Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

4 4 KEkET-WAGYARÖRSZÄö ‘JönfoB % 9 EpüIS acélsziget A Kaspi-tenger keleti ré­szén egyre szaporodik az olajkutak száma, mind több kutatófúrás hoz eredményt. A Kaspi-tenger e része — földtani szerkezetét tekintve — sok hasonlóságot mutat a szemközti tengerparttal, ahol már régen jelentős tengeri olaj- és földgázlelőhelyeket fedeztek fel. A tengeri acélszigetek te­lepítése ma már rutinmun­ka, nemkülönben a tengeri fúrás is. Az acélszigeteken rendszerint a parton össze­szerelt vasszerkezeti elemek­ből állítják össze, amelyeket nagy úszódaruk szállítanak oda és emelnek a helyükre, amint az a képen is látható. A tengeri „település” mun­kásainak későbbi ellátásáról már a rendszeresen odaláto­gató hajók gondoskodnak. A nagyobb és távolabb fekvő tengeri létesítményeket heli­kopter-leszállóhellyel is ellát­ják, így bármikor gyorsabban odaérhet a segítség. Ha a kutatófúrás ered­ménnyel jár, az acélszigetet termelő kútfővé „nevezik ki” és tenger alatti csővezeték­kel bekötik a gyűjtőhálózatba. A kisebb hozamú kutak ese­tén tár-olóhelyet létesítenek a mesterséges szigeten vagy annak közelében, ahonnan rendszeres időközökben meg­jelenő tankhajó szállítja el az értékes nyersolajat. Szárítóüzem-vezet5k továbbképzése Felkészülés a terménybetakarításra A Kelet-Magyarországban „Sürget az idő” címmel megjelent cikk, felhívja a termelőüzemek figyelmét a zavartalan betakarítási mun­kák feltételeinek biztosításá­ra. A betakarított termény tá­rolhatóságának biztosítása feltétlenül megkívánja, hogy a termelőszövetkezetek szá­rítóberendezései üzemképe­sek legyenek. A szárítóberen­dezések többsége folyékony energiahordozóval műkö­dik. Az üzemek által elké­szített takarékossági tervek teljesítése is szükségessé te­szi, hogy képzett szakembe­rek irányítsák, kezeljék a rendelkezésre álló szárítóbe­rendezéseket A szárítóüzem vezetőjénél., tehát a korszerű tüzeléstech­nikai, szárítási, és tárolás­technológiai ismeretekkel rendelkeznie kell. Részlete­sen ismernie szükséges az Jugoszlávia a felszabadu­lás 30. évfordulóját a Srpm- ben felállított emlékmű be­mutatásával köszönti. — Bé­lyegábrán még nem látott rajzzal, a sómolekula képéve! emlékezik háromértékű soro­zaton Holland-Antillák pos­tája az ottani sótermelésről. üzem szárítógépeinek szer­kezeti . felépítését, üzemelte­tésének és 'karbantartásának problémáit. A termények tá­rolás alatti viselkedését, eset­leges károsító hatásokat. A korszerű munka- és üzem- szervezés mellett biztosítani kelt a tűzvédelmi és bizton­ságtechnikai előírások szigo­rú betartását. Ebben kíván segítséget nyújtani a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola továbbképzési osztálya. Megfelelő létszámú jelent­kező esetén a biztonságos és gazdaságos üzemeltetéshez szükséges ismeretek elsajátí­tása érdekében a szárítóüzem­vezetők részére tanfolyamot indít, melyre június 5-ig le­het jelentkezni. A szárító­üzem-vezetők továbbképzési lehetőségeiről az érdekelt ter­melőszövetkezetek elnökeit részletesen tájékoztattuk. •"”**:*- M. A. — A bécsi Burgban őrzött koronázási ékszereket Liech­tenstein négy új bélyege mu­tatja be. A kis hercegség postája azért adott ki soroza­tot az idegen kincsekről, mert azokat valamikor a német— római császár hatalomra lé­pésekor használták. IDŐSZERŰ; flz amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés Az amerikai fehér szövő­lepke veszélyes kártevőnek minősül. Lárváinak megjele­nése ezért minden évben visszatérő védekezés; felada­tot ad mind a házikerti, mind a nagyüzemi termelőknek. A munka akkor lesz zök­kenőmentes, ha idejében megakadályozzuk a hernyó­fészkek számának növeke­dését. A kártevő lepkéinek tojás­rakása május közepén a me­gye minden részén megkez­dődött. A meleg, párás idő az embrionális fejlődésnek ked­vezett. Ezért az első hernyó­fészkek megjelenése már május 25—27-én észlelhető volt. Tekintettel a kedvező öko­lógiai tényezőkre, a lárvák tömeges kelése június első hetében várható, és az előző évekhez viszonyítva már az első nemzedéknél is nagyobb egyedsűrűséggel kell szá­molni. Jellemző a lepkékre az el­húzódó rajzás és ezzel pár­huzamosan a lárvák vonta­tott, szakaszos megjelenése is. Ez azt eredményezi, hogy a csúcsrajzóst követően új hernyófészkek megjelenésé­vel még június második fe­lében is számolni kell. Védekezésnél az jár el he­lyesen, aki a rajzás kezdeté­től két-három naponként fi­gyeli a kártevő tápnövényein (eper, juhar, szilva. alma. cseresznye, meggy stb.) az újabb — egy levél nagyságot kitevő — fészkek megjelené­sét és mechanikai módon el­távolítja. Erősebb fertőzésnél vegyi védekezéssel érhető el meg­bízható eredmény. E célra a Safidon 40 WP, Ditrifon 50 WP, Satox 20 WSC, Uniíosz 50 EC készítmények haszná­latát javasoljuk házikertben, melyeteket a permetezést legalább egyszer meg keli is­mételni. Keresztesi István, megyei növényvédő állomás Bélyeggyűjtőknek DUNAÚJVÁROS A Magyar Posta júniusban 6 forint névértékű bélyeg kibocsátásával járul hozzá Dunaújváros negyedszázados fennállásának megünneplé­séhez. Az új címlet a Tájak- városok sorozat kereté!>en je­lenik meg és a korábbi érté­kekhez hasonlóan Vertei Jó­zsef tervezte. Szocialista vá­rosunk, egyik iskoláját és az ottani sportházat már az 1951—53. évi Épület-sorozat­ban bemutatta a posta. A városban élénk filatéliai élet folyik, így örömet szerez az is, hogy az évforduló alkal. mából emlékbélyegzőt hasz­nál a helyi postahivatal. IKREK Híres szundítások krónikája 00 Az aivó Napóleon (Hl Caruso és Churchill ágya Üfl B. B. éjszakái Olt Álom és jellem Az alvás idején a vérke­ringés aktivitása jelentős mértékben csökken, tehát a túlméretezett alvás rosszabb közérzetet okoz. Minél gyak­rabban alussza magát „túl” az ember, annál nehezeb­ben megy az ébredés. A túl­ságosan hosszú alvásra való hajlam betegség tünete is le­het. leginkább súlyos neuró­zist jelez. Az idegbeteg ál­mokba „menekül”, tudat alatt kerüli a valósággal va­ló érintkezést. Ki aludt a legkevesebbet? Állítólag Napóleon. Szá­mos történész írja, hogy a nagy franciának elegendő volt mindössze napi négy órányi alvás. Ismert azon­ban, hogy bár Napóleon ké­sőn feküdt és korán kelt, a nap folyamán nem egyszer elszunnyadt a lovon, vagy íróasztala mellett — ezért tehát a császári alvásnak ahhoz a bizonyos négyórás legendájához illik hozzáad­nunk még egy kicsit. Ugyan­csak keveset aludt Nagy Frigyes porosz király (1712— 1786). Ifjúkorában — próbá­ra téve jellemét — teljesen le akart szokni az alvásról. Későbbi éveiben súlyos vér­keringési zavarokkal és reu­matikus fájdalmakkal küz­dött, rettenetes álmatlanság­ban szenvedett. Az orvostu­domány akkortájt nem is­merte még aZ' altatószereket — legfeljebb az alkoholt. Ennek azonban ellenállt a határozott jellemű uralkodó és úgy vonult be a történe­lembe, mint „álmatlan em­ber”. Alvás nélkül nincs élet Az alvás tölti be vagy leg­alábbis be kellene töltenie életünk egynarmadát. Vol­taire állítása szerint az álom a reménység rokona. A re­ményé, a hosszabb életre, minthogy az alvás regene­rálja testünket és gondola­tainkat. Alvás nélkül az em­ber megbetegszik: lelkében és testében egyaránt; 80—100 órányi teljes (és nem részle­ges) ébrenlét életveszélyt rejt magában. Ki mit kedvel éjszaka? A legkülönbözőbb egyéni szokások léteznek, ami az alvást illeti. így például a híres olasz énekes, Caruso (1873—1921) három egymás­ra helyezett matracon, vala­mint 18 puha párnán aludt. Churchillnek hatalmas, két­személyes ágyra volt szük­sége. Előbb az egyik felére feküdt le, majd az éj folya­mán, amikor már összegyű­rődött alatta a lepedő, átköl­tözött a másik, még érintet­len részre. 4 Ki mit álmodik i Dickens ipég szállodai tar­tózkodásai idején is úgy he­lyeztette el ágyát, hogy fej­jel északnak, lábbal pedig délnek feküdve alhasson. Hitt ugyanis abban, hogy az elekromágneses áramvona­lak az emberi testen át északról délre vándorolnak. Korunk egyik híressége, B. B. ugyancsak eredeti szokást mondhat magáénak: kizáró­lag hasonfekve alszik. A földgolyó lakóinak öt­ven százaléka, tehát embe­rek milliói — főként a tró­pusi országokban — egyene­sen a puszta földön alusz­nak. Alvás idején 20—60 per­cenként átjutunk az álmok nélküli mélyalvás fázisából az álmok fázisaiba. Minél többet és élénkebben álmo­dik valaki, annál jobban ki­piheni .magát pszichikailag, vagyis megemészti”. a nao bizonyos benyomásait. Fris­sebben ébred tehát, jobb a hangulata, mint annak, aki egyenletesen, hosszan aludt, de csaknem álmok nélkül. Az álmok segítik a tanulást is. Való igaz: az alva tanu­lás elméletét nem erősítette meg a gyakorlat, köztudo­mású azonban, hogy vizsgák előtt nem szabad áttanulni az éjszakát, hasznosabb aludni. Alvás idején rögző­dik az este megtanult anyag. Alvás és jellem ( Az ember jellemére utal alvásának hosszúsága is. Ezt állítják legalábbis az USA Boston városának tudósai néhány éves kutatásaik alapján. Véleményük a kö­vetkező: a) az, akinek kevés alvásra van szüksége, tehát beéri hatórás átlaggal, álta­lában fürge, energikus, dol­gos, fegyelmezett ember; si­kereket ér él hivatásában, b) aki sok alvást igényel, több mint kilenc órányit alszik, félénk természetű, tele gát­lásokkal, egyúttal pedig gyakran . agresszív is. A „nagyalvók” többnyire ha­tározatlanok, depresszióra hajlamosak, folytonosan ag­gódnak, időnként nehézsé­gekkel küszködnek a szexuá­lis életben is. ' „Nem eszik, nem alszik,' csak sóhajtozik — ilyen a szerelmes ember” — mondo­gatják nem egyszer. Van eb­ben egy csipetnyi igazság, még talán manapság is, amikor a szerelmesek már nem is olyan romantikusak. Egy bizonyos Duremann ne­vű tudósprofesszor felfedez­te, hogy a túlfűtött szere­lemérzéssel „bajlódó” em­ber kisebb mértékű alvás­szükséglete a megnöveke­dett hormonkiválasztás kö­vetkezménye: az agy vérel­látása bővebb, s ez csök­kenti a fáradtság- és álmos­ságérzést. (A Kobieta i Zycie c. lap cikke nyomán.) Szilágyi Szabolcs Ritka különlegesség­nek számító fehér nut­ria fajtát tenyésztettek ki azerbajdzsáni szak­emberek. Az állatok szőrméjét a nye^tprem- nél is értékesebbnek tartják, s világszerte szívesen vásárolják. A nutria — vagy más né­ven: hódpatkány — bun­dájának gyapjúszőre egyébként kékes színű, fetlőszőre pedig geszte­nyebarna szokott ienni. A nutriáknak puha, tömött, tartós és Uöny- nyű szőrméjük van, amely a mókusénál két­szer, a házinyúlénál 10 —15-ször tovább visel­hető. A telepeken felnö­vő nutria — a többi prémcsállattól eltérően — nein igényel drága takarmányt, mégis jó minőségű prémet ad, így érdemes tenyészteni, fi­gyelembe véve a nagy szaporaságát is. A kifej­lett állatok súlya 3—3.5 kilogramm, húsuk ehető. MS8SI!BgSAaSi!ÍÍSSSGÍi!llg!Í!SeAilS2SíeíZ!IÍSíKg5llligSáa5IIN FEHER NUTRIAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom