Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

* KELET-M AGY ARORSZAG 1975. mJfas ft HÉTFŐ: A szociáldeniokrata-szabaddemokrata koalí­ció sikere a nyugatnémet tartomályi válasz­tásokon — Genfben megnyílik az atomsorom- pó-értekezlet — Prágát Kicment Gottwald- érdemrenddel tüntetik ki a felszabadulási év­fordulón — Nemzetközösségi kormányfői konferencia a jamaicai Kingstonban. KEDD: Arafat Moszkvában — Ford—Wilson-taláíko- zó Washingtonban — A magyar kormány nyilatkozatában támogatja a leszerelési vi­lágkonferencia összehívását — Belpolitikai feszültség Angolában — McGovern havannai útja. SZERDA: Kairói bejelentés: hajózható a Szuezi-csa- torna — DIFK-intézkedések a konszolidáció meggyorsítására — Az irgki alelnök Buda­pesten. CSÜTÖRTÖK: ünnepi ülés Moszkvában a Győzelem napján, Leonyid Brezsnycv beszéde — Fel- szabadulási ünnepségek az NDK-ban — Kor­mányválság Libanonban. PÉNTEK: A szovjet párt- és állami vezető testületek felhívása a világ népeihez, kormányaihoz és parlamentjeihez — Az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése, Fidel Castro nyi­latkozata — Szlrájkmozgalom Japánban. SZOMBAT: Diplomáciai élénkség Ciprus körül, a tűzszünet súlyos megsértése — A jobboldali miniszterek lemondanak Laoszban. Ho Si Minh-voiros Az emlékezés, a mull idé­zése különös süljét kapóit ezen a héten. Harmincadik évfordulóját ünnepeljük a győzelemnek, amely így, ha­tározott ^évelővel nem egy­szerűen egy háború befeje­ződését, hanem a szörnyű el­lenség, a fasizmus szétzúzá­sát, a népek felszabadulásai jelentette. Különösen nagy­szabású ünnepségsorozatra került sor a Szovjetunióban, abban az országban, amely­nek a legtöbb része volt e győzelemben. A történelem tényeinek és tanulságainak felelevenitesé azonban jelenünknek, lö­vőnknek is szólt. Brezsnyev ünnepi beszédében ismét, ki­fejeződött a Szovjetunió, s a szocialista közösség követke­zetes békeakarata, a legyőz­hetetlen erőn alapuló maga- biztosság párosult a messze­menő, rugalmas kezdemé­nyezőkészséggel. S az évlor- lón hangzott el a szovjet párt és állami vezető szer­vek üzenete a világnak, fel­hívása a népekhez, kormá­nyokhoz, parlamentekhez. A hidegháború és a súlyos vál­ságok kitérői után most a ko­rábbinál kedvezőbb feltételek adódnak az enyhülés kibon­takoztatásához, s Moszkva ennek érdekében fordult a realitásokat elfogadó kormá­nyokhoz, a felelős törvény­hozó testületekhez, vala­mint a béke legigazibb leté­teményeseihez. a népekhez. A mozgalmas hét, a maga keresztmetszetében is, ezekről a biztátó fejlődési folyamatokról tanúskodik.-Dél-Vietnamban a konszo­lidáció került napirendre: a béke, a helyreállítás, az új­jáépítés hírei érkeznek. Né­hány napos, érthető szünet után újra működik a tele­fon-, s telex-összeküttetés Saigonnal, ahonnan százhúsz külföldi tudósító küldi jelen­téseit, általános elismeréssel adózva a DIFK intézkedései­nek. A forradalmi kormányt to­vábbi államok ismerték el, s első ízben személyes érintke­zés létesült a DIFK diploma­tái és Waldheim, ENSZ-fö- titkár között. ­Az Egyesült Államok indo kínai kudarca változatlanul gyűrűzik Délkelet-Ázsiában. Laoszban. népi nyomásra, le­mondott a kormány öt jobb­oldali minisztere. Az új thai­földi kormány egy esztendős határidőt adott az országban állomásozó 350 amerikai har­ci repülőgép éá 27 334 katona -távozására, JHawPS. a Fülöp- szigetek elnöke pedig Wash­ington és Manila viszonyá­nak teljes úijáérfékéTesét he­lyezte kilátásba. Washington igyekezete most elsősorban a ..második védővonal” meg­tartására irányul. A hét de­rekán a Fehér Házban járt Wilson, a térségben ugyan­csak érdekelt Nagy-Britan- nia miniszterelnöke, az ausztráliai, új-zélandi és Sin­gapore! kormányfő, illetve a szöuli rendszer különmég- bizottja. Kiszabadulnak nyolc esz­tendős fogságukból a Szuezi- csatornában rekedt külföldi hajók, megkezdődhet elvon- tatásúk a nyílt tengerek fe­lé. Kairóban bejelentették, hogy ismét hajózható a „vi­lág legdrágább árka”, nincs tehát technikai akadálya a június 5-i nyitásnak. Annál nehezebben járhatók egyelő­re a Genfbe vezető utak igaz, a közlemények kifeje­zik a genfi újrakezdés óha­ját, de jogosan állapította meg a héten a Pravda kom­mentárja: Genf sikerének egyik kulcsa, hogy az arab országok szilárdan egységes álláspontot foglaljanak el. Ugv tűnik, hogy egyelőre súrlódások vannak a front- államok közölt is, nagyobb erővel kell követelni a pa­lesztin részvételt, s .a belső problémák — például az el­múlt napokban kiéleződött libanoni kormányválság — ugyancsak rendezésre vár­nak. Európában ezúttal két tar­tományi választás érdemelt különös figyelmet: a nyugat­német Észak-Rajna-Veszlfá- liában és a Saar-vidéken. Főként a tizenhétmilliós raj­nai körzetet tekinthettük a jövő évben esedékes általá­nos választások főoróbájá- nak. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy megfor­dult a szél. Visszaestek a felfutó kereszténydemokra­ták, jóllehet alaposan ki­használták és ki tudták használni a gazdasági nehéz­ségeket. A nyugatnémet vá­lasztó azonban visszariadna jobbracsúszó ellenzékétől. Strauss kancellári ambíciói­tól. (A CDU—CSU-szövetsé- gen belül a szélsőséges bajor viszont társaira akarja hárí­tani a kudarcok felelőssé­gét . ..) A szociáldemokrata —szabaddemokrata koalíció tehát haladékot és erősítést kapott. Sajnos politikája vál­tozatlanul sok következetlen elemtől terhes, így a héten megpróbálták háttérbe tolni a győzelem évfordulóját, s buzgón helyeseltek a francia elnök óriási felháborodást kiváltó döntéséhez. Eszerint jövőre, Párizs hivatalosan nem kíván ünnepelni május elején . ., Miután Kissinger — a szo­rongató időzavarok miatt ne­gyedszer is elhalasztotta la­tin-amerikai utazását, „a hegy ment Mohamedhez”, a latin-amerikai küldöttségek utaztak Washingtonba, az A ÁSZ közgyűlésére. Az ame­rikai államok tanácskozásá­nak napirendjét egy napi­renden kívüli pont uralja: a Kuba-ellenes blokád meg­szüntetése. Fidel Castro tu­domásul adta Havanna ál­lásfoglalását, amikor nyolc órán keresztül tárgyalt a Kubába látogató McGovern szenátorral, a korábbi elnök­jelölttel. Kuba érdekéit a Washingtonnal fennálló vi­ták rendezésében, de min­dennek a blökád feloldásá­val kell kezdődnie. Amíg ez nem történik meg, nem le­het célravezető megbeszélé­seket elképzelni. Fontos bejegyzés került a budapesti vendégkönyvbe: Szaddam Husszein Iraki al- élnök járt hazánkban. Or. szágáink kapcsolatát különö­sen jelentőssé teszi, hogy Irak ma a legfontosabb ke­reskedelmi partnerünk a fé.ilődó világban. A magyar külpolitika azonban minden téren tevékeny volt: párt­és kormányküldöttségünk utazott a moszkvai ünnepsé­gekre ; kormánynyilatkoza­tot tettünk közzé a leszere­lésről; a magyar delegáció vezetője felszólalt Genfben az atómsorompó-értekézle- ten, s megtörtént a megálla­podás a budapesti palesztin képviselet, egy PFSZ-iroda megnyitásáról. Rózsi elégedetten bólintott: — Megspóroltak néhány golyót Simának... — Kik azok a Simóék? — Majd megtudja '— mond­ta Rózsi és megtorpant. Egy palota romjai közül moco-r- gást, majd erőtlen, halk nye­rítést hallott. — Itt egy ló van valahol.,. Fürgén ugrott be a romok közé. Az épület mögött fel­fedezte az istállót. A tetejét elvitte a légnyomás, de a fe­hér caempés falak épen áll­tak és az itató vályú vöröse­sen erezett márványból ké­szült. Az istálló tele volt oszlásnak induló lódögökkel. Fertelmes bűz csapta meg Rózsit... Hát te, hogy maradtál életben? — lépett a lohoz a lány. Hófehér, nemes ló volt. Fejét még most is magasan tartotta, pedig bordái majd­nem kiszúrták a bőrét, és a hátsó combjából egy repesz kiszakított egy hatalmas da­rabot. . — Agyon kél! lÓni, hogy ne szenvedjen — mondta a zászlósi — Isten őrizz! Tudja, mit fog érni egy ló néhány hét múlva? Ezt még meg lehet gyógyítani — mondta a lány és eloldotta a kötőíéket. A 1973. április 30-án két és fél órával azután, hogy a felszabadító erők a bábrend­szer elnöki palotájára fel­tűzték a DIFK lobogóját a forradalmi erők Felszabadu­lás rádiója bejelentette, hogy a dél-vietnami főváros Sai­gon nevét Ho Si Minh-vá- rosra változtatták. (1948. szeptemberétől 1954-ig is ez volt a város neve.) A fővá­rosért indított „Ho Si Minh” fedőnevet viselő hadművelet április 26-án kezdődött, eb­nek során a felszabadító eijők a helyi felfegyverzett lakosság támogatásával szét­zúzták az ellenséget. Május 1-én hajnalban egész Dél- Vietnam felszabadult. Ho gi Minh-város Dél- Vietnarh fővárosa és legna­gyobb kikötője, Cholon-nal együtt 3.5 millió lakost számláló nagyváros. A város a Saigon folyó jobb partján fekszik. Bár a folyami közle­kedés itt mindig élénk for­galmú volt, Saigon a XIX. század közepéig tulajdonkép­pen csak több falu laza együtteséből álló település volt. Mint tengeri kikötő ak­(KIS REGÉNY) 15. lo engedelmesen követte Ró­zsit. — Csodálatos ember maga Rózsika. Még a lovakra is tud hátni — mondta Tósze- ghy. ■ — Azokhoz jobban is ér­tek, mint az emberekhez. És néha c jobban is szeretem őket... Megsimogatta a ló pofáját. A férfi úgy látta, hogy az ál­lat szemében hálás, meleg fény csillant. De lehet, hogy csak képzelődött. Midőn Ró­zsi elengedte a kötöféket, a ló hűségesen a nyomába sze­gődött. — .Vajon hogy hívhatnak? Rárö? Fürge? A fenét! Ezek az urak nektek is olyan cifra nevüket varrnak a nya. katokba, hogy az ember ki se tudja* mondani. Rózsi egész úton beszélge­tett a lóval. Tószeghy Cso­dálkozva figyelte a társai, gást. Rózsi kérdezett, aztán a ló helyett felelt is. és a tér fi úgy látta, hogy Rózsi vá­laszai után a ló helyeslőén, „igen ’-t int a fejével. — Mi a célja ézze! az ál­lattal? — kérdezte később. — Feltáplálom, aztán ha­zaviszem -a -fahiba. Nemso­kára kezdődik a szántás és ahogy én elképzelem, nem sok ló maradhatott otthon. kor vált jelentőssé, amikor a franciák 1861-ben bekap­csolták a nemzetközi keres­kedelembe. A kikötő építése ugyan azonnal megkezdődött, a vá­ros csak 1900-tól kezdett el erőteljesen fejlődni. A köz­lekedési lehetőségek bővíté­sét a rizstermelés jelentős megnövekedése tette szüksé­gessé, miután a franciák bir­tokába került a város. A Me­kong folyó deltájában ter­melt rizs különösen a Kíná­val és Hong Konggal folyta­tott kereskedelem révén ke­rült a nemzetközi forgalom­ba. 1924 és 1932 között a rizs exportja évente átlagosán 1 332 000 tonnára rúgott. Az 1929-ben bekövetkezett gaz­dasági válság Saigonban is éreztette hatását, akár a Tá- vol-Kelét többi kikötőiben is. A franciák nyújtotta kölcsö­nök segítségével azonban Saigon hamarabb kiheverte a gazdasági válság következ­ményeit, mint más kikötővá­rosok a Távol-Keleten.- A Saigon folyó partján mo­dern város épült, egymást derékszögben metsző széles utcákkal. Pompás épületek, — Tudja, maga milyen ló ez? Lehet, hogy éppen rajta lovagolt időnként a kor­mányzó úr. Nincs ember, aki ezt befogja. A parádés lóból sohasem lesz igásló. — Nem hiszek én ebben, Ez is egy régi szabály. Sok parádés emberből lesz itt dolgos gyalogmunkás — mondta Rózsi, aztán hozzá­tette —. nehogy azt higgye, hogy ezeket én találom ki. Van nekem egy emberem, aki pontosan tudja a jövőt. — Ez az a Simó? — Honnan tudja? — Ma mgr egyszer mond­ta. ö az, akinek a golyót spórolták a németek. Remé­lem. tőléhi nem sajnálják majd — mondta Tószeghy keserűen. — Szerintem kár lenne magába a golyóért — mond­ta Rózsi, de rögtön meg is bánta és szinte gyengéden tette hozzá: — És talán ma­gáért is kár lenne. — Nem lesz magának ba­ja a németekkel? — kérdez­te a kapu előtt Kázmértól Rózsi. r r ‘ — Teljesen mindegy! Vagy a németek, vagy Simóék... Feltűnés nélkül jutották be a házba. A Duna-parti árkok üresek voltak, de szinte meg töltötté őket a sok sáros dunna és paplan. Rózsi a lovat az udvaron egy porolóhoz kötötte, és sen­ki sem vette észre, amikor befordullak a pincelejáróba. Tószeghy ■ egyenesen Eöt vösék pincéjéhez sietett. Ko­pogott : — Tessék — halottá Ró. gyönyörű kertek különö« bájt, varázst kölcsönöznek a városnak. Ho Si Minh-vá­rosban magában az ipar ke­vésbé jelentős mint a dél­nyugaton levő Cholonban, Fontos közlekedési csomó­pont. Kikötőjének forgalma 1 790 000 tonna importáru és 623 000 tonna exportáru átrakása. Cholon Indokína egyik legnagyobb városi agglome­rációja. A lakosság túlnyomó része kínai. Cholon nemcsak jelentős folyami kikötő, nemcsak a' kereskédelme jelentős. ha­nem Dél-Vtetnam egyik ion­éi központja is. Rizshántólók, szappangyárak és gyufagyá­ra van, amely főleg exportra termel. Cholont 1790 körül kínai bevándorlók alapítot­ták, 1932-ben egyesítették Saigonnal. Cholon fontos rizsátrakóhely. Átrakásra kerül azonban állatbőr, szá­rított hal. tea, cukor, kávé és növényi olaj is. A város­térkép tarka egyvelege a csatornáknak, a cölöpépítmé­nyeknek és a modern épüle­teknek; zsi Eötvösné hangját, aki amikor az ajtónyilásban meglátta Kázmért, örömmel sikoltött fel: — Mihály is itt van? — Méltóságos asszonyom. Az ezredes úr halott! — mondta komoran. Eötvösné hisztériás zoko. kasba tört ki. Férje undo­rodva tolla félre és kilépett a folyosóra. Az ajtóból szólt vissza Kázmérnak: — Maga pedig jobban te­szi, ha Krisztit keresi, két órája eltűnt és sehol sem ta­láljuk — mondta és elindult Rózsi után. Amikor Rózsi belépett a közös pincébe, Melanie hang­ja fogadig: — Megjött a házitolvaj! És amikor Rózsi mögött először Eötvös, majd nem sokkal utána a felesége is belépett, a vénlány kéjjel mondta: — . VégFe valamennyien együtt vagyunk. íme. lássák! A cselédlány párnája alatt ezt találtam — mutatott fel egy teli 'rumosüveget. — Nyilván östreiqher... bocsa, nat Eötvös uréktól származik. Eötvösné szemében felpa- rázslott a gyűlölet. Végre bosszút állhat Rózsin. — Igen. ez a mienk volt... •*- És nyilván maguktól származott a füstölt hús és a sonka is — öntötte az olajat a tűzre Melanie. — Igen! Nekem is feltűnt, hogy milyen gyorsan fögy'az élelmünk... Tudja, hogy, a hadiállapotbán mi a tolvaj büntetése? Réti Ervin Ősz Ferenc: i AI WiTH 11 ‘Jil iTo *■ m 1 J-AA—I ■ I I v v A 1 JL J

Next

/
Oldalképek
Tartalom