Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

Jjjjtüíjs 30L KELET-MAGYABOnSZÁÖ 0 Gátakkal, (Itflkrnl. radarral az ár ellen A korszerű árvédelem ét az együttműködés kizárja a katasztrófákat Árvíz. E szó jelentése megyénkben szinte azono­sait az 1974. május 13-án kezdődött rendkívüli ter­mészeti katasztrófával. Emlékeztetőül néhány adat: a fehérgyarmati és a mátészalkai járás területén 550 négyzetkilométer került víz alá, negyven községet, 35 ezer embert érintett az árvíz. A pusztítás 7341 lakó­épületet rongált meg, amelyből 5748-at kellett újjá­építeni, 1415-öt helyreállítani. Ezenkívül számos köz­épületet, kommunális berendezést rongált meg az ár­víz. Méreteire jellemző volt, hogy a vízszint a Tiszán Tiszabecs körül egy méterrel, a Szamos Csengéméi másfél méterrel haladta meg az addigi legmagasabb szintet. A Tisza és a Szamos menti töltések „koro­naszintje” 31,5 kilométeres hosszon került víz alá. Mégegyszer as okokról A megye közvéleményét ma is foglalkoztatják az ár­víz körülményei, az azóta ho­zott árvédelmi intézkedések. Dr. Szeifert Gyula, a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság vezetője elsőként arra a kérdésünkre válaszolt: va­jon 1970 tavaszán volt-e va­lamilyen jel, amelyből kö­vetkeztetni lehetett a ka­tasztrófára. A vízügyi igazgató el­mondta, figyelemre méltó az a körülmény, hogy az 1969— 70-es év telén a hegyekben hóban tárolt csapadék meny- nyisége alatta maradt az át­lagos évi vízmennyiségnek. Tehát ebből rendkívüli ár­vízre következtetni nem le­hetett. A váratlanul és óriási intenzitással lezúduló vizet a március végi, úgynevezett előkészítő esők, majd az áp­rilisi és május 1—11 közötti mindennapos esők váltották ki. Május 12-én szeszélyes eloszlásban 60—90 millimé- temyi csapadék hullott az erdélyi medencében, melynél külön figyelemre méltó a csapadék hullásának rendkí­vüli kiterjedtsége. Óriási te­rületen, mintegy 1ÓÓ ezer négyzetkilométeren hullott nagy mennyiségű csapadék. Egyes helyeken május 13-án 5—40 milliméternyi eső hul­lott, a romániai Besztercén 120, környezetében 180 mil­liméter csapadék esett egyet­len nap alatt. A Tisza teljes vízgyűjtő területén lehullott óriási vízmennyiségű csapa­dék okozta a rendkívüli ár­víz kialakulását. Heeyeket mozgattak meg A „hadüzenet nélküli há­ború” után társadalmunk, nemzetünk nagy összefogása rövid idő alatt eltüntette a katasztrófa nyomait. Felépül­tek az új, korszerű lakóhá­zak, közintézmények. A fal­vak többségében közműves ivóvíz-, csatornahálózat, út­hálózat létesült. A nagy új­jáépítéssel egyidőben láttak eddigi legnagyobb vállalko­zásukhoz a vízügyi szakem­berek, hogy gondos tervezés, mérlegelés alapján elkészül­jön a Szamost a Tiszával összekötő zárógát. A termé­szeti adottságok megkíván­ták, hogy a zárógát mögött, mintegy 220 millió köbméter víz felfogására alkalmas tér­fogatot alakítsanak ki. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy két község — Komlód- tótfalu és Nagvgéc — a gá­ton kívül maradt. E volt községekben maradó lakosok védelmét külön figyelemmel szervezett védekezési sza­bályzat biztosítja. A kívána­tos azonban az lenne, — fűzte hozzá dr. Szeifert Gyu­la igazgató, hogy e két köz­ségben maradt családok is vé­dett területre települjenek. A nagy zárógát méreteire jel­lemző, hogy 42,5 kilométer hosszú, a megmozgatott föld- mennyiség 2,6 millió köbmé­ter, megépítési költsége pe­dig 232 millió forint. Ebben a védőtöltésben van az ország legnagyobb árvé­delmi zsilipje, amely 100 köbméter víz másodpercen­kénti átbocsátására alkalmas. Mivel az árvizek elleni leg­hatékonyabb védekezési esz­köz a „védőművek”, az ár­védelmi töltések fejlesztése a zárógáttal kapcsolatban meg­é. ült még 14 különböző méretű és rendeltetésű vas­beton műtárgy is. lóltéserő- sítésre került sor a Szamos jobb és bal partján, a Tisza mentén, minden olyan he­lyen, amely 1970-ben gyen­gének vagy nem kielégítőnek bizonyult. Ennek hossza 57 kilométer, a megmozgatott föld mennyisége 1,8 millió köbméter, a ráfordított költ­ség 132 millió forint. Ezekből kiemelkednek a Csenger környéki töltésfejlesztés, a Záhony környéki töltéserősí­tés, a nagyecsedi körgát, a Tiszabecs környéki árvédelmi fal és a Tiszabercel határá­ban lévő „Csürparton” meg­rongált töltéserősítési mun­kák. Nemcsak kijavították a víz­ügyi igazgatóság dolgozói a megrongált szakaszokat, ha­nem annyi földet mozgattak meg, mellyel hegyeket „emel­hettek” volna Szabolcsban. Automatikus jelzőrendszer Tovább fejlesztették az in­formációs kapcsolatot a szomszédos szovjet és román vízügyi szervekkel a csapa­dék és vízállás adatainak gyors közléséről. A romániai Szatmárnémetiben közös megegyezéssel URH-s rádió­adót telepítettek, ugyanez van folyamatban a szovjet part­nerekkel Is. Részben kiépült a folyóink határszelvényeiben az auto­matikus észlelő és telexen le­hívható vízállásadat-jélzŐ rendszer is. Ennek tovább­fejlesztéséről tárgyalások folynak a szovjet és román vízügyi szervekkel, hisz a vízgyűjtő területeken elhelye­zett észlelő készülékek egy szám felhívásával mindhá­rom ország vízügyi szervei­nek „megmondják” a leg­frissebb vízállási adatokat. A modem technika és hírközlés más eszközeit is bevetették az árvízveszély elhárítására. El­készült Jármi község hatá­rában az egész megyére ki­terjedő, sőt ezzel külföldi partnereket is elérhető URH- rádiótorony, melynek segítsé­gével rendszeres kapcsolat tartható a vízgyűjtő terület MEGLOPTA MUNKAHE­LYÉT. Magánokirat-h~ nisí- tással elkövetett csalásért és lopásért ítélte el a Nyíregy­házi Járásbíróság dr. Szabó Péter tanácsa a 22 éves Gösz- tola Ferenc nyíregyházi la­kost Gosztola az ÉPSZER dolgozója volt, ahonnan elő­ször egy közel ötezer forint értékű kazettás magnetofont, majd egy autórádiót lopott el. Ez év januárjában hamis anyagigéhylési lapot adott be, amélyre 1050 forint értékű tüzelőolajat és 420 forint ér­tékű benzinjegyet kapott. Március 8-án egy segédmo­tort lopott el és másnap haj­nalig — amíg nem igazoltat­ták — jogtalanul használta. Nyolc hónap börtönt kapott, az ítélet jogerős. BOROTVÁVAL VEREKE­DETT. Részegen szállt fel Mátészalkán egy Budapest felé induló személyvonatra bármely pontjával. Ehhez ad segítséget a 17 telepített URH-állomás és a 88 vál­toztatható helyű állomás. Nemcsak a telefon jelenti már az egyetlen kapcsolatot a Vízpart és a központ között. Mit változott a műszaki felkészültség? — kérdeztük az igazgatótól. Jellemzésül elmondta: 1970-ben 6,8 mil­lió forint értékű védekezés­hez szükséges műszaki-tech­nikai eszköz állt készenlét­ben. Jelenleg ezek értéke 20 millió forint. A kiszolgáló személyzet 52 volt, jelenleg 135. Nem mellékes az sem, hogy az árvízvédelmi techni­kai osztag raktárterülete 200 négyzetméterről 1100 négyzetméterre növekedett, s Vásárosnamértvból áthelyez­ték a megyeszekhelyre. Itt a nagyobb technikai felszere- * lést a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt tudják mozgatói baj eseten. Biztató távlatok Védőgátak, erős töltések, víztározók, gyors és korszerű jelzőrendszer, a vízügyi igaz­gatóság belső szervezeti munkájának korszerűsítése, hallatlanul nagy anyagi és szellemi erők állják útját a váratlan árvíznek. Nagy szükség van erre; a megye teljes területének negyven százaléka, és ezen 222 ezer lakos él az árvíz szintje alatti részeken. Az itt lévő népgaz­dasági vagyon 40 milliárd forint. „Fontos feladat, hogy a vízgazdálkodásban tovább növeljük az árvízvédelmi biz­tonságot...” — olvasható a XI. kongresszus határozatá­ban. Az ötödik ötéves terv­ben Szabolcs-Szatmár megye árvédelmi rendszerének fej­lesztését az Országos Vízügyi Hivatal súlyának megfelelően kiemelten kezeli: 360 millió forint összegű beruházást biztosít. A vízügyi 'igazgató­ság vezérőrnagy reményem fűznek a szovjet partnerek­kel folyó árvédelmi felada­tokat is felölelő tanulmány­tervek elé, melynek megva­lósulása során mód nyílhat a Felső-Tisza mellékfolyóinak hegyvidéki szakaszain nagy­méretű árvízszintet csökken­tő víztározók kialakítására is. Végül dr. Szeifert Gyula igazgató arról szólt, hogy a vízügyi és meteorológiai szakemberek tárgyalásokat folytatnak egy modem csa- padékradar-hálózat kiépítésé­ről, amely jelezni tudja a lehullott csapadékkal egyidő­ben annak mennyiségét. Me­gyénk nyírségi részén lévő kiemelkedő homokdombok jó természeti adottságot nyújta­nak az ország keleti részében felállítandó csapadék-radarál- lomás számára. P. G. 1974. december 15-én Varga András 17 éves alkalmi mun­kás. Három fiatalember több­ször is kérte, hogy álljon el az útból a szűk peronon, de Varga ehelyett borotvával támadt rájuk. Ketten súlyos, a harmadik fiatalember ki­sebb sérülést szenvedett. Varga Andrást másodfokon a megyei bíróság 2 év 2 hónap börtönre ítélte és 3 évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától. Büntetését a fiatal­korúak börtönében kell le­tölteni. Az ítélet jogerős. HÉT ÉV LOPÁSÉRT! 477 izer forintot lopott el a mán- doki Uj Élet Tsz pénztárából a múlt év augusztus 31-én éjszaka Szabó András 16 éves mándoki lakos. A hatal­mas összeget a községi ta­nács udvarán lévő disznóól­ban elrejtette, majd Veréb Garancialevél 30millió forintról Séta a pusztadobosi új óvoda előtt. begyorsítják a jósavárosi gyermekintézmények építését Jó hír a jósavárosi csalá­doknak: legalább egy eszten­dővel hamarabb készülnek el a gyermekintézmények, az óvoda, a bölcsőde és az isko­la. Mindezt a megyei tanács vb 30 millió forintot érő ga­rancialevele tette lehetővé, amelynek kiadását legutóbbi ülésén hagyta jóvá a végre­hajtó bizottság. Jósaváros rendkívül gyors fejlődése, a már több, mint tízezer lakosú új városrész újabb feszültségeket terem­tett Nyíregyházán: sok csa­lád számára öröm az új la­kás, de a gyermekintézmé­nyek itt a legzsúfoltabbak, új felvétel szinte megoldha­tatlan, holott szinte naponta költöznek ide újabb csalá­dok. A városi tanács megfelelő tervekkel rendelkezik, de 1975-re már nincsen pénze újabb gyermekintézmények építésére, csak a következő középtávú tervekben lehetett volna folytatni az iskola-, óvoda- és bölcsődehálózat fej­lesztését. A megye és a város párt-, tanácsi vezetői a jósavárosi gondok megoldására soron kí­vül, közösen intézkedtek: a 30 millió forintos garancia- levéllel lehetővé tették, hogy a 24 tantermes iskola, a 150 személyes óvoda és a 80 sze­mélyes bölcsőde építése még 1975- ben megkezdődjön, és 1976- ban birtokba is vehes­sék a gyermekek. Megfelelő szervezéssé! fgy elérhető, hogy az épületek közül az iskolának az a ré­sze, ahol a tantermek van­nak, már az 1976/77-es tan­évben fogadni tudja az isko­lásokat. Természetesen a töb­bi létesítmény is nagyon fon­tos, és a továbbiakban mára kivitelezést végző SZÁÉV-re figyel a városrész; vállalni tudják-e, hogy ne csak 1976. végére, hanem ennél koráb­ban, már a szeptemberi in­dulásra végezni tudnak-e a gyermekintézmények építésé­vel. Feltétlenül indokolt lenne és a Jósavárosban dolgozó szocialista brigádok számára is megtisztelő, szép feladat lehetne, hogy a megye és a város vezető tanácsi szervei­nek gyors és rugalmas intéz­kedései után a végrehajtás­ban ugyanilyen jó hírekkel örvendeztetnék meg Nyíregy. háza új városrészének több száz családját, akiknek gyer­mekei az új intézmények égy-egy helyére várnak. M, & A beteg és az orvos érdekében Csökkentik a zsúfoltságot a megyei rendelőintézetben A nyíregyházi megyei kór­házhoz és rendelőintézethez mintegy háromszázhúszezér ember szakorvosi ellátása tar­tozik — ez a megye lakossá­gának több, mint fele; Nyír­egyháza város és járás, a nagykállói járás, valamint Nyírbátor város és járás la­kossága részesült itt járóbeteg_ ként szakorvosi ellátásban" Sőt, néhány szakrendelés az egész megyére kiterjedő ha­táskörrel rendelkezik. A kór­ház-rendelőintézetben egy évvel ezelőtt szabályozták a-------------------------------------------­Ferenc barátjával Budapest­re utazott. A magával vitt és barátjával megosztott pénz nem sokáig tartott, szinte he­tenként járt haza taxival ki- sebb-nagyobb összegekért, amelyet elosztva ismét elszó­rakoztak. Amikor őrizetbe vették őket, már több, mint 270 ezret elköltötték. A Nyír­egyházi Járásbíróság Fazekas Pétemé dr, tanácsa Szabó Andrást jogtalan behatolás útján különösen nagy érték tekintetében elkövetett lopá­sért 7 év, Veréb Ferencet különösen nagy érték tekin­tetében elkövetett orgazda­ságért 5 év börtönre ítélte. Mellékbüntetésként 5—5 év­re eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától és 271 734 fo­rint megfizetésére kötelezte őket. Szabónak a fiatalkorú­ak börtönében, a büntetett előéletű Verébnek szigorított börtönben kell büntetését le­tölteni. Az ítélet nem jog­erős. B. J. járóbeteg-ellátás rendjét. Egy év elteltével felülvizsgálták a helyzetet, és idén februártól új, módosított szabályzat lé­pett életbe. Néhány szakrendeléstől el­tekintve — például nő- és gyermekgyógyászat, fogászat — minden rendelőbe beuta­ló szükséges. Ezt a beteg az illetékes körzeti orvostól, vagy a MÁV, honvédségi stb. üzemorvostól kaphatja meg. A beutalóval rendelkező be­tegnek a rendelőintézet be­tegirányítójánál, vagyis a portán kell jelentkeznie. Ott ellátják a megfelelő sorszám­mal. Közismert a megyei rendelőintézet és kórház zsú­foltsága. Az új szabályzat ezen próbál segíteni azzal, hogy az érintett körzetek or­vosainak — akik a beutaló­kat adhatják — bizonyos keretszámokat szabott meg. Ez annyit jelent, hogy pél­dául a Bocskai úti rendelő- intézet ideggyógyászatára minden körzeti orvos napon­ta legfeljebb egy betegét küldheti. Mivel pedig ez a rendelő egyike a megyére ki­terjedő hatáskörűeknek, a vi­déki rendelőintézetek ezenkí­vül naponta három-négy be­teget küldhetnek vizsgálatra. Ez a szabályozás természe­tesen nem jelent merevséget — az olyan esetekben, ame­lyek ezt megkövetelik, el le­het térni tőle. A sürgősségi sorrend mindig a beteg álla­potától függ. Nagyon lénye­ges, és a szabályzat külön ki­emeli, hogy a beutaló orvo­sok csak a valóban szüksé ges vizsgálatokat kérjék — sok fölösleges munkától sza­badíthatják meg a túlterhelt rendelőintézetet. Az intéze­ten belül is gyakori a beteg szükségtelen ide-oda küldöz­getése — olyan vizsgálatok. ra küldik, amelyek leleteiből a beteg halomra valót tud felmutatni... Ez a „jól ki kell vizsgálni” jelszó a szakren­delések munkáját éppúgy ne­hezíti, mint ahogy növeli a beteg türelmetlenségét A társadalombiztosítás! törvény vitáján is több fel­szólaló elmondta a Parla­mentben: a táppénzcsalások,, különféle visszaélések súlyos kárt okoznak a népgazdaság­nak, a társadalomnak — anyagit és erkölcsit egyaránt A kórház-rendelőintézet sza­bályzata külön foglalkozik a táppénzrevételleL Ez minek» körzeti orvosnak nehéz, de kötelező feladata — termé­szetesen csak indokolt ese­tekben. A keresőképtelenség elbírálásánál nagyobb gon­dossággal kel! eljárniuk aa orvosoknak, hiszen nagy a felelősségük. A folyamatosai táppénzen lévő betegeket ál­talában négyhetente az ille­tékes szakorvosi felülvizsgáló bizottság elé utalják. Ha táp­pénzigénylő a bizottság dön­tésével nem ért egyet, akkor kérheti ügyének döntőbizott­ság elé vitelét. Ennek hatá­rozata ellen azonban semmi­féle felebbezésnek nincs bo­lyé. A két hónapja életbe lépett kórház-rendelőintézeti sza­bályzat eredményességéről még nincsenek adatok — ha azonban minden orvos és be- teg következetesen betartja a rendelkezéseket, várható * megyei rendelőintézet mun­kájának javulása, a járóbe­tegek szakorvosi ellátásának gyorsítása. Ez mindenképpen érdeke azoknak, akik gyó- gyítást várva utaznak Nyír­egyházára a szakrendelések­re. (tg* I Bűnügyek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom