Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

1975. július 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Számítanak rájuk PANYOLÁN ÉS OLCS- VAAPÁTIBAN, a Szikra Termelőszövetkezetben nemsokára többségben lesz. nek az öregek, pontosab­ban: a nyugdíjasok. Jelen­leg 650 tagja van a terme­lőszövetkezetnek, s közülük 300 máris nyugdíjas. És most, a XI. pártkongresszus határozata szerint alkotott új nyugdíjtörvény, amely július 1-én hatályba lépett, további 41 tsz-tagnak teszi lehetővé a nyugdíjba vonu. lást. (A 41 közül 18 nő.) — Mi az oka annak, hogy Panyoláról szinte minden fiatal elmegy? — Nem újkeletű ez — mondta Szabó Géza főköny­velő, aki egyben párttitkár is. — Régebben is elmen­tek, bár az igazsághoz tar­tozik, hogy eddig termelő- szövetkezetünk se tudott igazán nekik tetsző munkát és megnyugtató jövőt bizto­sítani. Sokszor volt rossz évünk, elsősorban az ár­víz és belvíz miatt, kicsi volt a területünk, ami szűk. re szabta még a technikai fejlesztési lehetőségeket is- Az 1970-es nagy árvízkárok után lassan kimásztunk a nehéz helyzetből, de tavaly megint mindent elvitt a víz, ' vagy amit a víz meg­hagyott, azt a jég verte el. így megint nyákunkon a mérleghiány... A szomszédos olcsvaapá. ti Petőfi Termelőszövetke­zet helyzete sem volt jobb soha. Ott is a víz és a jég, meg a kicsi terület határoz­ta meg a gazdálkodás, a fejlesztés' lehetőségeit. Most egyesültek. — Mennyivel lesz így jobb? — A megnövekedett terü­leten korszerűbb és na­gyobb gépeket, eszközöket alkalmazhatunk — hangzott a válasz. Ezzel ellensúlyoz­hatjuk a munkaerőgondokat is. Korszerű gépekre szíve­sebben jönnek fiatalok is. A eél tehát: nagyobb teljesít­ményű, korszerű gépekkel, de kevesebb emberrel az eddiginél többet és gazda­ságosabban termelni. Az új nyugdíjtörvény szerint a mi termelőszövetkezetünkben öt év múlva kevés aktív tag marad. — EZEK SZERINT ennek a tsz-nek nem kedvező az új nyugdíjtörvény? — Dehogynem, hiszen nálunk is az a cél és a fel­adat, hogy előbbre lépjünk, hogy megoldjuk a problé. máinkat. Szerintem az új nyugdíjtörvény éppen az előbbrelépést, a fejlődést gyorsítja meg, mert esetleg négy-öt évig még elodázó- dott volna a korszerűsítés, az egyesülés is... — Ahol ennyire sok az idős ember — a nyugdíj as tsz-tag —, hogyan és meny­nyit tud nekik a közös se­gíteni? — Először is: akik most; vagy ezután mennek nyug­díjba, azok már mind ezer forint, vagy annál is több nyugdíjat kapnak havonta. A háztáji jövedelmével együtt ez már nem rossz nyugdíj. És a tsz-ben is le­het még dolgozni, keresni. Aki meg annyira öreg, vagy beteges, hogy nem bír már dolgozni, annak eddig is segítettünk és ezután is segítünk. — Például?... — Például: ingyen mű­veljük meg a háztáji terü­letet és a termést hazaszál. lítjuk. Minden idős tsz-tag, aki a tsz-ben bármit is dől- gozik, szükséglete szerint ingyen kap tűzifát. Aki meg munkaképtelen, az azért kap. Esetenként, a leg job, ban rászorulóknak a szociá­lis alapból segélyt is adunk — SZERETNÉK MEG VALAMIT hangsúlyozni — mondta befejezésül a párt­titkár. — Azt, hogy a kor­szerűsítéshez csak most kezdünk hozzá. Fiatal mun­kaerő nincs, ezért mi az idős emberek munkájára tovább. ra is számítunk, még akkor is, ha nyugdíjba mennek. Természetesen: csak hívjuk és kérjük őket, hogy tovább­ra is segítsenek, mert nyug. díjas embert munkára köte­lezni sehol sem szabad. Szendrei József Csongrád megyében Ópusztaszeren régészeti ifjúsági tá­borban segédkeznek az ásatásoknál az egri, a nyíregyhá­zi, a pécsi és a szegedi tanárképző főiskolák hallgatói. A fiatalok ötvenes látszámú csoportokban kéthetenként váltják egymást. Térképezik az új ásatási területet. (MTI foto — Tóth Béla) Háromszáz holdon termelnek zöldbabot a leveleki Dózsa Tsz-ben. A folyamatos, szakaszos vetés teszi le­hetővé, hogy az egyik 60 holdas táblán most vet Pásztor István, a másik táblán serény kezek szedik és szállítják a termést a Nyíregyházi Konzervgyárba. (Hammel József felvétele) KI FEGYELMEZ? Munkahely „kirakatban" A fegyelem, az egymásért vállalt felelősség irányítja tetteinket. — Fegyelem nélkül nincs munka, nincs kereset — hall­juk Fodor Ferenctől, az Épí­tő és Szerelő Vállalat négy­szeres kiváló dolgozójától, a vállalat egyik kiváló szocia­lista brigádjának vezetőjétől. — Munkafegyelemről a vál­lalati kiváló címet elnyert brigádban is kell beszélni? — kérdezünk rá a brigádvezető­re. — Nekünk már van ne­vünk — kapjuk feleletül. — Volna mit veszítenünk. így nem csoda, ha mi is beszé­lünk a munkafegyelemről. Az más kérdés, hogy már nem alapfokon. Fodor Ferenc 1962-ben ala­pította a brigádot. Az alapí­tók közül négyen vannak, de a többiek is egy kivételével öt évnél idősebb brigádtagok. Míg a csúcsra eljutottak, vé­gigjárták a brigádmozgalom minden fokát. A maguk dik­tálta iramot csak az bírta, akinek volt önfegyelme, ki­tartása és szorgalma. — Némelyek azt mondják és sajnos, vannak akik hi­szik is — veszi át a szót Lu­kács József —, hogy az épít­kezéseken nincs munkafegye­lem. Fegyelem nélkül kinő­ne-e ez a 89 lakás magától a földből? Ehhez viszont olyan tech­nológiai fegyelem kell, amely­nek betartására csakis a jól képzett, szorgalmas munká­sok képesek. — Munkánkat állandóan kirakatban végezzük — mondja Kiszely János. — A kirakatban pedig nagyítóval nézik a produkciót. Aki megfordul Nyíregyhá­zán, a Sóstói út elején, a terhestanácsadó tőszomszéd­ságában, az meggyőződhet fegyelmezett munkájukról. Az OTP megrendelésére építik a már félkészen is impozáns lakásokat. A 18 éves fiatalembert, az alig egy 'hónapja végzett szakmunkást, Bodó Sándort, most vették fel a brigádba. — Nem az a baj, hogy a pecsét még nem száradt meg a szakmunkás-bizonyítványon — mondja. — Sok munkafo­gást még nem tudok. A kő­porozást például életemben most csinálom először. Csi­nálom, lesem az idősebbek mozdulatát, de tudom, lehet­ne okosabban, könnyebben is. Fodor szaktárs is sokszor oda­vesz maga mellé. Az emeletnyi magasságok­ban az építőknek minden idegszálával a munkára, a mozdulataira kell koncent­rálni. Fodor Ferenc és társai vallják: „Még nézni is rossz azt a munkát, amelyiket nem szakszerűen, nem fegyelme­zetten végeznek”. A követke­ző munkahelyük Csehszlová­kia, Rozsnyó. (sigér) SZABOLCSI TÖRTÉHET Munkásőr utca... Éppen három éve an­nak, hogy a Vásárosnamé. nyi Nagyközségi Tanács elnöke felkereste a járási munkásőregység parancs­nokát és azt mondta neki, hogy a község Vitka felöli végén nyitnak egy új ut. cát és néhányan úgy gon­dolták, hogy jó lenne Munkásőr utcának elne­vezni. A javaslat tetszett a parancsnoknak, annál is inkább, mivel akkor ün­nepelték a munkásőrség megalakulásának J5. év­fordulóját. A névadást itt is a tanács végrehajtó bi­zottságának kellett elfő. gadnia. A szavazás egy­hangú volt, az egyik v’o- tag meg is jegyezte: van Honvéd utca, Határőr ut­ca, ideje, hogy Munkásőr utca is legyen. A társadalmi testületről elnevezett utcán, a Krasz. na-töltéssel párhuzamosan építették a házakat. Taka­ros, 2—3 szobás tömblaká. sok ezek, szinte valameny- nyiben munkáscsalád la­kik. Az utca közepén most fejezik be az első emele­tes ház építését, ftulajdo. nosa szállításvezető. Az utca mindkét oldalára épí. tett egy-egy munkásőr család. A 4. sz. házban Sinkovics István munkás, őr lakik, aki civilben a tiszaszalkai MEZÖGEP lakatosa. Csatlós Imre a 13. sz. ház tulajdonosa, ra­kodómunkás a helyi íád<t- gyárban. A „civil" csalá­dok is azt mondták a be. költözés után: „A név minket is kötelez." Köves- út nélkül is olyan tiszta és