Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-12 / 85. szám

t mwmn Or, Szénás! Géza legfőbb ügyész beszéde Viartelt országgyűlési » Az 1353-ban létrehozott ti típusú ügyészség tervsze­rű munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a törvenysér tések és a kriminalitás szá- . ma ma már viszonylag ala­csony szinten van, — Az országgyűlés 1972. júniusában alkotta meg sor­rendben a harmadik: ügyé­szi törvényt — az 1972. évi V. törvényt. Ma ennek alap­ján végezzük munkánkat. Ez az ügyészi törvény a ko­rábbiakhoz képest a társa­dalmi és állami fejlődéssel összhangban néhány fontos elvi módosítást is tartalmaz. Többek között megfogalmaz­ta, hogy valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szerv kötelessége a saját munkaterületén a törvényes­ség biztosítása és így nem kizárólag az ügyészséget ter­heli felelősség a törvények végrehajtásáért, Az ügyészi törvény új el­vei kapcsán dr. Szénási Gé­za elmondta, hogy a legfőbb ügyész a nyomozással kap­csolatban csak irányelveket bocsát ki és ezek figyelembe vételével az illetékes minisz­ter a legfőbb ügyésszel egyetértésben köteles utasí­tást adni az alárendelt szervei­nek. Ez a törvényi rendelke­zés a felelősségi határokat 5s pontosan megszabja. Az ügyészi törvény értelmében az ügyész részt vesz a bíró­sági eljárásban és közremű­ködik abban, hogy a bíteisá- . fék határozatai megfelelje­nek a törvényeknek. E vo- .natkozásbnn megszűnt a fel­ügyelet elnevezés. A következőkben dr. Szé­nás) Géza az ügyészségi munkaterületek közül az ál­talános felügyeleti tevékeny­ség tapasztalatait ismertette: : — Az általános törvényes­ségi felügyelet központjában — a jogpolitikai irányelvek­kel összhangban — olyan vizsgálatok és vizsgálatkez- demén.vezések álltak, ame­lyek, az kíllamío társadalmi szövetkezét?' szerveknek; a törvényességért '-03$' felelős­ségérzetét .kívánták elmélyí­teni,, .Vizsgálatainkkal első­sorban' az állampolgárok szé­les körét érintő, magasszintű jogszabályok végrehajtásá­nak törvényességét kívántuk biztosítani. Így került sor pl. az utóbbi két évben a szabálysértési törvény. a tanácstörvény, áz építésügyi és lakásügyi jogszabályok betartásának. a vizsgálatára. A mintegy hatezer ügyészi vizsgálat alapján összesen LSöO óvás és 3800 felszólalás benyújtására került sor. E tények arra utalna)?. hogy a hatósági ügyintézésben — az elért eredményeket elis­merve — a törvényesség Szj- tárd ít ás a érdekében további erőfeszítésekre van szükség — Vizsgálataink során ta­pasztalatokat szereztünk a jogalkotásról is. Jogalkotá­sunk ma még nem mindig ■segíti elő a gyors és pontos jogalkalmazói tevékenységet, Egyik-másik jogszabály meg­alkotásánál a gondos előkészí­tés hiányának, a ..kapkodás­nak” a nyomai lelhetők fel. Ennek következtében végre­hajtásuk is nehézkes, ellent­mondásos. és sokszor az ál­lampolgárok szükségtelen f»Hatásához is vezet. Példá­ul az építésrendészeti bír­ságról szóló rendelkezéseket sok helyen nem úgv hajtot­tál? végre, ahogy azt a jog­szabály megalkotói elgondol • ták: a házértékadóról szóló rendelet végrehajtása a hiá­nyos szabályozás miatt túl­zottan elhúzódott: az állam­polgárok telek-, Ivkás- és ddf’1*tt!l8ídopápek esve? kérgeseiről szóló Jogszabá­ly-ok közérthetőségére jel­lemző. hogv s jogszabály mpgietenésó-től alig több érint egv év elteltével az Eoítésü*rri és VárosfeUeSztési Mmisztárinm é» az igazság­ügyi Mjmisztérium az egy­sége.* joggyakorlat kinlakttá sn. érdekében 4** »entbö1 4116 i"4psrmu*at0st adott ki-r- Fontos és állandó fel­adatunknak tekintjük a '«unkaügyi viták intézése és a «unka véó»;«! szabályok megtartása törvényességének ügyészi ellenőrzéséi. Há­gánkban 8571 munkaügyi döntőbizottság működik. Ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a munkaügyi viták in­tézésének színvonala emel­kedett. A meghozott dönté­sek túlnyomó többsége meg­alapozott és törvényes. Ese­tenként, a ténybeli és jogi szempontból bonyolultabb ügyek intézésénél találtunk hibákat. Előfordul a törvény­ben előírt határidők túllé­pése is. — A munkavédelmi elő­írások betartása terén — a kétségtelen javulás ellenére — még sok a hiányosság. Az ipari vállalatoknál — külö­nösen a nagyüzemeknél — a balesetelhárítási tevé­kenység szervezettsége ma­gas színvonalú. Lassú előre­haladás tapasztalható a me­zőgazdasági és ipari terme­lőszövetkezeteknél is. A megelőzési tevékenység — kevés kivétellel — azonban még formális. A vállalatok a balesetelhárítási oktatás és a biztonságtechnikai vizs­gáztatás szervezésénél gyak­ran nagyobb gondot fordíta­nak a felelősség elhárításá­ra, mint a szükséges mun­kavédelmi ismeretek meg­szerzésének és a foglalkozta­tás jogszabályban előírt feltételeinek biztosítására. — A szövetkezetek — kü­lönösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — mű­ködésének törvényessége to­vább szilárdult, főleg a jog­szabályok és alapszabályok rendelkezéseinek betartása terén. A szövetkezetek gaz­dálkodásában kiemelkedő szerepe van a szövetkezeti tulajdon védelmének, ebből következik, hogy fokozott gondot kell fordítani a gaz­dálkodás ellenőrzésére. — A szövetkezetek belső ellenőrzését illetően álta­lános javulásról és kielégí­tő eredményről még nem le­het számot adni. Annak el­lenére, hogy egyes szövetke­zetekben már vannak kedve­ző tapasztalatok. A fékező tényezők között szükséges- megemlíteni, hogy, a gazdál­kodás felügyeleti és belső el- Jenőrzésének fejlesztéséről szóló kormányhatározat » szövetkezetek tekintetében — az állami vállalatoktól elté­rően — nem tette egyértel­műen kötelezővé a függetle­nített belső ellenőr alkalma­zását, hanem azt a szövetke­zetek adottságaikhoz igazo­dóan írta elő. Az esetleges jogszabály-módosításon tűi szükség van a szövetkezetek országos érd°kkénviseleti szerveinek további folyama­tos és céltudatos munkájá­ra Is, annak érdekében, hogy a szövetkezetek bei^ő ellenőrzése elérje a kellő színvonalat. A legfőbb ügyészi beszá-. meló W‘)ven'i-,e témáin az ügyészi polgári jogi tevé­kenység volt: — A foglalkoztatás jogpo- lit’kai irányelveire figyelem­mel a polgári jogi tevékeny­ségünk során is arra tülek­szünk. hogy erőinket a leg fontosabb terű-etekre össz­pontosítsuk és így segítsük az egységes és törvényes ítélkezést. — Az ügyészségek polgári jogi tevékenysége és intézke­dései kettős Irányúak, éspe­dig aszerint, hogy egy-egy konkrét ügy elbírálása során válik-e szükségessé az ügyé­szi intézkedés, vagy pedigaz ügyek meghatározott nagyobb csoportjának értékelése so. rán szerzett tapasztalok te. szik-e indokolttá az ügyészi intézkedést. — Már a X. kongresszus anyaga és határozatai is fel­hívták. a figyelmet arra, hogy a törvény szigorával kell út­ját állni a nyerészkedési, ha- rá esői ást tendenciáknak, a lakosság megkárosításának, s jogtalan haszonszerzésnek. Az ügyészségek erre figye­lemmel elemezték azokat a polgári pereket, melyekben nyerészkedési törekvés jelent­kezett. Az elemzés módot adott különféle hatékony in­tézkedésekre, a tisztességte­len jövedelemszerzési törek­vések visszaszorítására is. A büntetőjog területére át­térve dr. Szénást Géza min­denekelőtt megállapította, hogy e szakágba« js a ssabk istáé a jellemző a eaociaBsta törvényesség megtartásában Alaptalanul senkit sem von­nak büntetőjogilag felelős. Siéigre. ■ ■ j — Annak az elvnek az ér­vényesítése, hogy a büntető- politikában is kiegyensúlyo­zottságra van szükség, ter­mészetesen nem merevítheti meg a bűnüldözést és igaz­ságszolgáltatást. Az elmúlt években erősödött meg példá­ul az a társadalmi igényekből származó felismerés, hogy a bűncselekmény útján szerzett jogtalan jövedelmeket a jog eszközeinek felhasználásával a korábbihoz képest fokozot­tabban kell elvonni. Az ak­kori büntetőjogi lehetőségek azonban szűknek bizonyultak ehhez. Ezt a körülményt a törvényhozás is felismerte és a Népköztársaság Elnöiki Ta­nácsa az 1973. évi 14. számú törvényerejű rendelettel ki. szélesítette a vagyonelkobzás alkalmazásának lehetőségét, amikor vagyoni haszonszer. zés céljából elkövetett bűn­cselekményről van szó. —• Az említett törvényerejű rendelet kiszélesítette a pénzbüntetés kiszabásának lehetőségét is. A hatályba léptetése óta eltelt mintegy másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a vagyoni jel­legű büntetőjogi hátrányok alkalmazása jól szolgálja nemcsak a büntető eljárás céljainak megvalósulását, ha­nem a szélesebb társadalom- politikai célok elérését is. melyek egyébként soha nem hagyhatók figyelmen kívül a jogalkalmazás más vonatko­zásaiban sem. Emlékeztetett a legfőbb ügyész arra, hogy az ország- gyűlés az 1973. évi I. törvény­be foglalta a büntető eljárás­ról szóló törvényt. amely 1974. január 1-én lépett élet- be. A törvény megalkotása alapvetően azt célozta, hogy erősítse a szocialista törvé­nyességet, a társadalom és az. állam p olg á roik jogvédelmét; egyszerűsítse és gyorsítsa — a törvényesség sérelme nél­kül az egész büntető eljá­rást.; a '.«heoö legsaftotebc. körben Diztosítea a védelem alkotmányban is teíektewtt elvének érvényesülését. Ezek az intézkedések munkánk eredményeiben, is tükröződ­nek, számokkal, adatokkal is érzékeltette dr. Saénásí Géza az ügyészi nyomozás törvé­nyességi felügyelete kereté­ben végzett munka mennyisé­gét és súlyát A büntető eljárásunknak az alkotmányban rögzített fontos elve a védekezés és a védelem biztosítása. Uj tör­vényünk e tekintetben nem­zetközi összehasonlításban is messzemenő jogokat biztosit a védőknek. Nem öncél ez, hiszen a törvény a védői köz­reműködést a szocialista büntető eljárás minden sza­kasza fontos részeként te­kinti, annak érdekében, hogy e garancia a törvényesség ér­vényesülését segítse elő. Szükséges lenne azonban, hogy a védői közreműködés az ügyvédek részéről is ■■ ál­landó gyakorlattá váljon, és munkájuk az eddigieknél jobl>an kiterjedjen a nyomo­zások érdemi kérdéseire is. — Az ügyészi törvény fel­adatul szabta azt is, hogy törvényességi tevékenysé­günket a Magyar Népköztár­saság fegyveres erői és a fegyveres testületek, így a rendőrség területén is ellás­suk. A katonai ügyészi ap­parátus a bűnüldözésben rá­háruló feladatain túl ered­ményesen segítette a szocia­lista törvényességet a Ma­gyar Népköztársaság fegy­veres erői és rendészeti tes­tületéi működésének, élet- és szolgálati viszonyai törvé­nyes rendjének kialakításá­ban is. Szólt a legfőbb ügyész a bűnözés helyzetéről is, — 1974-ben az. ismertté vált összes bűncselekmények száma It 1 825. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 76 308 volt. A bűncselekmé­nyek 56 százalékát a nagyobb jelentőségű cselekmények a bűntettek, és 44 százalékát a .vétségek'tettek M. Dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Elöljáróban <fe. Szakács Ödön elmondta, hogy az al­kotmányban előírt kötelessé, gének tesz eleget, amikor beszámol az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság kétévi működéséről. Megemlítette: negyedszázada annak, hogy a Magyar. Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága szocia­lista igazságszolgáltatásunk legmagasabb bírói fóruma­ként működik. Ez is indo­kolttá teszi — mondta — an­nak felmérését, hogy a Leg­felsőbb Bíróság az elmúlt két évben mennyiben és milyen eszközökkel segítette elő 3 szocialista törvényesség ér-. vényesülését, hogyan bizto­sította a jogszabályok egysé­ges értelmezését milyen, ke­retben és hogyan járult hoz­zá a maga területén az MS2MP X. kongresszusa cél. kitűzéseinek megvalósításá­hoz, a szocializmusnak ma­gasabb szinten való építésé­hez. — Az. elmúlt időszak je­lentős eseménye volt, hogy j.973,’ január 1-én hatályba lépett a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, amely több vonatkozásban érintette a Legfelsőbb Bíróság szer­vezetét Is. A megszűnt gaz­dasági döntőbizottságok ha­táskörét a bíróságok vették át, és ennek folytán bírósági hatáskörbe került a szocia­lista gazdálkodó szervezetek jogvitáinak eldöntése. Meg­szűntek a területi munka­ügyi döntőbizottságok, he­lyettük munkaügyi bíróságok alakultak. Mindez szükséges­sé tette & Legfelsőbb Bírósá­gon két új kollégium: a gaz­dasági és a munkaügyi kol­légium megszervezését. A ta­pasztalatok alánján meggyő­ződhetünk arról, hogy az it- szervezés bevált A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság kollégiumai­nak munkáját ismertette dr. Szakács Ödön: — A büntető kciiégíuat áS ~ 3»ek elefwatóan nyugtató számok, mert az asszbűnözés 44 százalékát ki­tevő vétségek társadalmi ve. saélyessége nem nagy, ezek korántsem társadalmi ren­dünk lényeges elemei ellen irányuló cselekmények. Vi­szont fel kell figyelnünk ar­ra, hogy például a népgaz­daság elleni bűncselekmé­nyek száma kismértékben ugyan, de következetesen emelkedik. — A súlyos gazdasági bűn- cselekmények között a pa­zarló gazdálkodás, a beruhá­zási fegyelem megsértése, a rossz minőségű ipari termék- forgalomba hozása, a gazda­sági vesztegetés és még né­hány más bűncselekmény száma nem emelkedett ugyan, de ezek fokozottabb társadal­mi veszélyességük miatt nagy figyelmet érdemelnek. Főleg a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek területén találko­zunk olyan esetekkel, hogy az eljárás alá vont személy a tsz-tagok érdekében járt el, magatartása mégis bűn­cselekmény, mert a csoport ­' érdek néni kerülhet ellentét­be az össztársadalmi érdek­kel és nyilvánvalóan nem engedhetjük meg azt sem. hogy a munkaköri kötele­zettség teljesítéséért bárki is jogtalan előnyhöz juthasson. — A társadalmi tulajdon védelme általában kielégítő és sokat fejlődött. Ezt mutat­ja az is, hogy a társadalmi tulajdonban bűncselekmé­nyekkel okozott kár az 1973. évi 220 millióról 1974. évben T7t millió forintra csökkent. Ebbő! a népgazdasági ágaza­tok közül legnagyobb az ipar és a mezőgazdaság részese­dése. — A társadalmi tulajdon veszélyeztetésének mértéke 1974-ben a kereskedelemben nem csökkent. A bűncselek­ményekkel okozott kárból 1973- han 17,7 százalékkal, 1974- ben 20,2 százalékkal ré­szesedett. 1974. évben 35 olyan . társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény vált ismertté, amelyben a kár meghaladta a félmillió fo­rintot. Beszélt & legfőbb ügyész He alkoholizmusrój ~ miá< * bűnözés egyik mottvuasá- ról. Ar alkoholfogyasztás kör vetkeztében a közlekedés^ üzemi és foglalkozási bél­esetekkel, a bűn cselkemé­nyekkel, a termelésben mu­tatkozó kiesésekkel, valamint az alkoholisták gyágykezfi. lésével kapcsolatos költségek és népgazdasági veszteségek nagyságrendje újabb megáL lapítások szerint 1970. óta évenként eléri vagy megkö­zelíti az alkoholos italok el­adásából befolyó, állami be­vételt. ­Beszéde befejező részébe* hangsúlyozta: — Eddigi munkánk irány­vonalának következetes foly. tatása mellett a jövőben is fokozottabb figyelmet fordí­tunk a gazdasági bűncselek­ményekre. a társadalmi tu­lajdon védelmére, a közbiz­tonságot érintő bűrcsélekmé. nyakre, a jogpolitikai elve­kén alapuló differenciált fe­lelősségre vonásra, s nem utolsósorban a bűnözés, il­letve a törvénysértések álta­lános megelőzésére. Ezt s sokrétű és bonyolult munkát azonban csak akkor tudjuk hatékonnyá tenni, ha min­den állami,. társadalmi szerv és állampolgár felismeri a szocialista törvényesség érvé­nyesüléséhez és a bűnözés megelőzéséhez fűződő érde­kek jelentőségét, és alkotmá­nyos .elveinknek megfelelően közreműködik a maga terü­letén a törvényesség biztosi- tásában, illetve megtartásé- ban és az állampolgári jog­tudat fejlesztésében, ügyészi tevékenységünk során a tör­vények és jogszabályok be­tartására irányuló kötelezett, ségienken túl a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI kongresszusának határozatai alapján teljesítjük feladata­inkat Kérem, a tisztelt ország- gyűlést hogy beszámolómat elfogadni szíveskedjék! fejezte be beszédét dr. Szé­nási Géza. Ezt követően az országgyű. lés a legfőbb ügyész beszá­molóját egyhangúlag jóvá. hagvólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a* országgyűlés meghallgatta gr Szaké cs Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolóját. elnökének beszéde feladatának azt tekintette: nagy minél eredményesebben küzdjön a bűnözés további csökkentéséért. E célból ítél­kezésében és elvi irányításá­ban nagy súlyt helyezett a bűnözés általános és egyedi okainak, a feltárására Is. A bűnözés helyzetének évek óta észlelhető stagnálása után ugyanis az 1974. év kedvező változást hozott. ■— A törvényesség szem. pontjából lényeges, és konk­rét ügyek kapcsán a közvé­leményt is gyakran foglal­koztatta a helyes büntetés­kiszabási gyakorlat, a bün­tetéskiszabás széles körű dif­ferenciálása, , messzemenő egyéntesfteae ..volt ai egyik leglényegesebb törekvés, amelyet a kollégium saját munkájában, de egyben, az országos ítélkezés irányításá­ban is igyekezett megvalósí-- tani. Megállapítható, hogy az országos ítélkezés mind ki­egyensúlyozottabbá váli-k. —- Ami az egyes bűncse­lekmény-kategóriákat illeti: örvendetes a politika), bűn- cselekmények további jelen­tős csökkenése. Kedvedé je­lenség, hogy a fiatalkornak bűnözésének a a aránya k lé­nyegesen csökkent. N®m ki­elégítő viszont a helyset v erőszakos és garáadá jellegű bűncselekmények tekinteté­ben, A rablások száma, emelkedett az emberöléseké pedig évek. óta stagi-ál­— Fenntartjuk, sőt S?i|a- ritani kívánjuk a büntetés» kiszabást az erőszakos, ga­rázda bűnelkövetőkkel stem, ben, nyomatékosan sy’yasr bftó körülményként értékek ve a rendszeresen it»!««/) életmódot fontosnak tartjuy azt is, hogy bíróságaink j kényszerélvonő-kezeíée gi> rendelésének tehetótegte na­gyobb göade*üé#gai nssgik J4k­m- A vagyon ftQmi bűn- cselekmények m*güéié*éb«í a Legte&őbb kkteág sűüteK tá elvi döntésben és számos határozatában mutatott rá, hogy súlyosító körülmény­ként kell értékelni, ha a bűn- cselekmény a társadalmi tu­lajdont károsította. Ezt a követelményt a vagyon el­leni bűncselekmények min­den típusánál következetesen érvényesíteni kell, ideértve a szövetkezetek működése kö­rében még mindig előfordu­ló visszaéléseket is. A Legfelsőbb Bíróság több ügyben -kifejtette, hogy a vélt csoportérdek egyoldalú szol­gálata senkit serp. mentesít­het a büntetőjogi felelősség- revonás alól. Egyes termelő­szövetkezetekben előfordult: a ,'árszámaóá«i mérleget ab­ból a célból hamisították meg, hogy kiegészítő része­sedést jogtalan mértékben lehessen - kifizetni, arra hi­vatkozva, hogy a tsz a követ, kező évben majd „kigazdál­kodj a” ezt az összeget. A büntető kollégium azt is ki­mondta, hogy az ilyen cse­lekményeket nem egyszerű­en pénzügy: fegyelmet sértő vétségnek, hanem ■— a súlyo­sabban büntetendő — csalás bűntettének kell minősíteni T» Elvi irányításainkban tv meteltan kiemeltük, hogy a Bnjnfes tu-jlkülj jövedelem - szupate. ^ spekulációs tevé. kmy*éít az ardr^tá* és az Üzérkedés T- bárkj tegyen ís az elkövetője —■ szaaiabata tár.vad&!«i úrikban szigorú büntetést érdemel. A kom-up. eó» esetekmenyek sz^jaa nem jelertőfr Sem a tüvatali vesKégetee, sem a gaztdaeag: kewypteé elkövetővel szem. be» senwlféle elnéző mspg (telesetek awes helye. V- A k&áiibkpdéáí bű vet» tekmév,; eár jel««tő^-bb te­stet, küíőaőse* 4 súlyasább kövezketttténnstel járókat, iáteff áiteptebe» s*t!6 járni- Wwrtfr á ís - wjiwa » w»k w4»* évről évet» ♦melikedik. ‘íze* * téren te x teteibb&ál hátékűriyábí. büntetőjogi fellépésre adtunk iránymutatást A polgári kollégium mun. káját jelentős mértékben be, folyás olíta, hogy a beszámo­lási időszakban módosították a családjogi törvényt és a polgári perrendtartást, s ha­tályba lépett a polgári ítél­kezés területét érintő számos fontos jogszabály. — Foltozott gondot keliew fordítani például a tulajdo. ni perekben arra, hogy a bí­róságok szerezzenek érvényt a telekrendeletekbeT) meg­határozott tulaj dansaerzési korlátozásoknak és akadá­lyozzanak meg minden olyan törekvést, amely e korlátozá­sok kijátszására irányul. Központi kérdésként kezel­te a Legfelsőbb Bíróság a fo­gyásától érdekek hatékony védelmét. Ennek jegyében ál­lapította meg ae eladó fele- lóssógét, ha nem tájékoztat, ta a vevőt az áru lényeges tulajdonságairól és ebből kár keletkezett —- A Legfelsőbb Bíróság gondot fordított arra ts. hogy a lehetőségekhez képest 3 károsultak teljes érdaksérel. mét orvosolja. így pl. a tár. sasház építtetői által az épú tőipari vállalat ellen indított perben aria az álláspontra helyezkedett, hogy az épület meghibásodásából eredő káx összegét nem az építkezés, hanem a lakók kiköltözése ideién fennállott értékviszo. njtok eterint kell megállápí. tani, mert az időközi ám'á'.- tor-á-sok folytán csak így Jut. hatealk a károsultak teljes kárteribásiiea-» A kártérítési felelősség körében érdemes kiemelaii 3 környezetvédelemmel kapcso­lat»» pereket. Ezek száma Cjyre n<5, ami természetes kö- vétkezrnémye az ioar és apué. Ságázdsság fejlődésének, » veg7$j»tpék tömeges -aikalste­'folytatás a s. olűalotó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom