Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

IV,

KELET-MAGYARORSZÁG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET

1975. május 23.

Tény és. vélemény

Egészségesebbek lettünk

Nyíregyháza legifjabb polgárai: az első teát isszák a kórházi újszülöttek.

Néhány tény az elmúlt évekből: működik a megyei kórházban az új szülészeti pavilon; körzeti orvosi rendelők nyíltak; gyermekszakrendelőket adtak át; kiépülőben van a ■< házasság előtti tanácsadás; szabályozták a rendelőintézeti betegforgalmat; lehetőség nyílik már Nyíregyházán is veseátültetésre; korszerű intenzív osztályok, modern műszerek és berendezések érkeztek a városba; folyamatosan épül ki az üzemorvosi hálózat.

Az orvos az üzemben

A Szarvas utcai sütőüzemben található Berki Antalné szakmunkás, egy kétéves gyermek édesanyja. Ha az egészségügyről esik szó, akkor először is azt említi, hogy boldog, mert a gyermekek gondozása lényegesen javult.-— A fő eredménynek azt tartom, hogy a kicsiknek nem a felnőtekkei együtt kell vá- rakozniok. Komoly dolog az is, hogy a Bocskai utcai rendelőben nem üldögélnek, hanem van fektető is, így még ha várni kell is, akkor sincs komolyabb gond. Meggyőződésem, hogy a kulturált gyermekgyógyászat a legfontosabb, énekem jók a tapasztalataim. Itt az'üzemben viszont tapasztalatom szerint nagyon jól bevált az üzemorvos. Nemcsak azért, mert meg- ■ könnyíti a receptíratást, a kisebb vizsgálatokat.- Á pékségben elengedhetetlen, és ez nálunk nagyon jól megy, az orvos végigjárja az üzemet, ellenőrzi a környezetet. Szerintem az elmúlt négy évben nagyon sok minden megoldódott, habár biztos van, amin lehet javítani.

Mit mond a meteorológus ?

— A feleségem 10 év óta védőnő, így nemcsak mint beteg, hanem mint férj is látom, hogy előnyösen alakul főleg a körzeti ellátás — mondja Gyüre László. A Krúdy utcában lakom, és nem panaszkodhatok. Talán a rendelőintézeti zsúfoltság még a zavaró, de ha . belegondol az ember, hogy itt nemcsak városi igényeket kell kielégíteni, akkor belátóbb. Azaz nem mindig. Volt egy esetem, amikor vasárnap fájt a fogam. Elképesztően. Az SZTK-ban adtak fájdalomcsillapítót, de az egész városban nem találtam senkit, aki kihúzta volna. S ha már a bajoknál tartok, akkor még egy személyes eset. Nyolcéves fiam húsvét vasárnap balesetet szenvedett. A szemészeten nagyon jól elláták, onnan a baleseti sebészetre került. Az orvosi ellátás kiváló volt, csak dicsérhetem. De bizony az ápolónők odaadták neki reggel az egész napi kenyeret, egy zárt húskonzervet, s ha nincsenek felnőttek, akkor nem tudom mit csinál a szerencsétlen. Szóval javultak az egészségügyi feltételek, de bizony vannak itt is beteg pontok még.

Jósavárosban minden rendben

Amikor Mező Gyulát keresem, aki a Kölcsey szakközépiskola igazgatóhelyettese, akkor a jósavárosi helyzetről kapni képet:

— Két körzeti rendelő is van. A legutóbb, amikor az influenzajárvány volt, akkor sem volt fennakadás. És ami a fő: az orvosok itt emberi magatartásukkal is tekintélyt szereztek. Nagyon jó, hogy a Sóstói úton van gyermekszakrendelés is. Vagyis elmondható, hogy itt, ahol még egy-két éve szinte semmi nem volt, ma kielégítő az orvosi ellátás.

Nem állhatom meg, hogy az előbbieket hallván most igazgatóhelyettesi minőségében is faggassam az ápolónői helyzetről. A Kölcsey- ben ugyanis évről évre négy osztályt bocsátanak ki, egészségügyi középkádereket.

— Gondok vannak, és lesznek, de meggyőződésem, hogy a távlatokat nézve utolérhetjük az igényeket. A minőségről annyit: egy lány kivételével, aki főiskolára megy, mind az egészségügynél helyezkedik el. Tehát javul a minőség, a hivatástudat hajtja növendékeinket.

Az eddig hallottak után, amit ki-ki még saját tapasztalataival — jókkal és rosszakkal '«— ki tud egészíteni, egy orvost is megkérdeztem. Dr. Juhász Lajos onkológus, a megyei egészségnevelési csoport vezetője nagyon tárgyilagos:

Előremutató tendencia

— Az elmúlt évek jelentős minőségi változást hoztak, de azt nem mondhatnám, hogy minden gond megoldódott. De ha a folyamatot nézzük: 200 ágyas bővítés a szanatórium területén, a kórház rekonstrukciója, a modern gyógyászati eszközök számának növekedése, akkor kiderül, hogy teljességről sohasem le_ hét beszélni. Az egészségügy olyan szolgáltatás, amelyik mindig nagyobb követelményt állít az orvosok elé, de jogosan nő a betegek elvárása is.

— A mindenki számára mérhetően javult

ellátás mellett azonban fontosnak tartom azt is, hogy az emberek egészséges életre nevelése terén vannak országosan kiemelkedő eredményeink. Az üzemekben, iskolákban, intézményekben működő felelelősök, orvosok, vöröskeresztes aktivisták elsősorban abban segítenek, amit úgy nevezhetünk: megelőzés.

Mert a józan, kiegyensúlyozott, rendszeres élet, a környezeti ártalmak tudatos kivédése is nagy szó. Elsősorban azért, mert kevesebb lesz a beteg. És ez a fő.

— Változatlanul fennáll: hiányzanak orvosak. De jó tendencia, hogy egyre több üzem alkalmaz főfoglalkozású üzemorvost. És mindezt nem azért tartom pozitívnak, mert csökkenti a zsúfoltságot, hanem mert a helyszínen, jó emberismerettel, az üzemi környezetben tud segíteni. Nagyon jó, ha szakorvosok is üzembe kerülnek, így főleg a sok nőt foglalkoztató gyárakban rengeteg felesleges futko- sástól kímélik meg a dolgozókat.

Beszédfoszlányok

Persze érdemes elmenni egyszer-kétszer egy orvosi rendelőbe vagy váróba is. Újabban sok a panasz, mert egy sor gyógyszert nem lehet kapni. Viszont egyre többen elismerik, hogy az ellenőrzési módszerek javultak, a főorvosi táppénzes vizsgálatok gyorsabban zajlanak mint korábban. Sok kismama, aki manapság az utcán napoztatja a gyermekét, kevesli a bölcsődei helyeket, s már jó előre töri a fejét, mi lesz, ha munkába akar állni. Elhangzanak bíráló szavak néhány „menő” orvos, főleg szülész rámenösségéről, de egyre többet hallani arról, hogy etikusabbá válik az intézményekben dolgozók magatartása.

Főleg az idősebbek azon bosszankodnak, hogy igen gyakran vannak ismétlődő vizsgálatok, sok a futkosás, a párhuzamosság. Viszont a megyei egészségügy , irányítói éppen ennek érdekében dolgozzák ki azt a módszert, amely leegyszerűsíti a rendelőkben a munkát. És hogy a kép teljesebb legyen: Nyíregyházán most fejeződött be egy egész várost átfogó közegészségügyi vizsgálat, amelynek célja az, hogy minden betegséget kiváltható fertőző, járványos gócot felfedjenek, és őrködjenek a tízezreket élelmező konyhák rendje fölött, hogy vigyázzák a levegő és környezet tisztaságát. Mért ez — a szintén az elmúlt években épült — korszerű KÖJÁL-központ- ban ma már megvalósítható.

A beteg ember mindig türelmetlen. De ha jól megnézzük, egyre kevesebb oka lesz rá.

Bürget Lajos

Kereskedelem, vendéglátás

Javuló feltételek

I

DÉZET A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLET beszámolójából:

„Az erőteljes urbanizáció és a jövedelmek dinamikus fejlődése intenzív áruforgalom-alakulást vont maga után. A pártbizottság által meghatározott 30 ezer négyzetméteres hálózatfejlesztési cél jó része megvalósult. A negyedik ötéves terv eddigi időszakában csak a vásárcsarnak építése maradt el... Lehetővé vált az áruházépítések nyomán hogy a város kereskedelme egy kiemelt felsőfokú központnak is megfelelő profilokat alakítson ki. Nőtt a bolti forgalom, javult az áruellátás, csökkent a hiányzó cikkek köre... Egyre jobban jelentkezik egy megfelelő bútor- és lakberendezési áruház építésének szükségessége, az üzemi étkeztetés és az idegenforgalmi tömegétkeztetést megoldó olcsó éttermek létesítésének igénye.”

Mit mondanak a város kereskedelméről a nyíregyháziak? A háziasszonyok, az édesanyák, akik naponta térnek be élelmiszert vásárolni, vagy keresik a háztartásban nélkülözhetetlen más cikkeket? Erre kértünk válaszokat.

VÉKONY JANOSNÉ, JÓSAVAROS:

— Igazán örülni lehet annak, hogy néhány év alatt egy ilyen szép új városrész épült Nyíregyházán, ahol minden lakás összkomfortos. Az is nagy öröm, hogy már két mozgólépcsős nagyáruház van a város központjában, ami — mondhatni — világszínvonalú. Csakhogy mi itt élünk, kinn a város szélén, ahol egyetlen nagyobb áruház van, s néhány kisebb boltocska. Amíg a Zrínyi Ilona utcán mozgólépcső könnyíti a vásárlók dolgát, addig nekünk itt a jósavárosi ÁBC- ben a délutáni csúcsidőben még az üres kosarakért is sorba kell állnunk, annyian vagyunk. Az igaz, hogy mindig van friss kenyér és tej, zöldségből sem szenvedünk hiányt, de a tumultus megkeseríti vásárlásainkat. Szerintem a jövőben több, ha nem is ultramodern, csak megfelelő szaküzlet kellene az új városnegyedbe.

MLINÄRCSIK sAndorné, SAGVARI- TELEP:

— A vasúton túli település gondjai nem újkeletűek. Én nem is akarok ismétlésekbe bocsátkozni, csak annyit mondok: ahol ilyen sok munkásember él, ott jobban kellene törődni az áruellátással. Van egy kisebb áruház, nemrég bővítették és mellette a zöldségbolt is tágasabb lett, de szerintem ez még mindig kevés. Ráadásul, még mindig nincs meg a felüljáró, s aki néhány gomolyag cérnát akar, az két óra hosszáig is buszozhat a Tanácsköztársaság tér fonalházáig. Bár tudom, hogy kevés a pénz, de volt már arra példa, hogy segített a lakosság. Szerintem a kereskedelem esetében is meg lehetne őzt tenni. Különben nekem ugyancsak tetszik _ a Nyírfa, meg a Kelet, de még csak a Búza téri is, amely szerintem az egyik legjobban ellátott áruház a városban.

TÓTH FERENCNÉ BUJTOS:

— Én, a városközpontban dolgozom, s munka végeztével ott is vásárolok. Talán kényeskedésnek tűnik, amikor azt mondom, hogy onnan cipelem a szatyorban mindazt, amire napjában szükségünk van. Hiszen a Bujtoß nincs messze a Kossuth tértől, Pesten talán még messzebbre is kell gyalogolni egyes helyeken. Ennek ellenére jó néven vennénk, ha a Géza utca környékieknek, vagy a sportpályán túliaknak sem kellene minden filléres dologért gyalogolni a nem éppen aszfaltos jutákon. Talán ha majd a Keleti lakótelep építése kezdődik, amiről már hallottam, akkor itt is felélénkül majd a kereskedelem.

KOVÁCS DEZSÖNÉ ŐSTERMELŐ:

— Én rendszeresen itt árulok a piacon. Szerintem jó piac a nyíregyházi, szép, sok áru van, meg vevők is akadnak, még külföldiek is. Talán valahogy az nincs rendjén, hogy az embereknek esőben is itt kell állniuk a szabad ég-alatt. Bizony nem a legjobb esőben, sárban járkálni az asztalok között, ha rossz az idő. Kellene az a fedett vásárcsarnok már nagyon! Nem tudom, hogy mennyibe kerül, csak sejtem, hogy nem kevésbe. De egy ilyen nagy város nem lehet meg már sokáig fedett piac nélkül. Akik kötöttárut árulnak ott a másik oldalon nekik jobb, mert van bodegájuk. Szerintem a rendszeresen itt árusítók is hozzájárulhatnának valamivel ahhoz a csarnokhoz. Meg aztán annyit hall az ember a társadalmi munkáról: ide miért ne jutna belőle?

ZOMBORI ANDRASNÉ, KISMAMA:

— Én gyesen vagyok már a második gyermekemmel, így ha ritkán a boltba megyek, akkor a gyemekholmikat figyelem. Az

igaz, hogy nagyobb a választék most, mint volt az első gyermekemnél, aki kislány, de akad azért néhány hiányosság is. Például a cipőknél, meg a szandáloknál. Nagyon hiányos a méret és nincs jó választék, bár az árak elfogadhatóak. Aztán kötött holmikból sincs mindig elegendő, ami van, az nem a legszebb, meg minőségileg sem a legjobb. Pedig higgyék el, minden szülő a legszebbet, meg a legjobbat akarja a gyermekének, bármilyen kisfizetésű is. Különben nekem nincs nagy bajom a kéreskedelemmel, szerényen élünk, ami kell, azt itt meg tudom venni a Déliben, az ABC-ben.

DR. HAGYMÄSI JÓZSEF, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője:

— Reális mérleget készített a ■ városi pártértekezlet Nyíregyháza kereskedelméről. Tény, hogy az utóbbi években gyökeres változás következett be a megyeszékhely kereskedelmében. Ez egy tervszerű fejlesztés eredménye. Elmondhatjuk, hogy a nyíregyházi két nagyáruház építésével befejeződött a megye iparcikkáruház hálózatának a fejlesztése. Nyíregyháza e tekintetben ma már az ország legjobban ellátott városai közé tartozik. Ám, ez nem jelenti azt, hogy elégedettek legyünk, további feladatok várnak a város kereskedelmének irányítóira.

— Mindenekelőtt egy úgynevezett „minta szakosítási rendszer” — létrehozásán kell fáradozni. Ez egyszerre jelenti a további szakosítást és a sokszektoruságot. Nem milliós befektetésekről van itt szó, hanem arról, hogy sikerüljön egyeztetni a különböző érintett felek érdekét. Az viszont anyagi áldozatot követel, hogy a vendéglátás is felzárkózzék a kereskedelemhez. Tudni kell, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztése az utóbbi időben elég sok pénzt emésztett fel. A jövőben anyagi erőinket a megyeszékhelyen mindenekelőtt a munkás- és gyermekélelmezés megjavítására kívánjuk fordítani úgy, hogy gyorsáteresztő képességű éttermeket képezünk ki, ahol viszonylag olcsón lehet majd étkezni. El kell végezni a Szabolcs-szálló és a sóstói szálloda rekonstrukcióját, amihez a szezon végén kezdenek. Már most gondolni kell a megnövekedett idegenforgalomra, nemcsak úgy, hogy Sóstón további kempingszállásokra van szükség, hanem például úgy, hogy a városkapukban — például Császárszállás környékén — vendégfogadókat, úgynevezett autóscsárdákat építsünk. Véleményem szerint Nyíregyháza kereskedelme jó feltételekkel rendelkezik, és azzal fog rendelkezni néhány év múlva a vendéglátás is.

Angyal Sándor

Mozgólépcső le és fel a Kelet Aruház ban