Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
s ÍSiá!T-MA6Tf AHORSWjü SWS. JSSsaSte» * (Polytatfts tn 1, «idah-öl) és a szocialista országokból fedezzük. Az érdekelt KGST- országokkal együtt mi is bekapcsolódunk azokba a közös erőfeszítésekbe, amelyek a szovjet nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a termelőkapacitások bővítésére, a szállítási hálózat kiépítésére irányulnak. így többék között részt veszünk az Orenburg- tól induló több ezer kilométeres gázvezeték, az uszty- ilimszki cellulózkombinát, a Jrijembajevi azbesztbányászati és dúsító kombinát létesítésében. Rendkívül jelentős az a megállapodás is, amelyet a 750 Kv-os nemzetközi villamos távvezeték-hálózat kiépítéséről kötöttünk. E rendszer első gerincvezetéke Magyarországon át vezet majd, s ez növekvő villamos- energia-importot tesz számunkra lehetővé. Az együttműködés lehetőségei — Meggyőződésünk, hogy- az együttműködésben rejlő lehetőségeket azonban még távolról sem merítettük ki — fűzte hozzá. — Arra van szükség, hogy aktívan és kezdeményezően vegyünk részt a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, mert ez a fő útja annak, hogy az egymás közötti gazdasági kapcsolataink még tartósabbakká és közös hasznunkra eredményesebbekké váljanak. — összhangban eddigi politikánkkal, az ötödik ötévei terv időszakában is biztosítani kívánjuk, hogy a szo- cialistá építés járjon együtt a dolgozó nép életszínvonalának és életkörülményeinek rendszeres fejlődésével. Fontos követelménynek tartjuk, hogy erősödjék a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve. Egyszóval, súlyt kívánunk fektetni a munkateljesítményeken alaDuló reálkeresetek növelésére, a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklésére, a társadalmi juttatásoknak a kulturális és egészségügyi viszonyok javulásával összhangban álló bővítésére. Célunk, hogy fenntartsuk a lakásépítés már elért magas szintjét, és tovább bővítsük az ellátó intézmények hálózatát. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva megállapította, hogy azok — a világban végbemenő pozitív változások eredményeként — számunkra mind kedvezőbbé válnak. Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor korábban azt az óriási erőt, amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, * szocialista világrendszerhez tartozásunk jelent. Ez meghatározza céljainkat és tennivalóinkat, szövetségeseinkhez és ellenségeinkhez való viszonyunkat Az enyhülés tér! hódít — A kedvező nemzetközi változások legfontosabb tényezője a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi befolyása, egyeztetett külpolitikája. Mi megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának záloga a szocialista országok, a haladó erők egysége, összeforrpttsága. Az erőviszonyoknak a szocializmus, a haladás javára történő változása, a békéért harcoló néptömegek fellépése arra kényszeríti a vezető tőkésországok uralkodó köreit, hogy az emberiség sorsát érintő kérdésekhez nagyobb józansággal és relitás- érzékkel közeledjenek. Meggyőző tapasztalatok tanúsítják, hogy az enyhülés térhódítása szerte a világon — így földrészünkön is — kedvez a haladó erők küzdelmének. Befejezésül a Központi Bizottság és a kormány nevében kérte a nagygyűlés résztvevőit, tettekkel és szavazatukkal támogassák a Hazafias Népfront programját és jelöltjeit. ^a-háza: Erdei Lászlónó Pénteken Gyulaházán, megyénk 16-os számú országgyűlési választókerületében tartottak választási gyűlést. A művelődési házat megtöltő választópolgárokat Molnár Lajos, a kisvárdai járási Népfront Bizottság tikára köszöntötte, majd Erdei Lászlóné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke» a választókerület képviselőjelöltje mondott beszédet. Erdei Lászlóné elöljáróban szólt arról, hogy ez az esztendő a magyar nép történelmi sorsfordulójának jubileumi esztendeje, immár 3 évtizede, hogy szabadságban, függetlenségben él népünk s építi a munka, a szocialista társadalmát Emlékeztetett a három évtized új országot építő hatalmas eredményeire, szólt az idei esztendő jelentőségéről, a XI kongresz- szusról, amely kijelölte a fejlett szocializmushoz vezető utat. A gyűlés szónoka elmondta, milyen nagy fejlődés következett be a társadalomban, az iparban, a szocialista mezőgazdaságban, a művelődés*^ területén ez idő alatt Emlékeztetett arra, hogy milyen mélyről indult Szabolcs, majd példákkal illusztrálta az azóta megtett fejlődést. Szólt a körzet 11 községének, az itt dolgozó üzemeknek, tsz-eknek, állami gazdaságoknak sikereiről. Ezek sorában kiemelte a választókerületben az oktatás és a művelődés területén elért eredményeket, az intézmé- nek, iskolák, óvodák építését. Befejezésül ezt mondta: Második otthonomnak tekintem ezt a tájat, hiszen most ötödször jelöltek- Köszönöm, hogy befogadtak engem. Szeretem, tisztelem ée nagyra becsülöm az itt élődolgozó embereket. Hivatásomnak érzem, hogy továbbra is részt vegyek a közös munkában, mindent megtegyek a továbbiakban is az itt élő emberek boldogulásáért — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Erdei Lászlóné. g«rhalész: Szabó Béla Nagyhalászban t község művelődési házában a csütörtökön megtartott választási gyűlést Bocskai Márton, a nagyhalászi nagyközségi Hazafias Népfront bizottság elnöke nyitotta meg. Ezt követően Szabó Béla, a de- mecseri Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, a 6-os számú országgyűlési választókerület jelöltje tartott beszédet. A megye és a körzet előtt álló feladatok részei az országos elképzeléseknek, de z^égis sajátosak. Itt, a megyében különösen hangsúlyt kap, hogy a jól és közepesen gazdálkodó szövetkezeteket A 17-es számú választóké rületből, a beregi községekből Tarpán gyülekeztek az emberek június 6-án délelőtt, ahol választási nagygyűlésre került sor. A gyűlést Csaló. Imre, a Hazafias Népfront vásárosnaményi járási bizottságának titkára nyitotta meg. s Grácsin András, a választókerület képviselő jelöltje mondott beszédet. Elmondotta, hogy a Hazafias Népfront négy évvel ezelőtti választási programja maradéktalanul megvalósult a Be- regben is. Részletesen beszélt Grá- csin András a választókerület problémáiról, a megoldásra váró feladatokról. Elmondotta. hogy a Beregben elsősorban az úthálózatot, azzal együtt a személy- és a teherszállítást kell korszerűtovább fejlesszük, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket felzárkóztassuk a jók sorába. Ehhez fokozni kell az iparszerű termelési módot, biztonságos zöldség-gyümölcstermesztésre, az ellátás javítására kell törekedni. A választópolgárok azt várják nemcsak, e körzetben, de az országban is, hogy állattenyésztésben tovább növeljük a hústermelést, támogassuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Ez a törekvés egyezik, pártunk agrárpolitikai céljaival. A párt politikája az országos és megyei eredményeink reális alapot nyújtasítenl. mert ezek jelenleg nem felelnek meg a Beregben élő emberek igényeniék. A következő években meg kell oldani a község egészséges ivóvízellátását is. Ehhez a lakosság is hozzájárul anyagilag és társadalmi munkával is. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket továbbra is segíteni kell, hogy felzárkózhassanak a jó és kiváló szintre. Ennek egyik járható útja a koncentrálás, a kis termelőszövetkezetek egyesülése. Hangoztatta: a Beregben minden termelőszövetkezet kedvzőtlen körülmények között gazdálkodik. A tarpai Esze Tamás és a beregdarócí Barátság Termelőszvetkezet viszont másodszor nyerték el a kitüntető kiváló címet. A ftak Szabolcs -Saretrnár megye továbbfejlesztésére. Eddig is dinamikus volt a termelés, s ez továbbra is így lesz. A termelő ágazatok intenzív fejlesztése mellett alapvető fontosságú, hogy a megye lakosságának foglalkoztatási színvonala javuljon. Ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy a termelés és termelékenység emelésével a gazdálkodás javításával, a belső tartalékol: feltárásával, a munka szerinti elosztás elvének következetesebb alkalmazásával a jövedelmek területén is közelítsük az országos átlagotlehetőségek tehát mindenütt' adottak, de a korszerű technika- és technológia, valamint a jó szervezés, a takarékos gazdálkodás lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon valamennyi beregi termelőszövetkezet fejlődése. Különösen a hústermelés fejlesztésének vannak nagy lehetőségei a Beregben. Ennek viszont elsődleges alapja a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítése. Beszélt a képviselőjelölt a szolgáltatás és a kereskedelem helyzetéről is, amelyeknek javítása szintén fontos feladat. Befejezésül elmondta: — A párt politikája az országos és a megyei eredmények reális alapot biztosítanak feladataink teljesítéséhez, így választókerületünk további fejlesztéséhez is, Tarpa: Grácsin András Befefezödtek a magyar—francia tárgyalások Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter meghívására 1975. június 5-től 7-ig hivatalos látogatást tett Franciaországban. A magyar külügyminisztert fogadta Valery Gis- card d’ Estaing köztársasági elnök is. A tanácskozásról pénteken délután Párizsban közleményt hoztak nyilvánosságra. A közlemény megállapítja: A két ország külügyminisztereinek megbeszélései a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak. amelyek hagyományosan jellemzik a magyar— francia kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlődése a francia miniszterelnök 1973. évi magyarországi látogatása nyomán új ösztönzést ka pott. A két miniszter megvizsgálta a magyar—francia kapcsolatok különböző vonatkozásait és megállapították, hogy e kapcsolatok fejlesztésének kedvező feltételei adottak. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában az európai, a közel-keleti, a ciprusi és az indokínai helyzet állt. Ugyancsak eszmecserét folytattak a világgazdasági problémákról. A külügyminiszterek megállapították, hogy a két kormány nézetei az érintett nemzetközi kérdések ben közelaüöak. A két miniszter külön hangsúlyt helyezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fontosságára, mint az európai enyhülési folyamat összetevőjére. A két miniszter kifejezésre juttatta megelégedettségét és úgy értékelte, hogv * magyar külügyminiszter franciaországi látogatása hasznos hozzájárulás a magyar—francia kapcsolatok újabb fellendüléséhez. Púja Frigyes meghívta Jean Sauvagnargues külügyminisztert hivatalos magyar- országi látogatásra. A francia külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Ünnepélyesen zárult a Varsói Szerződés jubileumi találkozója A prágai jubileumi találkozón a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK- beli, a román és a szovjet közvélemény, valamint a társadalmi szervezetek képviselői vettek részt A magyar küldöttséget Bugár Jánosáé, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke vezette. A résztvevők által elfogadott zárókőzlemény felszólítja Európa közvéleményét: támogassa az enyhülési folyamatot abból a célból, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná váljék, A közlemény ugyancsak hangoztatja az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezésének szükségességét hogy a konferencia fontos mérföldkővé váljon