rendezett az utca, mint egy katonai körlet. Az egyik házra nem rég tét. ték ki a „Tiszta udvar, rendes ház” című táblát. Ez a tábla az utca vala­mennyi házfalán méltán csillogna. (n. 1.) ÚTKERESŐ DOHÁNYTERMESZTŐK Hét termelőszövetkezet társulása Évek óta súlyosbodó gond a dohánytermő terület állandó csökkenése. Olyan mezőgazdasági termékért kell egyre több valutát adunk, amit magunk is megter­melhetünk. A probléma összetett: kezdve a hagyomá­nyos módon dohányt szívesen termelők kiöregedésétől a keveset termő, betegségre érzékeny fajtákon át a fej­lesztésre nem ösztönző beváltási árakig. Az ország legnagyobb do­hánytermesztő körzetében, a Nyírségi Termelőszövetkeze, tek Területi Szövetségéhez tartozó néhány tsz kiutat ke­resve ez év tavaszán társu­lást alakított. A Nyírségi Virgina Dohánytermelő Tár­sulatban részt vevők azt az elvet vallják: az árak rende. zése, a megfelelő fajták el­terjesztése az országos irá­nyító szervek feladata, de tét. lenül a termelők sem nézhe­tik a terület állandó csökke­nését. Együtt erősebbek A társulásban részt vevő hét termelőszövetkezetnek és a Nyíregyházi Dohányfer. mentáló Vállalatnak a mária- pócsi Zöld Mező Termelőszö­vetkezet a közös képviselője. A társulás erre az évre más. fél millió forint állami támo­gatást kapott. A már tpeglé- vő dohánykombájn mellé még egy használtat vásárol­nak. A hatékonyabb vegysze. rezéshez vesznek egy nagy teljesítményű gépet. A do­hánytermesztéshez használa­tos speciális gépek javítására közös műhelyt létesítenek. A Sirokkó típusú szárítók számát még az idén 10 darabbal nö­velik. Természetesen mindezt nem a másfél millióból, eh­hez segítséget nyújt a do­hányipar és a társult terme, lőszövetkezetek 4 és fél mil­liós saját erőforrását is fel­használják. Gépek, szárítók más gazda, ságok birtokában is lehetnek, sőt vannak is. Mi hát akkor a társulás előnye? Az, hogy a hét termelőszövetkezet, amelyik most társult a 325 h. Virginia dohánnyal, egyenként gyönge volt ahhoz, hogy gépet, szárítót üzemeltessen. Márpedig a hagyományos do­hánytermesztés — a nagy ké­zimunkaigény miatt — gép nélkül nem sokáig képzelhe­tő el. II tudomány segítségével A társulás még nem kife. jezett termelési rendszer, de a benne részt vevők azonos technológia szerint végzik a termelést. Nagyon fontos lé­pés volt már az idén a talaj- vizsgálat. Mind a hét terme, lőszövetkezetben a műtrágyá­zást e szerint végezték. A tudomány segítségével nem szemre, hanem a tervezett termésátlagnak megfelelő mennyiségben adagolták a műtrágyát. Közös előírás sze­rint végezték a talaj fertőtle­nítést és a vegyszeres gyom. irtást. E közös tevékenység segítségével mintegy 70 má­zsás zöld dohány átlagter­mésre számítanak, ami jobb a környező szövetkezetek át. 1 agánál. A társulás kezelésében lévő szárítók előnye, hogy nem kell a dohányipar szállítási ütemezésére várni, a legopti­málisabb időben törhetik a dohányt, nem is beszélve a szállítási út és idő lerövidü­léséről, ami költség-megtaka. rítúst jelent. A dohányter­mesztési idényen túl gabo­nát, napraforgót száríthatnak a Sirokkóban. A máriapócsi tsz holt idényben még ipari fát is szárított a Rakamazi Cipész Szövetkezetnek, ami. bői a magas talpú női cipőket gyártják. Tervezgetik a jövőt A társulás az első évének is a derekán van. Sokára lesz még „zárszámadás”, de ér­deklődtek már Hajdú megyei szövetkezetek nyírségi szakszó, vetkezetek, sőt állami gazda, ságok is a társulás iránt. A vezetőség most még jórészt az idei év sikerén dolgozik, de már jelölhetik azokat a táblákat, ahol jövőre dohányt akarnak termelni. Azon is munkálkodnak, hogyan le­hetne minél rövidebb idő alatt azt a fejlettséget elérni, hogy a társulás rendszerré váljon. Cs. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom