Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
6 KELET-MAGYARORS/LÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1975. július 6. Fábián Zoltán: Kútfő és szerszám HARMINC ÉVVEL EZELŐTT mindnyájan felkaptuk a leckét: merőben új történelmi helyzet addig soha nem ismert csillagállásai között kellett megtalálnunk önmagunk helyét, életpályáját szűkebb-tágabb közösségünkben, s így megvalósítanunk önmagunkat, megteremtve nemzeti létezésünk új közösségi formáit. Az önmegvalósításnak és közösségteremtésnek ebben a kemény munkát adó korszakában társunk volt és társunk ma is az irodalom. Minden megújuló, sejtjeiben átépülő társadalom. nemzeti közösség igenli az irodalmat. Szükség van a művekben megfogalmazott érzelmi-értelmi integrációra; — nem csupán tudományos és erkölcsi eligazítás kell. hanem sokkal több: az eddig megismert világ emberbe vetítődött képének érzékletes mása. Azt igényeljük, hogy az írók éppen úgy megrajzolják egyéni életünk és közösségünk mozgásának pályaívét, ahogy a csillagászati térképeken ott van a bolygóké, holdaké és üstökösöké, vagy a történelmi atlaszokban a hadak, kalmárok és felfedezők útvonala. A század első felének egyik nagy francia fizikusától kívánkozik ide idézet, Paul Langevin- től, aki — többek között — felfedezte az ultrahangot, s már az I. világháború idején használta a tengeralattjárók felkutatására, akiről a mágnesesség egyik — Joliot-Curie-vel közösen felfedezett — új törvényét nevezték el. s aki korunknak nemcsak természettudományát, hanem marxista művelődéspolitikáját is gazdagította [elismeréseivel. A következőt írta Paul Langevin a műveltségről: ..Azt mondhatnánk, hogy az általános műveltség, az ami lehetővé teszi az egyénnek, hogy teljességgel átélje a többi emberrel való összetartozását a térben és az időben. a saját nemzedékével csakúgy, mint az előző nemzedékekkel és az eljövendőkkel. Mű- . ellnek lenni tehát annyi, mint ismerni és egyre inkább megismerni az emberi tevékenység legkülönbözőbb formáit, függetlenül az embernek a saját szakmájától, oly nródon. hogy kapcsolatban, közösségben élhessen a többi embeurel.” SZÁZADUNK FORRONGÓ, viharos változások százada; harmadik negyedének utolsó évét. taposva, meggyőződéssel mondhatjuk. Nemzeti történelmünk lépésváltásai is bizonyítják ezt, de mindjárt hozzáilleszthetjük szű- kebb világunk képsorához az afrikai, 'ázsiai, önállóságuktól évszázadokon át megfosztott, népek felszabadító harcának történelmi tablóját, s köré még egész földünknek a tudományos-technikai forradalom forróságában szüntelenül változó, lüktető képeit. # Elődeink is megsejtették, felismerték a közelgő jövőt, a viharos változásokat ígérő XX. századi elemi" követelményét. Érdemes- felidéznünk ennek egyik kevéssé ismert dokumentumát. 1869-ben jeleni meg először a „Typographia" című szaklap, amelyet ..a pestbudai könyvnyomdászok önképzőegylete" adott ki. Ennek beköszöntő, „Műtársainkhoz!" szóló írásában többek között ez áll: „Igen, itt a kikelet! mert megértve az elrőehaladó kor intő szavát, kezdünk száguldani azon lobogó alá, melyen „Műveltség!’ áll felírva, mint jelszó. Harmadik éve, hogy a pest-budai könyvnyomdászok — követve kül földi műtársak példáját — „önképző egyle tét" alapítottak, elismervén, hogy anyagi hely zetük valódi javítása csakis úgy leend lehet séges, ha szellemi kiképzésünket állítjuk előtérbe." Ma, száz évvel később, harminc évvel az után. hogy a magyar munkásság vette kezébe a nemzet irányítását, nyugodtan magunkénak vallhatjuk a hajdani nyomdász műtársak ön képző egyletének törekvéseit. Századunk for rongó. viharos változásai mindnyájunk szá mára kötelezővé tették, hogy az eddiginél sokkal sebesebben száguldjunk a „lobogó alá, melyen .Műveltség!’ áll" jelszóként, mert mind a magunk, mind az egész ország anyagi helyzetének valódi javítása „csakis így leertd lehetséges". A SZOCIALISTA MAGYAR TÁRSADALOM létkérdése, hogy minden dolgozó elérje a kor megkövetelte tudásszintet, s ennek ismereteivel éljen, munkálkodjék. „Az előrehaladó kor intő szava" mind nagyobb és nagyobb követelményeket ró mindnyájunkra. A kötelező alapismeretek évről évhe gyarapsza- nak. ma már az induláskor jóval több tudásról kell bizonyságot tenni, mint kellett száz — de akárcsak tik — évvel ezelőtt. A kor szédítő irama megköveteli, hogy szakadatlanul és szívósan tágítsuk ismereteink körét, mert aki ezt nem teszi, az véglegesen lemarad, s a lemaradozók a maguk szűkebb-tágabb közösségének. az egész nemzetnek a haladását is hátráltatják. Fábrv Zoltán — a pár évvel ezelőtt meghalt szlovákiai magyar író — fél évszázada, a fasizmus felfakadásának ijesztő éveiben fogalmazta újjá a ,,vox humana" követelményeit. érkötési létünket meghatározó törvényeit. amelyek nélkül nincs igazi irodalom. Ezt írta: „A szív: hús. Lüktetése: vér. Ritmusa: lélek. Együtt: élet. Hús-vér valósága, lélekrit- mus valósága. Mi az irodalom? Ennek a szív- lüktetésnek lélek és szellem által való újjáté- remtése. Az irodalom: a szív hús-vér valóságának — emberi öntudattá teremtett igazsága." MI MÁST TEHETÜNK TÖBBET — szabad-e kevesebbet tennünk! — mint: újból és újból felragyogtatni ezt az erkölcsi-művészi 'törvénnyévíogalmazott igazságot!? írónak, éljen bárhol a világon — de most szűkebbre rajzolva a kört: éljen éppert itt. Kelel-Közép- Európának ebben a szocializmust teremtő-for- máló fészkében s ezen belül Magyarországon — nem lehet más fontosabb dolga. A NYÁR FILMJEI Milyen filmeket láthatunk a nyáron a mozikban? — erről adott tájékoztatást dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója. — A nyári filmműsor összeállításánál figyelembe vettük — mondotta —, hogy az ország lakosságának csaknem fele hosszabb- rövidebb időre üdülni, nyaralni megy. A pihenés napjaiban, ideje is van, fokozott az igénye a kulturált szórakozásra. Mivel a mozi a legelterjedtebb szórakozási lehetőség, igyekszünk változatos és nzínvonalas programmal az igényeknek megfelelni. — Kérem, emeljen ki néhány filmet a nyári kínálatból. — Hadd szóljak néhány szót a Kopjásokról. A filmet, Berkesi András közismert regényéből, Palásthy György rendezte. Forgács Ottó fényképezte. A regény és a film főhősének szerepét Bálint András alakítja, partnerei Kálmán György, Oszter Sándor, Koncz Gábor, Moór Mariann, Andai Györgyi és Bánsági Ildikó. Július 10-én mutatjuk be „A szórakozott” című francia filmvígjátékot. A filmet rendezte és a főszerepet .játssza Pierre Richard. A neves színész-rendezőnek nálunk már játszották a „Magas szőke férfi felemás cipőben" című vígjátékát. A most bemutatásra kerülő filmjének hőse egy kétbalkezes reklámügynök. A kertmozikban bemutatunk néhány olyan filmet, amelyek országos bemutatásra csak később kerülnek. így például a „Mr. Süket trükkjei” című amerikai filmet a kertmozikban már július 24-től vetítjük, míg az országos bemutatóra csak augusztus 7-én kerül sor. Richard A. Collá bűnügyi Vígjátékának főszereplői között találhatjuk az egyik legismertebb amerikai sztárt, Raquel Welch-t is. Ugyancsak amerikai film az „Egy királyi álom”, amelyet Dániel Mann rendezett. A főszereplő egy kisstílű szélhámos, akit a világhírű Anthony Quinn alakít. Különösén a fiatalabb nézőközönség érdeklődésére tarthat számot a „Jack kapitány” című szovjet film. Ifjú hőse egy kimustrált hajó „parancsnoka”. A hajó elszabadul, és a gyerekek igazi veszedelembe kerülnek... A filmet Ada Neretnie- ce rendezte. A szovjet—japán koprodukció a „Szerelmem, Moszkva” című film, Alekszandr Mitta és Keuti Joshida közös rendezése egy japán balerina és egy szovjet szobrász szomorú-szép szerelmi története. Az olasz filmek közül, hadd említsem meg Luigi Comencini filmjét, a „Szerelmi bűntény”-t. A tragikus történet Milánóban és Nápolyban játszódik, a . többi között a népszerű Stefánia Sandrelli főszereplésével. Morvay István Az egészségügy 30 éve Qzép hagyomány, hogy minden év jú- ö húsának első napján. Semmelweis- nek. a híres orvosnak, tudósnak születésnapján kitüntetésekkel ismerik el a gyógyító munkában kiemelkedő eredményt elérő orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi- dolgozók áldozatos tevékenységét.'így történt ez ezen a héten is. Kitüntetéseket azonban nem mindenki kaphat, ezért használják fel ezt az alkalmat évről évre valamennyi egészségügyi dolgozó ünneplésére, s a végzett munkára való visszatekintésre. Ebben az évben különös alkalom adódott áttekinteni a fejlődést, hiszen 30 évvel ezelőtt fogalmazódtak meg először a szocialista egészségügy céljai. Fegyverropogástól volt még hangos az ország, amikor a párt programnyilatkozata már kimondta az egészségüggyel kapcsolatos legfontosabb intézkedéseket, mindenekelőtt azt, hogy a nép egészségügyi felkarolását nemzeti Közérdeknek nyilvánítja.; Érdekes volt 30 év távlatából hallani e szájakat 'a "ttyírggyházf émlékünnepség szónokától, hiszen ez á’30 év akkor talán meg sem álmodott változásokat hozott, olyan intézkedéseket az egészségügyi ellátásban, amelyek közül néhányra az egész Világon alig találni példákat. ozabolcs-Szatmárban. a csaknem hat- ^ százezres megyében, a tüdőbaj egykori hazájában különösen nagy hátrányok késleltették, s késleltetik még ma is a különbségek kiegyenlítését. E történelmileg is adott lemaradás felszámolására, az ellátási s,zintkjij» lönbségek javítására 75 milliós' támogatást kapott a megye. Ezzel a segítséggel valósultak meg az egészségügyi intézmények és az alapellátás működési feltételei. A beteg, aki orvosi ellátásra szorul,, nincs abban a helyzetben, hogy türelmes, megértő legyen, ha zsúfoltak a körzeti rendelők, ha kilométereket kell utaznia egy-egy szakorvoshoz. Arra pedig — betegen — a legritkább esetben gondolunk, hogy a megye egészség- ügyi intézményeiben évente négy és fél millióan jelentkeznek panaszaikkal. Ez a szám akkor is magas lenne, ha Szabolcs-Szatmár azok közé a megyék közé tartozna, ahol nem gond a frissen végzett orvosok alkalmazása. Egyre több intézkedés születik azonban annak érdekében, hogy ide is szívesen jöjjenek a fiatal orvosok. A z országos rendelkezésekhez igazodva megyénkben is mind több munkahelyen valósul meg az üzemorvosi rendelés. A jelentősebb eredmények közé tartozik az anya- és csecsemővédelemről való gondoskodás, a rendelőintézetek, szftkprypsi eHjítött- sjigának javítása, A pebjiecehi. C^ryőstpapnlS-1 nyi i Egyetemmel mind gyümölcsözőbbé váló kapcsolatok, az Ösztöndíjak, g megyéi tártács alapítványai, a tanácsok lakásfelájánlásai is ‘ ezt a célt szolgálják. Harminc év legnagyobb eredménye azonban mégis az a tény, hogy a népbetegség gyógyítására létrehozott tbc-sza- natóriumokban egyre több ágyat adnak át általános kórházi ágynak. A kisvárdai kórházzal, a nyíregyházi 200 és a mátészálkai 100 ágyas épületekkel ebben az ötéves tervben több mint ezer ággyal bővül a kórházi helyek száma. Ezek a fejlesztések is azt szolgálják, hogy az egészségügyi dolgozók mind több gyógyult embert adhassanak vissza a családnak, a munkahelynek, a társadalomnak. B. E. Bárány Tamás: Vasbetonember Nem vagyok valami szentimentális ember, ismernek. Én világéletemben az eszemmel terveltem ki mindent, az érzelmeim - csak aláfestésül szolgáltak. Pályát így választottam, a fejemre s nem a szívemre hallgatva, a munkaköröm kereseti lehetőségeit latolva Iegelébb, s csak utána azt a szempontot, mennyire tud majd lekötni az a bizonyos, jobban fizetett munka. Az állásaimba így kerültem, a beosztásaimba: mindig a fej diktált, sosem a szív. Vasbetonból vagyok, öregem, hidd el vasbetonból. Egyedül a házasságomat nem így kötöttem. Ott nem volt terv, nem volt átgondolt stratégia, de még csak taktikai meggondolás sem: megláttam Étit. megszerettem, s bár minden észérv ellene szólt — mert se lakásunk, se megfelelő egzisztenciám akkor még, se kenyér Éti kezében, semmi —, feleségül vettem. Szép volt ez a huszonkét év, hidd el. Gyönyörű volt. Rengeteget dolgoztunk. Először meglett az első gyerek, a fiam, aztán a lakás, aztán a második gyerek, a kislány, aztán Éti diplomája... Igv szépen, sorban, okosan, mert az esküvő után újra csak a fejemmel kezdtem kormányozni a dolgainkat. Amikor a kislányunk megszületett, Eli egy ideig amúgy is otthon maradt; s akkor rávettem, iratkozzék be az esti egyetemre. Ö tanárnő szeretett volna lenni, de itt megint csak az én logikám szólt közbe, amikor azt tanácsoltam: legyen inkább mérnök, hisz így majd tudok a tanulmányai során segíteni neki — a humán tárgyakhoz hatökör vagyok. No, így is történt: Eli tíz esztendeje lediplomált a műegyetemen, a kislányunk is ötéves lett akkorra, s így a mama nyugodtan állást vállalhatott megint. Mára szép fizetése van, vezető beosztásban dolgozik egy nagyvállalatnál. A következmények tehát újra csak az én vasbeton logikámat igazolták: ha tanárnőnek tanul, ma talán kétezer körül keresne — így meg majdnem annyi a jövedelme, mint nekem. Nem is volt nekünk panaszunk semmi, elhiheted: ha az ember a fejével él, ritkán megy a falnak. A gyerekek szépen cseperedtek, Józsi fiam jelesen érettségizett, s most harmadéves jogász, a kislány meg második gimnazista. És a világ' legboldogabb életét élhetnénk, ha az én hajam nem kezdett volna oly vészesen deresedni, s nem érezném fejem felett egyre fenyegetőbben annak az iszonyú kerek számnak: az ötven- nek Damoklész kardját. .. Megvesztem, öregem, meg én. Szabályosan. Ez most megint olyan volt, mint az első házasságom, mint Éti: itt nem a fejem dirigált.' Megláttam Györgyit, megkívántam, aztán beléestem. A típusérzelmek, igen. Te ezt még nem ismerheted, de majd megismered! .Hogy szalad az élet... Hogy egyetlen életed van, és az véges... Az a szívszorító sajgás, amely otthon, munkahelyen, utcán meg-megállít: még tíz év, és vége... Még tíz éved van — és itt az öregség. Tíz év: istenem, mekkora idő, amikor az ember húszéves! És milyen kurtának érzed már ilyenkor! S egyre vadabbul dörömböl benned, hogy ezt az utolsó tízest használd ki okosan! No, nyilván tudod a végét: válunk. Most nem mesélem el, milyen kínlódással jár az ilyesmi, mennyi gyötrelemmel,, pokollal; még azt hihetnéd, szánatni akarom magam, pedig istenemre, erről szó sincs! Mindenki olyan pokolban ég, amilyet befűt magának — nem illeti meg érte szánalom. Részvét ■ csak annak jár, akinek a sors ásott vermet, ebben szentül hiszek. Aki a maga ásta verembe huppant, csak törje bokáját, s utána sántikáljon hosszan, megérdemli ! Látod, tehát igazán nem a részvétzsarolás, csupán a pontos tudósítás kedvéért mondom: nehéz hónapok vannak mögöttem. Az első idők gyötrelmei: szóljak, ne szóljak? Mondjam, ne mondjam? Vállaljam-e a szenvedését — vagy kínlódjam csak én, helyette is, az új kapcsolat megoldatlanságából származó minden gyötrelmet magamba gyűrve? Nem cifrázom, a dolgok úgy zajlottak, ahogy az már ilyenkor szokásos: előbb a titkolódzás, bujkálás, aztán a kérdőrevo- nás. Akkor előbb a mosakodás, hazudozás, majd egy elszánt pillanatban a kegyetlenül nyílt szó: igen, van valakim. Engedj el! Éti imponálóan viselkedett, és mondhatom, nagyon megkönnyítette a dolgom: semmi hisztéria, semmi zokogás, semmi ablakhoz rohanás, hogy kivetem magam, ha elhagysz... Végighallgatott, bólintott, s csupán egyetlen kérdést tett fel, az elkerülhetetlen gyakorlatit: mi lesz a lakással? S mert a jövendőbelim elvált asszony, berendezett lakással, ez a gond sem okozhatott gondot. Aztán nemsokára el is költöztem a családtól, és mondhatatlan hálát éreztem Éti iránt, hogy annyira a segítségemre volt, és ezt a szomorú ügyet az értelem kordájában tartotta, nem lökte sajkánkat a sértett érzelmek hináros vizére. Megint az értelmemmel lettem úrrá életem egyik nehéz helyzetén, tán nem kell mondanom, hogy büszke voltam erre. Büszke, boldog és Soltész Albert rajza elégedett. így vártam a bontóper első tárgyalását. Hanem amikor azon a bizonyos első tárgyaláson feleségem helyett a jogászfiam, Józsi jelent meg, az anyja képviseletében, s a hűtlen elhagyást a fejemre olvasta, olyan zokogás tört fel belőlem, hogy az ügyvédemnek kellett a folyosóra kitámogatnia. öregem, érted te ezt? Lehet, hogy mégsem vagyok vasbetonból?
