Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
w&W. re* «HMSSß^saii W (Folytatás a 2. oldalról) 'T '/'zásának. A Legfelsőbb Bíró. eág arra törekedett, hogy iránymutatásaival elősegítse a károsítások megelőzését, a hatékony kárelhárító intézkedésekre ösztönözzön. Állandó gyakorlata szerint a mérgező anyagok tartása és használata fokozott veszéllyel járó tevékenység, tehát károkozás esetén szigorúbb felelősségi szabályokat kell alkalmazni. — Az új szövetkezeti jogszabályok szélesítették a bíróság hatáskörét a szövetkezet és tagja közötti un. tagsága vitákban, az ilyen perek száma mégsem emelkedett számottevő mértékben. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a szövetkezeti szervek, elsősorban a szövetkezeti döntőbizottságok egyre jobban megismerik és helyesen alkalmazzák az új jogszabályokat. A jogviták jelentős része a tag által a szövetkezetnek . vagy a szövetkezet által a tagnak okozott kárral kapcsolatban keletkezik. — A családjog területén a Legfelsőbb Bíróság a házasság és a család védelmét tekintette elsőrendű feladatának. Több irányelvet és állásfoglalást hozott a módosított családjogi törvény egységes alkalmazása és a közgondolkozás helyes irányú formálása érdekében. Elmondhatjuk, hogy a családjognak szinte minden fontos területén magasszintű elvi iránymutatással gondoskodtunk az egységes ítélkezésről, a házassági bontóperekkel kapcsolatos 9. számú irányelvünk segítséget nyújt a bíróságoknak — de maguknak a házastársaknak is — a családi kapcsolatoknak a szocialista erkölcs'' felfogáson alapuló, a szocialista emberhez méltó, kulturált rendezéséhez. — A házassági vagyonjogi igények rendezéséről szóló 10. számú irányelvünk elvi tételeinek megállapításánál a házastársak egyenjogúsága és kölcsönös támogatási kötelessége, a közös vagyon fokozott védelme, az életszerű rendezés igénye, a méltánytalanságok kiküszöbölése, valamint a jogvita végleges lezárására való törekvés voltak az irányadó szempontok. A szülőtartásról szóló 11. számú irányelvünk vezérlő szempontja pedig a szülőkkel szemben fennálló kötelességek teljesítésére nevelés, e közben is a szocialista erkölcsi felfogás ér, vényre juttatása volt. A továbbiakban elmondta dr. Szakács Ödön, hogy a népgazdasági szempontból legjelentősebb gazdasági pereket az általános szabályoktól eltérően első fokon is a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Emellett a Legfelsőbb Bíróság bírálja el a megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozó nagy számú gazdasági perben meghozott határozatok elleni fellebbezéseket és a * 23 T ÖRVÉNYALKOTÁSSAL VÉGET ÉRT pénteken az c.-szággyűlés tavaszi ülésszaka. A belpolitikai élet e jelentős eseménye egyben egy négyéves ciklust is zárt, hamarosan lejár az 1971 tavaszán megválasztott országgyűlési képviselők mandátuma. Gazdag a négyesztendős mérleg: a pénteken elfogadott, a társadalom- biztosításról szóló törvény a 23. ilyen magas szintű jogszabály ebben a négyéves időszakban. A szabolcs-szat- mári képviselők is aktívan vettek részt e munkában, minden ülésszak előtt a bizottsági vitákban és az országgyűlés ülésein is felszólaltak és olyan, — a legszélesebb rétegeket érintő törvények megalkotásában vettek részt, mint a tanácsokról, az ifjúságról, a sz<x vetkezetekről. a népgazdasági tervezésről, az egészségügyről szóló törvény, a módosított családjogi törvény. Az április 10—11-i tavaszi, ülésszakon ismét áz egé‘21 társadalmat érintő törvérv parlamenti vitájára kerüli! : sor. Általános a véleményt ;hogy a társadalombiztosítási róí szóló törvény a szocialis- :ta fejlődés eredményeit iga-1 colja. törvényességi óvásokat is. As elmúlt, két évben az első és másodfokú eljárásra a Legfelsőbb Bíróságra érkezett 6500 gazdasági per értéke közel 26 milliárd forint volt. — A Legfelsőbb Bíróság több állásfoglalás és ítélet közzétételével széles körben adott iránymutatást a gazdálkodó szervezetek szerződési fegyelmének erősítése érdekében. Ezek alapján a bíróságok a szerződést nem, vagy nem megfelelően teljesítő gazdálkodó szervezeteket a törvényes következmények alkalmazásával szigorúan felelősségre vonták és őket az okozott vagyoni kár megtérítésére kötelezték. — Az elmúlt két évben a munkaügyi bíróságok csaknem 32 000 üggyel foglalkoztak. A Legfelsőbb Bírósághoz mintegy 1900 ügyben érkezett törvényességi óvás iránti kérelem. — Mindez, és a Legfelsőbb Bíróság egyéb adatainak elemzése is azt mutatja, hogy a dolgozók bátrabban harcolnak igazukért, felismerik, hogy a munkaügyi bíróságok egyre inkább kénesek vitás ügyeikben elfogulatlan, igazságos döntést hozni. A vállalatok ugyanakkor fokozottabban ügyelnek arra, hogy mindenkor a törvényeknek, a kollektív szerződéseknek megfelelően járjanak el, mert ezek megsértése velük szemben hátrányos bírósági döntést vonhat maga után. Rájönnek azonban arra Is, hogy a bíróságok nagv segítséget nyújthatnak számukra a munkafegyelem erősítéséhez. A törvényességi óvások viszonyított számarányának csökkenő tendenciája pedig a döntőbizottságok s a munkaügyi bíróságok munkála színvonalának emelkedésére utal. — A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája során ezen a területen is maximálisan törekedett a társadalmi érdek érvényesítésére. Társadalmi érdeknek tekintettük mindenkor a dolgozók jogainak védelmét, az üzemi demokrácia érvényesülésének bírósági eszközökkel való biztosítását, a jó munkahelyi légkör elősegítését, valamint azt, ho.gy a vezetők joga a munkafegyelem, a szocialista együttélés szabályainak megsértőivel szemben minden esetben érvényesülhessen. E célkitűzések megvalósításában egymást segítve dolgozunk a SZOT- tal a legfelsőbb ügyészséggel. a Munkaügyi és az Igazságügyi Minisztériummal. — A munkavédelemmel, a dolgozók egészségének oltalmával kapcsolatos kérdésekben ösztönözni kívántuk a vállalatokat arra, hogy a dolgozók élete, testi épsége és egészsége védelmében teremtsék meg a biztonságos munkavégzés feltételeit ás szigorúan tartsák meg a munkavédelmi szabályokat. Ugyanakkor nevelni kívántuk a dolgozókat is a biztonsági alőfrásofe, az óvó rendszabályok és a munkavédelem egyéb szabályainak megtartására és a munkavégzés során elvárható fokozott . gondosságra. — A Legfelsőbb Bíróság határozataiban, elvi állás- foglalásaiban nagy súlyt helyez arra, hogy a dolgozók jogos igényeik alapján megfelelően részesüljenek a társadalombiztosítási gondoskodásban, az üzemi balesetet szenvedett vagy foglalkozási körükben megbetegedett dolgozók a vállalati anyagi felelőssége alapján megfelelő kárpótlást kapjanak, s baleseti munkaképesség-csökkenésük vagy rokkantságuk miatt keresetveszteséget ne szenvedjenek. — A társadalmi tulajdon védelmét és a munkafegyelem megszilárdítását szolgál, ja a Legfelsőbb Bíróságnak fegyelmi ügyekben és a dolgozók anyagi felelősségének érvényesítésénél követett törvényességi óvási és ítélkezési gyakorlata. — összegezve megállapíthatjuk, hogy a munkaügyi bíróságok létrehozása helyes volt, s egyaránt sikeresen szolgálta' a szocialista demokrácia és a törvényesség érvényesítésének póriunk ál. tál meghatározott célkitűzéseit. Ezután elmondotta dr. Szakács Ödön, hogy a Legfelsőbb Bíróság működése az ítélkező és az elvi irányító tevékenységen túlmenően egyéb területekre is kiterjedt. Befejezésül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: — Az ország legmagasabb bírósági szervének munkáját eredményesen végezni rendkívül nehéz, felelősségteljes, ugyanakkor azonban megtisztelő feladat. Pártunk programnyilatkozata megállapítja, hogy „előrehaladásunk tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván”. Mi ezt a munkát örömmel és készséggel vállaljuk, azzal a jogos bizakodással haladunk előre, hogy munkánkkal szi. lárdítjuk a magyar igazságszolgáltatás alaposságába 'és megbízhatóságába vetett hitet és szerény eszközeiakkel mi is hozzájárulunk szocialista építőmunkánk eredményességéhez. — Kérem a tisztelt or-, szággyűiést, hogy beszámolómat fogadja el — fejezte be beszédét dr. Szakács Ödön. Dr. Szakács -Ödön beszámolója után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. Ezután a napirend szerint az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztése következett. Javaslat az alkotmány módosítására Cseterki Lajos, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára bevezetőjében arról szólt, hogy az Elnöki Tanács alkotmányunk egyes rendelkezésednek módosítását java. solja, majd — az Elnöki Tanács megbízásából és nevében, a Minisztertanáccsal, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságával egyetértésben — előterjesztette a törvényjavaslatot. — Az 1972-ben elfogadott, módosított alkotmányunk híven tükrözi társadalmunk viszonyait, segíti fejlődésiünket és előrehaladásunkat — mondotta. — Akkor az ország- gyűlés és a tanácsok válasz, tásának időtartamát változatlanul hagytuk. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyésiz megbízatását igyekeztünk összhangba hozni a választási ciklussal és ezért az alkotmányban kimondtuk, hogy megbízatásuk négy évre szól. A törvényjavaslat most azt indítványozza, hogy az országgyűlés megbízása, az általa választott egyes tiszt- sétgviselők és a tanácsok vá. lasztása ötéves időtartamra szóljon. — E javaslat dk fő cfea, hogy nálunk az államhatalmi és népképviseleti — az államigazgatási választott testületek tevékenységének alapját a szocialista társadalom fő kérdései, az ötéves tervben megjelölt népgazdasági feladatok képezik. Az ötéves terveket az országgyűlés iktatja törvénybe, az állami költség- vetés és az éves tervek meg- tárgvalásókar áttekintik és politikailag ellenőrzik azok végrehajtását. — Ai indoklás tartalmazza azt a célkitűzést, hogy a jövőben az országgyűlési és tanácsi választások egymáshoz igazodjanak, vagyis a jövőben az oirszáegyűlési képviselőket és a tanácstagokat egyidőben válasszuk. — Nem kerülte el figyelmünket az a tény, hogy a most működő tanácsok megbízása 1977-ben lejár. Ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagol? választása a jövőben egybeessék, a jelen törvényjavaslat az első paragrafus (2) bekezdésének hatálybalépését külön törvényre bízza, ezzel lehetővé teszi, hogy az illetékesek meggi életünkben bekövetkezett nagy változásokat tükrözik. Országgyűlésünk a kormányzati munka irányításában és ellenőrzésében is jelentős szerepet töltött be. A kormányprogram jóváhagyása, a beszámolásra kötelezettek munkájának szélesebb körű megvitatása, az ország- gyűlés bizottságainak működésében egyre jobban érvényesülő ellenőrzés, mindmind államáletünk demokratizmusának fejlődését jelzik. Az országgyűlés állandó bizottságai jelentős munkát végeztek, üléseiken több mint 300 témát tűztek napirendre. Szinte az egész államéletünk vizsgálatára kiterjedt tevékenységükkel elősegítették a törvények végrehajtásának ellenőrzését, biztosították az ország- gyűlés munkájának folyamatosságát. A négyéves ciklus alatt tovább fejlődtek országgyűlésünk nemzetközi kapcsolatai is. Eredményesen vettünk részt az Interparlamentáris Unió munkájában. Nemzetközi tevékenységünk jól szolgálta a békés egymás mellett élés politikáját. Tisztelt képviselőtársaim' Az országgyűlés négyéves munkája, annak minden eredménye a kormánnyal, valamint az állami és társadalmi szervezetek széles körével folytatott állandó együttműködésen alapult. Áz országgyűlés nevében megköszönöm választóink bizalmát, azt, hogy képvis*.felelő javaslatot dolgozzanak ki az átmenet megoldására. — Úgy gondoljuk, hogy népgazdasági tervünk végre, hajtását hatékonyabbá teszi, ha a terveket meghatározó, végrehajtó és végrehajtást ellenőrző választott testületek és egyes tisztségviselők megbízatása egyaránt az ötéves tervidőszakhoz igazodik. — Alkotmán vunkban megfogalmaztuk, hogy társadalmunkat a marxist'’—leninista páirt vezeti és a pán a kongresszusait 5 évenként tartja. Az alkotmány eives rendelkezéseinek módosításáról be. terjesztett i avaslatok törvénybe iktatásával a tisztelt országgyűlés az élet követeimé, nveihez igazítja a vá'asztott állami testületi szervek működését. — Az Elnöki Tanács nevében tisztelettel kérem a tör. vény.javaslat elfogadásit — mondotta befejezésül Cseter. ki Lajos. Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Anró Antal szavazásra szólította fel az országgyűlést. A beterjesztett törvénvievariatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. lői munkánkat támogatták! Köszönetét mondok a Minisztertanácsnak az ország- gyűlés tevékenységének sokirányú támogatásáért, az országgyűlésben elhangzott és a bizottságok részéről ajánlott javaslatok rendszeres megvizsgálásáért. Engedjék meg, hogy s Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront, az Elnöki Tanács, a kormány és az országgyűlés tisztségviselőt nevében megköszönjem önöknek odaadó, lelkiismeretes képviselői tevékenységüket. Azt az eredményes munkát, amelyet megbízatásuk egész idején végeztek választókerületükben, az országgyűlésen és az ország- gyűlés bizottságaiban népünk javára, szocialista fejlődésünk érdekében. A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1971—75. évi ciklusának utolsó ülésszakát ezennel berekeszteni. TELEX Losonczi Pál nyilatkozata a finn televíziónak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából interjút adott a finn televíziónak. A csüKommentdrunk a Parlamentből Törvények — értünk Amikor err® a törvényről szólunk, érdemes egy pillantást vetni a történelmi előzményekre, hiszen a társadalombiztosítás a társadalmigazdasági viszonyok fejlődésével összhangban a felszabadulás óta vált valóban társadalmi méretű gondoskodássá. Előzményekről azonban már korábban beszélhetünk; a munkásbiztosítás kezdeti intézményei hazánkban — a munkásmozgalom harcának eredményeként — a század- forduló táján alakultak ki. A Tanácsköztársaság a társadalombiztosítást minden dolgozóra kiterjesztette, általánossá tette. Ezeknek az előremutató intézkedéseknek a megvalósulását azonban az ellenforradalmi rendszer megakadályozta. A 30 szabad esztendő alatt napjainkig lépésenként ugyan, de jelentős eredményeket sikerült elérni és társadalombiztosításunk sokirányú fejlődésében külön is kiemelést érdemlő eredmény, hogy az intézményes egészségügyi ellátást ma már gyakorlatilag az egész ország igénybe veheti. E Z A FEJLŐDÉS IS AZT MUTATJA, hogy a társadalombiztosítás társadalmi és gazdasági életünkben rendkívül fontos szerepet tölt be és szocialista államunknak a dolgozók érdekeit szolgáló egyik alapvető intézménye lett. Államunk a szociálpolitikai funkcióját jelentős részben a társadalombiztosítás útján valósítja meg. Fokozottan érvényes mindez Szabolcs-Szatmár megyére, ahol a dinamikus fejlődés már eddig is kedvezően hatott a szociális ellátásra. Két évtized alatt megnégyszereződött a saját jogú társadalombiztosítottak száma. A minőségi fejlődést éppen az utóbbi fél évtized adja; jelentősen nőtt az egy biztosítottra jutó felhasznált összeg, -a társadalombiztosításra költött összeg a megyében ez idő alatt csaknem háromnegyed milliárd forinttal nőtt. A törvény alapján a nyug. díjrendszerben fokozatosan megszüntetik azokat a különbségeket, amelyek jelenleg a munkásokat és a termelőszövetkezeti tagokat érintő rendelkezések között vannak. Érdemes itt egy pillantást vetni a jelenlegi arányokra ; Szabolcs-Szatmárban a 70 ezernél nagyobb számú nyugdíjasnak több mini a fele — mintegy 40 ezer — mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, akik & jövőben további kedvezményeket is élvezhetnek. S OK EGYÉB RÉSZE MELLETT van még egy figyelemre méltó új vonása a tizenegy fejezetből . álló társadalombiztosítási törvénynek: a javaslat kidolgozói szakítottak a társadalombiztosítási szabályozás eddigi szerkezeti megoldásaival. A biztosítási ágazatok helyett a biztosításra jogosultakat, vagyis a bérből és fizetésből élő dolgozókat, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek tagjait helyezi a szabályozás középpontjába. Ennek megfelelően az általános rendelkezések, és ezen belül a biztosítottak körének meghatározása után e kategóriák alapvető jogait szabályozza, ellátási fajták szerint. Mindez az áttekinthetőséget fokozza és hozzájárul, hogy a korábban valóban rendelkezések, szabályozások dzsungelének számító társadalombiztosítás ügyeiben maguk az érintettek, a betegségi és anyasági ellátásra, a családi pótlékra, a nyugdíjra jogosultak is eligazodjanak, s hogy egyértelmű, világos döntések szülessenek. Marik Sándor törtökön este sugárzott mű. sorban az Elnöki Tanács el. nőké a televízió kérdéseire válaszolva nyilatkozott Ma. gyarország három évtizedes fejlődéséről, a magyar—finn kapcsolatokról és az európai biztonsági értekezletről. Fock Jenő fogadta a mongol külügyminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken az Or. szágházban fogadta Lödön, gijn Rincsint, a Molgol Nép. köztársaság külügyminiszterét A szívélyes, baráti hangulatú találkozáson jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Kádas István, ha. zánk Ulánbátor! nagykövete, valamint Bamdarijn Düger. szűrén, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Brezsnyev fogadta az amerikai pénzügyminisztert Leonyid Brezsnyev, 82 SZKP Központi Bizottságá. nak főtitkára pénteken a Kremlben fogadta Wivuhoiyhmont, az Egyesült Álla. mok pénzügyminiszterét, A beszélgetés során érintették a szovjet—amerikai kapcso- Itatck fejlesztésének kérdéseit. Apró Antal zárszava Tisztelt országgyűlési Az 1971. április 25-én megválasztott országgyűlés a mostani ülésszakkal befejezte munkáját, ügy gondolom, valamennyiükkel egyetértésben mondhatom el, hogy az eltel négyéves időszakban országgyűlésünk eredményes munkát végzett, megfelelően gyakorolta az alkotmányban előírt jogait. Országgyűlésünk, mint a legfelsőbb törvényhozó és népképviseleti testület, egész működésével népünk boldogulását, szocialista rendszerünk erősítését szolgálta. Előmozdította az államélet demokratikus fejlődését, aX. kongresszus által kitűzött célok valóraváltását, a Hazafias Népfront 1971-es választási programjának megvalósítását. Megfelelően gyakorolta törvényalkotó tevékenységét, a kormányzati munka alkotmányos irányítását és ellenőrzését. Jó érzés mindannyiunk számára, hogy országgyűlésünk munkáját pártunk XI. kongresszusa elismeréssel méltatta. A négy év alatt 23 törvényt alkottunk, melyek közül kétségtelenül az 1949. évi alkotmány módosítása volt a legfontosabb. Alaptörvényünk rendelkezései összhangba kerültek társadalmunk jelenlegi helyzete- val, a szocializmus építésében előttünk álló feladatokkal. Uj törvényeink az állami, társadalmi és gazdasá-