a kapcsolatoknak a szuverenitás tiszteletben tartása, az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az ember} jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, valamint a népek közötti együttműködés szellemében történő fejlesztésében. A résztvevők ebben a szellemben juttatták kifejezésre, hogy támogatják kormányuk álláspontját, amely készséget tanúsít a Varsói Szerződés szervezetének feloszlatására «mennyiben a NATO-t is feloszlatják. Ugyanakkor a közlemény hangsúlyozza, hogy amíg lé. tezik a NATO, addig szűk« ség van a Varsói Szerződés tagálamai védelmi képességének erősítésére, A résztvevők arra a megü győződésre jutottak — hangoztatja a záróköcdemény —^ már létrejötték annak objektív feltételei, hogy kire, kess7ék a háborút a társad»* lom életéből. Ez megköveteli az összes békeszerefcő erők aktív együttműködését, mert az enyhülés ellenségei Európát és a világot vissza akarják vetni a hidegháború idő. szakába, s mind ez ideig nem tették le a fegyvert Portugália A* Európa syugaíi szélén, az Ibériai-félszigeten elterülő Portugália az Atlanti-óceánnal és Spanyolországgal határos. A 88 500 négyzetkilométer területű ország lakosainak száma a legutóbbi népszámláláskor 8 063 100 volt. (í360-ban még 8 293 000.) A rendkívül nagy gazdasági-társadalmi elmaradottságból következik, hogy a kivándorlók száma 1960 és 1973 között meghaladta a másfél milliót Az ország fejletlenségét érzékeltetik a statisztikai adatok is: az egy lakosra jutó bruttó nemzeti össztermék csupán évi 708 dollár (kontinensünkön az egyik legalacsonyabb). Fejlett ipar híján túlsúlyban van a mezőgazdaság: az ország északi részén főleg törpebirtokok, délen nagy latifundiumok találhatók. A mezőgazdasági lakosság 60 százaléka nem rendelkezik saját főiddel, ugyanakkor a 0,3 százaléknyi nagybirtokosé a művelhető földterület 40 százaléka! A mezőgazdasági export legfőbb tételei: a bor, olajbogyó, olívaolaj, paradicsom, halkonzervek, valamint a parafa. Portugália hagyományos felvevőpiaca Nagy-Bri- tannia. Az aktív keresők között az iparban dolgozók aránya csupán 21,5 százalék, a falusi lakosság aránya 42,3 százalék. A fejletlen ipar, a kereskedelem és a banktőke 70 százalékát a legutóbbi időkig 200 család ellenőrizte. A portugál gazdaságot átszövi az amerikai, brit és nyugatnémet tőke. A nagy ipari létesítmények között említendő az NSZK-tőkével épített Siderurgia Nációnál nevű kohászati kombinát és a Tejo partján, Lisszabon külvárosában lévő hajójavító dokk, amely egyike a legnagyobbaknak a világon. Az ország közművelődési körülményei is elszomorító képet mutatnak: az írástudatlanok arányát becslések 30—40 százalékban adják meg. Az analfabétizmus a mezőgazdasági vidékeken 60 százalék felett van. Az egy orvosra jutó betegek száma 1048. Ezer lakosra csupán 49 televíziókészülék jut. 1974. április 25-ig, a fasiszta rendszert megbuktató demokratikus forradalomig Portugália a világ legnagyobb gyarmattartó hatalma volt. Afrikai és ázsiai gyarmatai (Angola, Mozambik, Guinea-Bissau, Sao Tómé és Principe, Zöldfoki-szige- tek, Timor, Makaó) területileg huszonnégyszer na gyobbak voltok, mint a» „anyaország”, a gyarmatok nemzeti felszabadító harca, s ezzel a gyarmati háború 1961-ben kezdődött Angolában. Az amerikai és NATO- segédlettel folytatott gyarmati háborúra Portugália évente költségvetésének 45 százalékát fordította. A fasiszta rendszer fenn maradásának kedvezett » NATO támogatása. Az atlanti szervezet rendkívül nagy fontosságot tulajdonít Portugáliának stratégiai helyzete miatt. Amerikai támaszpontok találhatók » Zöldfoki-szigeteken, az Azo- ri-szigeteken lévő Lajeson, Nyugatnémet légitámaszpont van a szárazföldi Portugália Bej a nevű helységeben tt. fm
