Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

1975. május 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kulturális jegyzet Kerekasztal az üzemi demokráciáról Szövetkezeti művelődés „AMELYIK SZÖVETKE­ZETI ELNÖK igényes, sze­reti a művelődést, ott jól mennek a dolgok. Aki vi­szont csak a gazdálkodással törődik, az megkeményíti a szívét, ha a kulturális ki­adások kerülnek terítékre.” Ez a megjegyzés — amelyet gyakran hallunk üzemi, vál­lalati, intézményi, megbeszé­léseken — nem alaptalan. Ezért tartjuk bíztatónak azo­kat az írásos megállapodá­sokat, együttműködési szer­ződéseket, társulásokat, ame­lyek nem szubjektív alapon adnak segítséget egy-egy kö­zösség művelődéséhez. Ez a törekvés volt érezhe­tő azon a tanácskozáson, amelyen a tsz-ek, fogyasz­tási szövetkezetek és ipari szövetkezetek művelődését összehangoló vezetők, neve­léspolitikai munkatársak vettek részt. A közös törek­vés egyeztetése, a munka jobb megosztása nem újke­letű. A tapasztalatok ébresz­tették rá az egy-egy község­ben dolgozó szövetkezeteket, hogy az elaprózódó anyagi és szellemi erőfeszítések nem hozzák meg a kívánt ered­ményeket. A felismerés egyik korai hírnöke volt a nagy- kállói szövetkezeti " kulturá­lis társulás, a szövetkezetek anyagi alapjainak egy ka­lapba gyűjtése, közös önte­vékeny csoportok, szakkö­rök finanszírozása, művelő­dési rendezvények költségei­nek rendszeres fedezése. Több helyen a közös gazda­ság átvette a tanácstól a mű­velődési ház fenntartását, így a barabási Béke Tsz, a sza- mosszegi Dózsa Tsz, s több millió forintot fordítanak a művelődési otthonok, klu­bok támogatására. Bebizonyosodott, hogy még a megyeszékhelyen is jócs­kán lehet része a művelő­dés segítésében a szövetke­zeteknek. Az ipari szövetke­zetek összefogtak: anyagiak összeadásával és társadalmi munkával a Vörösmarty té­ren klubkönyvtárat hoztak létre. Ez ad helyet az ifjú­sági klubnak, a tánccsoport­nak, a Nap együttesnek és az 1500 kötettel rendelkező szövetkezeti könyvtárnak. Érdemes volt áldozni; a szö­vetkezeti klubok és közös fenntartású művelődési ott­honok jól segíthetik a szö­vetkezeti dolgozók sajátos kulturális igényeinek kielé­■■■■■■■■■■■■■■■■ N yár idején a hivata­lokban gyakori lát­vány az üres asztal. Hát, bizony nagyszerű dolog a szabadság, ragyogó dolog két három hetecskére kikap­csolódni a megszokott hét­köznapokból. Valósággal új­jászületik az ember. Az ám, de akik előtte van­nak a szép napoknak, azok sincsenek minden öröm hí­ján, mert ilyenkor minden kockázat nélkül lehet beszélni a távollévőkről. „Csak azt nem értem, mi­ből telik nekik?...” — ezzel az ártatlan kérdéssel indul a véleménycsere. Ezzel nyitotta meg a dél­előtti tereferét Ábrahámnc is Bállá Zsigáról. — Hajaj! — sóhajtott rá barátnője, Szemesné —, aki­nek Krisztus a barátja, köny. nyen üdvözül. Az állomásra gítését. Olyan programot alakíthatnak ki; amelyet más művelődési intézményben nem találnak meg. Jobban figyelembe lehet venni a munkahelyi közösség speciá­lis érdeklődését. KORAI LENNE AZON­BAN HURRÁVAL ÜNNE­PELNI a szövetkezeti műve­lődést. Még sok a megoldás­ra váró feladat, kevés a művelődési klubnak, otthon­nak alkalmas helyiség — tsz-ben. ktsz-ben, ÁFÉSZ- nél — néhol formálisak a rendezvények. Érdektelenek az ismeretterjesztő műsorok, vérszegény a klubok tartal­mi munkája. Helyenként még a kulturális alapok kö­rül is adódnak félreértések, túlságosan „tágan” értelme­zik a művelődés anyagi tá­mogatását. Olykor esetleges és alkalomszerű az öntevé­keny együttesek fenntartási költségeinek fedezése. Elő­fordul. hogy ugyanabban a községben a gazda szerepét ellátó szövetkezet saját mű­vészeti csoportja filléres gon­dokkal küszködik, s a né­hány száz méterrel arrébb dolgozó szövetkezet pénztár­cájából telne a csoport „megmentésére”, de az nem az ő színeikben szerepéi. Ugye van: ktsz, ÁFÉSZ, tsz „emblémával” szereplő cso­port. Helyénvalónak találjuk — a megyei szövetkezeti bizott­ság — javaslatát, amely sze­rint „Kezdeményezni kell a kulturális alapoknak a szö­vetkezetek jövedelmével ará­nyos bővítését. Továbbá is a vállalati gépkocsi vitte ki őket. Én mindent láttam. Csak arra vagyok kíváncsi, ez a feketefuvar rajta lesz-e a menetlevelén. Mert ma ezt szigorúan veszik... Persze, neki mindent lehet. Margit . napkor náluk tivornyázott az igazgató. Kérném csak én a gépkocsit... Szerencsére ta­valy a férjem vállalatának az autója éppen Pestre ment, így aztán leszaladhatott ve­lünk a Balatonhoz... — Nincs igazság — legyin­tett keserűen Szemesné. — Láttad volna Ballánét... Két. száz forintos ultramodern azok célszerű — az alapve­tő közművelődési törekvése­ket jobban szolgáié — fel- használását, ellenőrzését.” „Bővíteni kell — fogalmaz­ták meg — a három szö­vetkezeti ágazat együttmű­ködését a művelődésben.” Ez azonban, tegyük hozzá, igény és amíg valósággá válik so­kat kell tenni érte elsősor­ban a szövetkezetek vezetői­nek, párt- és társadalmi szerveinek, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek — a MESZÖV-nek, a KI- SZÖV-nek, a TESZÖV-nek is. De legtöbb munka a he­lyi szövetkezeti vezető tes­tületekre vár, hogy először önmagukkal és másokkal is megértessék a lényeget: ér­vényt kell szerezni az alap­szabályban lefektetett elv­nek; a szövetkezetek felelő­sek saját közösségük műve­lődéséért és meg kell terem­teniük annak anyagi és sze­mélyi feltételeit. MINDEZ — JÓL TUDJUK — nem azonnal és nem mindenütt egyforma lehető­ségekkel érhető el. Mégis lassan el kellene jutni odáig, hogy egy-egy szövetkezet éves, vagy tartósabb telje­sítményének megítélésekor — kiváló és egyéb címek jut­tatásánál — az elbírálásban fontos legyen az is: hogyan törődnek ott a szövetkezeti tagság, a dolgozók művelt­ségének gyarapításával. napszemüveg, kétezer-kétszáz forintos alkalmi kosztűm, mi meg a fogunkhoz verünk minden garast és mégsem telik semmire. Már több, mint egy fél éve, hogy meg. építettük azt a vacak kis bún. galót, de még mindig nyög­jük. — Szóval, nekem az a vé­leményem Bállá Zsigáról... — nyilatkozott volna Abrahám- né, de ebben a pillanatban belépett az igazgató. Az asz- szony megszeppent, de nem jött zavarba. — Szóval, az a véleményem, hogy egy nagy. szerű ember, kiváló munka­erő — folytatta. Páll Géza Levél a szerkesztőséghez K«vés a benzinkút Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném, ha választ kapnék az illetékesektől arra, amit több társammal együtt kérdezünk: miért nincs Nyíregyházán a főútvonalak mellett egyetlenegy benzinkút sem? Egy volt, tudomásom szerint 10 000 literes a Hatzel té­ren. Azt is megszüntették. Szerintem az átutazó idegenforga­lom számára sem mindegy, mennyit kacsázik a benzinkúthoz. Számos olyan helyet tudok, ahol lehetne kiképezni töltőállo­mást a főút mellett. Itt elsősorban a 4-es útra gondolok. Arra is kérném társaimmal, együtt a választ: van-e tervük ilyenek építésére. Addig is a város — és idegenforgalom kitehetne térké­pes táblákat, információ céljából.- Tisztelettel: Szeleczky Géza Nyíregyháza, Tompa M. u. 19. I. 4. Aranyfedezet: a munka A teljesség igénye nélkül a munkahelyi de­mokrácia néhány vonatkozásának érvényesítésé­ről és érvényesüléséről tartottunk szerkesztősé­günkben kerekasztal-beszélgetést. Részt vett: Folkmayer Tibor, az MSZMP Nyíregyházi Vá­rosi Bizottságának titkára, Kurucz István, az ÉPSZER Vállalat tmk-lakatosa, Sztankó Júlia, a Szabolcs Cipőgyár szocialista brigád vezetője, és Szalontai István, a MEZŐGÉP Vállalat nyíregy­házi gyáregységének vezetője. Három lényeges kérdést érintettünk. Egyik a munkahelyi demokrácia és a munkafegyelem. A másik a döntések politikai előkészítése, s en­nek szerepe a demokrácia kiteljesedésében. A harmadik az üzemi demokrácia és a hozott dön­tések érvényesítése, végrehajtása, azok ellenőr­zése. Folkmayer Tibor Elsőként a munkahelyi de­mokrácia és a munkafegye­lem összefüggéseit vizsgálták a beszélgetés résztvevői. Kép­letesen szólva: az „blokkol” a szocialista rendszer — de szűkebb értelemben az üzem mellett úgy is mint állam­polgár, de úgy is, mint veze­tő vagy munkás — aki tisz­tességgel, becsülettel, fegyel­mezetten ellátja a rábízott feladatot munkáját. Az üze­mi demokrácia ott nem ér­vényesül, ahol fegyelmezet­lenség uralkodik. Csak annak lehet, s legyen szava, joga, aki becsületesen dolgozik. Sajnos több üzemben — kü­lönböző okok miatt — még félreértik, s helytelenül al­kalmazzák, érvényesítik a demokrácia elvét. A tmk-la- katos elmondta, tapasztalják, legtöbbször azok okvetetlen- kednek. azoknak van nagy hangjuk, azok követelőznek, akik nem a legtöbbet teszik az asztalra. Ilyen esetekben — mint később kiderül — hiányzik a demokrácia arany- fedezete, a munka, az alko­tás, a tenniakarás. Ahol helyesen munkálkod­nak az üzemi demokrácia ér­vényesítésén, ott ez az elv fegyelmező elem. Valameny- nyien hangsúlyozták, ha a munkás világosan tudja fel­adatát, ismeri mit várnak tő­le, mit kell tennie, fegyelme­zettebb is. Ennek bizonyítá­sára több példát említettek. A gyáregységvezető elmondta, ha ő tudja,, mit várnak gyár­egységétől, milyen tervet kell teljesíteni, milyen gépeket, s — Igaza van, kartársnö — helyeselt az igazgató. — Bal­ia Zsiga vállalatunk büszke, sége. A legutóbbi újítását, amely százezreket jelent, most fogadta el a bizottság. Kérem, adjanak fel címére ezer forintot előlegként, ír­ják meg, hogy gratulálok és érezze jól magát a Balato­non. — Na, mit mondtam — sziszegte Szemesné, amint a főnök kilépett. — Az én fér­jem csak egy nyavalyás vil­lanymotort hozott haza, hogy vizet nyomjon fel a tar. tályba, majdnem a börtönbe került, pedig másnap vissza akarta vinni. Ennek a Bállá Zsigának meg csak úgy do. hálják az ezreseket. Hiába, akinek Krisztus o barátja... Kecskovszky József hányat gyártani, felújítani, ez fegyelmet parancsol. Sok fontos fórum mellett különösen a brigádok szere­pét hangsúlyozták. A szocia­lista brigádvezető elmondta, valójában itt jut kifejeződésre, hogy az üzemi demokrácia fegyelmező rendszer is le­gyen. Különösen hangsúlyoz­ta ebben az alkalmazott tech­nika, technológia, az auto­matizálás jelentőségét. Erre törekszenek a gyárban. És a szalagrendszer is fegyelmez, noha a legfőbb - szerep itt is az emberé. Lényegében az üzemi de­mokrácia és a munkafegye­lem egymást nem kizáró, ha- '•■nem egymást kiegészítő, egy­mást feltételező fogalmak. Ezt emelte ki a városi pártbizott­Kurucz István ság titkára. Elmondta, termé­szetesen ennek megvan a mechanizmusa, amelynek az érvényesítése a gazdasági és társadalmi vezetés együttes, fontos feladata. Ezek a kö­vetkezők: a döntések politi­kai előkészítése, majd a dön­tés, és a végrehajtás szakasza. Nyilvánvaló, hogy a legszéle­sebb értelemben a demokrá­cia elve az előkészítés fázisá­ban érvényesül. Ezt a veze­tésnek fel kell ismernie és igényelnie is kell! Fontos, hogy a munkahelyen minden embert megkérdezzenek. Mondjanak a dolgozók véle­ményt, javaslatokat. így szükséges megtölteni tartalommal az üzemi de­mokrácia meglévő, működő fórumait. Kezdve a vezetői tanácsadástól, a pártvezetősé­gi üléseken át a műszaki ta­nácskozásokig, brigádgyűlé­sekig. Ha ez megtörtént, ha feladataink még sikeresebb megoldásához összegyűltek a javaslatok, következik a dön­tés. Megegyezett a vélemény abban is, hogy ez már éppen azért, mert korábban sok ember elmondta, mivel járul az ügy sikeréhez — nem le­het. ötszáz, ezer ember fel­adata. A pártbizottság titkára hangsúlyozta: ki kell emelni, válogatni azokat a különböző poszton dolgozó vezetőket, akik döntésre képesek, s ez a feladatuk. Ott látszólagos a demokrácia elvének érvénye­sítése, ahol ötszázan „dönte­nek”. Ez játék volna a mun­kahelyi demokráciával. El­mosódnék az egyszemélyi fe­lelősség. Az üzemi demokrácia ér­vényesítésének, érvényesülé­sének tehát önszabályozó sze­repe is van. Ebben a stádi­umban az a fontos, biztosí- totta-e a vezetés a cél eléré­Sztankó Júlia séhez szükséges feltételeket, eszközöket, vagy nem? A ve­zetés nem tévesztheti el szem elől, hogy e fontos szakasz­ban megfelelően működjék a jelzőrendszer. Vagyis nyo­mon kell követni, milyen té­nyezők akadályozzák. hát­ráltatják a kitűzött célok megvalósítását. Az első „"vonalban" dolgo­zó szocialista brigádvezető, lakatos és a pártbizottsági titkár még hozzáfűzték: gyor­san, a visszajelzések alapján intézkedni kell a hibák el­hárításáról, különben csorbát szenvedhet a demokrácia. Itt újra kiszélesedik — ha úgy tetszik bővül — a demokrá­cia, mert a munkásnak, a brigádvezetőnek, a művezetőr nek, mindenkinek kötelessége jelezni a bajt. Az ellenőrzés nem jelent és nem jelenthet hivatalból va­ló bizalmatlanságot. Lényegé­ben tények egybevetéséről '‘es elemzéséről van szó. Fon­tos ebben az objektivitás. Ilyen kérdések vetődnek fel: az történik-e a végrehajtás­ban, amit korábban eldöntöt­Szalontai István tünk? Érvényesül-e az üze­mi demokrácia? A visszajel­zés, a végrehajtás ellenőrzé­se lényegében a munkahelyi demokrácia érvényesítését segíti. A demokrácia fórumainak életképessé tételét kellő mó­don szükséges előkészíteni. Felelősségteljesen felkészül­ni rá. A vezetésnek sok he­lyen e területen gyenge pont­jai vannak. Nem lehet azt mondani, hogy csak a gazda­sági vagy politikai, esetleg a műszaki előkészítésben van a hiba. Ez konkrét elemzést kí­ván vállalatonként. Folk­mayer elvtárs a gazdasági előkészítéssel kapcsolatban említette meg, több olyan üzem van Nyíregyházán, amelynek — május közepe van! — még most sincs jó­váhagyott éves terve! A tér- 1 melés folyamatát nézve — termelési feltételek, termelés, értékesítés, a vállalat pénz­ügyi helyzete stb — már itt kezd döcögni az üzemi de­mokrácia, hatékonysága itt csorbul. Több helyen az üze­mi demokrácia és a fegyelem formalitására vall az is, hogy az üzemi társadalmi szerve­zetek véleményét nem kérik, ki, nem véleményeztetik a ter­vet! Ilyen helyen — enyhén szólva — kétséges az üzemi demokrácia érvényesülése, érvényesítése. Napjainkban a munkahe­lyeken cselekvő, aktív de­mokráciára van szükség. Er­re kell felkészíteni az embe­reket és kihasználni minden eddig szunnyadó, alkotó ener­giát. Farkas Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom