Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

Szabadságot a chilei népnek és Louis Corvalánnakl KOMMENTAR Látszólagos őrségváltás DélVietnamban A Bél-vietnarni Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kormányának szóvivője nyi­latkozatot tett közzé a sai­goni eseményekről. Találóan „látszólagos őrségváltásnak” nevezi Thieu felváltását Huonggal, hiszen az utóbbi Is Thieu klikkjéhez tarto­zik. A népellenes politikai vonal tehát a személyi vál­tozás után is folytatódik. „Az USA ismert fogása, hogy a futam kellős közepén más lóra tesz. Ezzel igyekszik ... újabb ürügyet teremteni ah­hoz, hogy katonai pótsegélyt kérhessen a zsoldjában álló saigoni bábkormány talpra állításához” — állapítja meg a nyilatkozat, amely leszö­gezi : az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania Vietnam függetlenségét, szu­verenitását, egységét és te­rületi sérthetetlenségét. Visz- sza kell vonnia polgári ruhá­ba bujtatott katonai sze­mélyzetét, a tengerészgyalo­gosokat, a vietnami felségvi­zeken cirkáló hadihajókat. 3e keli szüntetnie a saigoni lakájoknak nyújtott minden katonai és egyéb segélyt. Saigonban pedig olyan új kormánynak kell alakulnia, amely a béke, a demokrá­cia, a függetlenség, a nem­zeti egyetértés és a Vietnam­ról szóló párizsi megállapo­dás végrehajtása mellett foglal állást. Egyre inkább a DIFK-hez hasonlóan látják a vietnami helyzetet világszerte, s külö­nösképpen Délkelet-Ázsiá-r ban. Nagy terjedelemben foglalkoznak például a dél- vietnami helyzettel a japán lapok. Az Aszahi Simbun Amerikai Vereség Vietnam­ban címmel közöl vezércik­ket és egyértelműen leszöge­zi: a háború befejeződik a felszabadító erők győzelmé­vel. A Simbun aláhúzza, hogy a Thieu-kormány sza­botálta a béketárgyalásokat é3 nem teljesítette a párizsi egyezményeket — állapítja meg a lap. A Simbun rámu­tat: az amerikai intervenció értelmetlenül meghosszabí- íotta a vietnami háborút. „A saigoni kormány sohasem (tudta megszerezni a lakosság támogatását és csapataiból hiányzott a harci szellem” — írja. Találóan jellemzi a jelen­legi dél-vietnami helyzetet a moszkvai Szovjetszkaja Rosz- *zija, amikor megállapítja: „Az imperialista körök, ame­lyek éveken keresztül támo­gattak Thieu klikkjét, még mindig meg akarják mente­ni az agonizáló rezsimet.5’ Hozzátehetjük: az agóniát meghosszabbítani kétségte­lenül lehet, a halál bekövet­keztét megakadályozni azon­ban nerr. lehet GENF «Folytatás az 1. oldalról) nak titkára. Jó munkájáért Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést nyújtottak át Beke Zsigmond áruházi osz_ téiyvezetőnek. többen kapták meg a Vállalat kiváló dolgo. rója kitüntetést és pénzjutal­mat. A KISZÖV elnökségének vándorzászlójával tüntették ki a Nagykálló és Szatmár vidéke Cipőipari Szövetkeze­tei. Az átadási ünnepséget április 25-én tartották a köz. pont: üzemházban. Az ün­nepségen részt vett Czimbal- mos István, a KISZÖV elnö­ke. A Könnyűipari Minisztéri­um oklevéllel tüntette ki múlt évi munkáiéért a Nyír­ségi Nyomda kollektíváját. A kitüntetési pénteken ár. P. Szabó Gyula, a megvei ta­nács elnökhelyettese adta át. Az ünneosésren három dol­gozó kanott Kiváló dolgozó kitüatofést többen jutalom­ban részesültek. Tanácskozik az európai biztonsági értekezlet Az európai biztonsági ér­tekezleten folytatódik a na­pirendi pontok záródoku­mentumainak kidolgozása. A résztvevők befejezték az államok közötti kapcsolatok tizedik alapelvének — a nemzetközi jogi kötelezettsé­gek önkéntes teljesítésének egyeztetését, amely a helsin­ki ajánlások közül az utol­só. A kijelölt albizottság ezt követően áttért az európai biztonság problémáit magá­ban foglaló alapvető politi­kai dokumentum függőben maradt részeinek megfogal­mazására. Aktív munka folyik a po­litikai enyhülés katonai eny­hüléssel történő kiegészítésé­vel kapcsolatban is. Az ez­zel kapcsolatos szovjet kez­deményezés érezhetőiül meg­gyorsította az előrehaladást. Befejeződött a nemzetközi idegenforgalom továbbfej­lesztésével foglalkozó szöveg egyeztetése. A koordinációs bizottság folytatja a tanácskozás har­madik, befejező szakaszának megrendezésével kapcsolatos szervezeti kérdésekre vonat­kozó javaslatok előkészítését. Brüsszel: Pénteken megér­kezett Brüsszelbe az európai közvélemény képviselőinek második kongresszusán részt­vevő magyar küldöttség. A küldöttséget Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezeti. A kongresszus szombaton dél­után kezdi meg munkáját A szovjet békepolitika Bressnyev— Mitterrand-találkozé Leonyid Brezsnyev, m SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken fo­gadta Francois Mitterrand-t, a Francia Szocialista Párt első titkárát. A tárgyalófelek sokra érté­kelték a szovjet—francia együttműködés jelentőségét és állást foglaltak annak a két országban élő népek és a nemzetközi béke megszi­lárdítása érdekében való to­vábbfejlesztése mellett. Ki­fejezték azt a meggyőződé­süket, hogy növelni kell a demokratikus munkásmoz­galom szerepét a békéért, a Választások Portugáliába! Portugáliában pénteken a szavazók rendkívül nagyará­nyú részvétele mellett, rend­bontás nélkül tartották meg a> alkotmányozó nemzetgyű. lési választást. Délután őt óráig — becslések szerint — a 6 172 437 szavazásra jogo­sult személy 80 százaléka ad. ta le szavazatát. Az ország középső részében 90 százalé­kos, az északi részében 74— 80 százalékos volt a részvé­tel a kora délutáni becslések szerint. A szavazóhelyisége, két este hétkor zárták be. Az AFP francia hírügynökség .ecsiése szerint a fővárosban 16 00 óráig a részvételi arány meghaladta a 75 százalékot A portugál rádió beszámolt arról, hogy Portóban 90 szá­zalékos volt a választók részvétele. Otelo de Carvalho tábor­nok, a kontinentális operatív parancsnokság (COPCON) vezetője délután öt órakor sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az egész ország­ban nyugodt körülmények között zajlik a szavazás, a legteljesebb rendben. Az alkotmányozó nemzet, gyűlési választás első rész- eredményeinek közzététele éjfél körül várható. A vég­eredményt szombaton dél­előtt hozzák nyilvánosságra. Lisszabon utcáin délután folytatódtak az ünnepségek. Spontán módon csoportok gyűltek össze a főváros kü. lönböző részein és jelszava­kat skandálva tüntettek a fegyvere* eeók mozgalma mellett Terrorista akció Stockholmban Három halóit és tizeitől sahesQif Tizenkét órás feszült vá­rakozás után két hatalmas robbanás döntötte romba az NSZK stockholmi nagykö­vetségének épületét, amelyet csütörtökön délben szállt meg a „Holgen meins kom­mandó” nevű nyugatnémet anarchista csoport. A dráma tragikus mérlege: három ha­lott és 15 sebesült, közülük háromnak az állapota válsá­gos. Az álíig felfegyverzeti ter­roristák — pontos számukat a rendőrség még nem álla­pította meg véglegesen =• csütörtökön hatoltak be a nagykövetség épületébe és tíz túszt ejtettek, köztük Dieter Stoecker nagykövetet. Azt követelték a bonni ha­tóságoktól, hogy bocsássák szabados s, Baader-Meinhof anarchista csoport 20 bebör­tönzött tagját. Már a beha­tolás nyomán lövöldözés rob bánt ki, ennek során az egyik túsz, a követség kato­nai attaséja halálos sérülése­ket szenvedett. A Schmidt-kormány „vál­ságstábja” kétszeri ülésezés után úgy döntött, hogy nem tesz eleget a terroristák kö­veteléseinek. Az ultimátum határideje csütörtökön késő este lejárt. A csoport előbb szabadon bocsátott három női túszt, majd felrobbantot­ta a követség épületét. A ter­roristákat a rendőrség letar­tóztatta. A svéd rendőrség egyelőre nem hozta nyílva^ nosságra az őrizetbe vett tér. rarúkák A SZOVJETUNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁT születésétől fogva a társadalmi haladásra, a békére irányuló internacionalista tudat hatja át. Ideológiai állásfoglalásait, határozatait és gyakorlati tevékenységét a világ forradalmi erői fejlesztéséhez kedvező nemzetközi felté­telek kialakítására irányuló törekvés jellemez­te. Ezt szolgálja az SZKP XXIV. kongresszu­sán elfogadott átfogó békeprogram, amelynek középpontjában a hidegháborútól a feszültség csökkenésének irányába tartó valóságos for­dulat továbbfejlesztése és az imperializmus elleni küzdelem, az emberi civilizáció létét is fenyegető termonukleáris háború elhárítása áll. A Szövetűn tónak a béke és a forradalom érdekét, a szerves egységét tükröző, a világ forradalmi megújításának ma egyetlen lehet­séges útját követő külpolitikai stratégiáját az emberiség sorsa iránt érzett mély felelősség- tudat hatja át. Reálisan ítélve meg a két tár­sadalmi rendszer létezésének tényét, adott erőviszonyait, lehetővé teszi a békés egymás mellett élésének tendenciájára épülő együtt­működését, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezését, egyidejűleg az antiimperia- iista erők akcióegységének megteremtését, a forradalmi erők kibontakozását az egész vi­lágon. A szovjet külpolitikai stratégia mindenek­előtt a fejlett szocialista társadalom további korszerűsítéséért harcoló szocialista világrend- szerhez tartozó államok együttműködésére, internacionalista és nemzeti érdekeik össz­hangjára épül. Másrészt, a nemzeti felszaba­dító mozgalommal „a fejlődő világ” imperia­listaellenes erőivel, valamint a fejlett tőkés­országok kommunista pártjával és demokra­tikus erőivel való együttműködésre, fejleszté­sére törekszik. A Szovjetunió a szocialista közösséget * forradalmi munkásmozgalom legnagyobb vív­mányának tekinti. Külpolitikai stratégiájának érvényesülése nagymértékben a szocialista vi­lágrendszer erejétől, összeforrottsá gától, nem. zetközi szervezeteinek hatékony működésétől függ. A szocialista világrendezer kialakulása a forradalmi munkásmozgalom, mindenekelőtt a Szovjetunió tevékenységének egyik legna­gyobb vívmánya, benne a forradalmi ideálok további megvalósulását, s saját biztonságának megerősödését látja. Érthető az a nagy figye­lem, amellyel az SZKP a szocialista országok problémáit kíséri, az az aktivitás, amellyel erősítésén fáradozik. Az SZKP XXIV. kongresszus, az utóbbi másfél évtized szocialista építés és együttműködés tapasztalatait és megfogalmaz­ta a szocialista világrendszer stratégiájának elméleti alapvetését. Lényege, hogy a szocia­lizmus építése során szerzett saját és a közö­sen kiérlelt kollektív tapasztalatok a szocia­lizmust építő országok számára meghatároz­zák a helyes irányt. A kongresszus nagy figyelmet fordított a szocialista világrendszer országai kapcsolatát szabályozó normákra, illetve arra, hogy az együttműködés, az egyenjogúság, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a szociális, ta internacionalizmus elveire épüljön, s olyan „összeforrott és erős család legyem, amelyben a viíág emberei a szabad népek jövendő vi- lágközössége mintáját látják.” A Szovjetuniónak a szocialista világrend, szer erejét, egységét szolgáló külpolitikai stral téglája a jelen szakaszban a szocialista kö~ -zösség nemzetközi szervezeteiben — KGST, Varsái Szerződés — összpontosítja erőfeszíté­seit, A SZOCIALISTA ORSZÁGOK közösdön­tésein alapuló egyeztetett külpolitikája a szo­cialista diplomácia új eleme, a jelenlegi nem­zetközi viszonyok fontos tényezője. Ezen új szocialista külpolitika gyakorlatát lehetővé tette; — kollektív intézkedésiek eredményekét/ pen erősödött a Varsói Szerződés ktal tornai szervezete;-f a szövetsége* államok fegyvere* er® a felkészülés magasabb fokán állnak; r- meggyorsult a nemzeti haderőknek az egységes szervezeti keretbe való In­tegrálása. Mindezek eredményeképpen a Varsói Szerződés a szocialista országok védelmének, békéjének és a forradalomnak egyre szilár­dabb támaszává válik. A Varsói Szerződés a szocialista vívmányok megvédésének, a szo­cialista közösség határai sérthetetlenségének, r közösség magasabb szántű együttműködésé­nek szervezete. Fejlesztése, a szocializmus erő­forrásainak növelését jelenti. A Szovjetunió bekapotttikájs= A szovjet külpolitika stratégiájának ki­emelkedő eleme a különböző társadalmi rend. szerű államok békés egymás mellett élése. Ä kommunizmus építésén fáradozó szovjet nép létakaratát az SZKP XXIV. kongresszusa egy. séges békeprogrambg, fejezte ki. A szovjet külpolitika rendkívül nagy figyel, met fordít az imperializmus által felfedezett fegyverkezési hajszára Az USA fegyverkezé­si kiadásai a 60-as évek végál elérték az évi 80 milliárd dollárt, a többi NATO-országoké- val együtt meghaladja * 100 milliárdot A ma világa ellentmondásosságát bizonyítja, hogy a vezető tőkés hatalmak békeidőben épí­tettek ki olyan fegyverrendszereket, amelyek alkalmasak nagyméretű háború viselésére is, éa & bábom wlserüiése ée©ea aa utóbbi ben vált lehetővé. Ez azt is mutatja, hogy í) katonai erőiknek békeidőiben még sohasem volt ekkora szerepük a világpolitikában, mímt éppen napjainkban. A Szovjetunió békepolitikája eredmé­nyesnek bizonyult. Katonai erejének fejlesz­tésével meghiúsította a termonukleáris ka­tasztrófát. A közelmúltban Vlagyivosztokba® megtartott csúcstalálkozón Brezsnyev pohár- köszöntőjében mondotta: „Államaink elköte­lezték magukat, hogy nem engedik meg » nukleáris háború kirobbantását. A vlagyivosz. toki SALT-megállapodás a második világ­háború óta megkötött egyezmények között a legjelentősebbnek nevezhető. A szovjet ér­tékelés szerint a politikai enyhülés mellett újabb lépések tehetők a katonai enyhülés te­rületén.” A Szovjetunió növekvő nemzetközi sú­lyát, fokozódó diplomáciai aktivitását jól mu­tatják az európai kontinensen kibontakozó folyamatok, s általában a tőkés világ felé folytatott politika. Az európai béke és bizton­sági rendszer létrehozására irányuló erőfeszí­tések realizálása, a szovjet—francia, a szov­jet—nyugatnémet, a szovjet—japán viszony javulása, stb. arra utal, hogy az eddiginél erőteljesebben érvényesül a különböző társa­dalmi rendszerek békés egymás mellett élései sőt továbbfejlődésének feltételei is érlelőd­nek. A NEMZETKÖZI LÉGKÖR érezhetőbb változása a közelmúltban kezdődött; — 1970-ben írták alá az európai bizton­sági rendszerre irányuló szovjet—francia jegyzőkönyvet, majd 1971 októberében a szovjet—francia „együttműködési elvek” do­kumentumát. — Jelentős lépés volt 1970 augusztusába® megkötött szovjet—nyugatnémet, majd as lengyel—nyugatnémet szerződés, 1971 szep­temberében aláírt négyhatalmi egyezmény Nyugat-Berlinrői és az NDK—NSZK között létrejött szerződés. Ezek az okmányok tartalmazzák a vitás kérdések békés eszközökkel, tárgyalások út­ján történő megoldását Ezt követően rende­ződtek az összes európai államok határaináfc kérdései, a Szovjetunió és az NSZK közötti viszony jogi alapja, az NDK és NSZK fcözöttá kapcsolatok, majd a nyugatnémet és cseh­szlovák viszony. A nemzetközi élet fontos eseményei vol­tak az 1972 májusában Moszkvában aláírt dokumentumok a szovjet—amerikai kapcsola., tok aiapelveirői, a két ország szerződése * rakótaelhárító védelmi rendszer korlátozásá­ról, ideiglenes megállapodás a stratégiai támadó fegyverek. korlátozásáról a ke­reskedelem kérdéseivel foglalkozó szov­jet—amerikai bizottság létrehozásáról. 8 megállapodásoknak az a különös jelentősége, hogy a két társadalmi rendszer világhatalmai kötötték, s így a világbékét is szolgálják a® egyezmények. Hogyan lehetséges — teszik fel a kérdés® sokan — hogy a két társadalmi rendszerű ál­lam között meglévő kibékíthetetlen ellenté­tek ellenére ilyen nagy horderejű megállapo­dások, szerződések jöttek létre? A világpoli­tika bizonyos kérdéseiben érdekeik közel es­nek egymáshoz. Például a globális katona^ konfliktus elhárítása a katonai költségek —- a héják akarata, vágya ellenére is — az ame­rikai gazdaságnak is nyomasztó terhe. De an USA-nak is érdeke a két állam széles körű gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fej«; leszcése, az űrkutatás, a környezetvédelem* stb. így vált lehetővé a két állam agyüttmű_ ködösének, kapcsolataik az eddiginél szilár­dabb és konstruktivabb alapokra való helye­zése a világbéke javára. Az említett egyezmények, szerződések s® tárgyalások a békés egymás mellett élést erő­sítik. Fontos, hogy a politika gyakorlatában is maradéktalanul érvényesítsék őket. A békés egymás mellett élés mai formáját egyúttal eiőrelendítője a forradalmaknak i*. A szocializmus építésében elért sikerek, a szo. cializmus fölényének bizonyítása, a militaris­ta elemek háttérbe szorítása, a tőkésállamote munkásosztálya, a nemzeti felszabadító erők harcának lehetőségei a békés egymás mellett élés viszonyai között eredményesebbek lehet­nek. Az európai biztonság erősítéséért folyó küzdelem mutatja, hogy a két világrendszer között létrejött egyezmények, kompromisszu­mok növelik a forradalma erők mozgásterét s demokratikus és szocialista átalakulásért ví­vott harc számára kedvezőbb lehetőségeké® teremt. Az SZKP a világforradalmi folyamat fos. to* elemének tartja, hogy a mai nemzetköz? erőviszonyok közepette a „harmadik világ* a forradalmak további radikalizálódásával a fejlődés kapitalista szakaszát lerövidítve, vagy azt elkerülve juthat el a szocializmus építésé., hez. Ezt a harcot a Szovjetunió minden ere­jével támogatja. A Szovjetunió a proletár intemacionalia^ mus alapján segíti az imperializmus és ki­szolgálóik ellen fegyverrel harcoló népeket. Napjaink példád bizonyítják, mennyire ered­ményesen támogatja igazságos harcukban a» indokínai népeket. A BÉKE ÉS A HALADA S ÉRŐI tudják* hogy a Szovjetunió erőfeszítései a békés egy­más mellett élésért harcukat segíti. KülpolitL, kája a nemzetközi munkásmozgalom és az antiimperialista erők harcát teszi eredménye­sebbé, Veiké Mihály * népek biztonságáért éa a tár­sadalmi haladásért vívott harcban, nemzeti keretek kö­zött, csakúgy mint nemzet­közi méretekben. Aláhúzták az SZKP-nak és a Francia Szocialista Pártnak azt a törekvését, hogy minden módon előse­gítsék a világban végbemenő pozitív változásokat. A kölcsönös megérté* lég­körében folytatott beszélge­tés során megmutatkozott a készség a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Francia Szocialista Párt kontaktusai­nak fejlesztésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom