Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

4

KELfT-MAGYARÓftSZS»

Szülők fóruma:

Megcsinálták

Az akcip lényege két és fél óra alatt zajlott le. Kpzd,eményezője 18—20 gyermek volt, életkoruk négy és tizennyolc év között mozgott. A művelet félkar'olói a szülök voltak, akik az első pillanatban rájöttek, hogy a kezdeményezés egyszerű.-de nagyszerű. Arról volt szó, hogv az Ör. köz végén a KPM-házak előtt, ahová eredetileg játszótér és park készült volna, a garázsok sznrn- S3é$ságél>an feladták és bekerítették az autók által elbitorolt területet. A legkisebbek játéklapáttal, a nagyobbak igazj szerszámmal fogtak a munkához, és minden tiltakozás ellenére méncsinálták azt, amit a tanács nyolc év alatt nem tudott eléírni.

Az eset azért érdemel említést, mert a környéken méa vari éhhez hasonló hely. és helyzet, és csak azon múlik, “hogy a hivatal tehetetlenségét ellensúlyozzak, bo - a ávérmekek kánnak-e segítséget és bátorítást a szülőktől, a felnőttektől. Persze a jelenlét sem mindegy, bP-éri a nvermekhad igazának képviselete ez esetben föltétlenül” tekintélyt 'is kíván.

A tfima felvetődése ilyenkor nyáron különösen aktuálissá válik, hozzátéve ehhez azt. hogy sajnos a tanács pvfhden ígéret és írásbeli válasz ellenére sem mozdult. Az "Ügy talán kicsit anarchikusnak tűnik, de inkább prmÖsítsük‘abriakí ami. társadalmi munkának. Igaz. nem szervezik különösképpen, nem kap érmet a kis tíegvéves. de az eredmény a fontos. Hogy a játszótérte- rfimtés munkáin ió fizikai leterhelés, az is biztos, de tpbh enpél a közös munka öröme és romantikája. A gyermekek — “elnézést a nagvobbaktól, akik talán a fiatalok jelzőt jobban kedvelik — nem a felnőttek ellenében, de helyettük cselekszenek. És ez nein baj. Magoknak csinálják a füves helvet, a bekerített biztonságos iátszptefet. és ami ebből egyenesen következik: becsülik és védik.

kijár jp pár napja mindennap megnézem az öz közt területei. 'árppTy mintának is beillik. A saját munka örpmgnék élvezete, a közös tevékenység eredményének óvása így alakítja ki a gyermekben a munka bécsiilés'ét, ai lujszjjődés és yeríték után született eredmény védésénél;' gyakofjaigt. Ez ' a játszótér nem játék: ez alkotás, így' igazán rpegérdpmb az érdeklődést. Hogy mindezt miért a szülpk“fórumában kell elmondani, annak egyszerű oka van. Nyíregyházán, de másutt is a városokban, a laTiptglpDek sűrűségébe szuszakölt gverméksereg teret ‘koyetfil Buzdítjuk is erre. rádióban, tévében, újságban mindenütt! lytpzogjpn. ugráljqn. szaladjon, tornásszon és így'tovább. De ha erre nincs kpUő hely, aljkor a szülők közössége derítse ki a rejtett tartalékot, és vesse be az erőtől duzzadó srácokat.

Tudom, hogy eközben számos konfliktus adódik majd motorosok, autósok, gyermekek es felnőnek között. de végtére is le Imii .szögezni az alapelvet: a: autós íflim gttálSÍ- M W" akar- mkoljgn a: utca szélén. de «f ff prfefe««- w » 9

Ígt5?í§8§§ífh85 jartp^ik, fig ffliridfipki Ifigyen a

maga hglyfiri- h, ,o

Kzt követheti egy további akció, amelynek megvalósítása már igazán a szülőkön múlik, akik sajat ügyességükkel. nuuj^ghfilyiik segítseg^fij a gjfgfflfjgfc által teremtet! .lats^fft ' blHéjJÉSpitÜl egy-egy játékkal.

IfflL SÄf8l¥äs btSSgH feli fflÍF valami,

egy halo g fSm'PFefflPfU'- ifi ÍÜÍWP21'n.vi humcik. 8iF§8!8i8ffl:

Hftii- iiftft- iFFg 15 élő jfejfiéttgk és

gyermekek pglda.ia a bizonynek. SHk fg}R8tf, aki mint

lak%S8tt§ägl fii: llfllS&ií: fflp tótiVllfíTl nem

fugil: ffljftg? ÍS fflfg813ltl&¥8l> H¥pf nyári

H$BtB fíiSb&Ií 9 fmmemi mwmw-. 9 mmeket

megnyerni a környezel szebbe es kényelmesebbe telelepi ff? \mi w mműi műm: Pslifmii muffe ismgtjgffl.'Binzen q $zuls nyugalma, hangulata, a gyermek véleménye és ítélete a társadalomról nem mellékes. befolyásolja a? otthpni és munkahelyi légkört is. Ismételve á lényeget: a játék nem mindig játék!

* B. L.

Mese a halászlegényről

Túl az Üvegország kristály- üveg hegyén, volt egyszer, hal nem volt, volt egy ftglgszle- gény. Halászgatott egyszer az iigegfg[ygbg>}, hát egy arany halat talál a hálóban. Nem vqlt gz a kis hßl nagyobb, fíiial az öklöm, de az arany napon ragyogott, tündöklőn. C§mqggjt pikelye, mint a ragyogó nap, a legszebb halß volt az arcyiiy fqlyqnak■ Hej, kacag a legény, örül rettentően, de a kis arany hal ránéz esdeklöen.

— Halloß-e tp legény, bizony, nem. bgnpd meg. ha megkegyelmezel árva életemnek. Bármi kívánság jut ßz eszedbp mostqj}, fyggyüa el- bocsá(g§zt‘ teljesül gz nyomban.

— Jól van, elengedlek, —

felel fó ff legéjiy — de szép argnu fepí<% légyen Jfuny- h9fß" lmyén: §enoe qrany,

«ffsf. gg'éipní ldá<is?ámra- pffffUi ey spvem forró öhßjlysg.

— ft — mend ti o few hat, — hunyd le szempfl ggjfás.

behunyj“ a lePnvs eovkét szempillantás, arany kastély ragyog az üvegvíz partján, lenge“' csipkefüggöny mindegyik pblqkpn- Hej, örül a legény, s a kastélyba belép, fogadja ragyogó, csillogó fényesség. Lobogott ia sok kjnes, qkarcsak a parázs, piijit a hßl a tűzben, bqldog volt a halász.

Telt, múlott az idő, elmúlt egy esztendő, hogyha nem egy. akkor bizonyosan kettő., mert az idő nem áll, annak repülni ke}l, siifiqgva sifftpnni fürge perceivel, öreg koldus jön be s kéregét eképpen:

— Kérek néhány fillért unokám nevében, akinek nincs apja. akinek nincs anyja, én tartam el szegényt, más neki ki adna.

De bizony nem kapott félfillért se szegény, azt mondta npkt ß gazdgg halászlegény:

■— ddnék én, jó ember, adnék, ha lehetne, de miből, amikor nincs egy fillérem ??:

MmiSn kÍ a Méü§ S? nurog csendé neu:

——----------—.t

O Gyerekeknek 0 Gyerekeknek © Gyerekeknek 0 Gyerekeknek O

——----------7i............................... —"■ " — ...................................... ■■ ...i ■■■<.

*

TÖRD A FEIEDÍ

Vízszintes:

1. Bejár, bekóboról. 6. E napon. 7. Járom. íi. YO. 3. Orösz folyó. 11. Feltételez. 12. Egyik megyénk. 14.. .. szappan (fplyékony). 16. Fed. 18. Római' 1001. 20. Ara betűi keverve. 21. Tág. 22. Nagy nemzetközi városunk betűjele. 24. Labdarúgó műszó. 25. Kortyolja! 27. Részben ránevet! 28. Szenny. 29. Kutyák.

Függőleges:

1. Honvéd. 2. Kettő, kettős, idegen szóösszetételekben. 3. Régi török katonai rang. 4. Helyrag. 5. Fogó, bot. 6. Megfejtendő. 10. Női énekhahgszín. 11. Erődítmény. 13. Azonos betűk. 14. Végtag. 15. Aggok. 17. Fonott edény. 19. . . . és ingatlan vagyon. 21. Válogatott labdarúgó csatár. 23.VYS. 24. Végtag. 26. Határozott névelő. 27. Helyrag.

Megfejtendő:

Űj afrikai állam (függ. 6.).

V : '

Múlt heti megfejtés: VÖRÖSMARTY — ARANY — PETŐFI — ADY.

Könyvjutalom: Gaál Mária Csenger, Kacsur Anna Piri- cse, Oláh Csilla Nyíregyháza, Hegyi Ildikó és Bozsik Ágnes Nyíregyháza, Szilágyi Éva Fehérgyarmat.

Úsznak a srácok

Ha nagyon akartok valami izgalmasat látni, és valami ríágyón jóhoz kedvet kapni, akkor gyorsan lóduljatok a Sóstóra, mégpedig délután. Persze egy kis fürdésre, napozásra is, de van ott valami, ami külön megér egy utat. Úsznak, tréningeznek a sportiskolások. Ott lubickolnak a vízben (a yersenyuszodáhan!) a kötelek között, és róják a métereket.

Mit métereket! Száz métereket! Mellen, háton, pillangózva, sprintben. Kicsik, olyan pöttöm lányok és legények, hogy csupán csöpp labdának látszik a fejük a. vízben. A medenceszélen ott az edző, aki síppal és egy-egy fejmozdulattal “ igazítja el gzt, aki téveszt, rosszul tempózik, helytelenül lélegzik. És néha

elhangzik a legnagyobb büntetést ígérő rnondat: „ha nem csinálod rendesén, mehetsz is haza!”

De ki akar itt hazamenni'. Ezek a kis békaporontyok mintha a vízben születtek volna. És máris látszik rajtuk, hogy igazán belevaló gyerekek. Ugranak a vizpe, mintha sose éltek volna másutt, fordulnak a falnál, mint megannyi Hargittay-jelölt. De nem is a verseny, a nagy győzelem itt a cél. Az egészséges gyermek. Nos, nézzétek meg kapjatok kedvet hozzá. Állnak a parton a felnőttek, sokan irigykedve. Mert vagy nem tudnak úszni, vagy nincs is merszük a 2,30-as vízhez. Érdemes nógatni szüléiteket: küldjenek úszni benneteket!

— Ha azt mondod, hogy nincs, hát akkor ne legyen.

És eltűnt a kastély a sok nagy ablakkal, melyekben pirosán tündökölt a hajnal, csak a kunyjló görnyedt a szép kastély helyép. Szegény letf újra a gazdag halászlegény, mert az a bús kpldus p tündérkirály volt, aki álruhában járta a világot.

Hej, busáit -a legény, szánta szörnyű vétkét, de anji viegtgrlpnt, azon nincs segítség. Busáit reggel, este, délben, meg éjszaka, fürösz- tötte arcát a könnyek harmata. Szemeiből a könny foly- dpgál hy-Udppd1’ üldögél npgy árván az üvegfolyánál.

De azután a nagy bút mégis megunja s halászó szprszá- ‘mpt elQvpszi fíjra. Rptjpntö szorgalmas, korán reggel kezdi s halászik, dplgqzik egész öreg estig.

A nagy szorgalomnak meg is lett ßz ára, egy esztendő, kettő, lett szép nagy kaháza. Meg is házasodott, ügyes szép lányt Vftft el. Qe a szegényekről sem feledkezett el. Nyomott egy-kél fillért a koldus mßtkßba. Jjki nem hiszi el, az jáfjqn utápq.

Cilbcj Irén

Gyerekszáj

Édesanya korholja leányát:

— Neveletlen vagy,' szófo- gadatlan és rossz!

— Ne olyan hangosan, anyukám — csitítgatja a lánya — minden szomszédnak tudnia kell, milyen rosszul neveltél?

★

Józsika nagyapa kertjében nézelődik:

— Nagypapa, ez milyen gyümölpv?

— Fekete ribizli.

— És miért piros? Sí

— Mert még zöld. ^

•k

Két kislány beszélget:

— Milyen szép a fogad!

— Anyukáirffól qrqkpltßml

— Igen? És nerg nagy neked?

Misiké kapott a születésnapjára egy dobot és vidá- mgn dobolt. Rqiúdepen hpzzá- lépett a szqmszéfl bácsi és így szólt:

— Misiké, tetszik neked ez a bicska, neked adom. hátha mpg akarod nézni, mi vßji a dobban.

•k

Kis kislány beszélget:

— Képzeld, kivették a vakbelemet 's öt kilót fogytam.

— Valóban. Nem is tudtam, hogy cáy vakbél öt kiló.

Fordította: dr. Bapp Sáudorné

KEDVES PAJTÁSAIM!

Szemrehányó levelet kaptam Fodor László nevű pajtásotoktól, aki szóvá tette, hogy a kirándulásokra viendő dolgok között nem említettem a térképet és az iránytűt meg a tájolót. Bizony ez így igaz, de ha visszagondolok barangolásaimra, nekem ilyen sosem volt. Persze ha van, az jó, és ahogy hallom, az őrsi foglalkozásokon meg is tanuljátok használatukat. De ha már itt tartunk, akkor hadd mondjak el néhány olyan tanácsot, ami nekünk sokat segített az eligazodásban.

Biztos mindannyian hallottátok. hogy a fák főleg az északi oldalukon rriohosod- nak. Nos ez általában igaz is, de nagyon ügyeljetek, mert becsapós is lehet ez, főlég sűrű er“ iben. Ahová a nap ritkán jut be, ott körben nő a puha moha. Így jobb, ha tisztások, erdőszélek mellett próbáljátok így meghatározni az északi irányt. Ugyanez áll a sziklák esetében is. Persze a legjobb, ha sok fát vesztek szemügyre, egyből ítélni könnyelműség.

Ha a nap süt, akkor köny- nyebb a dolgotok. Ha másként nem, hát úgy, hogy leszúrtok egy botot, és megjelölitek az árnyékot. Egy óra múlva már az árnyék másutt van, s miután tudjátok, hogy a nap merre halad, könnyű akár á délt, akár a nyugatot megtudni. Éjszaka, amikor egyszgr a komancsok táborát mentünk felderíteni, tanultam meg a csillagokból olvasni. A Göncölszekeret ugye mind ismeritek? Nos, ha igen, akkor nyert ügyetek van, hiszen két hátsó „kerekének” hétszeres meghosszabbításánál van a Sarkcsillag ami pont az északi irányt mutatja.

Akinek elég éles szeme van, -és sokat járja az erdőkét, az a hegyoldalak színéből is tud olvasni. Figyeljétek meg például egy-egy völgyben, hogy az egyik oldal mindig élénkebb színű, más még a zöld is. Az északi oldal. ahol kevesebb a napfény, nedvesebb, ott nehezebben

Úttörőszárad a levél, míg a déli és nyugati a tűző naptól másként színeződjk el'. Persze mindez iíiztpsan ném olyan pontos, mint a mágneses ifi, de azért jó segítség a túrák idején.

Minden figyelem ellenére is előfordul,' hogy az ember eltéved a rengetegben. Igaz, a kitaposott ösvényeken haladókat ez nem fenyegeti, de akit elkap a felfedezés láza, az elveszítheti az utat. Egy vad utáni lopakodás, egy bátor vállalkozási hogy törony- iránl jussunk el valahpvá, bizony meglépő fordulatokat okozhat. Mit csinál ilyenkor az erdőket járó? Nos. megijedni oktalanság. Van néhány alapszabály, amit nagyon egyszerűen fogalmaztak meg indián testvéreim: minden hegy, amelyen lefelé megyünk, egy völgybe vezet,' s amióta világ a világ, az utak a völgyekben vezetnek. Márpedig minden út vezet valá- hová. A másik: ha egy patakot követünk, bizonyára találunk települést vagy legalábbis házat, mert az ember csák a víz közelében ver ’ tanyát.

Nagyon egyszerű azonban felmenni egy csúcsra, és körülnézni, a láthatáron biztos találunk támpontot, ahonnan eligazodunk. Ha a csúcs erdővél benőtt, akkor bizony nem marád más hátra, rririt a fára felmászni, és úgy körülnézni. De követhetünk vadcsapást, mert az mindig vízhez vezet. A csendben hallgatózva eljuthat fülünkhöz a tüzesparipa hangja,' esetleg a távoli falu harang- szava. Manapság az erdei munkásók' gépéi’is útbaigazíthatják az eltévedt kirándulót. Csak egyet né feledjetek! sosém szabad '’kétségbeesni, mert az csak növeli a zavart. Átgondoltan, okosan, mint a kígyó próbáljatok úrrá lenni a nehézségen. Az ilyen siker csak növeli egy-egy út szépségét. és sokáig emlékezetes marad.

Az eltévedés helyett azonban inkább jó tájékozódást kívánok nektek, és jó megfigyeléseket. amelyeket meg is írhattok öreg pajtásotoknak. Jó utat!

Bőrharisnya

Á nagy művész

, >5® | i i 4

Ha a hálót az alábbi meghatározások szerint töltjük ki, akkor a körükbe került betűkből egy nagy művész nevét ismerhetjük meg. (Az 1-estől átlószerűen lefelé és a 6-ostól át- lpsjjeryefj fölfelé.) A nagy művész születésének évfordulóját ez év elején ünnepeltük.

1. Miryország Európa déli részén.

2. Nem kanalas gyógyszer.

3. Erre írja az orvos az orvosságot.

4. Nagy tettet visz ...

5. Italokat ad elő.

6. A vallás szerint nem földi lény.

•IBi<3uv-9 'WSiatgji 'S 'zapgaA ■ ■ f jdaoaH -g 'BifUjd 'S 'Q3BUOJAI T 'oipSüutaqsnAí .''sajfg/őaMI

VWlÉ»’