Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-16 / 88. szám

Heves harcok Saigon közelében Á szenátus külügyi bizottsága Ford elnöknél A dél-vietnami népi fel­szabadító erők nehéztüzérsé­ge kedden újból lőtte a Sai­gontól mindössze 22 kilomé­terre fekvő Bien Hoa-i légi- támaszpontot, amelyen a saigoni hadsereg légierejé­nek mintegy háromnegyede állomásozik. Az UPI hely ' színre küldött tudósítója azt jelentette, hogy a heves ágyúzás következtében órá­kig egyetlen repülőgép sem tudott felszállni a különböző frontszakaszokon szoronga­tott saigoni csapatok támo­gatására. A találatok telje­sen használhatatlanná tették a légitámaszpont egyik kifu- tópályáját. Az 1. számú fő­útvonal mentén a népi erők folytatják a Saigontól 61 ki- j lométerre levő Xuan Loc város ostromát. A körülzárt helyőrség már csak légi úton kap utánpótlást Saigon­ból. Ford amerikai elnök a Fe­hér Házban fogadta a szená­tus külügyi bizottságának tagjait. A találkozó célja az volt, hogy a kongresszust jobb belátásra bírja a Thieu- rezsimnek szánt katonai se­gélyek, és az elnök külföldi hadviselési jogának felül­vizsgálatára vonatkozó kor­mányjavaslat ügyében. Byrd szenátor, a demokra­tapárti többség helyettes ve­zetője, olyan határozati ja­vaslatot terjesztett be, amely engedélyezné az Egyesült Államok elnökének, hogy „szükség esetén amerikai fegyveres erőt alkalmazzon az amerikaiak Dél-Vietjiam- ból való kitelepítésének biztosítására.” A határozat ugyanakkor megtiltaná, hogy az amerikai fegyveres erőket dél-vietnami személyek eva­kuálására is felhasználják. A kormány által javasolt intézkedések több kongresz- szusi képviselőben visszatet­szést keltettek. Mansfield, a szenátusi demokraták vezé­re, kijelentette, hogy Saigon nem számíthat katonai tá­mogatásra, ha a tárgyalások lehetőségének felkutatása helyett ragaszkodik a hábo­rús megoldáshoz. A New York Post a Penta­gonnak azokat a terveit bí­rálja, amelyek amerikai fegyveres erők bevetését he­lyezik kilátásba a Dél-Viet- namban levő „amerikaiak biztonságának” állítólagos „biztosítására”. Az effajta tervek csak a vietnami há­ború újabb eszkalálásának igazolására szolgálhatná­nak. Közlemény a szovjet— jugoszláv tárgyalásokról Kedden Moszkvában közös közleményt hoztak nyilvános. Ságra Dzsemal Bijedics ju­goszláv kormányfő április 9—15-i szovjetunióbeli látó. gatásának eredményeiről. A jugoszláv kormányfőt, aki szovjet kollégájával Alekszej Kosziginnal folyta, tott tárgyalásokat, fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A közlemény szerint a két kormányfő megállapította, hogy a szovjet—jugoszláv kapcsolatok sikeresen fej. lödnek, és a politikai, a gaz­dasági, a kulturális, a tudo­mányos, a műszaki és az egyéb természetű —a szuve­renitás, az egyenjogúság és a be nem avatkozás elvei tiszteletben tartásán alapuló — együttműködés bővül és egyre tartalmasabbá válik. Koszigin és Bijedics külön hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Ti. to tárgyalásai a szovjet—ju­goszláv együttműködés ered­ményes fejlesztése szempont, jából nagy jelentőségűek vol­tak. Alekszej Koszigin hivata­los és baráti jugoszláviai lá­togatásra szóló meghívást fo­gadott el. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ö (Folytatás « L oldalrd!) .. Az e! őrét erjesztést követő vitában felszólalt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, A párt XI. kongresszusáról szólva hangsúlyozta: a ta­nácskozás betöltötte felada­tát, ezt bizonyítja az egész magyar közvélemény aktív, egyetértő támogatása, s ezt bizonyítja nemzetközi vissz­hangja is. Úgy véljük — mondotta —, hogy a kong­resszus sikerének lényeges vonása, feltétele: pártunk Központi Bizottsága nagy objektivitással elemezte, el­fogultság nélkül mérte fel helyzetünket, vette számba eredményeinket és gondjain­kat, s az hogy Központi Bi­zottságunk az irányelveket a nyilvánosság elé tárva a lehető legszélesebb körben kérte ki az emberek vélemé­nyét. Kádár János a továbbiak­ban arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban ünne­peltük hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulóját. Mél­tó módon köszöntöttük az év­fordulót, amelynek ünnepsé­geit a felszabadító harcok­ban részt vett szovjet ernbe rek jelenléte tette bensősé­gesebbé. Egykori harcosok és tábornokok mondották: nem keveset jelent számukra hogy a magyar nép megfele lően tudott élni azzal a sza badságeal. amelyért bajtársa ik életüket áldozták, — Most a választások kü saöbén állunk — folytatta " Központi Bizottság első tit kára — « ettől a nagy ielen t őskort oolitikai eseményt/ az* "árjuk, hogy a választ/ sov ^"Asítsék 'meg politikán ka* - választók szavazataik ka1 «- támogassák nagv tá*- sa/^'mi programunkat. A választásokhoz a politikai feltételek jők. a légkör meg­felelő — mondatta Kádár Já­nos, majd arról beszélt, hogy a párt XI. kongresszusa legfőbb célként a fejlett szó- j cialista társadalom félépíté- j eét jelölte meg. A hozzá ve­zető út biztositéika: a párt változatlanul a tömegekkel együtt halad, folytatja ki­próbált szövetségi politikáját. A fejlett szocialista társada­lom felépítése — hangoztatta — csak az egész nép munká­jával valósulhat meg, csak az egész nép műveként jöhet létre. Kádár János rársutastoíé > hogy figyelmünket a közel-1 jövő teendőire kell ősszpom-! tosítani, hiszen az idei esz­tendő IV. ötéves tervünk utolsó éve, az 1975-ös felada­tok eredményes végrehajtá­sával teremtünk jó kiindulást a következő ötéves tervhez. Kádár János nagy elismerés­sel szólt a párt XI. kongresz- szusa s felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott hatalmas méretű szocialista munkaversenyről, amely új lendületet adott ha­zánkban a szocialista építő­munkának. A Központi Bi. zottság első titkára felszóla­lása végén hangsúlyozta: megva-n a kellő erőnk köze­lebbi s távolabbi céljaink el­éréséhez, programunkat szo­cialista nemzeti egységben, a tömegekre támaszkodva ered­ményesen végrehajtjuk. Kádár János beszéde után többen felszólaltak a vitában. * felszólalásokat Sarlós Ist­ván foglalta össze, maid az országos tanács — indítvá­nyára — egyetértését felezte ki az MSZ.MP XT. koneresz- szusának fő célkitűzéseivel. \z országos tanács az elő- ‘eriesztett beszámolót elfo­gadva úgy döntött. hogy a Hazafias Nénfront választási ^elhívását — az ülésen el­hangzottakkal kiegészítve — későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. PORTUGÁLIA Választási csata KOMMENTÁR Közel-Kelet A nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjában most kétségtelenül újra a távoli Kelet-Viefcnam, Kam­bodzsa áll. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy a nemzetközi élet má­saik, immár hagyomá­nyosan problémákkal ter­helt, rendkívül érzékeny egyensúlyé térsége, a Közel- Kelet szűkölködnék esemé­nyekben. Semmilyen érte­lemben sincs zavartalan, bé­ke atz olajfák alatt... Az olajfáktól meglehetősen távol, a washingtoni Fehér Házban Gerald Ford elnök megtette első látványos lépé­sét az Egyesült Államok kö­zel-keleti politikájának már sokszor beharangozott „fáj­dalmas felülvizsgálatára”: összehívta az arab országok­ban és Izraelben állomásozó amerikai nagyköveteket. A tanácskozást érthető ér­deklődés kíséri. A kulisszák mögött ugyan, de most kell eldőlnie annak: levonja-e Washington a Kissimger-imsz- szió kudarcából a szükséges tanulságokat és valóban „genfi hullámhosszra” áll át, vagy megpróbálja folytatni a „kis lépések” eredménytelen taktikáiét. Rendkívüli nemzetközi fi­gyelőn pásztázza az egyipto­mi belpolitika fejleményeit is. A Közel-Kelet kulcsonszá- gának belső helyzete alap­vetően meghatározhatja a tér­ség külpolitikai erővonalai­nak alakulását is. Alighanem részben ez a felismerés ve­zetett el a kairói kormány­átalakításhoz. Hatása termé­szetesen most még nem érté­kelhető, az indítékok azonban világosnak látszanak. A lényeg — mint Szadat elnök nagy beszédéből is ki­derül — Egyiptomban az utóbbi időben alaposan meg­nőttek a szociális feszültsé­gek, melyek nemrég Heluán- ban, a múlt hónanban pedig Mehella el Kub- rában robbanáshoz Is vezettek Az elnök niem véletlenül fogalmazott úgy, hogy nem új nevekre, hanem új stílusra van szük­ség a helyzet megjavításához. Tovább áradnak Libanon­ból a nyugtalanító hírek. A fővárosban megbénult az élet és immár harmadik napja tartanak a fegyveres össze, csapások a palesztin gerillák és a libanoni jobboldali cső. portok között. Ez utóbbiak, az úgynevezett Falange tag­jai „iordániai megoldást” szeretnének kierőszakolni: ki akarják űzni a palesztin moz­galmat Libanonból­Félidejéhez érkezett a por­tugál választási kampány. Erre utal a vasárnap Lissza­bonban közzétett állásfogla­lás is, amelyben a portugál fegyveres erők vezérkara helyteleníti, hogy bizonyos körök valósággal pánikhan­gulatot szítanak a választók körében, tűrhetetlen hang­vételű propagandát folytat­nak és még aiizikai erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza. Még a felületes szemlélő számára is feltűnő a szokat­lanul heves csatározás, ameiy az április 25-én esedékes al- kotmányozó nemzetgyűlési választásokat megelőzi. Nem­csak Lisszabont, hanem vala­mennyi város és falu házait teljesen elborította a pla­káterdő. A portugál rádió és televízió naponta órákon át választási műsort sugároz, amelyben a pártok vezetői, illetve képviselői fejtik ki programjukat. A lisszaboni sportcsarnokban csaknem minden estére jut egy-egy nagygyűlés. Úgy látszik, hogy ez nem elégíti ki a 48 éves fasizmus igájából alig egy esztendeje felszabadult nép politikai kedvét: reggel­től estig népes gyülekezet vitatkozik a lisszaboni Ro- sio tér egyik vagy másik szöglétében. Benépesül a nemzetközi sajtóközpont is. Máris több mint félezer külföldi tudó­sító helyezkedett el a por­tugál főváros szállodáiban, őszinte örömére a megcsap­pant idegenforgalom miatt kesergő hotelszemélyzetnek. Kétségtelen, hogy a válasz­tások kimenetelét ma még semmiféle módon sem lehet felmérni. Erről nem is esik sok szó, annál több viszont néhány figyelemre mértó je­lenségről. Arról például, hogy a re­akció minden mesterkedése ellenére sem sikerült szem- jííeSílitóni Ü Portugál Fegy- UveréieSí1 Erők Mozgalmát MMFA) ós a népi erőket. Rémhírek valóságos arzenál­jával próbálkozott a március 11 -i puccskísérletével kudar- cott vallott jobboldal — hasztalan. Nem csak a lisz- szaboni, de a vidéki nagy­gyűléseken is gyakran hal­lott jelszavak fejezik k,i ezt az egységet, hanem az is, hogy a józan portugál több­ség a fegyveres erőkben lát­ja a demokratikus vívmá­nyok védelmezőjét, a fasiz­mus makacs hídfőállásainak végleges lerombolóját, fel- emelkedésének és jövőjének zálogát. Nem kevésbé tanulságos az a megállapítás, hogy a választásokon induló tizen­két párt közül szilárd és konkrét programja kizáió- lag a Portugál Kommunista Pártnak van. Az a higgadt, megfontolt választási hadjá­rat. amit Aivaro Cunhal pártja folytat, kétségtelenül elüt a többitől, főleg a prog­ram gazdasági és szociális vonatkozásai találtak kedve­ző visszhangra a dolgozó ré­tegek körében. Mindez persze nem jelen­ti — nem is jelentheti — azt, hogy a PKP-val szem­ben nem állnak rendkívül jelentős erők. önmagában az a körülmény, , hogy a párt nyíltan hirdeti: kizárólag a monopóliumok és a nagybir­tokok nélküli Portugáliában valósulhat meg az igazi de­mokrácia, a független, sza­bad és szocialista jövő, ma­gára vonta a reakciós körök és a velük titokban egyhú- ron pendülők dühét. Külö­nösen az ország északi ré­szében, az egyház befolyása alatt álló kisparaszti réte­gekben. a tőkések és nagy­birtokok urai körében foko­zódik az ellenállás a kom­munisták politikájával szem­ben. másfél millió A népgazdasági eredmé­nyek moszkvai állandó kiál­lításának területén a jubi- liumi bemutatónk önálló ré­sze a magyar kulturális fej­lődést bemutató rendezvény. , A könyvkiadásunkat be»- mutáló résznél rendszerint jl.W!*s&an,-údó»«wk-« látogatók. Sokan kézbe veszik a köny­veket, lapozgatnak a politi­kai, szakmai, történelmi ki­adványokban. Egyöntetű a dicséret: a bemutatott sok száz könyv magas művészi színvonalú, igen ízléses. Gyakran visszatér a kérdés: mikor kaphatnák meg ezeket a könyveket a moszkvai könyvesboltokban is? A Kultúra Külkereskedel­mi Vállalat tájékoztatása szerint évente mintegy más­félidőben Az is beszédtéma Lissza^ bonban, hogy a választást kampány hévében a Portugál Szocialista Párt is gyakran ejveti a súlykot. Olyan jel­szavakat hangoztat ame­lyek alkalmasak a tájékozat­lan emberek (s ilyenek szép számban találhatók a máig is legalább 30 százalékos írástudatlansággal küszkö­dő országban) megtéveszté­sére. Vasárnap színt vallott az egyház is. Nem mintha két­ség fért volna Európa egyik legkonzervatívabb katoli­kus püspöki karának véle­ményéhez. Állásfoglalásai­ban nyíltan arra szólította fel a hívőket hogy szavaza­taikkal ne támogassanak olyan pártot, amelynek po­litikai platformja ellentétben áll a katolikus világnézettel. Ilyen körülmények között a választási kampány máso­dik féldiejétől a nézetek to­vábbi heves ütközetei vár­hatók. Az egyre határozot­tabb hangvételű nyilatko­zatok azonban arra utalnak, hogy a Portugál Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) türelme is véges. Természe­tesen csak azokkal szemben, akik szántszándékka] egyér­telmű céllal összetévesztik a szabadságot az anarchiával. rubelért fél millió rubelért szállítunk könyveket a Szovjetunióba, s természetesen a most be­mutatott könyveket is ex­portáljuk. A magyar köny­vek fő eladási központja a Gorkij utcai Druzsba Köny­vesbolt. De egyet kell érte­nünk a bemutató szakmai közönségének óhajával: az eddiginél is több könyvre lenne szükség. A másik sláger a hangle­mezek bemutatója. Belőlük is szívesen vásárolnának á mostaninál többet a hangle­mezboltokban. Különösen könnyűzenei kiadványaink Iránt nőtt meg a kereslet a Szovjetunióban, de a klasz- szikus zenei alkotásokat is szívesen fogadják. Oyapay Donét Magyar könyvek — ősz Ferenc: Mindez 1945 januárjában történt— A ház, amelyről e törté­netben szó lesz, ma is ott áll a budai Dunaparton. A há­ború sebeit már régen be­gyógyították rajta. Lakói részben kicserélődtek, meg­haltak, vagy nyugalomban megöregedtek. A harminc esztendő alatt megfakulnak az emlékek és a tegnapi ap­ró sérelmek már talán fá­jóbbak mint ez az őrült né­hány hónap. És talán már senki sem gondol Rózsira, Eötvös házi- urék alföldi cselédlányára, e történet hősére.» ★ Rózsi tíz évvel azelőtt, 1934 őszén került Pestre. Eötvöséit egyik vidéki birto­kán élt özvegy apjával. Húsz éves volt, amikor Eötvös Zsolt felhozta' pesti háztartá­sába. Apji^ nemsokára meg­halt. Rózsi egyedül maradt a világban. — Én már csak a méltósá- gos úrnál maradok, amíg el nem tetszik zavarni, de ak­kor meg a Dunának megyek (KISREGÉNY) % —- mondta, amikor a temetés otán visszajött Eötvösök pes ti lakásába, — Ne férj. ha megbecsülöd magad, nálunk öregedsz meg — mondta a méltósá- gos űr. Rózsi sírva csókolta meg a kézéit A méltóságos úr még aznap éjjel viszonyt kezdett vele. Rózsi ezt is tel­jesen rendjén valónak talál­ta. Hamarosan a méltóságos assizony is tudomást szerzett a dologról. Egy éjjel benyitott a cselédszobába, amikor a méltóságos úr éppen odabent volt Másnap reggel Rózsi nem mert kimozdulni az odújából. Reszketve vacogott az ágyában. — Mi van a reggelivel? — nyitott be a méltóságos asz- szony felháborodva. — Méltóságos asszony... én ... — Neffi tűröm, hogy he­nyéljen! — pattogott az asszony, majd letett' egy kis sztaniolba göngyölt csoma­got az asztalra — Mától ezt a szappant használja! A méltóságos úr borzalmasan utálja a mo­sószappan szagát — mondta. — Álljon csak fel! — paran­csolta aztán. Rózsi reszket­ve engedelmeskedett. Csak egy pruszlik volt rajta. — Vesse le áz ingét! — parancsolta a méltóságos asszony. Rózsi kibújt az ingéből. Az asszony figyelmesen szemlél­te a lány izmos, egészséges testét. — Felöltözhet — mondta, és szó nélkül kiment. Rózsi tíz perc múlva fel szolgálta a reggelit. Edxvösné vidám volt. — A méltóságos úr zsem­léjét kicsit meg kell piríta­ni. Úgy szereti — mondta anélkül, hogy a lányra ti­zeit volna. Ekkor Kriszti, • Eötvösék kislánya nyolc éves volt. Ró­zsi imádta a kislányt, pedig az nem sok okot szolgálta­tott rá. Nyűgös, nyafka kö­lyök volt. Állandóan gonosz­kodott Rózsival, láthatóan élvezte, hogy a lány min­den szavára ugrik és nem tud olyat kitalálni, amire ne azt mondaná: — Igenis kisasszonyka... Máris... Kriszti fölényét nagyban emelte, hogy Rózsi még ol­vasni sem *.udoti és tiszte lettel nézte, amikor Kriszti pacás, szamár füles füzeteibe rótta leckéje sorait. . Eötvösné így jellemezte Rózsit legjobb barátnőjének: — Főnyeremény ez a lány Utópista regényekben szere­pelnek olyan robotgépek amelyek képesek as embert pótolni. Nos, ez a lány nem ember, hanem ilyen gép. Minden háztartási munkát elvégez, ráadásul megkímél • Esőit icjetlen közeledésétől is. És még csak féltékenynek sem kell rá lennem. Kár, hogy nem volt meg akkm, amikor Kriszti született. Ta­lán azt is megszülte volna helyettem — mondta es időnként aprókat kacagott. — És ha beleszeret? — kérdezte a barátnő. — Nevetni fogsz! Zsolt máris szerelmes belé, de nem tudja! nzt hiszi, ez is olyan szerelem, mint amit a leg­újabb világvevő rádiója iránt érez. Rózsi neki használati cikk. Kényelmes, lehet, hogy érti is a dolgát, mindeneset­re házon belül van, így nem keveredik ostoba kalandok­ba ... Szívem, egy ilyen li-. ba. a legnagyobb ajándék az úri háztartásban ... Rózsinak sohasem jutott eszébe, hogy lázadjon a sor­sa ellen. Talán a legnehe­zebb volt megszoknia, hogy Eötvös az éjszakai látogatá­sok során azt követelte, hogy tegezze: — Bánj velem úgy, mintha egy baka lennék. Tegezz!! Üss pofon!... — Ne tessék ezt kérni méltóságos úr! Tisztessége lány vagyok én! Méghogy egy úriembert megütni... — Adok neked tíz pengőt! Egy kocsislegényt sem mer­nél megütni? — Azt meg. De még mennyire, ha megérdemelné! Anyám is adott apámnak a súlykoiofával, amikor része­gen jött haza... (Folytatjuk) i WI8. ftSrtBfc ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom