Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

4 K ELET-M AG Y ARORS/ÍÁG 1975. július 12. a i Az Európa-parlament Hír: Strasbourgban ülésezik az európai parlament. Nyugat-Európa kapitalista országainak egyik alap­vetően fontos intézménye az Európai Gazdasági Közös­ség, közkeletű nevén a Közös Piac. Az 1957-ben aláírt római szerződés értelmében eredetileg hat állam, az ; NSZK, Franciaország, Olaszország és a három Benelux ország e szerződésben elhatározta, hogy többé-kevésbé pontosan kidolgozott menetrend alapján előbb vám­unióra lép, majd általában is egységes gazdasági öve­zetté épül ki, méghozzá azzal a távlati céllal, hogy egy­szer majd politikai uniót is alkossanak a részt vevő or­szágok. A Közös Piachoz nemrég csatlakozott Nagy-Britan- nia, Írország és Dánia is; sok afrikai állam gazdasági okokból társult viszonyban van az EGK-val, kétoldalú | szerződések szabályozzák a kilncek és számos európai, la­tin-amerikai és ázsiai tőkésország gazdasági kapcsola­tait. Az Európai Gazdasági Közösség, amelyet ma már hivatalosan Európai Közösségnek hívnak, a benne részt vevő országok, a tőkés világ legszámottevőbb nemzetek feletti intézménye. Sok gazdasági kérdés közös megkö­zelítésében és megoldásában ért is el fontos részered­ményeket, anélkül azonban, hogy ma közelebb állna a politikai unióhoz, mint megalakulásakor. Ennek oka az, hogy legalább annyi gazdasági és hatalmi tényező szól a teljes integráció ellen, mint amennyi mellette. A római szerződés értelmében a Közös Piac végre­hajtó szerve a miniszteri tanács (megszabja a minden­kori irányvonalat), illetve a brüsszeli bizottság, amely a határozatok megvalósításáról gondoskodik. Ellenőrzési célokból a szerződés közös parlament létrehozását is előirányozta. (Teljes neve: Európai Par­lamenti Gyűlés, székhelye: Luxemburg.) Ez működik is, Strasbourgban szokott ülésezni és joga van kérdéseket intézni a brüsszeli bizottsághoz. A parlament tagsága mindmáig az egyes nemzeti parlamentek meghatározott számú képviselőjéből tevődik össze. A nemzeti parla­mentek saját belső összetételüknek megfelelően dele­gálnak kormánypárti és ellenzéki törvényhozókat. Né- j hány éve az olasz és a francia kommunista frakciók is képviseltetik magukat, hogy hallatni tudják szavukat a monopóliumok elleni küzdelemben. I Az Európa-parlament politikai jelentősége mind­máig két okból felettébb korlátozott. A fő ok az, hogy sem törvényhozói, sem vétójoga nincs — hiszen a Közös Piac ma sem politikai unió. A másodlagos ok, hogy e parlament tagjait ma sem közvetlenül választják: ilyen választások lebonyolítása a részt vevő országok eltérő politikai struktúrája következtében lehetetlen. Valójában tehát a strasbourgi intézmény parlament­nek nevezett politikai vitafórum és egyelőre semmi je­le annak, hogy képes lenne túlnőni e funkcióján. Em­lítésre méltó továbbá az is, hogy az intézmény neve éppoly kevéssé fedi a tényleges méreteit, mint a Közös Piacé; Európa ugyanis sokkal nagyobb, mint a római szerződés alapján együttműködő kilenc ország. A szocialista országok nem tartanak fenn kapcso­latokat az Európa-parlamenttel. Szaljut-4. Pjotr Klimuk és Vitalij Sze- vasztyjanov űrhajósok ered­ményesen teljesítik a kutatási programot a Föld körül ke­ringő Szaljut—4 tudományos űrállomáson. Az űrhajósok július 9-én es­te kezdődött munkanapja a program szerint kevésbé volt feszített, mint az űrrepülés szokásos napjai. A kozmonau­ták kérésére azonban folyta­tódtak a sarki fény és az ezüstfelhők kutatásával kap­csolatos kísérletek. • s A. sarki fény fényképezését és színkép- elemzését ezúttal az északi geomágneses sark kráterében végezték el. A legutóbbi munkanap az űrállomás fedélzetén pénte­ken moszkvai idő szerint 11 órakor (magyar idő szerint 9 órakor) fejeződött be. Az űrhajósok egészségi ál­lapota és közérzete jó és a Szaljut—4 űrállomás tudo­mányos berendezései kifogás­talanul működnek. 10. Biztos, akár húsz évig is el­tartom, ha az a vágya, hogy a tudományokat akarja meg­szerezni. Még azt se várom, hogy hálás legyen érte. Csak azt várom, hogy használja ki a lehetőséget, éljen vele. — Azért az sem égésidén egyértelmű, hogy a középge­neráció csak dolgozott, csak rohambrigádokban járt, csak templomtetőt bádogozott, csak a politikai harcokban őrlődött az ereje, meg az ideje. Vannak ebből a gene­rációból tudósok, tanult, mű­velt, képzett tisztek, művé­szek, műszaki emberek, tiszt­viselők. Ezek is csak akkor éltek, csak akkor készültek fel valahogyan. Akkor bizony. Azt is el­mondom, hogyan. Volt ne­kem egy falumbélim, elég jó cimborám. Béres gyereke volt. Suttyó, akárcsak én. — Miért mondja, hogy suttyó, őrnagy elvtárs? Nem illik ez önre. — Csak azért mondom, mert akkoriban az olyan emberpalántákat felénk leg­inkább így nevezték. Ma már másfajta tartalom ta­pad a szóhoz. Nos, volt ne­kem ez a földim, Varga Mar­ci. Engem akkoriban küld­tek tisztes iskolára. Pesten találkoztam vele, kollégista volt. Az én Marci komám filozófiát tanult, társadalom- tudományt, államelméletet. Lehet, hogy a maga édesapját Az ENSZ emberi jogok bizottsága a chilei helyzetről 4 Találkozót tartottak a ve­nezuelai Colonia Tovarban a chilei népi egység és a keresz­ténydemokrata párt megbí­zottai. A találkozó célja a junta megsemmisítésére ve­zető stratégia kidolgozása volt. Az eszmecserén a népi egységet Clodomiro Almeida egykori külügyminiszter, Ani- ceto Rodriguez szocialista párti szenátor, Anselmo Sule, a radikális párt vezetője, a keresztélydemokratákat pe­dig Renan Fuentealba, a párt volt elnöke és a Frei- kormány két volt minisztere képviselte. Santiagóból érkezett hírek szerint a junta megfosztotta chilei állampolgárságától An­selmo Sülét. A radikális párt vezetőjét február 13-án to- loncolták ki az országból. Az ENSZ emberi jogok bi­zottságának a chilei helyzet kivizsgálására alakult öttagú munkacsoportja nyilatkozat­ban fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy a junta nem en­gedte be az országba. A nyi­latkozat rámutat arra. hogy a chilei hatóságok eredetileg en­gedélyezték a csoport láto­gatását, majd amikor erre sor került volna, június vé­gén minden magyarázat és indokolás nélkül visszavon­ták az engedélyt. A csoport azóta kétszer kérte a juntát, hogy vizsgálja felül tiltó ha­tározatát, ez azonban nem történt meg. A csoport — hangzik a nyilatkozat — vál­tozatlanul eleget kíván tenni megbízatásának, és hitelt ér­demlő forrásoktól nyert szó­beli és írásos bizonyítékok alapján jelentést terjeszt az ENSZ-közgyűlés elé az em­beri jogok batartásával kap­csolatos chilei helyzetről. Harcok Argentínában Néhány órára pokollá vál­toztatták Cordoba argentin iparváros területét csütörtö­kön a peronista mozgalom­ból kivált úgynevezett Mon- tonero szervezet tagjai: tankelhárító gránátokkal tá­madták meg a város rendőr­őrseit, húsz üzletet gyújtó­szerkezetekkel borítottak lángba és robbantásos me­rényletet hajtottak végre két helyi lapszerkesztőség ellen. Az összehangolt támadások­hoz mellékelt röpcéduláik­ban a „városi gerillacsoport” Perón elnökasszony „kirúgá­sára” szólította fel a cordo- baiakat. A cordobai gerillatámadás által frissen felszított feszült légkörben várja az argentin politikai közvélemény Perón asszonytól az új kormány összetételének péntekre ígért bejelentését. Mint már beszámoltunk róla, a kato­nai, a kongresszusi és a szak- szervezeti vezetők egyaránt követelik, hogy Jósé Lopez Rega, volt népjóléti minisz­ter maradjon ki az új kor­mányból. Lopez Regát azzal vádolják, hogy visszaélt hi­vatali hatalmával, jobbolda­li halálbrigádok tevékenysé­gét ösztönözte, a Líbiával kötött olaj üzlet kapcsán to­vább rontotta Argentina gaz­dasági helyzetét, stb. Csü­törtökön külön-külön ta­nácskoztak a katonai veze­tők és a politikai pártok ve­zérei. Ezeken, az elnök en­gedélye és jóváhagyása nél­kül megtartott féllegális ta­nácskozásokon a résztvevők az ország politikai jövőjének körvonalait próbálták fel­vázolni. Willy Brandt moszkvai útjáról Willy Brandt, a Német Szodiátdernokrata Párt elnö­ké ’á héásértí rádiónak adott nyilatkozatában Moszkvá­ból történt hazaérkezése óta első ízben összegezte részle­tes interjúban Szovjetunió­beli látogatása során szer­zett benyomásait. Brandt rámutatott: azzal a benyomással tért haza, hogy a szovjet vezetők az enyhü­lési folyamat kibontakozta­tását tekintik céljuknak. A jövőben további erőfeszíté­sek várhatók, hogy ne csak a két világhatalom között, hanem a többi állam között is megszűnjék a feszültség. Afni a helsinki csú£& idő­pontját illeti, nincs* döntő szerepe annak, hogy egy ilyen értekezletet néhány héttel előbb vagy utóbb fe- jeznek-e be — mondotta Willy Brandt. Brandt megerősítette, hogy moszkvai megbeszélésein szó volt a portugáliai helyzetről is, közte és Leonyid Brezs- nyev főtitkár között: kicse­rélték véleményüket, mégha kézenfekvőén nem jutottak is egy nevezőre. akkor nevezték ki művezető­nek, meg pártbizalminak, lehet, hogy a másik érettsé­gizett katona apját akkor bízták meg gyárigazgatással, pedig csak nyolc osztályt járt, a cimboráját meg el­küldték Szverdlovszkba ko­hómérnökséget tanulni. Ki járt jobban? Az, aki az üres, lerongyolódott gyárban igazgató lett, vagy az, aki a kohómérnökséget tanulta ? Azt hiszem az, aki az iskola­padban készült, hogy átve­gye a stafétát. A baj ott kez­dődik, ha valaki elfelejti, hogy egy adott történelmi helyzetben volt egy nagy csapat, amelynek tagjai vál­lukon tartották az ország gondját, és volt egy másik nagy csapat, melynek tagjai viszonylag nyugalmasan készültek ott, arra az időre, amikor rendezettebb körül­mények között állhatnak a kormánykerekek mögé. — Olyan kort éltünk át, amit még soha eddig. Át­vettük a hatalmat, gyako­roltuk, amit soha nem csi­náltunk eddig. Ez ilyen ál­dozatokkal, ilyen • lemondá­sokkal, ilyen helyzetekkel is járt. Ha az apáink cseleke­deteit mérlegeljük, ezt nem szabad kihagyni a számítás­ból. Készenlétben állunk a fo­lyosón. Mindez esezmbe ju­tott, amíg arra várok, hová kell mennem, hová osztanak be, merre kell futnom, vagy melyik terepjáróra paran­csolnak fel. Az udvaron már csaholnak a kutyák. Az egyik Sátán, fekete, nyug­talan állat. Tele van izga­tott feszültséggel. Meglátja a terepjárót, máris ugrik, elhelyezkedik a vezetőülés mögött, a helyén. — Pusztai tizedes! Az egyes kutatócsoportot veze­ti. Ha vadtól származnak a jelzések, azonnal jelentkeze- nek. Vigyenek a kocsin két vattakabátot. Lehet, hogy megint két kölyök lógott el hazulról. Induljanak. Indultunk. Ez az utazás mindenhez hasonlítható, csak autókiránduláshoz nem. Csúszkáltunk a dombolda­lon, mintha megbillent kor­csolyapályán járkálnánk. Időnként nagyokat zökken­nek a kerekek, s nem megy tovább a szerkezet a megvál­tónak sem. Ugrás, nekifeszü­lünk, toljuk a kocsit, felugrá­PORTUGÁLIA A Republica-ürügy Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára, a koalíciós kormány miniszter­elnök-helyettese úgy döntött, hogy Salgado Zenha — szin­tén szocialista párti — igaz­ságügyminiszterrel kilép a ka­binetből. A döntés oka — Soares szerint — a Republica című szocialista napilap ügye. Vagyis az, hogy a Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) úgy döntött: a lap baloldali dol­gozóinak adja át a Republica irányítását, mivel az újság­írók és a vezetés szembe he­lyezkedik minden kompro­misszumos megoldással. A szocialista miniszterek a kor­mányba való esetleges vissza­térésüket is a Republica-ügy- höz kötötték: csak akkor haj­landók újból elfoglalni poszt­jaikat, ha az MFA a volt ve­zetésnek juttatja vissza a lap kizárólagos irányítását. Ritkán fordul elő, hogy egy napilap — bármilyen befo­lyásos is legyen — önmagá­ban képes „nagypolitikát” csinálni. A Republica vezeté­se pedig erre törekszik. A lap jobboldali szerkesztői nem elégedtek meg a belpolitikai zavarkeltéssel, amely a kor­mánykoalíció megingásához vezethet, hanem megpróbál­koztak „világpolitika csinálás- sal” is. A Republica szerkesz­tői tették közé a francia Le Quotidcen de Paris című lapban azt az állítólagos „Po- nomarjov-okmányt”, amely a hatalom átvételére adott vol­na „instrukciókat” a nyugat­európai kommunista pártok­A Béke­világtanács nyilatkozata A Béke-világtanács pénte­ken Helsinkiben nyilatkoza­tot tett közzé, s ebben meg­állapítja: Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának munká­ja megmutatta, hogy az álla­mok közötti kapcsolatok leg­fontosabb kérdéseiben van lehetőség megállapodásra, és lehetőség az európai bizton­sági rendszer alapjainak meg­teremtésére. A Béke-világtanács felszó­lít minden békeharcost, hogy támogassa az európai bizton­sági értekezlet befejező sza_ kaszának mielőbbi összehívá­sát. nak. A lisszaboni—párizsi kö­zös hírlapi kacsa hamar le­lepleződött; nem volt egyéb primitív hamisítványnál. Ám a Republica körül zajló bel­ső és külső zavarkeltés egy­értelműen mutatja, hogy a lap ügyét voltaképpen milyen célokra is szeretnék kihasz­nálni. A Republica persze csak a portugáliai politikai jéghegy csúcsa, csupán egyik jele an­nak a harcnak, amely egy­részt e pártok között, más­felől az MFA-n belül zajlik. Soares és Zenha kiválásának az a célja, hogy elérje a ka­binet föloszlatását és új kor­mányfő kinevezését. Hasonló kísérlet történt az MFA jú­lius 8-án megnyílt közgyű­lésén is. Ott a fegyveres erők „szélsőbalos” és konzervatí­vabb elemei tettek sikertelen kísérletet Vasco Goncalves miniszterelnök helyzetének megingására. Figyelemre méltó, hogy a katonák közgyűlésén a szél­sőbal taktikai szövetséget kö­tött a konzervatívokkal; ugyanez a jelenség ismétlő­dött meg a polgári erők kö­zött is. Soares akcióját han­gosan megtapsolták az ultra­radikális csoportocskák. Ám ahogyan a fegyveres erőkre sem lehetett ráerőltetni a jobbratolódást, vagyis a szél­sőbalos jelszavakat, remélhe­tő, hogy Soares kísérletének eredménye sem lesz más: a párt jobboldali vezetése még jobban elszigetelődik. Új KGST­szabványok 1976-ban A KGST szabványügyi ál­landó bizottsága Pozsonyban július 2—9 között tartotta 37. ülését. Elfogadtak mintegy 90 KGST-szabványt a színesfém- kohászat, gépészet, elektro­technika, vegyészet, bizton­ságtechnika és mérésügy te­rületén. Az elfogadott szab­ványdokumentumok közül 14- et magyar szakemberek dol­goztak ki, egyebek között a timföld, bauxit, aluminium- ötvözetek, trapézmenetek, idomszerek, teheremelődaruk, egységes vizsgálati, illetve biztonsági előírásait. A szabványügyi állandó bi­zottság jóváhagyta a KGST- szabványok kidolgozásának 1976. évi tervét. E terv szerint a mintegy 800 témának több mint 10 százalékát magyar szakemberek dolgozzák ki. lünk, és tovább. Még szerencse, hogy Balogh, a mindentudó gépkocsivezető ismeri a környéket, akár a tenyerét. Forog, köhög, csúszkál a ko­csi, de azért haladunk. A kanyarokban ránk tör a féle­lem, egy sarokba szóródunk, mintha fahasábokat szállíta­na a terepjáró, de nem lehet ilyen helyzetékben finom­kodni. Sietni kell. Lehet, hogy ilyen apróságokon mú­lik, s valakit megmentünk egy végzetes tévedés követ­kezményeitől. Az is lehet, hogy vaklárma volt az egész, hiábavaló a futás, a nagy igyekezet. De sokszor futot­tunk már, a vezetékek kö­zött, egy riadt, féleg megfa­gyott, félig agyonszurkált őzet találtunk. Jön egy kanyar, aztán ne­kiiramodunk egy erős lejtő­nek. Csoda, hogy mennyit ki­bír egy kis terepjáró. Majd szétesik az erőlködéstől, de megy, halad előre. Hátrate­kintünk a kocsi mögé, való­ságos felhőt kavar maga mö­gött a négy kerék. Nekünk ez idén is kijut a télből. Csak győzzük. Hatan ülünk a ponyva alatt. Senki nem szól, senki nem tesz meg­jegyzést. Ilyenkor csak a ku­tyásnak illik szólni, ő is csak annyit mond, amivel feltétlenül nyugalomra tudja inteni Sátánt. — Maradj nyugton. Helye­den maradsz, te ördög. Nyu­galom, nyugalom, öreg fiú, rögtön ott leszünk. Majd fut­hatsz még annyit, hogy a lel­kedet is kileheled. öt perce tart a szánkózás, a forgás, ebben a szabadtéri dodgemben. Még legalább annyi, és ott leszünk, ahon­nan a jelzéseket kaptuk. Ba­logh ügyesen manőverez. Jó sofőr. Úgy bánik ezzel a ko­csival, mintha testrésze, mintha a lába lenne. Kiül az arcára, ha úgy gondolja, hogy egyszer-egyszer töb­bet követel a motortól, mint amennyit el kell bírnia. Szi­szeg, ha véletlenül belehajt egy buckába, vagy gödörbe, olyan képet vág, mintha ne­ki fájna. Káromkodik, ha egy-egy bukkanó fölött na­gyokat koppannak a lengés- csillapítók. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom