Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
1975. július 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Számítanak rájuk PANYOLÁN ÉS OLCS- VAAPÁTIBAN, a Szikra Termelőszövetkezetben nemsokára többségben lesz. nek az öregek, pontosabban: a nyugdíjasok. Jelenleg 650 tagja van a termelőszövetkezetnek, s közülük 300 máris nyugdíjas. És most, a XI. pártkongresszus határozata szerint alkotott új nyugdíjtörvény, amely július 1-én hatályba lépett, további 41 tsz-tagnak teszi lehetővé a nyugdíjba vonu. lást. (A 41 közül 18 nő.) — Mi az oka annak, hogy Panyoláról szinte minden fiatal elmegy? — Nem újkeletű ez — mondta Szabó Géza főkönyvelő, aki egyben párttitkár is. — Régebben is elmentek, bár az igazsághoz tartozik, hogy eddig termelő- szövetkezetünk se tudott igazán nekik tetsző munkát és megnyugtató jövőt biztosítani. Sokszor volt rossz évünk, elsősorban az árvíz és belvíz miatt, kicsi volt a területünk, ami szűk. re szabta még a technikai fejlesztési lehetőségeket is- Az 1970-es nagy árvízkárok után lassan kimásztunk a nehéz helyzetből, de tavaly megint mindent elvitt a víz, ' vagy amit a víz meghagyott, azt a jég verte el. így megint nyákunkon a mérleghiány... A szomszédos olcsvaapá. ti Petőfi Termelőszövetkezet helyzete sem volt jobb soha. Ott is a víz és a jég, meg a kicsi terület határozta meg a gazdálkodás, a fejlesztés' lehetőségeit. Most egyesültek. — Mennyivel lesz így jobb? — A megnövekedett területen korszerűbb és nagyobb gépeket, eszközöket alkalmazhatunk — hangzott a válasz. Ezzel ellensúlyozhatjuk a munkaerőgondokat is. Korszerű gépekre szívesebben jönnek fiatalok is. A eél tehát: nagyobb teljesítményű, korszerű gépekkel, de kevesebb emberrel az eddiginél többet és gazdaságosabban termelni. Az új nyugdíjtörvény szerint a mi termelőszövetkezetünkben öt év múlva kevés aktív tag marad. — EZEK SZERINT ennek a tsz-nek nem kedvező az új nyugdíjtörvény? — Dehogynem, hiszen nálunk is az a cél és a feladat, hogy előbbre lépjünk, hogy megoldjuk a problé. máinkat. Szerintem az új nyugdíjtörvény éppen az előbbrelépést, a fejlődést gyorsítja meg, mert esetleg négy-öt évig még elodázó- dott volna a korszerűsítés, az egyesülés is... — Ahol ennyire sok az idős ember — a nyugdíj as tsz-tag —, hogyan és menynyit tud nekik a közös segíteni? — Először is: akik most; vagy ezután mennek nyugdíjba, azok már mind ezer forint, vagy annál is több nyugdíjat kapnak havonta. A háztáji jövedelmével együtt ez már nem rossz nyugdíj. És a tsz-ben is lehet még dolgozni, keresni. Aki meg annyira öreg, vagy beteges, hogy nem bír már dolgozni, annak eddig is segítettünk és ezután is segítünk. — Például?... — Például: ingyen műveljük meg a háztáji területet és a termést hazaszál. lítjuk. Minden idős tsz-tag, aki a tsz-ben bármit is dől- gozik, szükséglete szerint ingyen kap tűzifát. Aki meg munkaképtelen, az azért kap. Esetenként, a leg job, ban rászorulóknak a szociális alapból segélyt is adunk — SZERETNÉK MEG VALAMIT hangsúlyozni — mondta befejezésül a párttitkár. — Azt, hogy a korszerűsítéshez csak most kezdünk hozzá. Fiatal munkaerő nincs, ezért mi az idős emberek munkájára tovább. ra is számítunk, még akkor is, ha nyugdíjba mennek. Természetesen: csak hívjuk és kérjük őket, hogy továbbra is segítsenek, mert nyug. díjas embert munkára kötelezni sehol sem szabad. Szendrei József Csongrád megyében Ópusztaszeren régészeti ifjúsági táborban segédkeznek az ásatásoknál az egri, a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi tanárképző főiskolák hallgatói. A fiatalok ötvenes látszámú csoportokban kéthetenként váltják egymást. Térképezik az új ásatási területet. (MTI foto — Tóth Béla) Háromszáz holdon termelnek zöldbabot a leveleki Dózsa Tsz-ben. A folyamatos, szakaszos vetés teszi lehetővé, hogy az egyik 60 holdas táblán most vet Pásztor István, a másik táblán serény kezek szedik és szállítják a termést a Nyíregyházi Konzervgyárba. (Hammel József felvétele) KI FEGYELMEZ? Munkahely „kirakatban" A fegyelem, az egymásért vállalt felelősség irányítja tetteinket. — Fegyelem nélkül nincs munka, nincs kereset — halljuk Fodor Ferenctől, az Építő és Szerelő Vállalat négyszeres kiváló dolgozójától, a vállalat egyik kiváló szocialista brigádjának vezetőjétől. — Munkafegyelemről a vállalati kiváló címet elnyert brigádban is kell beszélni? — kérdezünk rá a brigádvezetőre. — Nekünk már van nevünk — kapjuk feleletül. — Volna mit veszítenünk. így nem csoda, ha mi is beszélünk a munkafegyelemről. Az más kérdés, hogy már nem alapfokon. Fodor Ferenc 1962-ben alapította a brigádot. Az alapítók közül négyen vannak, de a többiek is egy kivételével öt évnél idősebb brigádtagok. Míg a csúcsra eljutottak, végigjárták a brigádmozgalom minden fokát. A maguk diktálta iramot csak az bírta, akinek volt önfegyelme, kitartása és szorgalma. — Némelyek azt mondják és sajnos, vannak akik hiszik is — veszi át a szót Lukács József —, hogy az építkezéseken nincs munkafegyelem. Fegyelem nélkül kinőne-e ez a 89 lakás magától a földből? Ehhez viszont olyan technológiai fegyelem kell, amelynek betartására csakis a jól képzett, szorgalmas munkások képesek. — Munkánkat állandóan kirakatban végezzük — mondja Kiszely János. — A kirakatban pedig nagyítóval nézik a produkciót. Aki megfordul Nyíregyházán, a Sóstói út elején, a terhestanácsadó tőszomszédságában, az meggyőződhet fegyelmezett munkájukról. Az OTP megrendelésére építik a már félkészen is impozáns lakásokat. A 18 éves fiatalembert, az alig egy 'hónapja végzett szakmunkást, Bodó Sándort, most vették fel a brigádba. — Nem az a baj, hogy a pecsét még nem száradt meg a szakmunkás-bizonyítványon — mondja. — Sok munkafogást még nem tudok. A kőporozást például életemben most csinálom először. Csinálom, lesem az idősebbek mozdulatát, de tudom, lehetne okosabban, könnyebben is. Fodor szaktárs is sokszor odavesz maga mellé. Az emeletnyi magasságokban az építőknek minden idegszálával a munkára, a mozdulataira kell koncentrálni. Fodor Ferenc és társai vallják: „Még nézni is rossz azt a munkát, amelyiket nem szakszerűen, nem fegyelmezetten végeznek”. A következő munkahelyük Csehszlovákia, Rozsnyó. (sigér) SZABOLCSI TÖRTÉHET Munkásőr utca... Éppen három éve annak, hogy a Vásárosnamé. nyi Nagyközségi Tanács elnöke felkereste a járási munkásőregység parancsnokát és azt mondta neki, hogy a község Vitka felöli végén nyitnak egy új ut. cát és néhányan úgy gondolták, hogy jó lenne Munkásőr utcának elnevezni. A javaslat tetszett a parancsnoknak, annál is inkább, mivel akkor ünnepelték a munkásőrség megalakulásának J5. évfordulóját. A névadást itt is a tanács végrehajtó bizottságának kellett elfő. gadnia. A szavazás egyhangú volt, az egyik v’o- tag meg is jegyezte: van Honvéd utca, Határőr utca, ideje, hogy Munkásőr utca is legyen. A társadalmi testületről elnevezett utcán, a Krasz. na-töltéssel párhuzamosan építették a házakat. Takaros, 2—3 szobás tömblaká. sok ezek, szinte valameny- nyiben munkáscsalád lakik. Az utca közepén most fejezik be az első emeletes ház építését, ftulajdo. nosa szállításvezető. Az utca mindkét oldalára épí. tett egy-egy munkásőr család. A 4. sz. házban Sinkovics István munkás, őr lakik, aki civilben a tiszaszalkai MEZÖGEP lakatosa. Csatlós Imre a 13. sz. ház tulajdonosa, rakodómunkás a helyi íád<t- gyárban. A „civil" családok is azt mondták a be. költözés után: „A név minket is kötelez." Köves- út nélkül is olyan tiszta és rendezett az utca, mint egy katonai körlet. Az egyik házra nem rég tét. ték ki a „Tiszta udvar, rendes ház” című táblát. Ez a tábla az utca valamennyi házfalán méltán csillogna. (n. 1.) ÚTKERESŐ DOHÁNYTERMESZTŐK Hét termelőszövetkezet társulása Évek óta súlyosbodó gond a dohánytermő terület állandó csökkenése. Olyan mezőgazdasági termékért kell egyre több valutát adunk, amit magunk is megtermelhetünk. A probléma összetett: kezdve a hagyományos módon dohányt szívesen termelők kiöregedésétől a keveset termő, betegségre érzékeny fajtákon át a fejlesztésre nem ösztönző beváltási árakig. Az ország legnagyobb dohánytermesztő körzetében, a Nyírségi Termelőszövetkeze, tek Területi Szövetségéhez tartozó néhány tsz kiutat keresve ez év tavaszán társulást alakított. A Nyírségi Virgina Dohánytermelő Társulatban részt vevők azt az elvet vallják: az árak rende. zése, a megfelelő fajták elterjesztése az országos irányító szervek feladata, de tét. lenül a termelők sem nézhetik a terület állandó csökkenését. Együtt erősebbek A társulásban részt vevő hét termelőszövetkezetnek és a Nyíregyházi Dohányfer. mentáló Vállalatnak a mária- pócsi Zöld Mező Termelőszövetkezet a közös képviselője. A társulás erre az évre más. fél millió forint állami támogatást kapott. A már tpeglé- vő dohánykombájn mellé még egy használtat vásárolnak. A hatékonyabb vegysze. rezéshez vesznek egy nagy teljesítményű gépet. A dohánytermesztéshez használatos speciális gépek javítására közös műhelyt létesítenek. A Sirokkó típusú szárítók számát még az idén 10 darabbal növelik. Természetesen mindezt nem a másfél millióból, ehhez segítséget nyújt a dohányipar és a társult terme, lőszövetkezetek 4 és fél milliós saját erőforrását is felhasználják. Gépek, szárítók más gazda, ságok birtokában is lehetnek, sőt vannak is. Mi hát akkor a társulás előnye? Az, hogy a hét termelőszövetkezet, amelyik most társult a 325 h. Virginia dohánnyal, egyenként gyönge volt ahhoz, hogy gépet, szárítót üzemeltessen. Márpedig a hagyományos dohánytermesztés — a nagy kézimunkaigény miatt — gép nélkül nem sokáig képzelhető el. II tudomány segítségével A társulás még nem kife. jezett termelési rendszer, de a benne részt vevők azonos technológia szerint végzik a termelést. Nagyon fontos lépés volt már az idén a talaj- vizsgálat. Mind a hét terme, lőszövetkezetben a műtrágyázást e szerint végezték. A tudomány segítségével nem szemre, hanem a tervezett termésátlagnak megfelelő mennyiségben adagolták a műtrágyát. Közös előírás szerint végezték a talaj fertőtlenítést és a vegyszeres gyom. irtást. E közös tevékenység segítségével mintegy 70 mázsás zöld dohány átlagtermésre számítanak, ami jobb a környező szövetkezetek át. 1 agánál. A társulás kezelésében lévő szárítók előnye, hogy nem kell a dohányipar szállítási ütemezésére várni, a legoptimálisabb időben törhetik a dohányt, nem is beszélve a szállítási út és idő lerövidüléséről, ami költség-megtaka. rítúst jelent. A dohánytermesztési idényen túl gabonát, napraforgót száríthatnak a Sirokkóban. A máriapócsi tsz holt idényben még ipari fát is szárított a Rakamazi Cipész Szövetkezetnek, ami. bői a magas talpú női cipőket gyártják. Tervezgetik a jövőt A társulás az első évének is a derekán van. Sokára lesz még „zárszámadás”, de érdeklődtek már Hajdú megyei szövetkezetek nyírségi szakszó, vetkezetek, sőt állami gazda, ságok is a társulás iránt. A vezetőség most még jórészt az idei év sikerén dolgozik, de már jelölhetik azokat a táblákat, ahol jövőre dohányt akarnak termelni. Azon is munkálkodnak, hogyan lehetne minél rövidebb idő alatt azt a fejlettséget elérni, hogy a társulás rendszerré váljon. Cs. B.
