Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

lfT5. május IT. KELET-MAGYARORSZAO 3 Lakás munkásoknak BESZÉLGETTEM SOKGYERMEKES MUNKÁS­CSALADOKKAL Kisvárdán, a Felszabadulás lakótele­pen. Láttam az örömöt, boldogságot a mamák arcán, a gondolkodóba ejtett, amikor az egyik helyen azt mond­ta az apa, ezek a gyerekek most látnak először fürdő­szobát. Élvezték a csöpségek a vizet, s a másik helyen egy munkásasszony, alti a Vulkánban dolgozik, azzal dicsekedett, hogy meggyógyult a kislánya, mert nem penészes lakásban kell élnie többé. Ismeretes, hogy a XI. pártkongresszus, s az azt megelőző pártértekezletek, taggyűlések is nagy figyel, met szenteltek a munkáscsaládok — köztük a. nagycsa. ládok — élet- és munkakörülményeinek javítására, legfőképpen a lakásellátás helyzetének a javítására. Tapasztalható bizonyos lanyhulás, ami a kongresszus anyagainak a tanulmányozását, a teendőket illeti. Nem évültek el a párt korábbi, éppen a munkásosztály hely­zetének elemző, azt szem előtt tartó határozatai. Fi­gyelmünk középpontjában van, s kell is, hogy legyen. Természetes más párthatározatok is érvényben vannak, érvényesítésükért következetesen dolgozni kell párt-, állami, társadalmi szervezeteknek a maguk területén. A munkásosztályról szóló határozatot éppen azért emeljük most ki, s említjük elsősorban, mert bizonyos értelem­ben meghatározó. MEGHATÁROZÓ A MUNKÁSOK ÉLETE, s így hangulatuk, felfogásuk, munkájuk, magatartásuk is. Nem mellékes, hogyan vélekedik a munkás elképzelé­seinkről, terveinkről, a feladatokról, s hogyan vállal abban részt Nyíregyházán 1971—72-ben a kiutalt taná­csi bér- és szövetkezeti lakások 68 százalékát, 1973-ban már 83 százalékát kapták fizikai dolgozók. E tervidő­szakban jelentős, új lakásépítési mód jött létre a mun­kások lakáskörülményeinek javítására. A városi pártbi­zottság, a városi tanács és a lakásépítésben érdekelt szervezetek politikai jelentőségének megfelelően foglal­koztak a munkáslakás-építéssel. A gyors reagálás és a kedvező feltételek megteremtése országos értékelés sze­rint is szép eredménnyel járt. Két év alatt csaknem 300 munkáscsalád kapott így megfelelő otthon. Segítik ezt az ügyet legjelentősebb munkáskörze­tünkben. Záhonyban is. Az utóbbi időben 62 vasutas családnak sikerült a lakásgondját megoldani. A több­szobás lakások kiutalásánál előtérbe kerültek a három- és többgyermekes családok. Ennek eredményeként ti­zenhárom nagycsalád jutott jobb, korszerűbb, tágasabb otthonhoz. AMIKOR AZ 1972 NOVEMBERI HATÁROZAT­RÓL, s annak végrehajtásáról szó van, akkor nem csak a bérszínvonalról kell beszélni. Emellett sok másról is, mert nem csak a fizetésemelés-rendezés jelenti e hatá­rozat végrehajtását. Sok egyéb más is. És ezek között talán első helyen szerepel a munkáslakás.akció segítése, támogatása, a sokgyermekes munkáscsaládok gondjai­nak enyhítése, (f. k.) Harminc év a hazai tudományban Kombinát CÉL: A LAKOSSÁG JOBB A megyei tanács 1975. március 27-i határo­zatával a baromfikeltető és értékesítő vállalatot visszamenőleg 1975. január elsejével beolvasz­totta a HUNNIACOOP Szabolcsi Baromfifel­dolgozó és Értékesítő Közös Vállalatba. Felada­tául a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tojással, naposcsibével való ellátásán, a lakosság vágott, tisztított baromfival való ellátásán kívül a háztáji gazdaságok naposbaromfi-ellátását szabta. A feladatot eddig csak részben oldhatták meg, a teljes megoldáshoz előbb fel kell épülni a kisvárdai baromfifeldolgozó kombinátnak­Kisvárdán BAROMFIELLÁTÁSA Érdekes kezdeményezés­sel emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójáról a Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói és hallgatói. Egy februártól május közepéig tartó elő­adássorozattal arra vállal­koztak, hogy áttekintik a felszabadulás óta eltelt 30 év tudományos eredményeit, á természet- és társadalomtu­dományban egyaránt. Tizenegy héten át heten­ként egy-egy alkalommal elő­adásokat, beszámolókat tar­tottak, amelyek a hazai tu­dományos élet csaknem egé­szét átölelték. Sor került töb­bek között a szocialista könvvtárrendszer kifejlesz­tését, az irodalomszemléle­tünk három évtizedét, az orosz nyelv oktatását, a ze­nei és anyanyelvi nevelésün­ket bemutató előadásokra. Beszámolók hangzottak el a természettudományok köré­ből: a gyógyszervegyészeti, a mag-asztrofizikai, a lézer-, a molekuláris biológia és a kemizálási kutatásokról s az azokban elért eredmények­ről. A sorozat társadalom- tudományi előadásai csü­törtökön dr. Hársfalvi Péter tanszékvezető főiskolai ta­nárnak, az új magyar értel­miség kialakulásáról szóló előadásával zárultak. A ter­mészettudományi sorozat pe­dig a jövő héten dr. Bachát Lászlóné, a magyar vegy­ipar 30 éves fejlődését is­mertető előadásával fejező­dik be. (k. z.) A közös vállalat — bár­milyen keveset is hallottunk róla — 1973. október 16-án alakult- Az alapító tagok kö­zött ott van a baromfikeltető és értékesítő vállalat, a kis­várdai Rákóczi Tsz, a herná­di Március 15. Tsz, a nyír­egyházi Vörös Csillag Tsz, a tiszaszalkai Búzakalász Tsz, a nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz, a nyírmeggyest Petőfi Tsz, a székelyi Búzakalász Tsz, a sárospataki Kossuth Tsz, a sá­toraljaújhelyi Uj Erő Tsz és a Balkányi Állatni Gazda­ság. A hallgatás oka pedig tulajdonképpen nem volt más, mint hogy a látványos munka — a lakosság ellátása — csak később kezdődhetek a gyárépítéssel járó gondok, szervezési intézkedések a kö­zös vállalat belső ügyeinek tekinthetők. Támogatás: 115 millió Hogy ez mégsem egészen így van, jól bizonyítja, hogy a 178 és fél milliót kitevő be­ruházási összeghez az állam 90 milliót, a megyei tanács 25 milliót adott, a többit az alapító tagok rakták össze. Ebből az összegből kell fel­építeni az egy műszakban évi 500 vagon mennyiséget fel­dolgozó üzemet gondoskodni a korszerű gépekről, és bizto­sítani az üzemeléshez szüksé­ges forgóalapok A kombinát építése 1974. október elsején kezdődött és már elkészült a szociális épü­letek szerkezete, felépül a hű­tőház gépházi része és a na­pokban megkezdték a Hol­landiából szállított gépek be­szerelését. A hűtőház komplett technológiáját a dánok a harmadik negyedévre ígérték és ha ez is pontosan érkezik, a jövő év nyarán megkezdőd­het a próbaüzemelés. Növekvő igények A lakosság ellátásának ja­vítása, amelyre egyetlen tsz, vagy állami gazdaság már képtelen, a termelőerők fejlődése, a szakosodás, a koncentráció sok olyan fel­adatot állít előtérbe, amelyet a legnagyobb méretű mező­gazdasági üzemek sem tud­nak gazdaságosan egyedül megoldani. Ebben az esetben pedig arról van szó, hogy í vágott és tisztított baromfi;' kívül tojással, naposcsibével egyéb baromfival, valamin nyállal, galambba] is el keli látni a lakosságot, a termelő- szövetkezeteket és állami gazdaságokat. A naposbaromfi-ellátást eddig a baromfikeltető és értékesí­tő vállalat, a húsellátást pe­dig a debreceni feldolgozó­üzem oldotta meg. A rohamo­san növekvő igények kielégí­téséhez ennél már többre van szükség, hiszen az egy évvel korábbinál jóval több mostani 270 vagonos évi fo­gyasztás étkezési kultúránk változásával tovább növek­szik, különösen ha figyelem­be vesszük, hogy az állandó kínálat és a nagyobb válasz­ték már önmagában is bőví­ti a vásárlók körét. Ezer vagon 1980-ban A HUNNIACOOP igazgató tanácsa az ellátás javításához kíván hozzájárulni azzal, hogy a nagyobb fogyasztási és értékesítő szövetkezetek­kel, a nagyközségi tanácsok­kal már keresi a kapcsola­tot és vállalja a hűtőkapaci­tás növeléséhez való hozzá­járulást is, a vágott baromfi értékesítésének kiterjeszté­séhez. Az 500 vagonnyi mennyiség nem végcél, hi­szen már most megszületett az elképzelés arra, hogy 1980- ig megduplázzák a termelést, mert a megye lakóinak igé­nyein kívül a Baromfiválla- _ latok Trösztje a Szovjetunió­ba irányuló baromfiexport- termelésének egy részét is a kisvárdai gyárra bízza. A feldolgozás megkezdése után újabb feladatok várnak a gyárra: meg kell oldani a felgyülemlő hulladék feldoL gozását is. A tervek erre is meg vannak: egy hulladék­feldolgozó üzemet építenek, amelybe egy zárt csőrend­szeren keresztül érkezik majd a hulladék, így teljesen szag­talanul tudják majd feldől, gozni por alakú fehérjévé., A közös vállalat a nyíregy­házi keltetőállomás feladatá­ul tenyésztojás megtermelte- tését, kikeltetését és a pecse­nye- (broyler) csibe előállítá­sát jelölte meg, a kisvárdai és a mátészalkai keltetők a háztáji gazdaságokat látják majd el naposbaromfíval. A tervek között szerepel még a galamb- és nyúltenyésztő szakcsoportokkal való jó kap. csolat kialakítása, mert sze­retnék állandóvá és kiegyen- » súlyozottá tenni a lakosság ellátását ezekből az ínyenc, ségnek számító húsfélékből isi A közös vállalatnak körül­belül négyszáz dolgozója lesz, ebből mintegy háromszázan a kisvárdai gyárban dolgoz­nak majd. Négy felsőfokú technikus már Debrecenben tanul, ők képezik majd ki a gyár többi munkását, a je­lenleg technológiai szereléssel foglalkozó emberek pedig * gyár karbantartói lesznek. Balogh József1 NYÍREGYHÁZA. Holló utcai földszintes házak — háttérben a Kossuth utcai OTP-házzal. (Elek Emil felvétele) I RANDIVÚ S imán futott a Polski a műúton. A volán mellett Feri, a nagyobbik fiú ült, aki él-hal a techni­káért, s ha egy kicsi szabad ideje van, állandóan a kocsit bütvHcöli. Legszívesebben be­lebújna, ha nem tetszik a hangja. Van már benne leg­alább másfél százezer kilo­méter, de úgy működik, mint az óra. A mama ült hátul, elől Feri mellett pedig az apja, a szövetkezet elnö­ke. Munka, fáradság után kiruccantak egy kis öhönfő- zésre az üzemi üdülőbe, amelyet tavaly vásároltak, hogy legyen hol pihenni a szövetkezeti családoknak egész nyáron. Klára asszony büszke Fe­ri fiára, dicséri milyen ara­nyos. szófogadó fiú. Lakatos szakmája van, tanulhatott volna tovább is, de valami miatt nem fűlött a foga hozzá. Nem adta fel, gondol­ta, majd később, ha letölti a katonaidőt. Én még ilyen mamát nem is hallottam, azt szeretné, minél előbb vin­nék már be a seregbe. Hu­morosan kérlelte is a kocsi­ban ülő őrnagyot, segítsen, mielőbb öltöztessék be Fe­rit. Miért is akarta? Milyen is az asszonyi furfang! Ez csak akkor derengett fel a kocsiban ülőkben, amikor Feri megjegyezte, hogy Mag­di is jön utánuk a fehér Zsi­gulival. Jön Magdi. Teljesen el­hűlt a mama. Úgy tett, mintha nem is sejtette vol­na, pedig tudta. S arról kez­dett beszélni, miután Magdi neve szóba került, hogy ez a fiú nem ismer lehetetlent Olyan nagy lehet a szere­lem. ha már arra képes, hogy innen a Nyírségből Szatmár egyik községébe jár udvarolni. Persze Feri meg­teheti. Bezzeg az apja, az ő férje annak idején mezítláb járt udvarolni hozzá? Ez a gyerek meg gondol egyet, beül a kocsiba, s fenn köt ki Szatmárban. Oda van két-három nap is. No, ez az ő idejükben nem volt így. Kicsit bosszankodott is, miféle szülők lehetnek azok, ahol ott alhat a fiú? És en­gedik? Ja kérem, az a vi­lág elmúlt! Ezt az őrnagy magyarázta. Nem féltik már annyira a lányokat. Valami­kor még a bálba is elkísérte a lányát a mama. Most meg? Feri vezetés közben jegyez­te meg, hogy nagyon rendes emberek azok, s anyu ne szóljon egy szót sem . Magdi­ra, mert neki a mindene, s ő ilyen rendes lánnyal még nem járt. Különben is, nincs semmi közöttük. Ha megér­kezik Magdiékhoz, van bő­ven hely, ahol ő 'is megfér. Kétszobás, komfortos lakást építettek, van fürdőszoba, minden, ami egy modern háztartásban szükséges. És ha Feri érkezik, azt sem tudják, hogyan fogadják. Kü­lön szobában, alszik, hófehér vetett, paplanos ágyban. Csirkét rántanak, mert ez a kedvence. Jóformán még hozzá sem készülődött a társaság. az öhön főzéséhez, amikor az üdülőházak között kanyargó úton feltűnt a fehér Zsiguli. Ott állt meg Magdi közvet­lenül a Polski mögött. Feri azonnal ott termett mellette, megcsókolta finoman, aztán körbejárta a kocsit. Valamit igazított a fényszóró dísztár­csáján, s ha nem szólnak rá, ott helyben szétszedi. Üzem­képesnek kell lenni, mert a nyírségi faluból ezzel a Zsi­gulival jár Szatmárba. On­nan pedig a Magdiék Skodá­jával vissza. Mindig azt használja, amelyikben több a benzin. Netnrégiben csak enyhén megjegyezte Magdi apjának, nem valami jó már- ez a Skoda, javításra szorulna. A tsz-gazda felkapta a fejét. Édes fiam, mondta Ferinek, ezzel aztán már nem fogunk vacakolni. Eladjuk, s ve­szünk egy újabb kocsit. Nem, nem ezt akarta Feri, de az öreg erősködik. Ha egyszer az a Skoda már nem felel meg, ki kell cserélni. Van rá pénz. És most már nem tudja Feri lebeszélni Magdi apját a gépkocsicseréről. Finom, ínycsiklandozó il­latok szálltak a színes üdü­lőházak között. Készült az öhön. Feri apja nagy szak­értelemmel, legalább már harmincszor fordította meg a bográcsban összeállt, szí­nes, érdekes ételt, s Magdi, aki ilyet még nem látott, nem győzte csodálni a mű­veletet. ­Aztán asztalra került a bogrács. A családfő osztoga­tott belőle egy-egy gombóc­nyit. Laktató étel. Magdi csak nézte. Legutoljára a két fiatalnak szedett. Ök külön vonultak, leheveredtek a fű­re. Először csak immel-ára­mai nyúlt az ételhez, ízlel­gette, kóstolgatta. Magdi még ilyet nem evett. Látszott, íz­lik neki. Dicsérte. Jólesett az elismerés Feri apjának, akinek tetszik ez a lány/’ő megbékélt vele. Csak egy dolog izgatja. Mi lesz, ha Ferit behívják katonának. Mert Magdi akkor nem csak egyedül marad, dé megkezdi a főiskolán a tanulmányait is. Valaki elcsavarja majd a fejét, jegyezte meg Klára asszony. Magdi szabadkozott, nem, dehogy is. ö várni fog Ferire. A fiú mosolygott. . ügy tervezik, a katonaidő eltelte után lesz a család- alapítás. Klára asszony fel­sóhajtott. Ej de sok kilomé­tert kell addig még futnia annak a Zsigulinak meg Skodának! Már így is elud­varolt legalább egy benzin- tartálynyi üzemanyagot. Ki­lométerben meg több ezret. Valamikor az apja hozzá mezítláb gyalogolt udvarol­ni. Még cipőre sem telt. • Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom