Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-20 / 116. szám
1 KtíLET-MAGYARORSZÁO M75. »57a« ü. Jelölő gyűlések megyénkben Nyolc képviselő-jelölő gyűlés volt hétfőn Szabolcs-Szat- már megyében. Két helyen, Nagyhalászban a 6-os, Jánfcmaj. tison a 20-as számú választókerületben az első jelölő gyűlés! tartották. Ezekről munkatársaink részletesebb tudósításait is közöljük. Jelölő gyűlés volt hétfőn Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskolán is, ahol a 2-es számú országgyűlési választókerület lakói, a környező nagyüzemek dolgozói a választókerület második jelölő gyűlésén is teljes egyetértéssel támogatták Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a KB titkárának jelölését. Porcsalmán, a 13-as választókerület második jelölő gyűlésén is teljes egyetértéssel támogatták dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első tikárának jelölését. Hétfőn jelölő gyűlés volt még Rakamazon a 5-ös, Óráson a 7-es, Szatmárcsekén a 19-es és Kölesén a 20-as számú,országgyűlési választókerületben. Újabb négy — összesen tizenhárom — választókerületben már befejeződtek a jelölő gyűlések. Közülük két kerti-’ leiben állítottak kettős jelöltet, tizenegy kerületben valamennyi jelölő gyűlésen egy jelöltre adták szavazatukat a jelenlévők. Május 20-án és 21-én még hét választókerületben tartják meg a második és harmadik, illetve a negyedik jelglő gyűlést. Jánkmnjti*: ........................... Gulyás * Lmiihű dr. Május 19-én, délután 3 órakor zsúfolásig megtelt a jánkrnajtisi községi művelődési * ház, sítől a 30-as választókerület országgyűlési képviselő-jelölő gyűlését tartották. 412-en jöttek el a jelölő gyűlésre a választókerület községeiből; Csaholcról. Tűrrieséről, Vámosoroazibó1., Gacsályból, Jánkmajtisról, Császlóról, Csegöldről, Darabról, Hermánszegről. Kisszekeresről, Szainossályiból, Kölesére!, Botpaládról, Füleseiről, Kispaládról, Sonkádról. Magosligetről. Uszkáréi, Rqzsáíyból, Garbóiéról, Kishódosról, Méhtelekről. Nagyhódosról, Tisztaberekről, Zajtárói, Tiszabeesröi, Milotáról, Tiszakóródról és Tiszapsécséről. A jelölő gyűlés részvevőit Szkokén János, a Hazafias Népfront fehérgyarmati, járási titkára köszöntötte és látta el az elnöki tisztet. A gyylés előadója Gnlácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára Vl>lt. Az előadó emlékeztette a részvevőket a nagy árvíz) katasztrófa során most öt éve megnyilvánult társadalmi gondoskodásra összefogásra. A szatmári emberek saját tapasztalataik alapján mérhették le — mondta — mit jelent a szocialista társadalomban élni. Ma már rossz emlék a katasztrófa. A szatmári községekben egészséges, zömében új házakban laknak az emberek, korszerűsödik a termelés. új ipari és egyéb létesítmények épültek, javult az embereji élet- és mupka- kjörülménye. A holnap feladatai méginkább igénylik a közös munkában rejlő együttes erőfeszítéseket, a társadalom aktivitásátEzután Guláesi Sándor javaslatot tett — a népfront megyei elnökségének felkérésére — a 20-as választókerület képviselőjelöltjére. Gulyás Emilné dM, a Hazafias Népfront mggypj titkárát javasolta képviselőnek, aki több évtizedes közéleti munkájával, a társadalmi és állami élet különböző puszijain kifejtett tevékenységével mindig az embereket, a közösség és az egyép érdekeit képviselte. Munkája, emberi magatartása biztosíték arra, hogy jól fogja képviselni a választókerület lakóinak érdekéit. A jelölő gyűlésen felszólaltak: Jócsák László, Pálur Endre, Bíró Gedeon, .Szabó Zsigmond, * Eptúfir*. Aíiklós, Nemes István, akik a választókerület lakossága nevében is támogatták Gulyás Emilné dr. képviselői jelölését. A jelölő gyűlés részvevői ezt köKisslnger—Gromlko Bécsben. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az l, oldalról) európai biztonsági ás együtt működési értekezlet műnké ja, valamint a bécsi haderő csökkentési tárgyalások A találkozó barátságos lég körben kezdődött meg Kissinger karonfogta a Hotel Imperialba érkézé ven déget és a sajtó képviselői felé fordulva kijelentette- „Remélem, sikerül hasznos megbeszélést folytatnunk' Ezután a két kiUügvmmisz tér mosolv'iava elvonult é zár' gitók möefttt kezdi' meg tárgyalásait, A hivatalos megbeszélés követően Kissinger vacsorér látta vendégül szovlet tár gvBlóosrtnerét és kíséreté tlpfc iöhh A ”3 CSŐ rán «impiv qtknlmn* kötetlen »s/rpeeserék fíjlvtí, fására, részt vett „Sisco k’il ügyminiszter-helyettes, az Egyesült Államok külügyminisztériuméban a közel- keleti ügyek első számú felelőse, valamint Szityenko. a szovjet külügyminisztérium közel-keleti osztályának vezetője is. Minthogy a közel- keleti problémakör két felelőse csak később csatlakozott a miniszterekhez. Bécsben úgy vélekednek, hogy a közel-keleti rendezéssel ösz- szefüggő genfi békeértekezlet felújításáról érdemben csak kedden tárgyalnak a felek A szovjet—amerikai kül ÜSvmiriiszteri találkozó má íodik és befejező fjmáesko zására kedden délelőtt, tíz érái kezdette] kerül sor a szovjet nagvkövetsés épülőében Ezt követően Gromi :o ebéden látja vendégül Kisfánkért és kíséretének tag jalt. vetően egyhangúlag jelölték a 20-as választókerület képviselőjelöltjének Gulyás Emilné dr-t, aki megköszönte a bizalmat és elmondta: megválasztása esetén minden erejével azon lesz, hogy megfeleljen a bizalomnak. Nagy halóíz s Szabó Béla A 6-Og számú választókerület jelölő gyűlésé; hétfőn" tartották meg a nagyhalászi művelődési házban. A választókerülethez a nyíregyházi járásból Demecser, Székely, Kemecse, Kék, Nagyhalász. Nyírbogdány, Nyírib- rony, Ramocisaháza, Tiszate- lek, Vasmegyer, Beszterec és Tiszarád választói tartoznak. A körzetből a jelölő gyűlésre 360-an érkeztek. A gvű- lés résztvevőit Gyarmati Géza, a Hazafias Népfront nyíregyházi járási elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Fábián Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára mondott beszédet. Szólt az elmúlt négy év eredményeiről. kiemelten arról, hogy megyénkben a járásban a fejlődés az iparban, a mezőgazdaságban az országos átlagnál is dinamikusabb volt. Beszéde következő részében a Hazafias Népfront megvei elnöksége nevében javaslatot teft arm. hoav a 6-os Választókért)let képviselőiének Szabó Bélát Jelölje. Szabó Béla 1939-ben született, a derpecseri Kossuth Termelőszöve'kezet elnöke, többszörösen kitüntetett kiváló dolgozó. Eredményesen irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását, 107-t. évi gazdálkodásuk alonjáo elnyerték a ..Kjvpló termelő- szövetkezet" címet. A javaslatot követően a jélölő gyűlésen felszólalt Albók Ferenc, Szüli Mártonná, Borbély János és if.i. Ruttkai NfiHály nagyhalászt. Budaházi István. Szabó Antal tiszateleki és Sorost János ti- szarádi .választópolgár, valamennyien támogatták Szabó Béla jelölését! Ezt követően a jelölő gyűlés résztvevői egyhangúlag a népfront jelöltjére szavaztak. ősz Ferenc: Rozs) gondolkozva nézte a iakpkai és közben magaban Simóhoz beszélt: — Ide figyelj te nagyokos! Ezek itt az ellenségeink — ahogyan te nevezed őket. De gondoltál-e ana, hogy ezek megmaradnak. Velük kell tovább is élnünk és nem csukhatjuk valamennyit börtönbe. Te meg el akarod vadítani valamennyit, még azokat is, akikben látszik valami hajlandóság, hogy vagy gyávaságból, vagy Őszinte kedvvel, segítsenek... Rózsi tudta, hogy mindezeket soha nem tudná hangosan elmondani simának- A férfi határozottsága beléfojtotta volna a szót. Az utcán újra kelepelni kezdtek a fegyverek. HosszU sorozatok ugattak, aknák robaja fázta meg a házat. — Kezdődik! — csillant fel Melanie szeme... — Tudtam, hogy visszajönnek. — Jönnek a nyavalyát! Három házzal odébb már az oroszok vannak. A németek a csatornákon át akarnak kitörni a budai hegyek felé... — Ezt szeretné maga! *- sziszegje gyűlölettel a nő. — Én is azt hiszem, hogy az oroszok jönnek — mondta Rozgonyi — Fel kellene készülni rá • . Arra gondoltam, hogy... A mondatat nem tudta befejezni A folyosón nehéz léptek döngtek és a kanyarban megjelent néhány katona Porosak, kormosak vqI tak, .esviküknek vérzett az arca. Hamarosan feltűnt mögöttük Simó, Épp olyas sápHo apó emlékezete Ma 85 éve, 1890. május 19-én született a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, á bátor vietnami forradalmár, Ho Si „ Minh. Személye már éleiében legendássá vált. Életének nyolc évtizedéből hatot eg-etlen gigászi célnak szentelt: az Indokína népeinek függetlenségéért, szabadságáért, felvirágoztatásáért folytatott harcnak. Ho apó, ahogy Vietnam népe nevezte, Annám tartományban született. Tizennyolc éves korában hajóra szállt, hogy Franciaországban érjen partot. Párizs nagy erővel hat a fiatal vietnamira. A francia fővárosban összetalálkozik a népes indokínai kolónia számos tagjával. Akkor kerül kapcsolatba a baloldali mozgalmak képviselőivel, 1923- ban élete egyik nagy eseményéhez érkezik: Moszkvában találkozik a bolsevik forradalom vezetőjével. Leninnel. Nem sokkal ezután visszatér Ázsiába és megkezdi, immár aktív, tudatos kommunistaként azt a felszabadító harcot, amelyet halála napjáig töretlenül folytatott. Nem volt erő, amely meg tudta volna törni. Az illegális munkát végző. fiatal kommunistát Hongkongban kitartó üldözés után elfogja Ho Si Minh Magyarországon is járt 1957 augusztusában. Képünkön? a csillebérci úttörőtáborban. (Foto MTI—KS—Papp Jenő felv.) á brit rendőrség. A francia gyarmatosító hatóságok kiadatását kérik. A szívós for-, radalmár átvészeli a kolo- nialisták börtönének gyötrel- mes időszakát is. A világháború időszaka alatt magasra tartja a japán fasizmus elleni harc zászlaját. 1945. augusztus 25-én Hanoiban létrejön az ideiglenes demokratikus vietnami kormányzat, majd napokkal később kikiáltják a független Vietnamot, A francia gyarmatosítók nem nyugodnak bele a lényekbe, s meg- ,, úndíjiák, - táaaílásjáteat, a „piszkos háború”-t egykori „gyarmatuk ellen. A Ho Si * Minh vezette felszabadító erők Dien Bien Phu-nál történelmi vereséget mérnek a franciákra. Ám az imperializmus nem adta fel vietnami terveit. Távoztak a franciák, s helyükre léptek az újgyarmatosítók, az amerikaiak. Az Egyesült Államok indokínai kalandja már napjaink történelmének lapjaira tartozik. Ho Si Minh, mint a VDK államelnöke, a vietnami kommunisták bölcs, előrelátó vezetője a háború gyötrelmes évei alatt rendületlenül ösztönözte honfitársait kitartásra, helytállásra, az igaz ügy tudatának magabiztosságára. Végr.ondele-. tépek szavai szinte látno- kiak: „Honfitársainknak még bizonyára további súlyos áldozatokat kell hozniuk anyagiakban és emberéletben. Mindazonáltal elszántan kell harcolniuk az amerikai támadók ellen a végső győzelemig. Bármily nehézség és nélkülözés árán, de népünk mindenképpen győzni fog. Hazánk kétségkívül egyesülni fog.” Nem érhette meg azt a napot, amikor Vietnam földjéről kitakarodtak az elnyomóié utolsó osztagai is. Nem láthatta azt az örömünnepet, amellyel az ő tanításainak szellemében harcoló felszabadító erőket fogadták Saigonban, Ho Si Minh városban, De neve, emléke, derűs bölcsessége, embersége es péidaadása örökké élni fog tanítványaiban, Vietnam- népében és az egész világ munkásosztályának nagy családjában. —— (KISREGÉNY) 19. kát viselt, mint a katonák: szőrmés volt és egy vörös csillag fénylett rajta. Simó Eqtvösék pincéjének a? ajtajához íépeti Kinyitotta az ajtót: —t Tóvári*,.. Itt... Nyemei... A németek, a nyilasok riadtan lestek kifelé. Csak Tó- szeghy ült Krisztina ágyán és fel sem nézett. Az oroszok kihajtották őket a pincéből Tószeghy utolsónak lépett ki az ajtón. — Nem hiszem, hogy valaha is találkozunk... —- szólt Rózsihoz. — Mindent köszönök magának Rpzsika,,. Rózsi szeme könnyes lett. Furcsa látvány: egy síró nő, amint még mindig határozottan markolja a géppisztolyt. — Ez az a lány. akiről meséltem — fordult Simó az egyik katonához. A katona szovjet egyenruhát viselt, de magyarul beszélt: — Derék... Azért most már leteheti azt a fegyvert — mondta mosolyogva. Két fiatal szovjet katona összeszedte a németek fegyvereit és fel vitték az udvarra. — Mi kimehetünk? kérdezte Weivoda. — Nyugodtan -r- felelt a szovjet egyenruhás magyar. — Kérem szépen lépett hozzá Weivoda. — Nem kaphatnánk valami írást arról, hogy ez a ház milyen hősiesen viselkedett. Mi német és nyilas foglyokat eltettünk... A többiek is elöbújtak a pincéből Rozgonyi odalépett a katonához: — Doktor Fiozgonyi — nyújtotta a kezét. — Bálint János — mondta a szovjet katona. — Hpl csatlakozott hozzájuk az elvtárs? — kérdezte Weivoda. — Sztálingrádnál... Mivel én a Szovjetunióban élek 25 éve. — És így tud még magyarul? — álmélkodott Rozge- nyi. — Ugye elintézi nekünk azt az írást? — kérdezte Weivoda. — Nem lasz szükségük semmiféle írásra — mosolygott Bálint János. — A maguk számára véget ért a háború. A szovjet katonák nem osztogatnak érdemeket, mint ahogv a vétkeket sem ők fogják számon kérni... Gondolja tiszt úr, ne haragudion. nem ismerem a rangjelzéseiket — mondta Rozgonyi —, lehetőség nyílik ezután a demokratikus pártok megalakítására. — Elkéstek vele —- mondta Bálint János. — Debrecenben már megalakultak í pártok és dolgozik az új magyar kormány... — Nem csak kommunista párt van? — kérdezte Weivoda. — Természetesen. hogv nem... — mosolygott Bálint — Nem is tudom hány párt működik... Az az érzésem hogv több is mint amennv' kellene — mosolygott, aztán elindult kifelé. Simó eg' kicsit lemaradt a töhbiektn’ Feleségének egv kocka alakú kenvergt adott és megsi mogatta; — Remélem most már nyugodt vagv... Egyáltalán nem vagyak az! Miért nem maradsz itt hon’ Mikor lesz mm olvan világ hogv ,lem kell izgulnom érted? — Nyugodj meg szívem... Az elvtársak átvisznek majd a pesti oldalra. Ott mar megalakult a párt... Megpsókalta a feleségét, majd Rózsihoz fordult: — Maga pedig megvár engem. Célunk van magával... — mondta és a szovjet katonák után rohant... A ház lakói megrohamozták a lépcsőfeljárót. Odakint hajnalodett. Metszőén hideg volt a téli reggel, de senki sem fázott. Ki- tócfultak a kapu elé. A ház előtt hosszú gépkoesioszlop haladt, majd félelmetes robajjal és csikorgással harckocsik rázták meg az úttestet. A menet mellett időnként kisebb-nagyohb csoportokban, feltartott kezű németeket kísértek. Sokan civilkabátokat viseltek, valamennyien piszkosak, borol- válatlanok és nagyon meggyötörtek voltak. Az emberek csodálkozva nézték a nemrég még oly félelmetes, legyőzhetetlennek tartott katonákat. Arcukra kiült a félelem és egyikük sem emelte fel tekintetét az úttestről. Eötvöséket nem lehetett megtalálni a bámészkodók között. Eötvösné először is a pincéjükbe rohant. Sírva állapította meg, hogy a németek alapos pusztítást végeztek készleteikben. Igaz, hogy leginkább az italokat dézsmálták meg, de több liszteszsákot bajonettel hasítottak fel, a sonkákba be- levagdostak, majd a földre dobták a kiszóródott liszt- és cukorhalmokra. Eötvösné bezárta a pincét, a kulcsot gondosan elrejtette, majd az urával együtt a lakásba siettek. (Folytatjuk)
