Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

KELET-MAGYARORSZA3 1975. Június 28. A gazdálkodás tartaléka1 D Tapasztalatok a nyíregyházi vállalatoknál UlGYELEMFELHÍVÁS A GAZDÁLKO­*■ DÄSBAN meglévő problémákra, a leg­fontosabb gazdaságpolitikai feladatok megje­lölése —ebben foglalható össze a párt Köz­ponti Bizottságának 1974. decemberi, valamint a megyei pártbizottság idei júniusi határoza­tának lényege. A fontos dokumentumokból né­hány témát kiemelt figyelemmel kell azonban szemlélni. A termelés és felhasználás viszonyában a helyzethez igazodó arányok kialakítása, a ter­melés szerkezeti változtatása, az exportképes­ség növelése, az importanyagok felhasználásá­nak mérséklése, a hatékonyság növelésének, a belső tartalékok feltárásának kérdése, az anyag, energia és munkaerő takarékos fel- használása azok a témák, amelyek a határozat végrehajtása során a politikai munkától konk­rétabb és operatívabb erőfeszítést kívánnak. Itt elsősorban az értelmezés segítése, és ezál­tal a végrehajtás serkentése igényel erőfeszí­tést. Ebből eredően a városi pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy egy sor kérdésben állásfoglalását megfogalmazza, éppen a gya­korlati tényekből kiindulva. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a takaré­kosság a szocialista tervgazdálkodás része, így a határozatot nem mint újszerű gazdaságpoli­tikai szemléletet kell felfogni. Továbbmenve: a határozat időszerűségét nem kizárólag a tő­kés gazdaság „begyűrűző” hatása indokolja, hanem a cserearányok általános változása. A végrehajtás átgondolt, stratégikus vezetési szemléletet kíván meg, éppen ezért a tenniva­lókat átfogó intézkedési tervekben kell rögzí­teni. A terv, valamint a gazdálkodás alap­motívuma az ésszerű takarékosság legyen. Rendkívül fontos, hogy kitűnjék a hosszabb távú gondolkodás, és még csak véletlenül se kampányjellegűnek tekintsék a feladatok vég­rehajtását. Leszögezhető, hogy a takarékosság oly módon mérsékelheti a kedvezőtlen külgazda­sági hatásokat, hogy közben a megtett intéz­kedések nem hatnak kedvezőtlenül a követke­ző évek gazdálkodására. Miután a takarékos­ság nem egyszerűen á költséggazdálkodás kér­dése, az intézkedések irányát közép és hosszú távon a hatékonyság, a termelékenység növe­kedése szabja meg. A városi pártbizottság májusi üié­" sén megvitatta az intézkedési tervek ér­tékelését, és fontos megállapításokat tett. Töb­bek között azt, hogy vállalataink, üzemeink egyharmada időben és megfelelő konkrétság­gal kezdte meg tartalékainak feltárását. Ter­veik lehetőséget adnak az ésszerű gazdálkodás összetett megalapozásához. Ezeket a terveket a magas vezetési színvonal, az előrelátás és a határozat lényegének megértése jellemzi. A vállalatok másik részé ugyanakkor a pártha­tározatot leszűkítetten értelmezte, a tennivaló­kat az anyag- és energiatakarékosságra korlá­tozta. Nem ismerték fel, hogy a korábbinál bonyolultabb helyzetben kell feladataikat megoldani. A harmadik csoportba azok a vállalatok, szövetkezetek tartoznak, amelyek nem kezd­ték meg a felkészülést. Amikor a terveket így csoportosítjuk, akkor mögöttük az eredménye­ket is, de a nehézségek sorát is megláthatjuk. A gondokat, és a belőlük fakadó tennivalókat is látjuk, ha szemügyre vesszük a következő­ket. Több helyen gondot okozott a határozat értelmezése. Közrejátszott a vezetők igényte­lensége, az elért eredményekben való meg­nyugvás, a szellemi restség, a szabályozók pontatlansága. Sok helyen a tervezést nem előzte meg átfogó elemzés. így a tervek egy — jóllehet kisebb — része nem tartalmaz konk­rét feladatokat. Többen az anyag • és energia megtakarítására irányuló elgondolásaikat nem támasztották alá meggyőző számításokkal, másrészt a hatékonyságot növelő intézkedések aránya, kisebb, mint a költség csökkentését célzóké. ]YI SUTÁN NYÍREGYHÁZÁN JELENTŐS az élelmiszeripar, kívánatos lenne, ha a szezonális jelleg megszüntetése nagyobb súlyt kapna. Kevés a tervekben az olyan kooperá­ciós kapcsolat kiépítésére irányuló elképzelés, mely a termelőeszközök hatékonyabb kihasz­nálását eredményezhetné. Sajnos a készlet- gazdálkodás nem a súlyának megfelelő helyre került az elképzelésekben. Äs végül egy nem elhanyagolható elem: a tervekből nem tűnik ki a hosszabb távú gondolkodás. A negatívumok mellett számos előremu­tató tényezőt is meg kell említeni. Az első, hogy a gyárak, vállalatok, szövetkezetek közel 2 százalékos költségmegtakarítást terveznek, ami reális, bár nagy erőfeszítést igénylő válla­lás. Az anyag-, energia- és általános költségek csökkentésére irányuló elképzelések konkrétak. Megállapítható, hogy pártszervezeteink cse­lekvő módon, érdemben vitatták meg ezeket a terveket, melyekben így érvényre jutott a konstruktív és kritikus vita eredménye is. Bebizonyosodott, hogy a kommunisták készek segítő szándékukat cselekvéssé formálni, ha megfelelően tájékoztatják őket és igényt is tartanak támogatásukra. Több száz észrevétel tanúsítja azt, hogy a párt tagjai megértéssel és helyesléssel fogadták a határozatot, melynek végrehajtása nem tűr halasztást. Megfogalma­zódott, hogy a határozat mögött nem gazda­sági rendszerünk sikertelenségét, hanem a kö­rülményekhez való ésszerű igazodást látnak, amit szükségesnek is tartanak. r’ONDJAINKAT ÉS ERED MENYEINKET u összevetettük az országos helyzetkép­pel is, mégpedig a következtetés levonásának igényével. Mindez fokozott erőfeszítések meg­tételére késztet a végrehajtás során. Intézke­déseink szükségességét igazolják azok az ada­tok is, amelyek a nyíregyházi vállalatok, üze­mek 1975. évi tervelképzeléseit az előző évhez j hasonlítva szemléltetik. így a termékszerkezet | hatása a termelékenységre vállalataink 41 szá­zalékánál. a vállalati eredményre 35 százalék­nál romlik. A globális készletállomány a vál­lalati tervek 73 százalékában növekedést je­lez. A vállalati általános költségek a tervek 71 százalékánál emelkednek. A gazdálkodó egy­ségek 12 százaléka a bázisnál rosszabb terme­lékenységet tervez. Kereskedelmi vállalataink 40 százaléka a forgási sebesség növekedését irányozza elő. Az előbbiekből következően Nyíregyháza esetében gazdaságpolitikai síkon az alábbi összefoglalást adhatjuk. Minden szinten bizto­sítani kell a népgazdasági érdek elsődle^^sé- gét. A vállalati nver°=í^ soron eszköz, a nemzeti jövedelem gyarapítása pedig cél. Se a szabályozók értelmezése, se üzemi érdek nem idézheti elő a szerepcserét. Ehhez viszont ve­zetői tisztánlátás, politikai érzék, hatékony társadalmi ellenőrzés szükséges. El kell érni, hogy üzemeink és vállalataink, szövetkezete­ink az 1975. évi tervet, az üzem- és munka- szervezésre összeállított középtávú tervet és a takarékossági intézkedéseket egységes rend­szerbe foglaltan kezeljék, a nem komplex el­képzeléseket kiegészítsék. Rendkívül fontos, hogy a tájékoz­*■ tatás érdekében, a munkások megnye­résére ezek a legszélesebb nyilvánosság elé kerüljenek, és a teljesítésről a munkáskollek­tívák rendszeres információt kapjanak. Ehhez kapcsolódóan a munkaverseny- és brigádválla­lások a tervek végrehajtását szorgalmazzák, és a vezetők keressék az erkölcsi és anyagi meg­becsülés olyan formáit, amelyek az elért ered­ményekkel összhangban állnak. Nélkülözhetetlen a határozat végrehajtá­sának célirányos és rendszeres ellenőrzése. Mind a gazdasági vezetőknek, mind a párt- szervezeteknek ehhez olyan terv szükséges, amely a beszámoltatások során választ ad a legfontosabb kérdésekre. így elsősorban azok­ra, amelyek gazdaságossággal, a termékszer­kezettel, az importcsökkentéssel, kapacitással, a készlettel kapcsolatos, valamint a helyileg aktuális problémákat ölelik fel. El kell érni, hogy a hosszabb távra szóló komplex módon értelmezett hatékonyság és gazdaságosság stratégiai szemlélete legyen a vezetők minősítésének kritériuma. Pártszerve­zeteink, de a felügyeleti szervek mindezt a káderpolitika gyakorlatában juttathatják kife­jezésre. Ha a fenti feladatokat teljesítjük, úgy a gazdasági élet eseményeit és fejlődési irányát kézbentarthatjuk. Mindezért viszont minden­ki előrelátó munkájára van szükség. Folkmayer Tibor. a nyíregyházi városi pártbizottság titkára Véget ért a szervezéstudományi nyári akadémia Nyíregyháza adott otthont a szervezéstudományi nyári akadémiának, amelyik június 23. és 27. között tartotta elő­adásait. vitafórumait a tanár­képző főiskolán. Az akadémia öt napja során a résztvevők — javarészt az 50 kiemelt nagyvállalat szakemberei — napjaink legfontosabb szer­vezési kérdéseit vitatták meg. Összesen tíz előadáson fog­lalkoztak többek között a vállalati irányítási rendsze­lekkel, a szervezési folyama­tokkal, a termelés irányításá­val, a szellemi munka haté­konyságával, a munkaszerve­zésben felhasználható tech­nikai eszközökkel. Az előadá­sok utáni konzultációkon pe­dig megvitatták az elhangzot­takat. Az előadások mellett az akadémia résztvevői szabol­csi üzemlátogatásokon — Vá- sárosnaményban és Mátészal­kán — vettek részt, ismer­kedtek a megyével. Az akadémia tapasztalatait a péntek délutáni zárófoglal­kozáson Valkó Márton, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság főtitkára foglalta össze. Az ülésen részt vett dr. Fábián Lajos, a me­gyei tanács titkára, az SZVT megyei szervezetének elnöke. A résztvevőknek látogatási igazolványt nyújtottak át a rendezők, az SZVT szervezési szakosztálya és megyei szer­vezete nevében. Bejárás és munkakedv Beregi lányok a gépeknél A LÄNYOK közül sokan még nem DÖBBENTEK RÁ, HOGY EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA NAGYÜZEMI MUNKÁSOK LETTEK. „Sok jó ember kis helyen is elfér” — tartja a közmon­dás. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnamé- .nyi üzeme is. A keskeny, hosszú épületben százötven- nyolcán dolgoznak a két sza­lag mellett. Felvesznek mindenkit A varrógépek monoton za­ját át-áttöri a lányok ajkáról feltörő kacaj. Fiatal ez az üzem. A dolgozók kétharma­da harminc év alatt van. Az üzem kapuja állandóan nyitva van. Felvesznek min­denkit, aki a környékről munkára jelentkezik. Így az­tán érthető, hogy a percekre ütemezett termelés a munka­kezdés első pillanatától kezdve igénybe veszi a dol­gozók minden idegszálát. A két műszaknak napon­ta férfinadrágból 377 dara­bot kell elkészíteni. Ez a tel­jes kapacitásának ma még csak a 75 százaléka. Hogy miért feszített a 75 százalék? Arra a nyitott kapu mellett több magyarázat is van. Ezek egyike a szakmunkások hi­ánya. Jelenleg négy férfi és tíz nőiszabó szakmunkásuk' van. A kereset sem magas. A múlt évben 1400 forint körül mozgott. A betanulás a fiatalok axarása mellett is sok időt és fáradtságot igé­nyel. Mindezt csak a kezdet ne­hézségeinek tartják az üzem munkásnői. Munkakedvük és akarásuk legyőzi a hát­ráltató tényezőket. Bejáró Lányáról — Harminckét kilométer­ről, Lónyáról járok be dol­gozni — mondja Rácz Mar­git. — Ha délelőtti műszak­ban dolgozom, akkor délután busszal haza tudok menni. Ha viszont délutáni műszak kerül rárn, bent kell alud­ni Vásárosnaményban. Van albérleti szobánk. Azért be­szélek töobes számban, mert Nyárilak Nyíregyházán, a városi stadion pereméivé (Tarnavölgyi György felvétele)----- 1 ------M ■ ■■iiii i ■■ i i ——■ i a lónyaiak, marokpapiak az este tíz órakor befejeződő műszak után csak másnap reggel tudnak hazamenni. Ilyenkor otthon vagyunk pár órát és indúlunk vissza. Hogy megéri-e reggel haza- buszozni? Meg, mert így ott­hon is tudunk valamit lendí­teni. — Én munkásnő akarok lenni — halljuk a 19 éves Garai Ilonától. — Tudom, ezt nem adják könnyen. Nemcsak a bejárásra, bental- vásra gondolok. Szakismere­teimet is bővíteni kell. A nyolc általános csak belépő az üzembe. Amíg szervezett formában tanulhatok tovább, az üzemi továbbképzésen ve­szek részt. —Szorgalom és akaraterő is szükséges a munkakezdő fiataloknak — mondja a 19 éves Kiss Margit, akinek Ki­váló dolgozó kitüntetése van. — Nekem sem könnyű elérni a száz százalékot. A munkára koncentrálok. Tu­dom a többiek keresete is függ munkámtól. A brigád­mozgalomban is tehetnénk többet. Ebben az évben nem tudtuk megvalósítani a hár­mas jelszót. Így most kezd­hetjük élőiről. így vagyok a középiskolával is. Beiratkoz­tam, de a délutáni műszak miatt abba kellett hagynom. Otthonra lelni — Én már túl vagvok a£ alapvető gondokon — mond­ja a huszonkét éves Rácí Olga. — A szakközépiskola ruhaipari tagozatán végez­tem. Beosztásom művezetők Most jelentkeztem a Köny- nyűipari Főiskola levelező tagozatára. Mint KISZ-tit- kór azt szorgalmazom, hogy szűkös körülményeink elle­nére is alakítsunk ki minél előbb egy klubhelyiséget, ahol otthonra lel hehetnek a> bejáró fiatalok is. E beszélgetésekből egyér­telműen kiderül, hogy a beregi lányok nem hátrál­nak meg a nehézségektől! Tudják, hogy csak szorgal­mas munkával, tanulással.' juthatnak előbbre. Tudják,, hogy a szakmunkásképzésük, is azért késik, mert fiatal ez.' az üzem és még nincs meg az 1 előírt 3 éves szakmai gya— , korlátúk sem. Kezdődik a munkahelytó torna. Kinyílnak az ablakokig, kiegyenesednek a verrógé—i pekre, vasalókra hajló dere-^ip kak. Helyben futás, karlen-' getés, fejkörözés, lazítás é&fa jóízű falatozás után újra munka. SIgér Imr« A z üdülő portása a fali­naptárhoz lépett és le­tépte a 2975-ös naptár egyik lapját Űj hét kezdő­dött. — Repülj fel a százhuszon- harmadik emeletre — szólt a boyhoz, — vidd fel neki az újságot. A boy bekapcsolta elektromos szárnyát és nyílegyenesen fel­repült a százhuszonharmadik- ra. Tudta már, hogy kiről van szó, nem is kellett vele közölni, hogy a Saturnusról érkezett vendégnek kell a bolygóról imént érkezett új­ságot felvinnie. — Trr (így hívták a satur- nusi vendéget, aki csereüdül­tetésen volt Balatonlellén), mosollyal fűszerezett „Dzz” szócskát hallatott, ami satur- nusul köszönetét jelentett. A boy ezután megnyomta a hasán a „le” . gombot és néhány másodperc múlva már ott is volt a portásfülke mellett. Éppen akkor készülődtek a vendégek a reggeli kirándu­lásra. — A tízőrais csomagot min­denki átvette? — kérdezte a kulturos. — Igen, — hangzott kórus­ban a válasz. Valaki megkérdezte. — Ma hová megyünk? — Félórára felugrunk a Marsba, azután visszafelé Ja­Utazás pánban iszunk teát a tízórai mellé. — Szóval ebédre visszaé­rünk? — Kényelmesen, — vála­szolta a kulturos, — azután egy fiatal nőhöz fordult: — Irénke, maga nem jön? — Nem, — hangzott a vá­lasz, — egyrészt, mert unom a Marsot, másrészt ma jár le a féléves üdülésem, me­gyek vissza robotolni az iro­dába. Elég baj az, hogy csak hat havi szociális üldülés jár egy gépíróriőnek. De jövőre! — Mi lesz jövőre? — Csoportvezető leszek és ekkor évenként nyolchónapi beutalást kapok. Viszontlá­tásra a jövő nyáron. Irénke azonban nem volt I őszinte. Még elég ideje lett volna a kirándulásra, hiszen csak délután indult vissza a rakétája Budapestre. Azért maradt, mert a satumusi em­berrel akart megismerkedni. Az már jött is le a százhu- szonharmadik emeletről és megállt a portásnál. — Kérem, hívja fel a Sa— < turnus, Gyűrűváros 183—999-1 es számot. Mikor kapcsolják? ­— Négy-öt perc. Addig tes- a sék helyet foglalni. Trr leült az Irén melletti ; karosszékbe. A lány megszó- 1 lította. — Bocsánat, hallom, hogy! a Saturnusról jött. — Igen. Üzleti ügy. Trr va- j gyök. — Irén ... Kovács Irén. Na haragudjon, hogy megszólí­tom, de én jövőre az Ibusszal ; öt napra a Saturnusra me- ■ gyek. A Gyűrűvárosba. Szép hely? — Gyönyörű. Tízmillió la­kos, klimatikus • gyógyhely! játékkaszinó, gyógyfürdők, közvetlen rakétaösszeköttetés az összes bolygókkal. — Hallom, hogy csodálatos textiláruk vannak maguknál. Láttam egy saturnusi arany­iamét az Operában. Állati szép... — Textiliparunk a világhí­rű vénusbeli textiltermékeket is lepipálja. Majd vásárolhat belőle. — Igen, éppen erről van sző, de kevés satumusi tallért kapok, ezért szeretnék vinni egy kis pesti árut. Adjon ta­nácsot, szalámit, barackpálin­kát vagy valamilyen népmű­vészeti matyó holmit vigyek eladni?- Palásti

Next

/
Oldalképek
Tartalom