Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
1975. június 3. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Jegyzetek: »• ürömmel és gonddal Újítások TÖBB, MINT HATEZER VASUTAS örülhetett a megyében annak, hogy az idén január 1-től a heti 44 órás, csökkentett munkaidőben dolgozhat. A vasút más munkaterületein — főleg az építési, karbantartási részeken — már korábban bevezették a 44 órás munkaidőt, akkor ez a dolgozóknak mintegy harmadát érintette. Most viszont már teljes körű a csökkentett munkaidő, ami nyilvánvalóan az utazóknál, a váltott műszakban szolgálatott teljesítőknél nem a kéthetenkénti szabad szombatban nyilváaul meg, hanem a havi 191 órás munkaidőben. A vasút jellegéből adódik, hogy a kiesett munkaidőt tisztán szervezési intézkedésekkel nem lehet pótolni, hanem szükség van új dolgozók munkába állítására is. S a csökkentett munkaidő bevezetése melletti öröm mellett itt vannak a gondok is. Ugyanis a debreceni vas- útigazgatóság területén éves szinten több mint 2 millió munkaórát kellett pótolni, s ebből csak a harmadát lehetett szervezési intézkedésekkel megtakarítani. Az eddigi értékelések általában kedvezőek. Javultak a termelési mutatók, igen sok új dolgozó lépett be a vasúthoz — számuk meghaladta a négyszázat —, viszont egyes munkakörökben csak a túlórák növelésével tudták- elérni, hogy meglegyen minden ember az adott helyen, zavartalan legyen a vasúti közlekedés lebonyolítása. Különösen az úgynevezett utazó állománycsoportban — vagyis a mozdony- és vonatvezetőknél, kalauzoknál, vonatkísérőknél — sok a túlóra, hiányzik több ember. Az intézkedések arra irányúinak, hogy ezt a korántsem könnyű, nagy felelősséggel járó szolgálatot megszerettessék az új vasutasokkal, olyan fordulószolgálatot alakítsanak ki, hogy a munkaidő letelte után minél hamarabb a családjuk körében pihenhessenek az itt dolgozók. A MUNKA IDŐ-CSÖKKENTÉS alapvető feltétele volt, hogy a dolgozók bére ne csökkenjen. Ezért a fizikai munkásoknál az órabéreket 9,1 százalékkal emelték — a kieső munkaidőnek megfelelően. Az első negyedévi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy tovább növekedtek a bérek, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 7,47 százalékkal. A vasút jellegének megfelelően más és más feladatokat kellett megoldani a megyében lévő nagy körzetek — minit Záhony, Nyíregyháza, Mátészalka — vagy a kis állomások esetében, ahol csak néhány ember teljesít szolgálatot. A záhonyi tapasztalatok például olyanok, hogy a feladatodat javarészt szervezési intézkedésekkel oldották meg. túlórát nem használtak fel, mégis eleget tettek az átrakási munkáknak. A CSÖKKENTETT MUNKAIDŐVEL új munkarendeket is kialakítottak a vasútnál. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek kedvező fogadtatásra találtak, hiszen az átrakókörzetben például a 12 órás éjszakai szolgálat után két nap pihenő következik, így már pihentebben indulnak munkába a dolgozók. L. B. EMBEREKET HOSSZÚ IDEIG BÄNT- BOSSZANT, ha javaslatukat figyelemre sem méltatják, ha kezdeményezésük mellett elmennek. És még megjegyzésre sem érdemesítik. Olyan ez, mintha az embert nem vennék figyelembe. Gondolom az újítók, ésszerűsítők még érzékenyebbek lehetnek ha ilyen kudarc éri őket. Sokaknál hetek-hónapok töprengései, tervei, elképzelései kerülnek papírra, s akkor éri őket a legnagyobb csalódás, ha az a papírkosárba kerül vagy az asztalfiókban hever hónapokig, s azt sem mondják, miért tette. 1973-ig gyakorlatilag nem beszélhettek újítómozgalomról a-z áltatforgalmi és húsipari vállalatnál sem. Nem könnyű eldönteni, valójában ki is foglalkozzon az újítási mozgalommal. Feladata részben a gazdasági vezetésnek, de szorgal- mazója-ihletője lehet a szakszervezet, sőt a pártszervezet is. Együttes, fontos feladat. S, ahol így csinálják, rádöbbennek előnyére, ott fellendült ez a munka, az újítómozgalom sikereket ér el és megvan nem csak a vállalati, de a népgazdasági eredménye, az egyéni sikere, anyagi-erkölcsi elismerése is. Tudunk építőipari vállalatokat, ahol több kiváló újító munkája révén növekedett a termelékenység. Ismerünk olyan országos hírű szabolcsi újítót, vezető beosztásban, aki ötleteivel az egész magyar ruházati ipar hasznára vált, dollárt takarított meg népgazdaságunknak. A húsipariaknál rádöbbentek arra, csak úgy lendülhet fel az újítási mozgalom, ha ennek becsületet, tekintélyt szereznek. így foglalkozik most az újításokkal újítási előadó. És nem csoda, hogy munkája nyomán növekedett az újítási kedv. Az elmúlt két évben 21 különböző újítást adtak be a dolgozók, ebből 16-ot fogadtak el. HOGY MI A SZÉPSÉGHIBA? Sok helyen ugyanaz, mint ebben az üzemben. A tizenhat elfogadott újítás közül mindössze csak ötöt hasznosítanak! Tavaly már e tekintetben is volt javulás, mert a 25 benyújtott újításból 16- tot fogadtak el és 13 már a termelés javítását, a munka könnyítését szolgálja. Az a tapasztalat, hogy még mindig kevés az alkalmazott újítás. És ez kedvét szegi az újítóknak, mert nem csupán az érdekli a munkást, mennyi pénzt kap vagy kapott az ötletéért, hanem az is. milyen eredményesen hasznosítják. Ez az éltető elemé. KIMUTATJÁK: ezért és ezért az újításért ennyit fizettek az újítónak. Arról már viszont hallgatnak, vagy elhallgatják, mit hozott egyik másik újítás a vállalat konyhájára, s mit eredményezett a népgazdaságnak, az iparágnak. Nem is szólva arról, hogy ma még szinte senki nem foglalkozik azzal, hogy az egyik üzemben "bevált és alkalmazott újítást alkalmazzák — térítés ellenében! — a másik hasonló típusú üzemben, vállalatnál. Mert ez lenne az igazi, ez járna olyan kézzelfogható eredménnyel, amelyből egyénnek, az alkotóknak, s a népgazdaságnak is haszna származnék. F. K. Képviselőjelöltjeink ■ í ■ 9-es számú választókerület llelytállhat-e egy nő 11 egy szövetkezeti gazdaság állattenyésztésének irányi tó posztján? Aki megismerte Palóczi Lajosnét, a nyírbogáti Rákóczi Tsz főállattenyésztőjét, az meggyőződéssel válaszolhat igent a kérdésre. A most 38 éves fiatalasszony hét éve mindennap bizonyít. A szövetkezet megszaporodott állatállománya bőven ad munkát az itt dolgozó, embereknek. S ha ez így van," akkor a főállattenyésztőnek is az „első vonalban” kell lenni. Palóczi Lajosné édesanya. Mint mondja, a gyermekére sajnos nem jut sok idő. Közel sem annyi, amennyit szeretne. Mert a szövetkezetben végzett munka mellé még a közéleti megbízatások is sorakoznak. 1971-ben jelölték először választói képviselőjüknek az országgyűlésbe. Tagja a megyei pártbizottságnak és a párt nyírbátori járási végrehajtó bizottságának is. Hogyan képes eleget tenni e fontos tisztségekkel járó követelményeknek ? Korán kel és későn pihen le. Szerencséje — teszi hozzá — hogy megértő férje va.i, sokat segít a háztartásban, a gyermeknevelésben. Fazekas Klára Mátészalkán született. Már gyerekkorában vonzódott a természethez, a mezőgazdasághoz. Ezért is választott korán pályát, sőt hivatást. A Mátészalkai Mezőgazdasági Technikumot Palóczi Lajosné végezte el, állattenyésztő oklevelet szerzett, azután Debrecenben, a felsőfokú mező- gazdasági technikumban végzett. A nyírbogáti tsz az első munkahelye. S ha egy kezdő szakembernek nagy igyekezetre van szüksége ahhoz, hogy megállja a helyét a mindent figyelő, mérlegelő közösségben, akkor kétszeres akarás kell, ha a fiatal szakember nő. Bizonyított a szakmájában, s bizonyított az ifjúsági mozgalomban is. A közösségi KISZ-szervezet titkára lett, később a szövetkezet nőbizottságának elnöke. Belépett a pártba, felfigyeltek lelkes tenniakarására és a járási párt- és KISZ-szervek tagjai közé választották. Négyéves országgyűlési munkája is figyelemre méltó. A járás legnagyobb termelőszövetkezetében dolgozik; de választókerületét, a megyét azon túl a termelőszövetkezeti mozgalmat is képviselte. Ha az 1971-es megválasztása többektől talán még előlegezett bizalom is volt, mostani jelölése már a munka elismerése. Rendszeresen és alaposan felkészülve ment a parlament üléseire és szólalt fel a törvényjavaslatok vitájában. Képviselői munkája elismeréseként járt egy parlamenti küldöttség tagjaként Dániában, ahol sokat tanult az állattenyésztés tudományos módszereiből. A választók bizalommal keresik meg — de legtöbbjüknek nem is kell keresni, mert munkája során sűrűn találkozik velük. Lelkiismeretes, segítőkész, előzékeny asszony. Szovjet megrendelésre készülő 200 mill? méteres szűrőedény forrasztását készíti a kiváló dolgozó jelvényes Lippa Ilona, az UNIVERSIL nyíregyházi üvegtechnikai műhelyében. (H. J.) , Mitől fénylik az ezüstplakett? 11 Dana brigád kétszer 3 éve A Duna brigád tulajdonképpen hatéves, mégis szívesebben mondják úgy, hogy kétszer három. Mert ez a kettő csak a matematikában jelent ugyanannyit. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai gyáregységének Duna brigádja életében lényeges a korkettéválasztás. Fazekas László, a brigád vezetője kifejezetten ragaszkodik hozzá, hogy 1972-től húzzunk egy képzeletbeli határvonalat. Vajon miért? Válaszként először is a csarnok sarkában elhelyezett nagy táblára mutat. Hatalmas bejük hirdetik, hogy ez a rész a Duna szocialista brigád munkatér üliete. Ahogy a közösséghez illik — Úgy érezzük, elvárják tőlünk, hogy úgy éljünk, dolgozzunk, művelődjünk, ahogy egy hat éve alakult közösséghez illik. Főleg most, hogy Munkatársai, a község, az egész járás választókerület lakói szeretik, tisztelik egyenes szókimondásáért, szerénységéért, közvetlenségéért. Palóczi Lajosnét márciusban csak a keveseknek kijáró nagy megtiszteltetés érte: a megye kommunistáit képviselhette a párt XI. kongresszusán. Itt is arra készült, hogy felszólalt és megismerteti az országgal megyéje mezőgazdaságának idáig megtett nagy útját, segítséget kér a gondok megoldásához. Nem kapott szót, de a szünetben a falun élő asszony természetes közvetlenséggel adta elő területe örömeit, gondjait az ország vezető politikusainak — s kérte közbenjárásukat a nagyobb és kisebb ügyek elintézésében. Az utóbbi időben megszépült, megújult a nyírbátori járás. Köze van ehhez a képviselőnőnek, Palóczi La- josnénak, aki négy évvel ezelőtt, amikor először választották meg a parlamentben, azt mondta: szeretne bizonyítani a nagyobb közösség, az ország népe előtt, Nyírbogát és a nyírbátori járás másik tizenegy községe képviseletében. A képviselő bizonyított. És ez garancia arra, hogy ezután sem sajnálja a fáradságot, — ha megválasztják — választókerülete és megyéje további boldogulásáért. május 1-re az ezüstplakettet is megkaptuk. Igenám, de ebből a hatból az első három inkább csak névleges volt. Az meg nem ér semmit, ha egy szocialista brigád csak formálisan létezik. Az egymásért érzett felelősség, a közösség kialakulása csak 1972-ben kezdődött el. Hát ezért fontos a kétszer'három. Túlzott szerénység, vagy inkább nagyfokú igényesség beszél a brigádvezetőből? Inkább az utóbbi. Mindennapi munkájukban ugyanis már eleve szükség vain az igényességre. Duna kondienzedé- nyeket szerelnék — ezért lett a nevük Duna brigád — az utóbbi időben rendszerint exportra dolgoznak, igyekeznek tehát minél mutatósabb munkát végezni. A tíz ember megszokta, hogy reggel fél nyolctól délután negyed ötig egymásra utalva és egyenként is felelősek a brigád közös teljesítményéért. „Eddig sem unatkoztam*e — Itt vagyok például én — magyarázza Szolnok Istvánná. — Munka mellett végeztem el a dolgozók iskoláját, mert szeretnék középiskolába menni. Nem csak a két nagylányom, meg a kisfiam biztat, de a brigád is. Pedig enélkül is éppen eleget járok el, párt vb-, népfront- és nöbizottsági ülésekre. Szívesen vállaltam, szeretek beszélni, főleg másokért, bár néha bevallom magamnak, hogy a sok funkció nem mindig szerencsés. A továbbtanulási kedvet a család mellett a brigád is serkenti. A Duna brigádnál ez egyébként nem véletlen. Nagy Sándor a vállalathoz kihelyezett marxista középiskolába jár, három fiatal brigádtag vesz részt rendszeres KISZ-oktatásban, a szakszervezeti továbbképzésre jelentkeztek. — Ne feledkezzünk meg a szakmai képzésről sem — teszi hozzá a brigádvezető. — Nekem például már csak az van hátra. Igaz, eddig sem unatkoztam szabad időmben, munka mellett érettségiztem, majd elvégezfem a marxista egyetem általános tagozatát. Egy kicsit furcsa ez a kerülő, mert állami és politikai képzettségben előbbre járok, mint a szakmaiban. Most már a szakmunkásvizsga következik. Vajon csak a továbbtanulás jelentené a brigád művelődését? A kérdés, úgy látszik, érzékeny pontot érintett, a válasz elég sokáig várat magára- Végül Szolnokné foglalja össze a gondokat. — Ez a bizonyos harmadik követelmény egy kicsit sántít. M; ugyanis eddig a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy a munkánkat megfelelően elvégezzük, 6 hogy egy igazi közösséggé alakuljunk. Azt hiszem, az sem véletlen, hogy egy brigádban három kiváló dolgozó is van. Bulyáki Bálint, Murguly Sándor és én. Az első; a munka — Az első a munka — veszi át a szót Fazekas László. — De nem muszáj panaszkodni a közös művelődés miatt sem. Inkább az a baj, hogy ez eddig nem volt túl látványos. És sorolja a példákat, amelyek valóban nem látványosak, ám annál tartalmasabbak. Közös színház-, vagy mozilátogatással például nem dicsekedhetnék, de azzal igen, hogy a városi rendezvényekre, a Dalos tavaszra, az Irodalmi őszre mindig akad egy-két érdeklődő, aki később továbbadja a brigádban az élményeket. Azt nem tudják, melyik brigádtag melyik könyvtárba iratkozott be, de azt igen, hogy a gyári könyvtárból kölcsönzött, vagy a bi. zományostól vásárolt könyveket addig nem viszik haza, míg mindenki meg nem nézi. A brigádok munkájának értékelésekor nem az adminisztrálást kérik számon. Beszédesebbek a sehova be nem sorolható események. A közösen megünnepelt születésnapok, az apró ajándékok, Fazekas Zoltán gyermekének névadója, az újfehértói gyerekeknek gyűjtött pénz egy rádióra, a szálkái óvodák pat- ronálása, a játékpolcok, a kezességvállalás egy volt brigádtagjuk kölcsönéhez. Olyan események, amelyek az utóbbi három évben közösséggé alakítottak a Duna brigádot Bara&ő Erzsébet
