Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

ffT5. május 31. KELET-MAGYARORSZAG 9 Időben és jól dönteni r KETTŐS, S EGYMÁSTÓL EL NEM VÁ­LASZTHATÓ követelményként fogalmazó­dott meg a címben a sikeres vezetés, irányí­tás egyik lényeges ismérve. A döntéshozatal folyamatának tekintélyes irodalma van már, s bár a vezetéstudomány ilyen irányú segít­sége értékes, a döntésthozóknak — akár szé- mélyek legyenek, akár testületek — szükséges a gyakorlat iskolájában is tanulniuk. A gya­korlati tapasztalatok viszont arra figyelmez­tetnek, hogy még sok az elsajátításra váró is­meret. Azt mondják, s van benne igazság, hogy sokasodó feladatok miatt a vezető „fu­tószalagon gyártja” a döntéseket. Mert nem­csak a folyó ügyekben kell határoznia, ha­nem egyre gyakrabban abban is állást foglal, ami jövőbeni ügyek sorsát befolyásolja. A mennyiség azonban nem silányíthatja a mi­nőséget: a jó döntést mindig időben, alapos előkészítés után hozzák. Most már arra illik megadni a feleletet, mit értsünk az időben, s az alapos előkészí­tés fogalmán? A séma egyszerű: akkor szüle­tik a döntés, ha a hozzá szükséges összes fel­tételek — adatok, tények, elemzések — ren­delkezésre állnak. Az alapos előkészítés pedig megkívánja a különböző nézetek demokrati­kus összevetését, a minden tényezőre kiter­jedő mérlegelő figyelmet. Az életben persze mindez jóval bonyolultabb. Ám korántsem annyira, hogy lutrivá változtassa a döntésho­zatal folyamatát. AZ ÜJ BERUHÁZÁSRÓL, az elavultat felváltó gyártmányról, a termelőberendezések cseréjéről sokféle ismeret megszerezhető, mi­előtt kimondják az igent vagy a nemet. Az ismeretek gazdagsága csakis úgy érhető el, ha minél több forrásból származnak, ha tehát fiz összegyűjtésük széles körű, demokratikus. Nem szükséges okvetlen mindenkit meghall­gatni, de mindenki szavára oda kell figyelni, akinek mondandója van! Akadnak, akik saj­nálják erre az időt. Azt tartják, majd a dön­tés után „kialakulnak a dolgok”. Veszélyes szemlélet! Sokféle gondunknak, bajunknak — így a beruházások késedelmes kivitelezésé­nek, a számítottnál nagyobb költségének, a gyártmánycserélődés lassúságának, az álló­eszközök alacsony kihaszná'ltsági fokának — itt, az elhamarkodottan vagy éppen késve, de mindenképpen megalapozatlanul hozott dön­tésekben rejlik a forrása. Erre csak egyetlen példát. Nemzetközileg kétszer annyi időt hasz­nálnak fel átlagosan a beruházások előkészí­tésére, mint hazánkban. Ugyanakkor a kivi­telezés ideje felével, kétharmadával rövidebb! ÖRVENDETESEN GYARAPSZIK az idő­ben hozott, helyes döntésekről tanúskodó ese­tek száma, például az új tejipari üzem épí­tése. Igaz, ellenkező előjelű példákat is sorol­hatnánk, különösen a lakásépítés területéről. Mind a jó, mind a rossz döntésekből okulni kell. Elsősorban arra választ kereski, a dön­téshozatal előkészítésében mi történt, hogy jónak, illetve rossznak bizonyultak a gyakor­lat vizsgáján az elhatározások. Ahogy iparági, iparcsoporti, ágazati ér­telemben szükséges ez az önvizsgálat — ami­re megkülönböztetett figyelemmel mutatott ra a párt XI. kongresszusának határozata —, úgy elengedhetetlen a vállalatoknál is. Nem­csak azért, mert a döntések többségét ott hoz­zák — a saját tervkészítésből, a vállalati ön- állósságból következik ez —, hanem azért is, mert ma még a termelőegységeknél a leg­gyengébb a döntéshozatal folyamatának hatá­rozott útja, módszere. S amire végképp alig jut figyelem, az a döntés végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése! Nem egyszer lehetünk tanúi annak, hogy az időben hozott jó döntések sem hozzák meg a remélt kamatokat, az eredmény elmarad a várttól. A miértre egyértelmű a felelet: mert nem szervezték meg kellő körültekintéssel a végrehajtást. Döntöttek, s úgy hitték, most már „sínen van az ügy”, minden továbhi te­endő megy magától, nem igényel semmiféle terelést, beavatkozást. S csak a félsiker, vagy éppen a kudarc bekövetkeztekor hökkentek meg: hiszen jól döntöttünk?! , DÖNTENI, SZERVEZNI, ELLENŐRIZNI: olyan hármas szabály ez, amelyet nem lehet mással helyettesíteni. E szabály nem korlát­ja, hanem iránytűje a vezetésnek, a döntést hozó személyeknek, testületeknek. Nagy a fe­lelősségük, mert hiszen dönteni, igent vagy nemet mondani a következmények vállalását is jelenti. E teher súlya akkor csökken, ha ■alapos volt az előkészítés, szervezett a végre­hajtás. Az ellenőrzés ilyenkor már csak kel­lemes1 számvetés: az eredmények, a’Sikerek összegzése, az újabb döntésekhez szükséges tanulságok felhasználása. M. O.---------------------------------------­Szviridov Ivánnét harmad­szor is képviselőnek jelölték kerületében, amely Nyírpa- zoriytól Öfehértóig tizenhá­rom igazi nyírségi futóho­mokra /települt községet fog­lal magába. Olyan terület ez még a megyén belül is, ahol nem lehet akkora léptekkel haladni, mint egyik-másik gazdagabb kerületben. . Mégis nagyon messze, szín­je a feledés határán van az a mélység, ahonnan ezek a községek 30 évvel ezelőtt el­indultak. Különösen sokat gyarapodtak az elmúlt 8—10 évben. A kerület képviselőjelöltje szintén messziről jött a par­lamenti padsorokba. Nem ki­lométerekben, hanem az egy­kori társadalmi lépcsőfokok szerint. Szülei a legalsó fo­kon voltak, agrárproletár családból származik. Felsza­badulás előtt maga is mező- ’ gazdasági munkás volt, a be- ! regi sovány földön szülőfalu­jában, Tákoson. Az 1945 óta megtett hosszú utat szövet­kezeti. majd pártiskolák, vé­gül a közgazdasági egyetemi végzettség tették számára könnyebbé, de egyben ter­mékenyebbé is. A nappali munka után — a három gyermek nevelése mellett — sok éjszakája ráment a ta­nulásra, hogy megfeleljen a felelős posztok betöltésére. A szövetkezeti mozgalom­mal jegyezte el magát. Ne­gyedszázada vagy földműves- ■ szövetkezeti, vagy termelő­szövetkezeti vezető. Jelenleg 4 Baktalórántházi Fogyasz­7-es számú választókerület Szviridov Ivánné tási Szövetkezet igazgatósá­gának az elnöke. Tagja a me­gye legmagasabb pártfóru­mának, a megyei pártbizott­ságnak. Élete egyik legszebb eseményeként emlékszik még ma is az MSZMP IX. kong­resszusára, amikor Szabolcs- Szatmár megye küldötteként a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek segítése érdekében felszólalt. Az elmúlt két választási ciklusban parlamenti felszó­lalásaiban több megyei és országos problémával is fog­lalkozott. Ilyen volt többek között a lápterületek, konk­rétan a Ecsedi-láp rendezé­sének sürgetése. Ma már ez a több száz millió forint ál­lami támogatást igénylő mun­ka a vége felé tart. Koráb­ban mint a mezőgazdasági állandó bizottság tagja hozzá­értő közgazdászként szólalt fel a termelőszövetkezetek differenciált állami támogatá­sának ügyében. Az utolsó cik­lusban az országgyűlés egyik jegyzőjének tisztségét töl­tötte be. Az elmúlt négy esz­tendőben két előterjesztéshez is hozzászólt a parlamentben. Mindig szem előtt tartotta az egész ország érdekét, de köz­vetlen választóinak gondjait soha nem hagyja ki beszédei­ből. Az Országházon kívül sok olyan ügyben eljárt, aminek megoldásával könnyített te­rülete lakóinak gondjain. Többek között szorgalmazta a Baktalórántháza-Flórata. nyai, Magyon a Kauzsay-ta- nyai, Oroson a nagyszállási nyírjesi bekötő utak megépí­tését. Kerülete lakosságának jobb kereskedelmi ellátása, mint ÁFÉSZ-elnöknek hiva­talból is feladata, de ezt a hatáskört meghaladóan fá­radozik úiahh éc újabb üzle­Fehérgyarmat: vég nélküli szallitószalag visz! az agyagot at téglagyár bányájából a feldolgozó helyig. X kotrógép — amelyet Tóth Károly kezel — mintegy 300 köbméter agyagot termel ki műszakonként. (H. J.) * t Változások Ujfehértőn II negyedik egyesülés elüt! Űjfehértói változás: a Vö­rös Hajnal Tsz, a Győzelem Szakszövetkezettel pár hó­nap múlva közösen vet, ja­nuár 1-től közösen gazdál­kodik. :::: ■■■■ ■■■■ Foglalkoztatja az embere­ket még, hogy a Lenin, a Zöld Mező, a Kossuth Szak- szövetkezet Aranyalma név­vel új szövetkezetét alapíta­nak. Az egyesülésekkel kapcso­latban általános vélemény: „nem első eset az ilyen „há­zasság”, de rossz még nem származott belőle.” Nincs mitől tartani — vallják sokan, köztük Fráter tek létesítésén. így épült Baktalórántházán és Apa- gyon egy-egy ABC-áruház. Közbenjárására bővítették az óvodai és iskolai épületeket Nyírjükön és Nyírkércsen. Segített a községekben a társadalmi munka szervezé­sében. Például Baktalóránt­házán az öt évre tervezett 1300 méter járda helyett már eddig 2000 métert létesítettek. Választókerületében bővült a villanyhálózat és építettek egy törpe vízmüvet. Nem ré­gen eljárt a megyei tanács­nál, hogy a baktalórántházi ipari szövetkezet részére tá­mogatást kérjen. A szövetke­zet fejlesztésére a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága másfél millió forintot szava­zott meg. Szviridov Ivánné részt vett választókerülete V. ötéves tervének előkészítő munká­jában. Az anyagi lehetőségek határán belül vízművek épí­tését és egyéb közművek lé­tesítését sürgette. Amikor a baktalórántházi jelölő gyűlé­sen megköszönte választói bizalmát, akkor is a környék idős embereinek érdekében kérte, hogy a Baktán befoj­tott melegvizes fúrást nyis­sák meg és létesítsenek egy termálmedencét. Nem volt véletlen, hogy a 7-es számú választókerület­ben harmadszor is Szviridov Ivánnét jelölték képviselő­nek. Eddigi munkássága ga­rancia arra. hogy megválasz­tása esetén a következő öt évben is jól képviseli válasz­tóit. Iván, a termelőszövetkezet főkönyvelője, akivel a válto­zásokat követő gazdálko­dásról, lehetőségekről be­széltünk. Az eszközök jobb hasznosítása — Mint pénzügyi ember az egyesülést két alapvető oldaláról — közgazdasági és emberi vonatkozásból — tar­tom szükségesnek. A közgaz­dasági részhez tartozik, hogy a Vörös Hajnal most 1603 hejctáron, a szakszövet­kezet 1178 hektáron gazdál­kodik. A termelőszövetkezet állóeszköz-állománya 23 millió forint, a forgóeszköz­állomány 7 millió forint. A szakszövetkezet eszközellátá­sa ma még minimális, de ennek kiegészítésére 3 mil­lió 200 ezer forint állami támogatást kapott. — A termelőszövetkezet fő profilja eddig a gabona, ku­korica, napraforgó termesz­tése volt. A korszerű ter­mesztést a kis terület már akadályozta. A téesz és a szakszövetkezet egyesülésé­vel a közel 2800 hektár lehe­tőséget ad majd a korszerű­sítésre, az iparszerű termesz­tési mód bevezetésére. Job­ban hasznosítható így a meglévő állóeszköz-állo­mány. Egyébként a fő profi­lok között az arány: gabona 52 százalék, kukorica 22 szá­zalék, napraforgó 15 száza­lék. Ezt az arányt az egye­sülés után is fent kívánjuk tartani. Kedvező, hogy ezek­re az ágazatokra a gépesí­tettség maximális, kialakult a megfelelő technológia. Tudományos elemzés Ismert, hogy az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet évek óta kapcsolatban van a MÉM gazdaságelem­ző központjával. 1968-tól fo­lyamatosán készülnek elem­zések, s a kapott adatokat a tsz vezetői az üzemszervezés­ben, a döntések meghozata­lában hasznosítják. Fenn ma­rad-e továbbra is ez a mód­szer? — A Vörös Hajnal számára kedvező és igen jól haszno­sítható kapcsolat volt, hogy a MÉM gazdaságelemző központja időről időre elké­szítette a termelés legfonto­sabb mutatóit. A szállítások sokat segítettek például a jövedelmezőség javításában. Az egyes ágazatoknál sike­rült olyan önköltségi mutató kát elérni, amelyek ma még> nem általánosak. A búza ön^ költsége például 131 forirrfg szemben a 295 forint értéke­sítési árral. Az árpa önkölt­sége 129 forint, az értékesítés si átlag ára 345 forint A ku­korica önköltsége 156 forint, a mázsánként értékesítési át­lagár viszont 256 forint. Meg­győződésem, hogy a nagyobb területen, a jobb eszközellá- tottsággal az önköltség is to. 'vább csökkenthető. ^ Az emberekért Az egyesülés emberi oldás Iáról beszélgetve Fráter Iván elöljáróban elmondta, hogy a termelőszövetkezet­nek 159 tagja van, amelyből 72 nyugdíjas, járadékos. A szakszövetkezeti tagok szá­ma 330 fő, ennek 65 száza­léka idősebb ember, olyan, akiknek munkájára kevésbé számíthatnak. — Annak ellenére, hogy aa elöregedés százaléka igen nagy, az egyesüléssel 120— 130 aktív dolgozóra számít­hatunk. Ez a gazdálkodásban igen jelentős, hiszen a gépe­sítettség ellenére nálunk is van munkaerőgond. De elsős sorban nem erről akartai» szólni, hanem arról; a legfon­tosabbnak tartjuk, hogy áss idősebb szakszövetkezeti ta­gok sorsát már az első lépése ben megnyugtatóan rendez, zük. Akik nyugdíjra, járadék­ra illetékesek, azok nyugdí­jat, járadékot kapnak, mások: községi szociális ellátásban részesülnek, amelynek össze­géhez közvetve a termelőszö­vetkezet is hozzájárul. Nem szokványos dolog, sőt rendhagyó, hogy a gazdálko­dásról, egy fontos döntésről és az azt megelőző időszak­ról egy főkönyvelő beszéljen. Nem szokványos, de nem is kifogásolható, hiszen Fráter Iván ugyanúgy láthatja és látja a dolgokat, bármelyik termelésirányító. Évtizede dolgozik már ő is a Vörös Hajnal Termelőszövetkezét, ben és meg tudja ítélni, mi jó, mi nem. Irodájának abla­kából azt is látja, hogy a tér. melőszövetkezeti táblás gaz­dálkodáson túl a szakszövet­kezeti földművelés alig ju­tott tovább a kisparaszti kis. parcellás gazdálkodáson. Em. berek közös érdeke, hogy a negyedik egyesülés is megtör, ténjen. Seres Ern®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom