Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1975. május 16. Újdonságok * Tudományos kutatások i Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Nivényvédelmi teendők RAJZIK AZ ALMAMOLY Az almamoly imágóinak rajzása a kedvező meleg időjárás hatására a vártnál hamarabb kezdődött. Május 10—12 között, a kihelye­zett csapdákban — a megye minden részén megjelentek az első lepkék. Az egyed- szám gyors növekedéséhez a feltételek kedvezőek, így a csúcsrajzás is hamarosan észlelhető. Kártételt azonban a tojás­ból kikelő lárvák (hernyók) jelentik. Egyedsűrűségük pár nap késéssel hatványozottan követi az imágókét. Védekezés végrehajtása akkor a legeredményesebb ha azt a tömeges lárvakelés idejére ütemezik. Ez az idő­pont időjárástól függően má­jus 25—30 közé esik. A rendelkezésre álló ké­szítmények közül a fent em­lített kártevő lárvái ellen a mélyhatásúak bizonyultak a legjobbnak. így permetezés­re kisüzemben a következő szerválasztékot javasoljuk: Safidon 40 WP (25 dkg 100 liter vízbe), Metation 50 EC (1—2 dl 100 liter vízbe). Su- mithion 50 EC (2 dl. 100 li­ter vízbe), Ditrifon 40 SCW (2 dl 100 liter vízbe). Unitron 40 EC (2 dl. 100 liter vízbe). 18 mázsa lucernaíiszt óránként Szállít, őröl és granulál PAJZSTETÜ Az almamollyal egyidőben ugyancsak most észlelhető a kaliforniai pajzstetű szár­nyas egyedeinek rajzása is. A hímek tömeges megjelené­se május 18—20 körül vár­ható. Védekezésre ugyanazt a szerválasztékot javasoljuk, mint az almamolynál. LEVÉLFODROSODÁS A fent említett aktuális védekezéseken kívül a kö­vetkezőkben az őszibarack levélfodrosodás fertőzésének megakadályozásáról adunk rövid tájékoztatást. Indokol­ja ezt a megyében fellépett erős fertőzés. A márciusi—áprilisi időjá­rás a fertőzés kialakításá­hoz kedvező feltételeket biz­tosított. Azokban a kertek­ben ahol a védekezést kellő időben (nyugalmi állapotban, rügyfakadás után) nem vé­gezték el, a tünetek a leve­lek fodrosodásával, defor- málódásával erősen, vagy kevésbé erősen mindenütt jelentkeznek. Tehát az a teendő most, hogy valamilyen Kaptán ha­tóanyagú (Orthocid, Merpan 50 WP, Buvicid K) készít­ménnyel permetezve a kö­vetkező évi fertőzést a mi­nimálisra csökkentsük. A Balkányi Állami Gazda­ság központi telepén meg­kezdte próbaüzemelését a 12 millió forintos költséggel épült szárító és lucernaliszt- előállító üzem. Az MGF-OB/ HP típusú üzem óránként 200 liter víz elpárologtatásával szárítja a zöldtakarmányt, lucernát, lóherés füvet és fü­vet. A berendezés óránként 18 mázsa lucernalisztet ké­pes előállítani. Hasonló rendszerű üzem az elmúlt év­ben Tiszalökön épült. A bal- kányit korszerűbbé az teszi, hogy a liszt granulálására is alkalmas. A zöldtakarmány szárítása, őrlése és granulálása elsősor­ban a tápérték teljes megőr­zése miatt fontos, de a taka­rékos gazdálkodás, takar­mányhasznosítás szempontjá­ból is jelentős. Szálas takar­mány etetésekor a veszteség 10—20 százalékos. A granu­lált takarmány etetésénél a hasznosulás százszázalékos. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a korszerű tehené­szeti telepeken az etetéstech­nológia teljesen gépesített és ez megköveteli a könnyen adagolható takarmányfélesé­geket. A Balkányi Állami Gazda­ság távlati fejlesztési tervé­ben szerepel a szarvasmarha­tartás korszerűsítése. Idővel teljes egészében lecserélik az állományt, de tervezik égy új állatenyésztő telep meg­építését is. A terv megvaló­sításának szerves része, ha úgy tetszik előhírnöke, a naár üzemelő takarmányszárító. Ismerve az üzem nagy kapacitását arra is választ kértünk; a gazdaság miként biztosítja majd az alapanya­got. Elmondták, hogy a gaz­daságos üzemeltetéshez, a ka­A szántóföldi növényter­mesztés az utóbbi évtize­dekben forradalmi átalaku­láson ment át. A kézi mun­kaerőt és az állati vonóerőt az iparilag fejlett és fejlődő országokban is felváltották a gépek, és ezzel egyidejűleg új fejlesztési feladatok lép­tek előtérbe. Az egységnyi termék elő­pacitás teljes kihasználásá­hoz legalább 300 hektár pil­langós vetésterületre lenne szükség. Ma, 105 hektár régi és 100 hektár új telepítésű lucernájuk van. de leszárít­ják és granulálják a 136 hek­tár herefüves kaszáló termé­sét is. A kapacitás jobb ki­használása érdekében terve­zik, hogy a környező terme­lőszövetkezeteknek, ha igény­lik, bérszárítást, illetve lu­cernaliszt előállítást végez­nek. állításához szükséges erőgé­pek gazdaságosabb kihasz­nálására, az idénymunkák optimális időn belüli elvég­zésére, a munkaminőség to­vábbi javítására új utakat kellett keresni. A minimális művelés né­ven ismert irányzat az eljá­rások, elméletek és a gya­korlat sokaságát foglalja magába. Célja — a talaj szer­kezet rongálásának elkerülé­se céljából — a különféle ta­lajművelő gépeket úgy össze­kapcsolni, hogy azok munká­jukat lehetőleg egy (vagy minél kevesebb) menetben végezzék. Az egyes módsze­rek alkalmazása a gépesítés­fejlesztés területén vagy az üzemi gyakorlatban azonban csak megfelelő körülmények között eredményes. Éppen ezért vált szükségessé a mi­nimális művelés ismertebb eljárásainak rendszerezése. A szerzők — Bánházi János— Fülöp Gábor — erre a fela­datra vállalkoztak e köny­vükben. A minimális műve­lés ismertebb eljárásainak gépeit megfelelő részletesség­gel értékelik és ismertetik. A szakemberek pedig útmu­tatást kapnak a gépkombiná­ciók összeállítására és a ra­cionális gépkapcsolások még- honosítására. Az- egyes gép­csoportok összeállítását meg­könnyíti a részletes illuszt­ráció. Keresztesi István A vállaji II. Rákóczi Ferenc Mg. Termelőszövetkezet traktorosai a kukoricaföl­dek gyűrűzését végzik. (Gaál Béla felvétele) (s. e.) SZAKKÖNYVTÁRUNK II minimális talaimiivelás gépei BAB VETÉS. Kétszázhetven holdon teímclnck babot a konzerviparnak a leve- leki Dózsa Tsz-ben. A vetést szakaszosan végzik, hogy a betakarítás ne egy idő­ben jelentkezzék. Képünk: Pásztor István traktorvezető és Buzáki György gép­kezelő az első 50 holdas táblában veti a babot. (Elek Emil felvétele) Kertbarátok tanácsadója A zöldségeskert tennivalói Konyhánk zöldségszükség­letét 4—500 négyzetméteren elő tudjuk állítani, ha ügye­sen gazdálkodunk kertünk­kel és tápanyagról, vízről- gondoskodunk. Kettős ter­mesztésre csak akkor gon­doljunk, ha az adottságok hiánytalanul megvannak. A fenti terület elegendő akkor is, ha csak a hónaposretek és a zöldborsó után termesz­tünk valamilyen őszi, illet­ve téli eltartásra szükséges zöldséget. Kertünk vetését, palántázását lassan már be kell fejeznünk. Nézzük meg sorban, milyen feladatok várnak még ránk: A gyökérzöldségeket, ame­lyek nemcsak kikeltek, ha­nem már 3—5 lomblevéllel is rendelkeznek, ki kell egyelnünk. Egyelés nélkül a sárgarépa és petrezselyem gyökere nem tud kifejlődni, vékony, egymásba fonódott lesz. csak keveset tudunk felhasználni belőle. Ha rit­kán vetettünk, az egyeléssel várhatunk addig, amíg a gyökér eléri a ceruzavastag­ságot és így a ritkításkor ki­kerülő gyökereket korai zöldségként értékesíthetjük, vagy fokozatosan ritkítva a saját háztartásunkban fel­használhatjuk. Sűrű vetés esetén a ritkítást 3—5 leve­les állapotban kell elvégezni. A fejlődés során mégegyszer ritkíthatunk. Lényeges az. hogy a végső ritkítás után 7—8 cm álljon a gyökér ren­delkezőiére. ' A retket tanácsos szemen­ként vetni, hogy azt ne kell­jen ritkítani. A kikelt növé­nyek 5—6 cm-re legyenek egymástól. Ha a Vetés sűrű­re sikerült, az egvélés nem maradhat el. A gvökérzöld- ségfélék további munkája a gyomtalanításból és a talaj - porhanyításból áll. A retket a gyökér fejlődése idején ajánlatos többször megöntöz­ni, mert víz nélkül könnyen pudvásodik. Káposztafélék a korai ka­ralábét, a káposztát és a kelt, valamint á karfiolt már április közepén kiültet­tük a szabad földbe. Növé­nyeink a kedvezőtlen időjá­rás ellenére kielégítően fej­lődtek. Mivel fejlődésükhöz 100—120 napra van szükség, szedésükre csak 6—8 hét múlva kerül sor. Addig az ágyások gyomtalanításán, kapálásán kívül csak a nö­vényvédelmi munkákról kell gondoskodni. A lombot a káposztahernyó, moly és le- véltetvek, a gyökeret a ká­posztalégy károsítja. A kár­tevők ellen a fellépésük kezdetén ajánlatos védekez­ni. A kései karalábé, káposzta és karfiol palántázásának is itt van az ideje. Május kö­zepétől május végéig a munkát el kell végezni. Ké­sőbbre csak akkor halaszt­hatjuk, ha a növény öntözé­séről gondoskodni tudunk. Az ültetést 40x60, illetve 70x50 cm távolságra esz­közöljük. Az előbbi ültetési távolság a kisebb terjedel­mű fajtákra vonatkozik, a tájfajták általában nagy lombozattal rendelkeznek és így nagyobb a térigényük is. A paradicsom és a papri­ka a faggyal szemben a leg­érzékenyebb zöldségnövé­nyünk. Kiülletésükre csak a májusi fagyok elmúltával kerül sor. Érdemes azonban a házikertekben, ahol csak 20—40 palánta esetleges el­fagyásáról lehet szó, koc­káztatni. A paradicsomot ka­ró nélküli termesztés esetén 60—80 cm sor-, 20—40 cm tőtávolságra kell ültetni. Á jól fejlődött palántákat a talajban mélyen, ferdén el­fektetve ültessük, mert a szár legvökeresedik és így mély gyökerével jobban bír­ja a szárazságot. A paprikát ug/ancsak a fagyok elmúl­tával ültetjük. A termés­betakarítás előrehozása, il­letve koraisága érdekében tanácsos tápkockában, vagy cseréoben előnevelt palántá­kat ültetni. Ugyanis a- tipkocka nél­küli palánta ültetés után nehezen indul fejlődésnek, í—2 héttel elmarad a táp­kockás növénytől. Az ülte­tés sor- és tőtávolsága 30x 30, vagy 50x20 cm legyen, azaz 1 négyzetméterre 20 palántát ültessünk. A palán­tákat egyesével ajánlatos ül­tetni, mert így nagyobb lesz a bogyó és a termés is ha­marabb fogyasztható. Ülte­tés után a paprika és a pa­radicsom ápolása kapálás­ból, gyomirtásból és öntö­zésből áll. A paprika rend­szeres öntözését csak akkor kezdjük meg, ha a talaj hő­mérséklete a 20 Celsius-fo- kot meghaladta. A paradi­csom meghálálja az öntö­zést, de anélkül is termeszt­hető. Inántsy Ferenc Karósbab — bokorbab Friss és jó minőségű ba­bot fogyaszthatunk, ha ker­tünkben vagy háztáji terü­letünkön termeljük meg a nyersanyagot. Házikertek és hobbykertek területén ajánljuk a karós­bab termesztését, melyet ka­ró mellett szabad termelni. Vethetjük kerítés mellé is kerítésnek döntve a karót. A karók hossza 2,5—3 m le­gyen. Erre a célra legjob­ban megfelel a napraforgó­szár, vagy fiatal suháng. A babot május elején 4— 5 cm mélyen tegyük a talaj­ba. Étkezési célra legjobb a Juliskabab, mely sárga hü­velyű és szálkamentes. Jól díszlenek a piros, fehér vagy de konzervkészítményein- ken keresztül megismertük, hogy a zöld hüvelyű babok ízletesebbek. Ebből a fajtá­ból a Harwester fajta a leg­keresettebb. Kedvelt piaci fajta a hazai nemesítésű, a budai piaci és a korai vaj, valamint a külföldi eredetű Cherokee és Kinghorn Wax. Étkezési szárazbabként a Seaway fajtát ajánljuk. Fen­ti fajták a vetőmagszakbol­tokban kaphatók, megyénk­ben sikerrel termeszthetők. Abonyi Rezső tarka virágú díszbabok, me­lyek étkezésre csak egészen zsenge korban használhatók. A karósbabnál ismertebb és általánosan termesztett fajta a bokorbab. Megyénk jó vízgazdálkodási talajain a legtöbb fajta sikeresen ter­meszthető. Gyakorlati szem­pontból a szálkamentes ba­bokat zöld és sárga hüvelyű fajtákra osszuk. Hazánkban általában a sárga hüvelyű babok voltak a kedveltek, A Repülőgépes Szolgálat felvételt hirdet gyakorlattal rendelkező gyors- és gépi ró munkakörbe. Jelentkezés: Nyíregyháza, Repülőtér 1. Műszaki bázis fél 8—15 óráig. (615)

Next

/
Oldalképek
Tartalom