Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
arxxii Évfolyam 85. szám ÁRA: 80 FILLÉR ísw. Április vl, szombat Befejeződött a parlament tavaszi ülésszaka c m.. ■—r-—-»■■■. T 1 M ...................—t I, ■ ■— m Uj törvény a társadalombiztosításról Az országgyűlés szünetében Kádár János, az MSZMP KB elsű titkára, Czineg* Lajos, Pap János és Borbándi János tár saságában. (Kolet-Magyarország — tel©» foto) V I Módosították az alkotmányt Pénteken délelőtt a társadalombiztosítás, fői szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Schultheisz Emil felszólalása Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter elöljáróban rámutatott: szocialista társadalmunk legfőbb célja a dolgozó ember anyagi és kulturális felemelkedésének, jólétének biztosítása, életkörülményeinek javítása, életszínvonalának növelése. Ennek szerves része az a tóéles körű, messzemenő gondoskodás, amellyel államunk minden magyar állam, polgár egészségének körültekintő védelmét kívánja biztosítani. A sokoldalú gondoskodás jelentős részben a társadalombiztosítás révén valósul meg, de kiemelkedő jelentősége van az egészségügyi ellátásnak is. A társadalombiztosítási törvényjavaslatról szólva kifejtette: társadalombiztosítási rendszerünket egységbe foglaló törvénytervezet ez, amely az emberről való intézményes, az egész társadalomra kiterjedő, az egyenjogúságon alapuló igazságos gondoskodást kívánja továbbfejleszteni. Széles körű érdeklődésre számíthat, hiszen hazánk valamennyi állampolgárát érinti, a ma született csecsemőktől a legidő- ísebbekig. Dr. Schultheisz Emil ezután arról beszélt, hogy társadalombiztosításunk — és ezen belül az egészségügyi ellátás — három évtizedes fejlődése hűen tükrözi szocialista hazánk társadalmi, gazdasági fejlődését. pártunknak és kormányunknak a lakosság szociális biztonsága iránt érzett felelősségét. A felszabadulás előtt 10 ezer orvos és 20 ezer egészségügyi dolgozó, valamint 47 ezer kórházi ágy állt az egész ország rendelkezésére. Ez azonban csak egy aránylag szűk réteg igényeit elégíthette ki. Az orvosi ellátást, a rendelőintézeti és kórházi ápolást, a gyógyszerellátást a városi és a falusi dolgozók jelentős többsége csak kivételes esetben tudta megfizetni. A szocialista elvek az 1945. után bekövetkezett forradalmi változásokkal összhangban jutottak érvényre társadalombiztosításunkban. A legfontosabb előrelépés a társadalombiztosítási gondoskodás kiterjesztése, a széles körű egészségügyi és anyagi ellátás biztosítása volt Ehhez napjainkban több mint 26 ezer orvos 813 ezer egészségügyi szakdolgozó és 87 500 kórházi ágv áll az állampolgárok rendelkezésére Szociálpolitikai céljaink megvalósításának Jelentős állomása volt az egészségügyről szóló 1972. évi második törvény megalkotása. Az új törvény lehetőséget teremtett feladataink egységes végrehajtásához és hosszú távú programot adott az egészségügy fejlesztéséhez is. Az egészségügyi törvényhez hasonló jelentőségű a mostani törvényjavaslat is. S mert az egészségügyi ellátás szoros összefüggésben van társadalombiztosítási rendszerünkkel, ez utóbbinak minden változása kihat az egész, ségügyi ellátás lehetőségeire, és színvonalára is. Az egész lakosságra kiterjedő szociális biztonság egységes rendszerének megalkotása összhangban van pártunk kongresszusi határozataival, népesedés- politikai feladatainkkal, biztosítja a teljes körű, az ország minden állampolgárára kiterjedő egészségügyi ellátást. Eredményeink ismeretében azonban nem feledkezhetünk meg a megoldásra váró feladatainkról sem. A miniszter külön szólt a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatairól. Elmondotta, örvendetesen csökkent a művi vetélések száma. Ezért folyamatosan kell gondoskodni a szülészeti ágyak számának növeléséről; ezt a már meglévő gyógyintézetek ágyainak belső átcsoportosításával és a tervezett építkezések mielőbbi megvalósításával oldották, illetve oldják meg. A miniszter ezután arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben felszámoltuk a hagyományos népbetegségeket Ugyanakkor a gazdasági, a technikai fejlődés és az urbanizáció új, növekvő feladatok elé állítja az egészségügyet. Egyebek között növekszik a balesetek, a mérgezések száma, egyre több gondot jelent a zajártalom és más, ehhez hasonló civilizációs betegség. Mind több lesz a rendszeres kezelésre szoruló heteg is. .S mert a fejlődő orvostudomány legújabb eredményeit is hasznosítani kívánjuk, bővül a tennivalók köre is. Reális igény ez, hiszen szocialista építőmunkár.k újabb és újabb sikerének pozitív hatása, következménye tükröződik benne. Dr. Schultheisz Emil a továbbiakban részletesen szólt az üzemi dolgozók egészség- védelméről. amely egyik kiemelt feladata egészségügyünknek. Különösen az utóbbi években — a mező- gazdaság szocialista átalakulásával és a mezőgazda- sági termelés iparosodásával — mind sürgetőbbé vált az ipari munkásság mellett a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének és ellátásának fejlesztése is. E növekvő feladatok magasabb szintű, hatékonyabb megoldása érdekében hozták létre az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetet, amely az országos hatáskörű szervezési, módszertani és tudományos kutatóközpont szerepét tölti be. Megteremtették az üzemegészségügy egységes szakmai fejlesztéséhez, irányításához, a közegészségügyi és a gyógyító megelőző tevékenység összehangolásához szükséges feltételeket. Az egész társadalomra vonatkozó egységes egészségügyi ellátás érdekében most az egyik legfontosabb feladat az, hogy csökkentsük az ipari és a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosításában még meglévő különbségeket. A társadalombiztosítási törvény tervezete megoldást kínál erre is; a dolgozok munkahelyi egészségvédelmét tartalmazó előírások maradéktalan teljesítésével új. lehetőségek kínálkoznak az üzemegészségügyi ellátás további fejlesztésére. Az egészségügyi törvény előírja, hogy az állampolgárok az orvosi ellátást — a gyógyító, megelőző ellátás keretében ingyenesen kapják. Az egészségügy ma már rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. Eddig ugyanis az ingyenes egészségügyi ellátás függvénye volt a társadalombiztosításnak. Az évek során bármennyire növekedett is a biztosítottak száma, a biztosítási jogszabályok bonyolult rendszere miatt mégsem lehetett egységes, egyszerűsített eljárást alkalmazni az egészségügyi ellátás igénybevételekor. Ez sok fölösleges munkával járt, és a túlzott adminisztráció éppoly terhet jelentett a társadalombiztosítási és az egészségügyi dolgozóknak, mint n lakosságnak, a betegeknek. Most mindez megváltozik: a gyógyintézetek igénybe vételéhez, az orvosi kezeléshez elegendő lesz az egyszerű igazolás is. A térítéshez kötött szolgáltatásoknál — a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetében — szintén egyszerűbb lesz az eljárás. Az utóbbi időben évente 150 millió receptet írtak fel orvosaink, s a vényírás a körzeti orvosok rendelési idejének egyharmadát vette igénybe. A felírt gyógyszerek jelentős részét ugyan eddig is meg lehetett recept nélkül vásárolni, — csakhogy teljes áron. A receptírás tehát — és ezzel az orvosok fölöslegesen lekötött értékes munkaideje — a vény utalvány- jellegét, az olcsóbb árat szolgálta. Ezért megfelelő elemzés és megfontolt előkészítés után ma már célszerűMiután több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Varga Gáborné a törvényjavaslat > vitáját lezárta, s megadta a szót Karakas László munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott hozzászólásokra. Bevezetőben köszönetét mondott a képviselők nagy érdeklődést, hozzáértést és egyben nagy felelősséget tükröző hozzászólásaiért, az előterjesztett javaslatokért, a problémák felvetéséért. Ezek — mondotta —, segítséget adnak a végrehajtási jogszabályok kimunkálásához, azok gazdagításához és egyértelműbbé tételéhez. Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezetben foglalt fejlesztés napirendre tűzését dolgozó népünk alkotó munkájának eredményei tették lehetővé, s jövőbeni fejlődést is ez alapozza meg. A miniszter egyetértett az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, valamint szociális és egészségügyi bizottságának módosító javaslataival. A képviselő hozzászólásokban felvetett indítványokra válaszolva helyeselte azt az észrevételt, hogy hosszabb betegség esetén a vállalati üzemorvos, valamint a munkaképesség csökkentését vizsgáló bizottság véleményegyeztetése kellő időben és összhangban történjék. Ezt a dolgozó érdeke és az ügyintézés rendje egyaránt megköveteli. Más felvetésekkel kapcsolatban kijelentette, arra törekszenek, hogy a törvényt és a végrehajtási szabályokat minél előbb egységes szerkezet, ben közzétegyék. Részletesen foglalkozott a miniszter — ugyancsak he. lyeselve az ezzel kapcsolat, ban felvetett javaslatot — a táppénzes fegyelem megszilárdításának fontosságával. Közölte, hogy a Minisztertanács végrehajtási rendeleté kimondja majd: meg lehet | vonni a táppénzt attól, aki a gyógyulását neki felróható módon késleltette, az orvósi utasításoknak nem tett ele., get. Hozzáfűzte: a jogszabály, rendezés azonban, önmagában nek látszik a gyógyszerrendelés újraszabályozása, a vény utalvány jellegének megszüntetése. Ezzel nemcsak az orvosok, hanem a betegek helyzetét is meg-, könnyíthetjük. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: ma még kevés országban mondhatják el, hogy ingyenes a gyógykezelés, s ezt törvény garantálja. Törvény gondoskodik a betegségi biztosításról, s rendeletekkel messzemenően tá- mogatják a családok védelmét, a kedvezményes gyógy, szerellátást. A társadalombiztosítási törvény tervezete most újabb lehetőségeket is teremt. Ezután dr. Petri Gábor? Csongrád megyei képviselő szólalt fel. nem elégséges, scfcat tejheái nek a dolgozó kollektívák i& Nem szabad szemet hunyniuk a táppénzcsalásoik felett Nem szabad elnézőnek lenniük a humánus szocialista vív. Hiányainkkal visszaélőkkel szemben. Egyetértett a miniszter aszal az indítvánnyal, hogy a családi pótlék folyósítható le. gyen a gyermeket háztartásában ténylegesen eltartó nagyszülőknek, illetőleg re. konoknak is. Közölte, hogy a minisztertanácsi végrehajtási rendeletben erről megfelelően intézkednek. Úgyszintén he. ly esel te a miniszter azt ál észrevételt, hogy a végrehaj. tási szabályok tegyenek lehetővé határozottabb fellé, pást a gyermeknevelés köta. lezettségét elmulasztó, hanyag szülőkkel szemben. Említést tett a miniszter néhány olyan javaslatról is, amelyek további vizsgálatot igényelnek, és amelyek ügyébeq a vizsgálat eredményeitől füg. gően várható majd intézkedés. Befejezésül még egysBee megköszönte a képviselők közreműködését, segítőkész hozzászólásait, majd a Mi. nisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogv a törvényjavaslatot — a két ásandó bizottság ál+al beterjesztett módosításokkal — fogadja el és emelje törvénverőre, A miniszteri válasz után szavazás következett. Az or. szággvűlés először a iogl, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egész, ségügvi bizottság nrki^'-ító javaslatainak sorsáról döntött, s azokat egyhangúlag el. fogadta. Ezután a képviselők általánosságban és részle+ei. ben :— a megszavazott módosításokkal — törvényerőre emelték a társad alombiztosí- tásról szóló tervezetet. Ezután szünet következett, majd Apró Antal elnökleté. V'l folytatta munkáját az oe. szággyűlés. A napirend cze. rint dr. SzénAsi Géza, a 'eg. főbb ügyész tartotta meg be. számolóját ■ ■ ■ ■ . ' > 1 . . i (Folytatás a 2. oldalon! Tanácskozik az országgyűlés. (Kelet-Ma gyarország — telefoto) Karakas László munkaügyi miniszter válaszadása
