ezek működését 1976. I. félévében szervezzük meg. Innen irányítják majd a városi személyszállítási forgalmat. E két alállomást összekapcsolják a Volán 5-ös központtal és az autóbusz-pályaudvarral. Ezzel üzembiztooab- bá és gyorsabbá válik Nyíregyházán a tömegközlekedés. Most ugyanis senki sem tudja nyomon kísérni, figyelni az autóbuszok menetrendjét, kiesésüket, pótlásuk szükségességét. Erre még csaknem egy esztendőt kell várni a város autóbuszon közlekedő lakbs- ságának. Akkorra az üzemi pártértekezleten elfogadott egyik nagyon fontos határozat megvalósul. S ez lesz az igazi érettségi ^vizsgája az új pártbizottságának, az új pártbizottsági titkárnak. Csakhogy addig is Berencsi Gyulának, az üzemi kommunistának s minden dolgozónak még sokat kell tenniök a nyíregyházi tömeg- közlekedés javítása érdekében. Farkas Kálmán Negyvenhárom háztáji „A vezetőség a tagság előtt élt egy olyan javaslattal, hogy a teljes háztáji esetén 6000 m' területre számítva 25 mázsa májusi morzsolt kukoricát, vagy annak felvásárlási árát biztosítja...” Mivel én és több tagtársam ragaszkodtunk a földterülethez... A területet dacból a rossz talajból, büntető alapon válogatták ki... Az idézet Zsigmond Árpád hetvenkét éves nagydobosi tsz-nyugdíjas leveléből való. Irta még, hogy a háztáji, amit számára kimértek nagyon rossz minőségű, elhanyagolt terület. Július 3-án Nagy Zsig- monddal arról beszélgettünk, milyen a kukorica a kapott háztájiban. — Magasabb, mint én — mondta a panasztevő, de sietett hozzátenni —, ez még nem azt jelenti, hogy jó lesz a termés. Az a határrész mindig öblös, az öböl csövezéskor tönkre teszi a termést. (Öböl, más néven hőguta.) Megítélni most, hogy lesz-e jó termés, vagy sem a háztájiban, nem lehet. A panasznak inkább az a része érdekes, hogy a háztájit a tsz vezetői valóban „büntető alapon” válogatták-e ki. Más szóval, történt-e a tagok jogait figyelmen kívül hagyó törvénysértés? Tény, hogy a nagydobosi határ földjének átlag aranykorona értéke nyolc alatt, a kiosztott háztáji értéke nyolc aranykorona fölött van. A háztáji személyre szóló felosztását hagyományos módszerrel végezték; nyilat húztak, tehát önkényes terület-kiválasztás nem történhetett. Mindezeket Nagy Zsigmond is elismerte, de fenntartotta állítását; rossz háztájit kaptak és kijelentette, azért hadakozik, hogy a termelőszövetkezet garantálja: az ő háztájija megtermi a 25 mázsa kukoricát, ha nem termi meg, akkor egészítsék ki. Ilyen garanciát a termelőszövetkezet nem ad és nem is adhat, hiszen a tag választhatott volna természetbeni megváltást, ami 25 mázsa. A termelőszövetkezet gazdálkodási okokból az egész tagság érdekében vezette be a reformot. Nagy Zoltán, a termelőszövetkezet elnöke így érvelt: — Kevés a munkaerő, a háztáji hagyományos művelése évről évre sok szükséges munkáskezet vön el. Például az őszi batakarítás, az almaszüret mindig amiatt késett meg, mert a tagok két hetet, vagy többet a háztájiban, szintén betakarítással töltöttek. Másrészt a háztáji évről évre történő kimérése ma már gátolja a korszerűbb, az iparszerű termesztési mód alkalmazását. Az eszmei háztáji a termény, illetve a pénzmegváltás szerintem igazságosabb is, mint a korábbi rendszer volt. Akkor előfordult, hogy valakinek három vontató kukoricája, másnak csak egy vontatóval termett a háztáji földjén. Most a huszonöt mázsa kukoricát, vagy az árát mindenki megkaphatja és nincs gondja a kapálással, szállítással. Az érveket a nagydobosi Petőfi Tsz tagságának többsége megértette, elfogadta. A jogosultak közül négyszáz- nyolcán a természetbeni, illetve pénzbeni megváltást igényelték és csak 43-an ragaszkodtak a földhöz. Négyszáznyolc tag háztáji jövedelme biztos, negyvenhárom ember háztáji földjének termése bizonytalan és e* utóbbiért túlzás lenne a termelőszövetkezet vezetőit hibáztatni. Seres Ernő