Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

4

KELET-MAGYARORSZÄO

1975. május 1?.

Szülők fóiuma:

O Gyerekeknek © Gyerekeknek ©Gyerekeknek © Gyerekeknek ©

Gyermeknap előtt

Május utolsó vasárnapja évek óta a gyermekeké. Ilyenkor fejeződnek be az óvodákban a rendszeres foglalkozások, és ami még ennél is nagyobb esemény, a kicsik életében: ekkor avatják a kisdobosokat és úttörőket. Ezek a rendezvények általában jól szervezettek, élményt adók. Senki ne gondolja azonban, hogy elegendő ezekre elkísérni a gyermekeket, szépen felöltöztetve, aztán megkönnyezni a kicsit, és ezzel vége. Meggyőződésem. hogy a gyermeknapra való készülés a szülő, sok esetben egy-egy gyár vagy szövetkezet számára is ad feladatokat, mégpedig elgondolkoztatöan nagyokat.

SzaboLcs-Szatmárban több mint 100 ezer gyermeket és természetesen egész környezetüket érinti az esemény. Nem kétséges, hogy a szülő számára az egész év csupa gyermeknap, mégis, a mostani eseményekre odafigyelni több, mint egy a kötelességek valamelyikére. Elsősorban azért, mert a felnövekvő kisleánynak vagy fiúcskának éreznie kell, hogy életének kis fordulópontján a család érzelmileg, gondolatailag is vele van, serkentően, vele, együtt élve át a-kis és nagy izgalmakat. így válik számára hitelessé, ha búcsúzik az óvodától, ha felkötik neki a kék vagy piros nyakkendőt. A gyermeknap így aztán a nevelés kiváló eszköze, amikor is a család minden direkteszközt mellőzve, saját magatartásával is nyilváníthatja elkötelezettségét.

Vagyis nem az ilyenkor megemelt ajándékfejadag, duplafagyi, játék és miegymás adja a tartalmat, hanem a család komolysága, a valóban komoly esemény méltó fogadása és előkészítése. Természetes, hogy ehhez járulhat az üzemek figyelme, főleg ott, ahol sokgyermekesek dolgoznak, és mindenütt, ahol vállalták egy-egy iskola vagy gyermekintézmény patronálását. Tegyük hozzá, nem egyszerűen arra gondolunk, hogy némi ajándék kívántatik, hanem éppen a felhőttek jelenléte. Mert a vállalatok jó munkásai, vezetői, azok, akik példaként állhatnak a kicsik előtt, azzal, hogy részt vesznek a rendezvényeken, kifejezhetik a társadalom által sugallt bizalmat és megbecsülést is.

A gyermeknap tehát messze nem egy-kétszáz nevelő vagy úttörővezető ügye, nem a gyermek ünnepe csupán, hanem nagyszerű alkalom arra, hogy kifejeződjék a gyermek megbecsülése. Továbbmenve: a szülők előtt is demonstrálja a társadalom igen sokféleképpen megnyilvánuló szeretelét a kicsik iránt. A tartalom legyen tehát a lényeg, a gyerek ne csak azt érezze, hogy most ünnepük, hanem tudja azt, hogy gyermeki kötelességei fölött is óvón állnak a nagyok.

A gyermeknapot követi közvetlenül, június első vasárnapján a pedagógusnap is. Úgy hiszem, nem lehet elválasztani a kétféle, de lényegében azonos eseményt. Mert nevelőink se arra várnak, hogy ^módjuk nyíljon egy iskolában, óvodában egymást ünnepelni, mint ahogy az általában szokás. A jogos elvárás nem is a virág, amit a gyerek visz, vagy a hanyagul becsomagolt bonbon, vagy gyűjtésből vásárolt ajándék. A nevelők megyeszerte azt szeretnék, és ez jogos is, hogy ezen a napon a szülő és gyermek egy percre gondolta végig azt az idegtépő és örökös feszességet kívánó munkát, ami a tantermekben és iskolákban zajlik. Szebb és jobb egy csendes kézfogás és köszönöm, mint a legzajosabb ünneplés. A nevelő, minden szinten., inkább a figyelmet választja, mint a külsőségekben megnyilvánuló gesztusokat.

A gyermek és második szülője, a nevelő a tavaszi ünnepségeken tehát elvárásokkal teli. Úgy vélem, hogy a szülők, a családok akkor tesznek igazán jót, ha olyan szemléletet alakítanak ki, amely sugározza a tiszteletet, az ügy szeretetét, és az. ünnepi külsőt túl - számyalóan szolgálja a belső tartalmát, a megbecsülést. Erre készülni nem könnyű. A szülőknek nyilván kisebb ellenállás a szokott ajándékozás, de az élet bizonyította: ennek értelme és hatása vajmi keveset ér a nevelés során.

B. L.

Könyvajánlat - könyvhétre

Mintegy két és fél millió példányban jelennek meg az idei könyvhétre művek. Köztük igen magas számmal azok, amelyek közvetlenül a fiatalokhoz szólnak. Most nem említenénk azokat, amelyek a már nagyobbak számára egyébként is ajánlatosak, mint például verseskötetek, kötelező olvasmányok.

Rendkívül érdekes az a kötet, amely Petőfit a gyermek szemével mutatja be. Pontosabban a nagy költő gyermekverseit és az azokhoz készült gyermekrajzokat tartalmazza. így az olvasó nemcsak a sorok és strófák szépségét ismerheti meg. hanem képet kap saját nemzedéke Petöfi-elképzeléséről, a költői világ gyermeki átfogalmazásáról is. Lengyel Dénes könyve Jókait, Gerencsér Miklósé pedig Táncsicsot mutatja be. mégpedig gazdag képanyaggal egészítve ki a szöveget. Mindkét mű az így élt... sorozat része. Pet- rolay Margit Különös dolgok címmel irt, s hadd legyen meglepetés, hogy mit takar a cím. Kántor Zsuzsa, aki igen népszerű a fiatal olvasók előtt, Kannibálok címmel írt, s nem nehéz kitalálni, hogy sok izgalmat ígér.

A legkeresettebb könyvnek talán Móra. az örökké keresett, és sosem kopó író-költő

Csi cseri történet című műve ígérkezik. De a verskedvelők bizonyára szívesen fogadják Nemes-Nagy Agnes Mennyi mindent és Zelk Zoltán: Száll az erdő című köteteit ízelítőnek ennyit, jóllehet a könyvesboltok, így a nyíregyházi Bessenyei is felkészült arra, hogy sok korábban megjelent és keresett könyvet is beszerezzen. Erre szükség is van, hiszen a Kirándulás az ABC-hegyre, a Gyermeklexikon olyan könyvek, amelyeket szinte kötelezően el kell olvasnia minden óvodás szülőjének. Sajnos a Gőgös Gúnár Gedeon ismét nem jelent meg, ami azt is jelenti, hogy áz elsősök szülei ismét hiába keresik majd.

Nagy számban kaphatók a Móra gondozásában megjelent földrajzi és történelmi könyvek is, és várhatóan a legkisebbek számára is bővül a leporellók, képeskönyvek állománya is. Jó jel. hogy a kiadók, így nemcsak az Ifjúsági, terveikben sok olyan könyv könyvheti megjelentetését is ígérik, melyek főleg a serdülőknek ígérnek sok szép órát. Itt elsősorban a Gondolat Kiadó történelmi tárgyú, és a Magvető szép- irodalmi előrejelzése ígéretes. Remélhető, hogy a május 31- éii nyíló könyvhét így a felnőtteken kívül a leendő olvasók ünnepi eseménye is lesz.

TÖRD A FE IEDI

Vízszintes:

1. Fiatal növények elültetése a zöldséges kertben. 6. Mutató névmás. 7. Jó késnek van. 8. Libahang. 9. Régi hosszmérték. 11. Ragadozó madár. 12. Szerte. 14. Megfejtendő: neves magyar mese- és gyermekvers író (keresztneve a vízszintes 16. sorban). 13. Létezik. 20. Tésztatöltelék. 21. Feltételezés. 22. Tagadás. 24. Világifjúsági TaláLkozó. 25. Vissza: hajadon. 27. Látta vala. 23. ösz- szevissza tesz! 29. Hibázz.

Függőleges:

1. PZÖZ. 2. Lotty. 3. Talpon van. 4. Tiltás. 5. . . ,-bo- gas, 6- Pénztárcája. 10. Retteg. 11. Túlfűszerezett. 13. Ott, oroszul. 14. Háioszövó ragadozó (—’). 13. Jellegzetes nyári mezőgazdasági munka 17. Gyalogol. 19. Alant. 21. Erősen bízott. 23. Zománc, lakk, fényezés. 24. VAE. 26 Némán les! 27. Római 55.

Megfejtendő:'

Vízszintes 14, 16.

Előző rejtvényünk megfej tése:

— KINCSKERESŐ KIS KÖDMÖN —

Könyvjutalom:

Decsi Ágnes Nagycserkesz, Szabó Rita és Kékesi Katalin Nyíregyháza, Dorogházi János Nagyhalász, Kiss Andrea Gyügye.

Hal, amely fészket épít

Madarfészket bizonyára láttatok már valamennyien. De ari-Ök- hegy- a halak is" szoktak néha fészket építeni, még aligha hallottatok. Pedig előfordul, ha nem is valami sok halfaj dicsekedhet ilyen különleges „építészi” képességekkel.

A tüskés pikó azonban, éz az apró, legfeljebb 8 centiméternyire megnövő halacska, valóságos művésze ennek a tudománynak. Nevét hátán felmeredő kemény és hegyes tüskéiről nyerte, melyek közül az első kettő nagyobb, a harmadik, a hátúszó előtt, a legkisebb.

Halacskánk Európában elsősorban a tengerek parti vizeiben található, de alkalmilag felúszik az oda ömlő folyókba is. így nem is olyan régen, az ötvenes évek közepén Budapestnél a Dunában is fogtak egyet.

Igen érdekes a tüskés pikó szaporodásmódja. Április és július között van az ivá- si időszaka. Ilyenkor a hímek különböző növényi rostokat keresgélnek össze és azokból bejárónyílással ellátót^ kis fészket építenek, melyben azután a nőstény elhelyezi 60—80 ikráját. A hím. amelyik ebben az időszakban ragybgó színekben pompázik, ezután a bejárat elé áll és bátran védelmezi otthonát minden betolakodóval szemben. Olyan harciasán ront rá a nálánál sokszorta nagyobb halakra is, hegy azok ijedten hátrálnak és gyors uszonycsapásokkal igyekeznek elmenekülni a veszedelmessé vált környékről. De a bátor halacska nemcsak őrzi, gondozza is a rábízott ikrákat. A bejáró- nyílás előtt állva uszonyaival állandóan friss, oxigénben dús vizet legyezget feléjük. Ahogy máinak a napok és fejlődnek az ivadékok az ikrákon belül, úgy gyorsul fel a pikó úszójának mozgása is. Ha pedig úgy érzi, hogy egy bejárónyílás kevésnek bizonyul, habozás nélkül nekiesik a fészeknek és új lyukat' fúr annak oldalába. így biztosítja a víz még jobb aramlasál.

A tüskés ptkót eddig mindössze egyetlen, egyszer -sikerült magyar -vizekben megtalálni. Pedig Üagyon valószínű, hogy nem az volt az egyetlen példány, amelyik a Fekete-tengerből hozzánk látogatott. Bizonyára jöttek többen is, csak éppen nem vette észre, nem ismerte fel őket senki. A halászok nagyszemű hálóiból kipottyan, de ha véletlenül bent is marad, „szeméthalnak” nézik, nincs senki, aki felismerje, hogy tudományos szempontból milyen értéket tart a kezében. Ti • viszont most már tudjátok, hogy a hátukon tüskét viselő halacskákra figyelni kell és ha egyszer a Duna vagy a Tisza partjáról ti is a vízbe merítitek hálóitokat, jól nézzétek át a zsákmányt.

t.

Ez a mese nem unalmas, a ravasz róka s a farkas, a két ádáz állat rusnya, gonosz fejét összedugta vitatkozva, tanácskozva, s ily szavakat szólt a róka:

— Vadásznak ránk, kedves sógor, elég volt nekünk e jóból. Vadásszunk hát mi ezentúl. Két vadász él a hegyen túl. Két puskát találtam egyszer, megfelelő töltényekkel. Egyik vadászt én löjjem le, a másikat tataid el te.

— Jó cimborám, te hűséges, — így a farkas, — bölcs beszéd ez. No, hamar a puskát vállra!

S lesnek és várnak vigyázva. S hallga, a fák közt valahol, Néró, a vadászeb csahol, s e csaholás közeledik. Jaj, mi lesz itt. jaj, mi lesz itt.

— Hallod, sógor, — szólt a róka — vártam e percre régóta. Ámde mégis épp e percben vadászathoz még sincs kedvem.

Háromnapos gazdag program kezdődött május 9-én Nyíregyházán a megye úttörőinek részvételével. Ezen a napon nyitották meg a Szamuely Tibor Uttörőházban a „Szaljut Pobjeda” plakátkiállítást, amelyen több, mint száz plakátot mutattak be. Közülük a legjobb 15-öt elküldik a magdeburgi nemzetközi kiállításra is. A megnyitó után lt órakor kezdődött az expediciós őrsök megyei vetélkedője. Tizenegv Csapat indult, a városi és a járási első helyezettek. Ebben a versenyben nem lehetett vesztes, csak helyezett, hiszen a résztvevők valamennyien — 110 pajtás — zánkai táborozást kaptak az előzetes eredményükért. Az első fordulóban az úttörő- mozgalom történetéből és a megve életéről kaptak kérdéseket a gyerekek. A forduló legérdekesebb feladata volt egy mini kiállítás rendezése hozott anyagból, amely bemutatta az őrsök városát, járásuk életét. Hat csapat került a döntőbe, ahol turatervkészftési feladatot kaptak és válaszolniuk kellett a baráti országok úttörőinek életével _ kapcsolatos kérdésekre. Végül az úttörőélet törvényének egy-egv pontját dramatizálták. A verseny első helyezettje Mátészalka, második Kisvárda és a harmadik Nyírbátor városok őrsei lettek.

Május 10-én kezdődött a sóstói KISZ-táborban és a Sóstóhegyi iskola körzetében a harci brigádok, a tűzoltórajok és az úttörő közlekedési rendőrök vetélkedője. A KRESZ-vetélkedőre 5—5 ta- gú csapatot a tűzoltórajok vetélkedőjére 8—8 tagú leány és fiűrajokat hívott meg a rendező fegyveres testület, míg a 16 tagú harcibrigádok a járási, a városi versenyek első helyezettel voltak. A három kilométeres akadály- pályán ügyességi és elméleti feladatokat oldottak meg a pajtások. Volt lövészet bukóalakra, „mocsáron átkelés”, függeszkedés a kötélen, elsősegélynyújtás, valamint KRESZ- és tűzoltási ismeretek, katonai rangjelzések ismerete, tesztláp, amelynek kérdései a felszabadulás 30. évfordulójával és a Varsói Szerződés megkötéssének 20. évfordulójával voltak kao- csolatosak. Az utolsó, a 10. állomáson vidám énekszóval

Úttöiő * posta

zárták a vérsényt, ahol minden brigádnak égy mozgalmi. egy úttörő- és egy katona- dalt kellett, elénekelniük. A napfényes időjárás kedvezett a versenyeknek, még a délutáni záport is „jól időzít Vt- ték”, hiszen ekkor filmvetítésen vettek részt a pajtások, az előző évi honvédelmi szemléről készített filmet nézték meg.

A harci brigádok versenyében első helyezést érték el a nyíregyházi pajtások és ők képviselik a megyét az ország'* szemlén is. Második lett Kisvárda és harmadik a nyíregyházi járás brigádja. A közlekedési verseny helyezettjeinek Bodó József ezredes, a megyei rendőrkapitányság helyettes vezetője adta át. a díjakat. Első lett a nyíregyházi járás, második Nyíregyháza város és harmadik Nyírbátor csapata. Egyéniben első Bakos Zsólt (Nyíregyháza), második

Bottyán József (Nyíregyháza járás) harmadik Suller József (Nyíregyháza járás) pajtás. Juhász Lajos alezredes., a megyei -tűzoltóparancsnok adta át a jutalmakat a tűzoltóra jók versenye győzteseinek. A fiúknál első Sényfi, második Apagy, harmadik Vállaj. a lányoknál első Vál- iaj, második Tiborszállás és harmadik Nyírtura általános iskoláinak rajai. A legfegyel- mezettebb raj címet a fiúknál Bököny, a lányoknál Nyírbogdány rajai nyerték

et. Ebben a versenyben az első helyezettek a tűzoltópa- rancsnokságtól 1000—1000 forint értékű takarékbetétkönyvet kaptak. Bán János alezredes, az MHSZ megyei titkára Kiirtvélyessy Zsoltot (Nyírbogát) és Papp Juliannát (Nvíregvháza város) versenyzőjét dicséretben részesítette az úttörőolimpia lö- vészversenvén elért első helyezésükért, s ők képviselik a megvét az országos úttörő- olimpián.

Május 11-én harsonaszóval

kezdődött a szemle a Felszabadulás-téren. Tizenegv század vonult be a térre, akik a városok, a járások úttörőit képviselték, s köztük voltak az előző napi versenyzők is. Páncélozott katonai járművön hozták be a megyei úttörőelnökség zászlaját, majd a magyar és a szovjet himnusz alatt 30 diszsortűz dördült el. Az ünneoi beszéd után a századok fogadalmat tettek és a diiak kiosztása után elvonultak az elnökség előtt.

— Drága sógor, ide hallgass, nekem sincsen — szólt a farkas.

S fegyverüket elhajítva beugrottak a csalitba, néki hetedhét határnak, menekült a két hős állat.

11.

Az erdőben farkas, róka sétálgattak reggel óta, arról beszélgettek ottan, mellükben mily jó szív dobban. Szólt a farkas:

— Kedves rokon, szálka akadt a torkomon, kövér harcsa hegyes csontja, s csak lihegtem fuldokolva. Azt hittem, megfutok, s végül a gólya jött segítségül, csőrét dugva a torkomba. azt a csontot kirántotta. Bedugta fejét az árva nagycsörü madár a számba s nem haraptam le a fejét, jótettnek, mondd, kell-e egyéb?

Bólogat a ravasz róka:

— Amit mondok, az nem móka. Jérce Jucit üldöztem én, virnyitva menekült szegény. Ámde csak menekült

volna, de fogam közt volt a tolla. S a virnyitást Néró kutya meghallotta, gz a buta. E vadászeb nekem támadt, én meg Jérce Jucikámat, hogy futhassak, elengedtem. Ilyen nagy a jóság bennem.

Hát ahogy így diskurálgat e két veszedelmes állat, nyúl suhan el, akár a szél, a nyomába senki se ér. A két bitang meg utána, mintha mindkettőnek szárnya lenne, futnak a nyúl után, majd elérik sohanapján, mert a nyúlnak van ám esze, ha kevés is, de él vele. Hirtelen elkanyarodva fittyet hány a két gonoszra.

A két ostoba és dőre esze nélkül fut előre. De hol a nyúl, merre a nyúl? Tálán lapu alatt lapul? Szederbokor takarja el? Hívogatják, de nem felel. Nincs már sehol, se itt, se ott, hogy merre tűnt, az nagy titok.

S a két bitang szava koppon:

— Áldott a szívünk valóban, azért engedtük elfutni. Szegényt, dehogy is bántjuk

mi.

Olbey Íré»

A róka és a farkas