Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

I 2 KELCT-MAGTASORSZA» ÍW. m£Tus * A PKP tovább küzd a demokratikus erők egységéért Együttműködés a színesfémkohászatban Afrika napja 1963 óta köszönti a haladó világ, május 25- én Afrikát: 12 évvel ez­előtt alakult meg az Afrikai Egységszerve­zet Addisz Abebában 36 ország részvételével A fejlődést jól jellemzi: az egységszervezetnek ma már 42 tagállama van. A fekete földrész új arcot ölt. Afrika fő el­lensége azonban tovább­ra is a magát álcázó új gyarmati rendszer: a fa­ji elkülönítés. Két bás­tyája, a Dél-afrikai Köz­társaság és Rhodesia po­zíciói azonban ugyan­csak meggyengültek. Ol-' dalszárnyai: Angola és Mozambik már fekete \ ezetés alatt' keresik a kiutat évszázadok nyo­morúságából. Mint az AESZ • legutóbbi minisz­teri tanácsán megállapí­tották: Afrika népei nem nyugosznak bele, hogy testvéreik Zimbab­we földjén a Smith-re- zsim. Dél-Afrikában a Vorster-kormány apart­heidje alatt éljenek. Felszabadító. harcukat épp úgy támogatják, mint Namibia (a volt Délnyugat-Afrika) né­peinek függetlenségi tö­rekvését. Julius Nyerere tanzá­niai elnök az egész szervezet állásfoglalá­sának adott hangot, ami­kor kijelentette: Afrika békés eszközökkel kí­vánja folytatni szabad­ságharcát — ahol lehet. Ahol azonban erre nincs lehetőség — marad a fegyveres küzdelem. Megértek az arab i nemzetek és Fekete­! Afrika népei szolidari­tásának gyümölcsei is: az egységszervezet újó­lag kinyilvánította .szo­lidaritását . a közel-kel,e-_ ti helyzet gazdaságos rendezésére. Az arab or­szágok viszont tevőleges szolidaritást váflaltak az afrikai felszabadítás: mozgalmakkal, s minden módop támogatják Af- i rika népeinek küzdel­* mét a teljes — tehát po­| litikai. gazdasági — füg­) getlenség megszilárdí­’ tásában. * M. S. E. A Portugál Kommunist« Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága pénte­ken nyilatkozatban foglalt állást az országban kiala­kult helyzettel kapcsolatban. „A PKP csodálkozással vette tudomásul a Portugál Szocialista Part vezetőinek azt a döntését, hogy mind­addig nem vesznek részt a kormány munkájában, amíg követeléseiket nem teljesítik — állapítja meg a nyilatko­zat. — Ez a döntés beleil­leszkedik abba a széles körű és hisztérikus akcióba, ame­lyet a PSZP indított a for­radalmi tanács és az ideig­lenes kormány politikája és haladó intézkedései, a de­mokratizálási folyamat, a forradalmi erők és az MFA ellen. A PSZP most a Re­publics című lap dolgozói és vezetősége közötti konf­liktust használja ürügyként. Az akció azonbah már ko­rábban kezdődött, március 11-ét követően és a forra­A saigoni felszabadulási rádió csütörtökön megerősí­tette, hogy Hoa Vang körzet­ben, a Da Nang-i egykori amerikai támaszpont közelé­ben az élet visszatért ren­des kerékvágásába. A megdöntött Thieu-re- zsim 14 ezer katonája ka­pott írásbeli engedélyt arra, hogy visszatérjen szülőfalu­jába — fűzte hozzá a rádió. A parasztok között bam­buszt és szalmát osztottak G • - ■ ■ ' • s* v. • hadügynúnisstfireinek brüsz- szeli tanácskozásán az az amerikai javaslat, hogy a katonai szervezet hozzon lét­re állandó együttműködést Spanyolországgal és létesít­sen radarállomást Dél-Afri­kában a tengeri útvonalak figyelésére. Vredeling hol­land hadügyminiszter kije­lentette: amennyiben a NATO bármiféle katonai dalmi tanács haladó intéz­kedései után megerősödött és a május 1-i bomlasztó kí­sérlethez vezetett. „A PSZP magatartásával és tevékenységével felrúgva azt a megállapodást, amelyet a PKP-val és más pár­tokkal kötött, nem tartja magát az MFA-val létrejött megállapodáshoz. Ezzel meg­kérdőjelezi a fennálló hatal­mi rendszert és mindenek­előtt a koalíciós kormányt — állapítja meg a nyilatkozat. „A szocialista párt tevé­kenysége nyomán külföldön rágalmazási kampányt indí­tottak a fiatal portugál de­mokrácia ellen és ebben a nemzetközi reakciós és a legagresszívabb imperialis­ta körök különböző ürügye­ket és tendenciózus érveket használnak fel" — hangsú­lyozza a nyilatkozat. ,,A PKP fáradhatatlanul küzd a nép egységéért, a demokratikus erők együtt­működéséért. A koalíciós szét, hogy újból felépíthes­sék hazaikat, s a rizsföldeken megindult a munka. Hoa Vang körzetében négy új iskola építését vet­ték tervbe. A forradalmi hatóságok to­vább csökkentették a kijárá­si tilalom időtartamát a fő­városban. Ez mindössze éj­féltől reggeli öt óráig tart. Az AFP hanoi tudósítója pénteken új részleteket kö­zölt a Dél-Vietnam háborús sebeinek begyógyítására, a kapcsolatot létesít a dél-af­rikai 'iajülidösä- rezsimmel, a holland kprmánv haladékba:-: lanul féí átvizsgál ja NATO- tagságát és adott esetben tá­vozik a szövetségből. Több ország kifogásolta a katonai kapcsolat létesítését a Fratico-rendszerrel. A NATO és Madrid együttműködését az Egyesült Államok javasolta, mert a spanyol kormány állítólag ezt kéri elégtételül az ország területén lévő amerikai ha­kormányért és az MFA-hoz fűződő testvéri szövetségért’’ — szögezi le a politikai bi­zottság nyilatkozata. A KP-nyilaikozat azonban rámutat, hogy ,,a szocialis­ták állásfoglalásai es tevé­kenysége elvezethetnek a koalíciós kormány, valamint az egész jelenlegi hatalmi rendszer lehetetlenné válá­sához.” A PSZP tevékenysé­gével lerombolja a koalíciós rendszert, akkor már nem lesz alapja az alkotmányozó nemzetgyűlés létének. hi­szen ezt a pártoknak a fegy­veres erők mozgalmával kö­tött megáliapodása alapján választották meg.” A PKP a nyilatkozat vé­gén - éberségre szólítja a portugál népet, egységre hívja fel a munkásosztályt, a néptömegeket és minden haladó erőt, és végezetül fel­szólítja az ország népét ar­ra, hogy a portugál forrada­lom védelme érdekében erő­sítse a nép szövetségét a fegyveres erők mozgalmával. déli országrész újjáépítésére a Vietnami Demokratikus Köztársaságban kibontako­zott népi szolidaritási akció­ról. Egyebek között azt írta, hogy Hanoi elővárosának lakói ezer tonna hántolatlan rizst küldtek délre, Vinh Phu tartományban 480 ton­na vetőmagot takarítottak meg Da Nang térsége számá­ra. Hanoi lakosai 120 ezer könyvet gyűjtöttek déli test­véreiknek. dítengerészetí és légitámasz­pontók fenntartása fejében. Ae miniszteri tanács ülésén megvitatták egy NATO fegy­verkezési iroda felállításának lehetőségét. Ez az iroda fog­ná össze a fegyverzet szab­ványosításának, egységesíté- nek problémáit, irányítaná a katonai megrendeléseket. A hadügyminiszterek pén­teken folytatták megbeszélé­seiket, amelyekről délután záróközleményt adtak ki. A második világhábo­rú után a magyar alu­míniumipar államo­sítása és a Szovjet— Magyar Bauxit-Alumínium- ipari Társaság — a MASZO- BAL — megalapítása ú.i utat nyitott a magyar szí­nesfémkohászat fejlődése előtt. A MASZOBAL tevé­kenysége idején újjáépültek és bővültek a meglévő gyá­rak és újabbak is épültek. Növelte termelését az Almás­füzitői Timföldgyár és Ino- tán uj alumíniumkohó épült. A szovjet szakemberek ma­gyar kollégáiknak segítséget nyújtottak alumíniumiparuk tervszerű fejlesztéséhez. Az ötvenes évek végen és a hatvanas évek elején a szovjet és a magyar alumí­niumipari fejlődés lehetővé tette, hogy a két ország bő­vítse az együttműködést. A szovjet—magyar színesfém­kohászati együttműködés példaként állítható a szo­cialista országok elé. mint két ország népgazdasági ága­zatának átfogó szakosodása és kooperációja. Az együttműködés másik gyümölcse a Székesfehérvári Alumínium Hengereltáru- és Ötvözetgyár, amely Közép- Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme. Henger­sorai, sajtóiéi és energetikai berendezései a Szovjetunió­ból érkeztek. A két ország képviselői 1962. november 15-én írták alá a hosszú távú timföld­éi alumíniumipari együtt­működési megállapodást. A magyar timföld — és ennek megfelelő mennyiségű — szovjet alumíniumszállitá- sok lehetővé teszik, hogy a két ország gazdaságosan használja fel a rendelkezé­sére álló nyersanyag- és energiatartalékait. E zen kívül egy másik egyezmény kereté­ben a magyar tim­föld ellenében szov­jet . réz. érkezik Magyaror-’ szagra. ’E2 a megállapodás jelentős előnnyel jár mind­két ország színesfémkohá­szata számára. A két ország alumínium­iparának sikere a közös ku­tatáson, a szoros termelői kapcsolatokon alapul. A Csepel Vas- és Fémművek­ben például — szovjet be­rendezésekkel — új csősaj­toló üzem épült, ahol rézöt­vözet csöveket állítanak elő. Magyar es szovjet szakem­berek közösen dolgozták ki a recski rézárclelőhély kiak­názásának műszaki-gazda- sagi feltételeit. A két ország, hatékony tu- dománj'os-müszak: informá­ciócseréje teszi lehetővé, hogy jelentőben csökkentsék az új termékek, gyártástech­nológiájának kidolgozására fordított időt. Például ma­gyar tapasztalatok alapján épül a Szovjetunióban a leg­nagyobb európai alyminium- sajtoló üzem. Az alumíniumipari tudo­mányos-műszaki együttmű­ködéssel párhuzamosan az utóbbi években a nehéz szí­nes- és ritka löldfémekkel foglalkozó kutatók kapcso­latai is megszilárdultak. 1ST ehány éve közös ku- j»| tatás folyik több ak- I 1 tuális témában, mint például- a rézötvöze­tek gráfitkr istály os| tön ke­resztül végzett folyamatos öntése, a tömb- és csőgyár­tásban. rézötvözetből csövek hideghengerlése, az alumí­niumszalagok, minőségének és gazdaságosságának javítá­sa. a réz és rézötvözet önte­csek gyártása folyamatos ön­téssel. A koordinációs központ munkaterve alapján az or­szágok egy sor aktuális té­mában végeznek kutatást. Ilyen például a félvezető anyagok, fizikai tulajdonsá­gainak tanulmányozása, gyártástechnológiájuk kidol­gozása, a szupertiszta fémek tulajdonságai új vizsgálati módszereinek kialakítása. A KGST XXIV. üléssza­kának határozataiból kiindulva a szovjet és a magyar kohászok az új együttműködési formák kialakításán dolgoznak. Je­lenleg együtt tervezik a ju­goszláviai Bjrac. Timföldgyá­rat. Ez a' kpiös rriunk^ elő- s'égítr'á srt2áfl'ál'íáta' tábor or­szágai aluminium * nyers- anyagigényének nagyobb mérvű kielégítését. A Szov­jetunióban es Magyarorszá­gon jelenleg is tanulmányoz­zák alumíniumgyárak közös építésének lehetőségét har­madik országokban. P. Lomako, a Szovjetunió színesfém­kohászati ’minisztere Hanoi lakossága gyűjt déli testvéreinek Heves vita a NHTO-tanácskozáson Rendkíviil he^^ vitát vál- -tott-ki Szövetség Ősz Ferenc: Ezalatt Keller György né. született Kocsis Erzsébet ép­pen a lányának kevert le egy hatalmas pofont: — Majd adok én neked há­zibulit. Itthon maradsz és tanulsz, örülj, hogy te már tanulhatsz. Ha én a te hely­zetedben lettem volna....* A csinos, tizenhét éves. hosszú hajú lány közbevá­gott: — Nem unod még ezt a szöveget?... Hát mit gondolsz te rólunk? Azt hiszed még mindig az a világ vah, mint a te idődben, hogy egy Ifmyt szita alatt kell tartani? Ezalatt dr. Eábry Elemér ..érdemes orvos, most már nyugdíjasként tudományos szakdolgozatot írt a kóros el­hízás megakadályozásáról. — Egyre több lehetőségünk van az emberi élet meghosz szabbítására — magyarázta a feleségének. És erre mit tesz­nek az emberek? Betegre eszik magukat, teletömik a bendőjüket nehéz, zsíros éte­lekkel, szinte zabáinak... Bo­csánat a durva kifejezésért... — Mit mondtál szívem? — emelte fel a fejét az asszony... — Semmit — hajolt kéz­iratai föle az orvos. (KISREgÉnT) 22. Ezalatt Tószegi Kálmán, aki 1957-ben belügyminisz­teri engedéllyel változtatta meg nevét, oldalkocsis mo­torkerékpárját szerelte. 1952- ig fogságban volt. aztán Sztá- linvárosban dolgozott. Itt ta­nulta ki a gépkocsiszerelést és vezetést. 1957 óta teher­autó-sofőrként dolgozott a fővárosban. Megnősült, van egy kislánya, akit Krisztiná­nak mevezett el. Két év múl­va megy nyugdíjba, Krisztina pedig az idén érettségizik. Azt ígérte neki, hogy érettsé­gi után elviszi a- jugoszláv tengerpartra. Hát ezért kel! a motor... Akikről, nem esett szó, az évek során elköltöztek vala­melyik csendes temetőbe. Weivoda úr még 1945 vé­gén meghalt. Túl sokat vál­lalt pártjában, szíve pedig már nem bírta a megerőlte­tést. Kocsis Erzsi apja is át­itta magát a másvilágra. Csokonai Melanie a kitelepí­tések idején rendkívül szé- gyelte, hogy nem vették fel a listára. Bement a rendőrség, re és feljelentette magát, hogy ő is arisztokrata és kö­veteli, hogy telepítsek ki, A rendőrtiszt gyengéden ki­tuszkolta: — Menjen csak haza ma­ma, Melanie hazament és ma­gára nyitotta a gázt. Halál­hírére megjelent a házban egy kopott kis öregember. Tóle tudták meg, hogy sze­gény Melanie apja váltóőr volt egy szabolcsi kis állo­máson. Melaniet apácának adta. ott is nevelkedett a lány, a/.tan mégis meggondol­ta magát és Pestre költözött. Itt költötte magának meséjét, először csak azért, hogy mint zongoratanárnő jobb tanítvá­nyokra tehessen szert. Ké­sőbb maga is elhitte nemesi származását. Családjával minden kapcsolatot megsza­kított. Amikor testvére — a kopott kis öregember — ap­juk halála után egyszer meg­látogatta. magázta és kiküto- te a lakásból.., — Bolond volt szegény, is­ten nyugosztalja! — mondta a kis öreg. majd eladogatta Melanie ócska bútorait, ru­háinak maradványait eléget­te a kályhában és nyomta­lanul eltűnt. Eltűnt, mint Eötvösék. A háború után vidéki birtokuk, ra mentek, de hamarosan megneszelték a földosztást és külföldre szöktek. 1956-ban üzentek, hogy hamarosan visszatérnek és visszaveszik tulajdonukat. Ez az. üzenet volt róluk az utolsó életjel. Azóta senki nem hallott fe­lőlük Ezalatt Simóéknál még dúlt a családi viszály. Simó az eltelt huszonöt évben számta­lan helyen dolgozott. Volt függetlenített funkcionárius, minisztériumi osztályvezető, vállalati igazgató. 1958-ban — ekkor már közeledett a hetvenedig életévéhez nyugdíjba helyezték. Simó néni hangosan zokogott az ünnepélyen, ahol a miniszter tűzte férje mellére az egyik legnagyobb kitüntetést. Aztán hazavitte őket egy nagy ko­csi. — Most végre az enyém leszel papa — mondta Si­moné. — így lesz mama — egye­zett bele Simó és néhány hétig valóban nyugton volt. Aztán hamarosan nyugdíjas klubol szervezeti a kerület­ben. A huszonöt éves évfor­dulóra kiállítást rendezett, eljárt a környék iskoláiba és mesélt a fiataloknak. Minde­nütt szívesen fogadták a für­ge, friss észjárású kis öreget. Izgalmasan tudott mesélni és különösen szépen beszélt egy Rózsi nevű lányról. Rózsi el­beszélései során valóságos hőssé emelkedett, aki nem­csak megmentett egy házat, hanem több fegyveres harc­ban is kitüntette magát. Amikor hallgatói közül va­laki megkérdezte, hogy mi lett Rózsival, Simó rejtélye­sen elmosolyodott: — Méltó helyre került... Az egész, ország ismeri, de nem akarom megmondani a nevét e* a beosztását, ö kért erre,,. Tudjátok, nem szereti a sze­mélyi kultuszt.. És ezalatt egy Békés me­gyei faluban csendesen él­degélt egy Zsoldos Lá$zióné nevű, korán megöregedett asszony. Két évvel ezelőtt még a term elősző vetkezet kertészetében dolgozott, de szíve miatt az orvos eltiltot­ta a munkától. Kocsis Erzsi rosszul tudta. Az a szekeres ember békési volt. Ö vette el Rózsit felesé­gül. A lány az 1090 pengőt, adta hozománynak, és a lo­vat. Az 1000 pengőn éppen annyi takarmányt vásárol­tak, amennyit a ló hazáig megevett. Két gyerekük született: László, 1946-ban. ö a fel- szabadulás huszonötödik évé­ben kapta meg mérnöki dip­lomáját. 1949-ben született egy kislányuk, akit Rózsi, férje ellenkezése dacára Krisztinának keresztelt, Krisztina a szövetkezetben dolgozik az irodán. Az eltelt évek alatt a gye­rekek többször kérték, hogy meséljen fiatal éveiről. De Rózsi nekik sem mondott sokkal többet, mint amennyit egyszer — még 1952-ben egy életrajzába is beleírt: „1934- től 1945-ig Pesten voltam cselédlány. 1945-ben Költöz­tem férjemmel ebbe a falu­ba...” 1958-ban a tévé-híradóban látott egy riportot Simo ki­tüntetéséről. Másnap dél­előtt, amikor egyedül maradt otthon levélírásba kezdett. „Kedves Simó elvtárs! Láttam a tévében és gra­tulálok, Gratulálok, hogy ilyen sokra vitte és különö­sen azért, hogy az akkori jós­lataiban igaza leit. Egyedül abban tévedett, amit rólam jósolt. De ennek, is örülök. Nyugodt, szép életem volt a férjem mellett. Van két szép gyerekem és semmiben sem szenvedek ■ . hiányt. Ennél többre én nem is vágytam soha. Szeretném még látni nmgát. jó lenne elmenni ab­ba a házba is, megnézni azt a pincét, de ebből már nem lesz semmi. Talán! nem is akarom komolyan, Hiszen azóta egyszer jártam Pesten az urammal. Gondoltam is rá. hogy átmegyek a Margit-hí- don, de aztán meggondoltam magam... Jaj, el ne felejtsem! Tudja, hogy azt a . fehér ló még öt évi-g élt. Ha igaz amit Tószeghy mondott, hogy ezen valaha talán Horthy lovagolt, hál akkor egyedülálló ló volt, mert még a tsz-be is belépett. Ha ezt Horthy megtudta vol­na... Na de nem fecsegek többet. Kívánok magának még hósz- szú életet és sok sok boldog­ságot. Megérdemli. mint ahogy én sem jutottam ér­demtelenül az én boldogsá­gomhoz... ügyé egy öregasz- szony már azt is- megenged­ned, hogy így búcsúzzon: Sokszor csókolja-, a Rózsi.” A papírt összehajtogatta, borítékba tette, de soha nem küldte el a címzettnek.™ — VÉGE —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom