Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

1975. "SpHIÍs 57. KELET-’MaGYAROR^Z AG « KedvezméBres üíliilés m .'lustái a _alatou partját! Május 1-re a COOT1TOU- RIST-nál eddig tíz ország­ból mintegy 1200 vendég je­lezte érkezését. Több csoport — szovjet, NDK-beli és len­gyel turisták — a felvonu­lást is megtekintik majd. A belföldi utazóknak kü­lönösen színes tavaszi prog­ramot állított idén össze a COOPTOURIST, hiszen az iroda az elmúlt évi 60 ezer turistával szemben ez évben százezer szövetkezeti tag utaztatására készült fel az ország különböző vidékeire, mint például a Bükkbe vagy Sopron környékére. Májustól néhány kedvezményes sze­zon eleji üdülést is kínál a Balaton partján és más he­lyeken. Ábrahámhegyen május 1-től június 15-ig, négyágyas faházak, Bala- tonfüreden május 1-től jú­nius 30-ig üdülőlakások vár­ják olcsó áron a kora nyári Balatont kedvelőket Május 18-tól június 15-ig a siófoki Hungária-szállóban több mint 50 százalékos kedvez­ménnyel biztosít pihenést a COOPTOURIST, csakúgy, mint Felsőtárkányban a Sikló-szállóban, vagy a kemping faházaiban. Hová menjünk a hét végéit ? Programok, különösen városiaknak „Szent Györgykor már olyan a fű, hogy kalapáccsal sem lehet visszaverni" — tartja a mondás Szabolcs- Szatmárban, ami azt jelenti: végérvényesen itt a jó idő. Még akkor is, ha az eső vagy szél meg is bosszant Nos, ilyenkor viszont olyanná vá. lik a városi ember is, hogy kötéllel sem lehet visszatar­tani, indulna aki bír, { hogy kijusson a nagy nyüzsgésből, a füstből, a megszokott kör­nyezetből. A szabad szombatok révén az emberek többsége egy- kétnapos utakra vállalkozik a hét végén. Azonban hiába a kocsi, hiába a menetrend, a jó és okos program össze­állítása nem egyszerű. Aki már nekiindul, az a pihené­sen és kikapcsolódáson kívül valami célt is kitűz, neveze­tesen azt, hogy lásson, is­merkedjék tájjal és érdekes­séggel. Jó kezdeményezése volt az SZMT sportbizottsá­gának és a NYIRTOURIST- nak, amikor javaslatot állí­tottak össze, figyelembe véve azt is, hogy kellemesen kap. csolódjék össze pihenés és élményszerzés. Nem volt mellékes szempont — és sze­rencsére már ezt is be lehet kalkulálni —, hogy az út közben legyen olyan hely ii, Csaknem 150 millió táppénzre Bdfglájogaló virággal, jegyzőkönyvvel Megyénkben is lazult az úgynevezett táppénzes fegye­lem. Ez azt jelenti, hogy egy­re több munkás és alkalma­zott íratja ki magát táppénz­re, egészségesen. Növekszik azoknak a száma, akik leve­lező úton tanulnak és tanul­mányi szabadságukat indo­kolatlan betegszabadsággal toldják meg. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság Szabolcs- Szatmár megyei Igazgatósá­gának statisztikája elgondol, kodtató és cselekvésre ser­kentő képet ad. Ez a statisz­tika ugyan nem „fekete”, or­szágos viszonylatban köze­pes összeget fizetünk ki évente táppénzre. Nem is annyira a pénzösszeg, inkább a kirívó táppénzcsalások szá­mának növekedése az, ami az ellenőrzések szigorítását sürgeti. A szakemberek sze­rint szükség van azután a precízebb orvosi vizsgálatra, a munkavédelmi szabályok maradéktalan megtartására, végül, de nem utolsósorban szemléletváltozásra is szük­ség van. Ezek után nézzük a sokat mondó számokat. Ne­gyed századdal ezelőtt, vagy­is 1950-ben Szabolcs-Szatmár megyében 55 ezer dolgozó volt jogosult táppénzre. Je­lenleg megyénkben a táp­pénzre jogosultak száma 133 ezer. A két szám a fog. lalkoztatottság jelentős ja. vulását is jelzi. De arányta­lanul, sőt, ugrásszerűen emel­kedett a táppénzes betegek száma és a táppénz címén kifizetett pénz összege. Nem teszi tisztábbá, elfogadhatób. bá a statisztikát az sem, hogy az utóbbi években az influ­enzajárvány sajnos sok em­bert hosszabb ideig munka­képtelenné tett. Huszonöt év­vel ezelőtt megyénkben 8 millió forintot fizettek ki táppénzre, de anai összeha­sonlításra is reális lehetősé­get ad. két adat: 1973-ban 125 millió forintot, tavaly már 148 millió 700 ezer fo­rintot kaptak az államtól a betegek — és az álbetegek. .Érdemes a következő számo­kat is lassan olvasni. Me­gyénk üzemeiben, intézmé­nyeiben betegség miatt az utóbbi időben havonta át­lagosan 230—240 ezer mun­kanap esik ki a termelésből. Ez azt is jelenti, hogy a biz­tosítottak hat, vagy hét szá­zaléka állandóan táppénzen van. Hogy miből és hogyan tevődik össze az említett 230 ezer kiesett munkanap, azt nem részletezzük, de az kü­lön figyelmet érdemel, hogy az üzemi balesetek miatt ki­esett munkanapok száma ha­vonta négyezerre tehető, míg az otthoni, vagy munkahe­lyen kívüli balesetek miatt havonta tízezer munkanap esik ki a termelésből. Újfajta baleseti forrás is létezik: a barkácsolás. Jelen­tős azoknak a száma, akik a hétvégi telkükön barkácsol­nak és a baleset miatt hét­főn már hiába várják őket a kollektívájuk, vagy a baráti körük. Néhány vállalat betegláto­gatási naplója sokmindent elmond. A KEMÉV-nél ta­valy húsz dolgozótól vonták meg a táppénzt, az egyik dolgozó például külföldön üdült, amikor az ellenőrök keresték, egy másik dolgozó Uj fehértón építkezett. A SZÁÉV ellenőrei az utóbbi időben az üzemi orvossal kö. zösen látogatták meg a be­tegeket. Egyebek között ki­derítették, hogy két „beteg” ács egy ház felépítését vál­lalta, s a honorárium mellé a táppénzt is fel akarták venni. A nyíregyházi gumi­gyárban két éve hivatásos betegellenőrt alkalmaznak, itt javult is a statisztika. A Nyírbátori MEZŐGÉP Válla­latnál a szocialista brigádta­gok kérték az igazgatót: gyakrabban adjon gépkocsit a társadalmi ellenőröknek, mért ők is segíteni akarják a statisztika javítását. Azt is kérték a szocialista brigádok, hogy a szimulánsok azonnal kapjanak jegyzőkönyvet, s csak az igazán beteg kollé­gák kapjanak ajándékot, biz. tatást és virágot. Nábrádi Lajos ahol a víkendező kulturál­tan étkezhessen. Nos, az első út, amely igen csábító, egy felső-szabolcsi túrát ajánl, mégpedig Nyír­egyháza kiindulóponttal. Persze az sem rossz, ha va­laki egy-két vasárnapot arra fordít, hogy a megyeszék­hellyel ismerkedjék. Innen az út Berkeszen át, ahol a gyer­mekváros és a kastély ígér érdekes látványosságot, Kis- várda a következő állomás. Itt aztán aki akar lovagol­hat, fürödhet a gyógyvízben, múzeumban bóklászhat, ked­ve szerint. Paszab a követ­kező helység, itt a szövőház, majd Tiszabercel következik, Bessenyei szülőházával, majd a szabolcsi földvár, amelyet bizony jobban ismernek az ország más részében és Euró­pában, mint itt a megyében. Akinek kedve van, innen át­ruccanhat Tokajba, ahol az út porát leöblítheti, és meg­nézheti a tv-adót is. A nyírségi körút Nagykál- ló, Nyírbátor, Ófehértó, Va­ja, Baktalórántháza útvona­lat kínálja. Ami azt illeti, ritka élményt jelenthet. Elő­ször is a táj, a nyírségi para. boladombok, az erdők, a jel. legzetes csali tos-fenyéres vi­dékek végig gyönyörködtetik a szemet, és nem sok szeren­cse kell ahhoz, hogy őzzel, fácánnal is találkozzék a ki­ránduló. Nyírbátor ma már országos hírű múzeuma maga megér egy utat, hasonlóan a vajai kastély, ahol ma egé­szen rendkívülinek számító Rákóczi-relikviák találhatók. Aki mesébebillő szép vi­dékre vágyik, az bizonyára a szatmári vagy a beregi kör­utat választja.-- Vízimalom, népballada. Tisza és Szamos csábítja, aáverp]pert, miköz­ben úton útfélen láthatja a szamosközi árvíz öt év előtti nyomait, és mindazt, ami újjáteremtette a falvakat. Az irodalomkedvelő adózhat Kölcsey, Móricz, Szabó Lő­rinc, Zalka Máté emlékének, és magával viheti egy táj el- vehetetlen emlékét. Bereg- ben a vásárosnaményi múze. um kínálja látnivalóit, Tákos és Csaroda templomai kész­tetnek megállásra, de aki vandálkori fazekastelepet akar látni, az sem csalódik. De ami talán a legszebb, az Tarpa, a heggyel, ahonnan belátni az egész környéket, a holt vizek mederíveit, a vidék földtörténetét A nyári szezonban indul­nak majd a buszok Gergelyi- ugornyára, a strandra. Nos, ide mehet ki-ki kedve szerint akár két napra is. De a bát­rabbak és akik először meg­ismerték megyéjüket, in­dulhatnak a szomszédba. Egy Miskolc, Tapolca, Lillafüred, Diósgyőr túra talán nem is szorul kommentálásra. Bar­lang- és üzemlátogatás, für­dés és hegymászás szerepel a műsorban, és airü nem meg­vetendő: jó szállás Miskol­con. Aki viszont az Egerbe induló kétnapos utat kedveli jobban, megmutathatja gyer­mekének azt a helyet, ahol ragyogtak az egri csillagok, és azt a várost, mely lépten- nyomon barokk műremeke­ket kínál a szemnek. Ez a túravonal is a Bükkön át \ ezet, mégpedig Lillafüred érintésével. De ne ijedjen meg senki attól, ha azt hallja: zempléni körút, ne ijedezzen a vipe­ráktól, melyek ugyancsak ritkán akadnak a kirándulók útjába. Szerencs, Boldogkő­váralja, Regéc, Vizsoly, Tel­kibánya, Széphalom, Sátor­aljaújhely és Patak annyi mindent ígérnek, hogy úgy hisszük, a két nap is kevés befogadásukra. De úgy mond­hatjuk: a szabolcs-szatmári kirándulónak, a Nyíregyhá­zán lakónak már maga a hegy is élmény, és egészsé­ges a2'a ft|jtatás, amivel fel­kapaszkodunk egy-egy csúcs­ra, várhoz. A Hajdúságba tervezett útvonal központja érthetően Debrecen. Az itteni látniva­lók után a port Hajdúszo­boszlón mossa le magáról a kiránduló, hogy aztán egy kis kerülővel kijusson a Hor. tobágyra, ahol a Nemzeti Park ma már nemcsak a pusztát, hanem annak sok felfedezett, megőrzött érté­két is bemutatja. És tegyük hozzá, még a legforróbb nyá­ron is hozhat magával aki akar egy képet, amely a csárda előtt örökíti meg a félmázsás subában. Teleli, lakás, segély, összefogás Hatezer magycsalád, van megyénkben Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint 6275 a négy, vagy ennél több tizenöt éven aluli gyermeket nevelő csa­lád van megyénkben. Ezek­ben a családokban él a 15 évesnél fiatalabb gyermekek csaknem egyötöde: 29 772 gyermek. A nagycsaládosok­kal való törődés mindinkább társadalmi üggyé válik. Er­ről tanúskodik, hogy a tár­sadalmi és a tömegszervezetek rendszeresen foglalkoznak a több gyermekes családok helyzetével. Egyebek között a népfront megyei bizottsá­ga is ezt tette. Megállapítot­ták: bár az utóbbi tíz évben csökkent Szabolcs-Szatmár megyében a sok gyermeket nevelő nagycsaládok száma, a probléma továbbra is az átlagosnál nagyobb felada­tokat ró megyénk gazdasági, társadalmi, szociális, okta­tási és egyéb bizottság. A népfrontbizottság, a nagycsaládosok segítése szempontjából igen hasznos­nak ítélte meg az új család­jogi törvény életbe lépését. Az új szabályozás szerint le­hetőség van arra, hogy a kinkorúak rendszeres neve­lési, ruha- és tanszersegélyt kapjanak, ha a szülök szo­ciális körülményei nem meg­felelőek. 1973-ban csaknem négyezer kiskorú kapott se­gélyt. Ez sok családon segít és nem szakítja ki a gyer­meket az otthoni környezet­ből. A tanácsi felmérések szerint ugyanis a 2191 ál­lami gondozásba vett gyer­mek egyharmadát szociális körülményei miatt kellett intézetben elhelyezni. Jelentős az is, ha a gyer­mek ellátása nevelési segély- lyel nem oldható meg, — esetleg a rossz lakáskörüV mények stb. miatt — lehe<i tőség van a kiskorú gyér-, mek intézeti elhelyezésére, anélkül, hogy a szülők fel­ügyelőt! jógii, á^yermek ne­veléséért fennálló felelőssége megszűnne. Kedvezőbben szabályozták a tartásdíjak behajtását is. Az állam meg­előlegezi a tartásdíjat, ha a szülő azt időben nem fizeti. A népfrontbizottságok az elmúlt években széles körű társadalmi összefogást szer­veztek a megyében, hogy az állami fejlesztési eszközöket megsokszorozva, gyorsabb ütemben fejlődjenek e gyer­mekintézmények. Három év alatt több mint ötezerrel nö­vekedett az óvodai helyek száma. Ma már az óvodás korú gyermekeknek több mint 60 százalékát si\ ül elhelyezni, s ez kulid m nagy segítség a sokg. , rme- kes családoknak. Több mint ezerhatszázzal növekedett a napközi otthoni ellátásban részesülő iskolai tanulók szá­ma. A népfront megyei bi­zottsága kedvezőnek takr’ja, hogy a népdzjcb..politikai határozat ny mán az üze­mek, vállalatok, intézmények a korábbiaknál jobban •. vidns- kodnak a nagycsaláci isiikről. Intézkedési terveikben mun­kaidő-beosztással, különbö­ző juttatásokkal, támogatós­sal. segélyezéssel, lakásépí­tési akciókkal, a szolgáltatá­sok bővítésével segítik őket A legnagyobb gondok egyike továbbra is a szűkös la­kás. A tanácsok az elmúlt évben ütemtervet készítettek a három- és ennél több gyermekes családok lakás­hoz juttatására. Arra törek­szenek, hogy 1975 végéig, il­letve a lakásigény benyújtá­sát követő két éven belül minden nagycsaladost lakás­hoz juttassanak. Az előzetes felmért., k szerint több mint 200 család igényét tudják ki­elégíteni. Azokon a települé­seken viszont, ahol a taná­csok állami lakással nem. vagy csak kis mértékben rendelkeznek, kedvezmé­nyes telekjuttatással, a csa­ládi ház építéséhez társadal­mi összefogás szervezésével nyújtanak segítséget Az üzemi kollektívák kis- sebb-nagyobb közösségek összefogásának szép példái­val találkozunk a megyé­ben. Öfehértó, Nyírbogát és más községekben társadalmi összefogással építették fel egy-egy nehéz anyagi hely­zetben levő több gyermekes család lakóházát. A GELKA szocialista brigádjainak társa­dalmi munkája nyomán két hűtőszekrényt, két televíziót és egy mosógépet adtak át az elmúlt évben egy-egy sokgyermekes családnak. A népfrontbizottság elem­zése szerint mindezek mel­lett még sokat kell tenni azért, hogy a nagycsaládok érdekében hozott rendeletek mgefelelően érvényesüljenek, valamennyi nagycsaládban élő gyermek a kor igényei­nek megfelelő környezetben nőjön fel, jó ellátásban és nevelésben részesüljön, mert csak így válhatnak egészsé­ges, munkára szokott Ragjai­vá a társadalomnak. írt A tárgyalóteremből Mire jó a munkaruha ? Mennyibe kerül manapság egy munkaruha? Attól függ, hol vásárolja az anyagbe­szerző. A nagykereskedelmi vállalatnál olcsóbb, a bolti forgalomban drágább, mert ugye ott van az a bizonyos árrés, amiből a kiskereske­delmi vállalatok, szövetkeze­tek eltartják dolgozóikat, fenntartják üzlethálózatukat és még nyereséget is képez­hetnek. Van, helyesebben volt azonban egy hely, ahol nemcsak ezt a megengedett hasznot adták a nagykeres­kedelmi árhoz, hanem — egy áruházi osztályvezető „jóvol. tából” — ennél többet is. Ahhoz persze, hogy ezt meg­tehesse, partnerek is kellet­tek, méghozzá olyan partne­rek, akik figyelmen kívül hagyták vállalatuk utasítása, ít és,nem az olcsóbb nagy­kereskedelmi áron, hanem a drágább kiskereskedelmi áron vásároltak. Igaz, menti valamelyest tettüket, hogy a kétrészes munkaruha gyak­ran hiányzott a nagykeres­kedelmi vállalat polcairól és mivel sürgős volt a ruhavá­sár, nem várták az újabb szállítmány érkezését. Nedesán István 32 éves ú}_ fehértói fiatalember alig egy évig volt a helyi ÁFÉSZ ám. házának konfekcióorsztály- vezetője, arra azonban ha­mar rájött, hogyan lehet ha­vi 3400 forintos fizetését megpótolni. Megismerkedett Krasznavölgyi Gyulával, a Felső-tiszai Erdő. és Fafel. dolgozó Gazdaság anyagbe­szerzőjével, aki — miután nem kapott kétrészes mun­karuhát az AGROKER-nél — Nedesán segítségét kérte. Ez persze csak az első alkalom­mal volt így, később már nem is ment a nagykerhez, csak Ujfehértóra. Krasznavölgyi a műit év februárjában, májú. sában és júniusában összesen 266 810 forint értékű munka, ruhát vásárolt. Illetve ennyit fizetett az erdőgazdaság az újfehértói áruháznak, mert mint utóbb kiderült, a munkaruhák ér­téke csak 233 ezer 120 forint volt, a különbözetet, a 33 690 forintot csak Nedesán adta hozzá, hogy később kivegye a pénztárból és saját céljai­ra költse. Nemcsak az erdőgazdaság fizetett rá Nedesán munka­ruháira: a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is 57 543 forintot fizetett, csaknem tíz. ezerrel többet, mini a ruhák értéke. A nyíregyházi kísér­leti intézetet 1380, a Nyíregy. házi Építő Szövetkezetét 3738, az ÉPSZER-t 4600, sa­ját szövetkezetét 2100 forint­tal csapta be. Hogyan tudta kiszedni eze. két a plusz pénzeket Nede­sán az áruház pénztárából? Úgy, hogy nem volt szoros elszámolásra kötelezve és az osztály készletéért is csak részben volt felelős. Ez per­sze csak csábított a sikkasz­tásra, az alkalmat saját ma­ga teremtette meg. Nem blokkolt le néhány készpén­zes vásárlást és volt egy sa­ját blokktömbje is, de az er­re írt összegeket a napi el­számoláson már nem tüntet­te fel. Nedesán összesen 365 ezer forint értékű ruházati árut adott el és több, mint 55 ezer forint árdrágítást kö. vetett el. Ebből bizonyítha­tóan 33 500 forintot vett el, de nincs meg a különbözet, a 22 500 forint sem. Nedesán saját munkatár­sait is becsapta: egy 5000 fo­rintos bundát cserélt ki 4400 forintosra és nemcsak hogy a különböztetet nem fizette vissza, hanem a visszavett bundát 6170 forintra árazta be, hogy a közelgő leltáro­záskor ezzel az 1710 forint különbözettél is csökkentse a leltárhiányt. Ez azonban nem sikerült: a leltározás után Nedesán ellen eljárás jndult. A nyíregyházi járásbíróság dr. Szabó Péter tanácsa a napokban hirdetett ítéletet. Nedesán Istvánt folytatólago­san, részben társtettesként magánokirathamisítással ei_ követett sikkasztásban mond­ta ki bűnösnek, ezért 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyek. gyakorlásától és kötelezte, hogy az újfehértói AFÉSZ-nek 55 312 forintot térítsen meg. Krasznavölgyi Gyulát — aki nagyobb össze, gű pénzt kapott Nedesán tót, hogy tőle vásároljon — kö­telességszegésért jogtalan előny elfogadásával el köve. tett vesztegetésben, hűtlen kezelés bűntettében és ha­nyag kezelés vétségében mondták ki bűnösnek, ezért 6 hónap szabadságvesztésre ítélték és 10 ezer forint meg. fizetésére kötelezték. Ezenkíj vül kötelezték, hogy az erdő. gazdaságnak 6860 forintot fi­zessen, mert olyan árukat is Ujfehértón vásárolt, amelye. két a nagykereskedelemtől olcsóbban megkapott volna. Szabadságvesztésének vég­rehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztették. Az ügyész súlyosabb ítéletért, a vádlot­tak és védőik enyhítésért fellebbeztek. (balog»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom