Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-23 / 119. szám
1975. május 23. KELET-MAGYARORSZÁG 5 Igény Szakközépiskolás fiatalok említik, hogy kevés az idő az irodalomtanulásra, elrohannak a történelmi leckékkel, ér elenyésző az az ismeret, amit esztétikából kapnak. Kétségtelen, hogy a szakközépek fő célja jó szakmunkások és leendő középvezetők képzése, a jók egyetemi előkészítése. De örvendetes, hogy éppen a diákok fogalmazzák meg: számukra a művelt munkás fogalomkörébe az is beletartozik, hogy a szakma szépsége mellett az élet egészének szépsége kibontakozzék. Próbálkoznak iskolai híradókkal, ahol pótolják a mulasztás részét, ki-ki kísérletezik az önképzéssel, amj nem rossz módszer. Akad - iskola, ahol irodalmi szakkör, képzőművészeti is tevékenykedik. Tagadhatatlan, hogy mindez segítséget jelent, és az igazán törekvőnek ad is lehetőséget. De talán érdemes volna gondolkodni azon: vajon nem lehetne-e szervezettebbé tenni mindezt. A teljesebb, tartalmasabb élet utáni vágyakozás leányainkban és fiainkban figyelmeztető, mégpedig örvendetesen figyelmeztető jel. (bürget) Vásárosnaményi új útca. (Elek Emil felvétele) film az üzemben, a munkásszállóban „Tsz telt ház“ akció — fehér foltok ellen Mikor volt moziban? |7 zt kérdeztem a Nyír- egyházi Konzervgyárban három munkásasszonytól, akik vidékről járnak be dolgozni a megyeszékhelyre, a gyári mozi megnyitása alkalmából. A válasz: 3 éve. 9 éve, még soha sem volt. Köztudott, hogy már Sza- bolcs-Szatmár megyében is sok az ingázó munkások száma. Gondolkodtunk, hogyan lehetne kihasználni azt a 3— 4 órányi holt időt, ami a műszak befejezése és a vonat indulása között csaknem hasztalanul telik el. Arra jutottunk, hogy filmelőadássai hasznossá tehetjük. így történt, hogy üzemi mozit létesítettünk. A gyár vezetői és dolgozói örömmel fogadták. A látogatottság 100—120 fő. Ezt az új módszerünket továbbfejlesztettük és fejlesztjük a jövőben is. Újabb kísérlet. Merjünk-e a megye munkásszállásain a filmvetítéssel kísérletezni ? Hiszen itt is több ezer vidéken lakó építőipari munkás tölti el néha tétlenül az estéket. Mertünk és sikerült Először csak tv-szűnnapon, hétfőn vetítettünk. Ma már más napokon js megjelenik vá dóra utónk és a száznál több látogató élvezi filmjeinket. A KEMÉV munkás- szállásán azóta ifjúsági klub is létesült, olyanokból, akik magasabb igényűek és művészi értékű filmekre is kíváncsiak. Az előadást vita, ankét is követi. A közművelődés nincs korhatárhoz kötve. A közönség nevelését a legkisebbeknél kell megkezdeni. Az óvodában az irodalom már teret kapott és már számtalan költő nevét, verseit ismerik és szavalják. Ezért elkezdtük az óvodai filmvetítést — „Mesemozi az óvodásoknak”. Ősszel és télen az óvodákban vetítünk, nyáron a gyermekek jönnek a mozikba: az óvónők kérése volt, hogy a gyerekek hadd sétáljanak is. Ilyenkor sok nagymama is kimozdul, kéz a kézben mennek az unokával a moziba. 1974-ben 46 746 óvodás mozilátogatónk volt, 18 747-tel több, mint az előző évben. Sok vita folyt arról, hogy legyen-e külön iskolai, kollégiumi mozi, nem csökken-e a látogatottság? Nem csökkent. Az előző évhez képest 360 ezerrel nőtt. Előmozdította ezt az is, hogy több iskolában, iparitanulóintézetben, a tanárképző fő- iskoján, tanyai kollégiumokban mozit létesítettünk. Egy példa: a nyíregyházi 110-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben a látogatók száma 1974-ben 7271 -gyei növekedett. Nélkülözhetetlen eszközzé vált a vándorautó-háló- zat kiépítése és a megyei könyvtárral közösen a művelődési autók felhasználása filmvetítésekhez. Jelenleg a vállalat öt vándorautóval rendelkezik és hét művelődési autó működik. Főleg tanyaterületen vetítenek, hisz megyénkben a külterületen a lakosság 9 százaléka, több mint 65 ezer ember él. Ezért 1975-ben két új vándorautót állítottunk be a filmkultúra terjesztésére, a fehér foltok felszámolására. A tanyasi parasztságnak a kérése, hogy feliratos filmet ne vetítsünk, mert nehezen megy egyidőben az olvasás és a filmnézés. Ebből érzékelhető, hogy főleg az idős emberek foglalnak Helyet a tanyasi vetítőtermekben, az ifjúság általában városokban nézi meg filmjeinket. Új módszerként kell még megemlíteni az úgynevezett „tsz telt ház” akciót. Ez a tsz- nek is érdeke, mert a műsorra tűzött filmek mellé a megyei tanács mező- gazdasági osztálya a legaktuálisabb szakfilmeket adja, ezért a tsz szívesen veszi meg kulturális alapból a telt házat. Folytatást érdemlő kezdeményezés, amit a mátészalkai és a nyírbátori moziüzem vezetői alkalmaznak: év elején szerződést kötnek a különböző gyárak, üzemek, vállalatok' vezetőivel és megállapodnak, hogy a kulturális alapbor mennyi ösz- szeget kapnak a szocialista brigádok moziba járására. Eddig 29 üzemmel kötöttek ilyen szerződést. Sok új módszerről lehetne írni, így a klubvetítésekről, a párt- és politikai oktatás filmmel való elősegítéséről, a mopresszókról, a kisvárdai vármoziról, a társadalmi és kulturális szervekkel kötött közös rendezvény szervezési szerződésekről stb. És arról, hogy a tanácsokkal közös kooperációban tavaly hat mozit nyitottunk, ebben az évben hat új filmszínházzá) gazdagodik a megye. A cigánylakosság filmkultúrája növelésének segítésére fim- szervezőt alkalmazunk. Megyénkben 249 filmszínház működik és 348 telephelyen vetítünk. Felszabadulás előtt 19 filmszínház volt megyénkben, nyolcvanezer látogatóval. Most pedig a 3 milliót is meghaladja a moziba járók száma. Ez a néhány szám sokat elmond kultúrpolitikánkról és arról is, hogy mit teszünk lakosságunk közművelődéséért. Kecskovszky József Legelésző gulya a Beregben. A „könnyű” életet kere§ték Ha olyan a környezet — Csavargás, kényeztetés — A fiatalkorú bűnözés — és az okok A büntetőtörvény alkalmazásában fiatalkorú, aki a bűntett elkövetésekor a tizenrtegyedik életévét meghaladta, de a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A személyiség fejlődésének egyik jellegzetes szakasza ez a kor. A fiatalkorú bűnözők — általános tapasztalat szerint — a társadalmilag hasznos tevékenység, szándéka, törekvése helyett a könnyelmű életmódot és a pillanatnyi szükséglet kielégítését részesítik előnyben. Ez általában a környezeti hatásokra vezethető vissza. Az okok közül elsősorban a családi, nevelési hiányosság, a rossz családi élet szerepe jelentős. A szülők helytelen magatartása, a nevelési kötelesség elhanyagolása, a csavargás eltűrése, az ellenőrzés hiánya legtöbbször összefügg a rossz baráti környezet kialakulásával. Az ilyen környezetben a fiatalkorúban rögződhet a társadalomellenes magatartás, a könnyű életmód, a munkanélküli jövedelem- szerzés, a szórakozási vágy. Igaz, jó anyagi körülmények között élő, becsületesen dolgozó szülők gyermekei is viszonylag gyakran követnek el bűncselekményt. Ilyen esetekben is baj van a neveléssel. Megtaláljuk az anyagi igények eltúlzott kielégítését, ezáltal a munka- nélküli élethez szoktatást. Vagy a túlzott szigorúságot, mely dacos, vagy agresszív magatartást válthat ki. A. Sándor fiatalkorú, 16 éves iskolai tanuló szülei mindketten jó beosztásban dolgoztak, de elfoglaltságuk miatt gyermeküket nem tudták megfelelően ellenőrizni. Ezt ő kihasználta, rendszeresen elkerülte az iskolát, tanulmányi eredményei egyre romlottak, év végén több tárgyból bukott. A fiatalkorú olyan baráti társaságba keveredett, akik csavargó életmódot folytattak. Szülei zsebpénzzel bőségesen ellátták, mellyel nem kellett elszámolnia. Ilyen előzmények után az éjszakai órákban a nyílt utcán barátaival megtámadtak egy idős embert, akit leütöttek, értéktárgyait és pénzét elvették. A pénzt —• mintha mi sem történt volna — az éjszaka folyamán elszórakozták. A. Sándort és társait a fiatalkorúak bírósága 1—3 év szabadságvesztésre ítélte. A fiatalkorúakat azonban szélesebb társadalmi környezetből is érik káros hatások, mint az ellenséges ideológiai befolyás, a nyugati életszemlélet és propaganda. Ezek hatása nem ritkán ■i^lrvvillrzwi lr r-\ó 1 H ó l 11 határátlépés szándékában. S. Károly 16 éves iskolai tanuló két társával azzal a szándékkal indult el Budapestről, hogy Mohácson keresztül Jugoszláviába szöknek, majd onnan Olaszországba. A határőrizeti szervek elfogták őket. Nevezettek jó anyagi körülmények között éltek, szüleik mindent megadtak nekik, azonban úgy hallották, hogy Nyugaton könnyű pénzszerzési lehetőségek vannak, s, hogy többek között olcsón lehet gépkocsit szerezni... A fiatalkorú bűnelkövetők közül elég sokan fogyasztanak szeszes italt, sőt mértéktelen italozók is előfordulnak. A fiatalkorúak ittas állapotban követik el mindenekelőtt az erőszakos jellegű bűncselekményeket, mint a személy elleni és közösség elleni garázdaságot és egyes vagyon elleni bűncselekményeket. A szülők alkoholizmusa rendszerint megmérgezi, elviselhetetlenné teszi a családi életet. A rossz példa gyakran átragad a család többi tagjára, nem ritkán a gyermekekre is, s így melegágyává válik a fiatalkori bűnözésnek. Ezért is múlhatatlanul fontos, hogy a szülő, az iskola, a társadalom óvja, vigyázza, ellenőrizze a fiatalt. Dr. Medvigy Ferenc Alekszandr Kurlandszkij: SZÍNVAKSÁG Diáksajtó „Tanítani“ A Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatói május közepén, az idei tanévben utoljára kapták kezükbe lapjukat, a TANITANI-t, amely áttekintést és értékelést nyújt a főiskolai élet áprilisi, májusi eseményeiről. Tájékoztatja olvasóit a Studium Generále tavaszi, felvételi előkészítő táborának tapasztalatairól, a XII. OTDK pedagógiai, pszichológiai, közművelődési, természettudományi, valamint marxista— leninista szekcióin elért „hazai” eredményekről. Tudósítást alvaShatunk a kollégiumi küldöttközgyűlésről és a KISZ-bizottság április 29-i vezetőségválasztásáról. A főiskolás mozgalmi élet mindenkit. foglalkoztató kérdéseiről folytat érdekes beszélgetést egy szerzőpáros DIALÓGUS címmel. A kulturális rovatban főiskolás szerzők alkotásait közli a lap. Hivatástudat vagy ugró- deszka — ez a címe annak az írásnak, melyben a lap két munkatársa a negyedévesek körében végzett, felmérésének eredményeit és következtetéseit teszi közzé. (reszler) J V Item otthon, és néztem a | I televíziót. Ám hirtelen valaki rámcsengetett. Sietve ajtót nyitok, és kit látok magam előtt? A barátomat. Látom az arcáról azt is, hogy valami nincs rendben körülötte. — Tudod, kérlek, tudod, — kiabálta már a küszöbön, hogy válók a feleségemtől?! — Nyugodj csak meg, kérlek, nyugodj meg. — mondom neki. — Mostanában a válás a \divat. Te meg úgy látszik, nem akarsz elmaradni a kor divatjától. — Hát igen. De te még azt sem tudod, hogy miért akarunk válni. — Igaz is! Miért? — ö... A nejem... Hogy- is mondjam, hogy pontosan megértsd ... Igen megvan: a feleségem színvak ... Nem képes különbséget tenni a színek között! — Kérlek, mondtam barátomnak, én nem akarok beleavatkozni a magánéletetekbe. De én nem tudom pontosan felfogni, hogy milyen értelemben is színvak a feleséged? Egyáltalán, hogy érted te azt, hogy színvak"- ság? — Ne játszd az eszedet! Nem tudod, mi a színvakság? — A házaséletben 'nincsenek tapasztalataim. Mint te is nagyon jól tudod, nőtlen vagyok. — Ez itt nem bír semmiféle jelentőséggel. Ez egészen más dolog, nem az, amire te is gondolsz. Színvak, a szemeivel szín vak. —• A szemeivel? — Igen. Színvak az az ember, aki nem képes megkülönböztetni a különböző színeket. Neki a piros is, a kék is, az ibolya színű is pettyes. — Az lehetetlen! — Erre becsületszavamat adom! Ajándékozol neki piros rózsát, ő azt hiszi, hogy nefelejcs színű. Elviszi az ember üdülni a Fekete-tengerre, neki tökéletesen mindegy, mert azt hiszi, hogy az északi üdülőövezetben, a Fehértengernél üdül! — Hát így ez külön haszon is lehet. Vidd el a Fehér-tengerhez, ott jóval kevesebbe kerül az üdülés. A barátom gondolkodni kezdett: — Te nem érted ezt... Neked tökéletesen mindegy ... De én nem tudok tovább így élni! Te nem tudod elképzelni, hogy mennyi kínszenvedés együtt élni egy színvakkal, Ajándékozol neki virágot. Hogy milyet, az neki tökéletesen egyre megy!... Ha több színűt válogatsz össze', akkor is... És ez így van a parfőmökkel is. Tökéletesen mindegy, hogy „Fehér orgonára”, „Vörös mákra”, vagy „Arany gyöngyvirágra” szórod a pénzt! — De várj csak barátoes- kám! A parfőmöket nem a színük szerint válogatják és osztályozzák, hanem a illatuk szerint! — Ezt meg hogy érted? Ez meg nekem magos... — A választás végtelen egyszerű. Lecsavarod a par- főmös üveg tetejét, beleszagolsz, és kész! — És miért kell beleszagolni ? — Hogy ki tudd választani a neked legjobban megfelelő illatot. .— Miféle illatot? — Köztudott, hogy minden illatnak megvan a sajátos aromája! így valamennyi különbözik a másiktól! — Én ezt eddig sohasem tapasztaltam ... Szerintem valamennyinek teljesen egyforma az illata. — Szerinted teljesen egyforma?! — Igen. — Akkor hogyan különbözteted meg őket egymástól? — A színük alapján. Egyik sárgás, a másik rózsaszínű, a harmadik fehér. — És az illata? — Miféle illat? — Mondtam már, hogy valamennyi parfőmnek sajátos illata van. — Sajátos, sajátos, de milyen? Mi az, hogy illat? Egyáltalán mi az? Mi az az illat, amellyel te itt engem gyötörsz. Megmondtam neked világosan, hogy minden parfőmnek teljesen egyforma az illata. — Figyelj rám jól, — mondtam barátomnak. — Nagyon sajnállak, de meg kell, hogy mondjam: valami baja van a szaglószerveid- nek... A tény az, hogy valóban minden parfőmnek megvan a maga sajátos illata. — Ez a szín igazság? — Ez a színtiszta igazság. „ „ — Becsületszavadra? — Becsületszavamra. A barátom elgondolkodott, majd így szólt: — Tudod mit? Az az érzésem, hogy a feleségem ezt már régen tudja rólam. ' — Látod, és mégis szeret téged! — Igen. Hibát követtem el ellene... Ezután rám nézett, elmosolyodott, és örömében kitört: — Vedd úgy, hogy ez az egész egy nagy ostobaság! A fontos az, hogy szeretjük egymást. A többi egyáltalán nem bír semmiféle jelentőséggel! Mindkettőnknek van fogyatékossága... És aztán ? Egy kis időre elhallgatott, majd ismét megszólalt: — Hamarosan születésnapja lesz ... Ajándékot fogok neki venni. Értékeset. Egy televíziót. Régen álmodozik már színes televízióról. Az meg, hogy színvak, az még előnnyel is jár. Odalépett hozzám és suttogva folytatta: — A megvásárolt televízióról. azt fogom neki mondani, hogy színes. A kegyes csaláson úgy sem fog rajtakapni soha. Sigér Imre fordítása
