Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

t»«. «C « Alkotó kollektívák Kitüntetett fiatalok Akik megszerezték a vándorzászlót Nincs még vége a* egy éve kezdődött kongresszusi és felszabadulási munkaver­senynek, ezt minden részvevő tudja. A mun­kaverseny ez év végéig tart — a negyedik ötéves terv sikeres teljesítéséig. Nem késő tehát még most sem szót ejteni egy olyan versenyformáról, mely Szabolcs-Szatmár me­gye üzemeiben, vállalatainál csupán lehetőség­ként létezik: a fiatal alkotó kollektívákról. Az elnevezés mögött rejlő tartalmat is meg kell magyarázni, hisz néhány üzemnél meglepődve néztek rám: hát az meg micso­da... A fiatal alkotó kollektívákat egy-egy konkrét termelési feladat megoldására hoz­hatják létre az üzemben. A kollektíva össze­tétele a lényeges: szakmunkásoktól techniku­sokon, mérnökökön át a közgazdászokig min­den olyan fiatal dolgozó helyet kaphat ben­ne, aki az adott feladat végrehajtásához te­vékenyen hozzá tud járulni. Mi is lehet a feladat? Egy szakmunkás fiatal a saját munkájá­ban újítási-ésszerűsítési lehetőségeket fedez föl — valamit jobban is csinálhatnának az adott munkaterületen. Az ötlet azonban nem elegendő — az pedig köztudott, hogy sokszor milyen nehezen valósulnak meg még a leg­egyszerűbb módosítások- is... Nos, az újítás terveit, elvállalja egy-két technikus vagy fia­tal mérnök, a várható eredményt elemzi-szá- mítja a közgazdász, a gyakorlati kivitelezést végzi a munkás. Együtt a fiatal alkotó kollek­tíva! Ez természetesen csak az egyik műkö­dési lehetőség, hiszen a vállalat vezetése is .meghatározhat feladatokat, amelyek végre­hajtása megkívánja a megoldó kollektíva szakmai teljességét, minden munkarész kép­viselőjének részvételét. A kollektíva a feladat elvégzése közben együtt dolgozik gondolkodik alkot. Kinek hozhat hasznot az ilyen alkalmi „komplex brigád” létrehozása? A válasz egy­értelmű: mindenkinek. Hasznos a vállalatnak, hiszen esetleg égetően sürgős feladatokat old­hatnak meg a fiatalok rövid idő alatt; nagy hasznot hozó újítást alkothatnak úgy, hogy az ötlettől a működésig csupán a lehető legrövi­debb idő telik el. Ám mindennél hasznosabb a részvevő fiataloknak! A közösségben egymás mellett végzett munka teszi leginkább lehetővé, hogy meg­ismerjék egymást a fiatal dolgozók — mun­kások és értelmiségiek. Egymás megismerésé­hez hozzá tartozik o tapasztalatok kölcsönös átadása, a másik munkájához nyújtott segít­ség is — ez pedig az addig távolinak tűnő munkaterület megismerését, értékelését is je­lenti. Megtudják egymásról, kinek hol van- oak gondjai, nehézségei a munkájában. Mindez végső soron egy olyan célt szol­gál, mely állandó napirenden van, s amelyet a XI. pártkongresszus határozata így fogal­mazott meg: „A munkahelyi, üzemi demok­rácia a szocialista demokrácia alapvető ré­sze: ... segíti a munka alkotó jellegének ki­bontakozását; ...hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni.” A fiatal alkotó kollektívákban együttműködő ifjú munkások, mérnökök, közgazdászok kö­zött kialakuló légkör döntően befolyásolhatja egy üzem, vállalat egészének életét... (tgy) A nyíregyházi Taurus Gumigyár kem­pingüzemében immár öt éve a futószalag mellett állva dolgozik Erdélyi Viola. Fárasz­tó itt állni nyolc órát egyfolytában, azért is visel hosszú, vászonszárú cipőt. Viaja a mun­ka után gyakran lemarad a Nagyhalászba in­duló autóbuszról. Nem feledékenységből, nem szórakozottságból érkezik késve a szülői ház­hoz, önként vállalt kötelessége az, ami gyak­ran a műszak után is a gyár területéhez, pon­tosabban a gyár fiataljaihoz köti. Mindig és mindenütt ott van, amikor és ahol a fiatalo­kat érintő ügyekről tárgyalnak, vagy dönte­nek. S nem csupán az asztalhoz, a kényel­mes székekhez érkezik szaporán, elsők közt jelentkezik akkor is, ha ásót, lapátot kell fogni, vagy szombaton a „szabad” szót eltö­rölve a szalag mellé kell állni, a kollégium­építés javára. Titkára az egyik KlSZ-alap- szervezetnek, ezenkívül a helyi csúcsvezető­ségnek is tagja. Nagyüzemben Amikor titkárnak választották tizenkét tagja volt az alapszervezetnek, most har­minckettő van. Mert csendes és szépen ta­golt beszédjére hallgatnak a fiatalok, mert vezetni mer és vezetni tud. Szólt azoknak a lányoknak, akik a szalag mellett dolgoznak, szólt azután a barátnőinek: „Legyetek KISZ- tagok. Van ennek hátránya is, de több az előnye.” Ezt mondta, így mondta és ez a két egyszerű mondat meggyőzően hatott az ő szá­jából. így lettek harmincketten. S mindjárt tegyük hozzá, hogy az alapszervezetben „az ő keze alatt’ nem csupán mennyiségi változás következett be, hanem minőségi is. Ezt igazol­ják egyebek között a pontok. Mert az ifjúsági yezetők a gyár 15 alapszervezetének múlt évi munkáját pontozással értékelték. S a legtöbb pontot a Viola vezette alapszervezet kapta. Ismerkedjünk meg a kiváló munkáslány- nyal közelebbről is. Az általános iskolából ki­kerülve a falusi élettel, a mezőgazdasággal ismerkedett. Aztán mindennapos és látványos kétkezi munkára vágyott, s vágyott a fiatalok közé, így jött a gumigyárba. Nem sokkal ez­után belekóstolt a nagyüzemi munkába, a ta­nulásba, és a nagyvárosi életbe is. A fővá­rosba küldték egyéves tanfolyamra, s innen betanított munkásként jött haza. Az egy “-év*- vei azelőtti visszahúzódó, fékw.U'g WliyiW!,' munkáslány lett, olyan aki az .Öflbtóáltpa mel­lé bizalmat is kapott az W&eboeirtől és főleg a fiataloktól. A következő hónaptól, májustól minden bizonnyal a kempingüzemben a há­rom műszakos termelésről áttérnek a két mű­szakos termelésre. Nem kell hát tovább küz­deni a nyomasztó álmossággal, a hosszú es­ték egy részét táncolással, vagy tanulással le­het tölteni. Igen tanulással. Közeli tervei között szerepel, hogy leve­lező úton gimnáziumba iratkozik, és érettsé­gizett munkáslány lesz. A nyári szabadságát arra használja, hogy a földrajzzal jobban megismerkedjen: társaival, barátnőivel, az NDK-ba utazik. A gyár fiataljai nem régen átvették a KISZ KB Vörös vándorzászlaját. Ezzel egy- időben Erdélyi Violát Kiváló dolgozó címmel tüntették ki. A kitüntetések átvétele után el­pirult. A büszkeség és az öröm pírja volt ez. a környezetben szerette meg a növényeket és két évig a gazdaság kertészetében dolgozott. Ért a növények és a fák ápolásához. A gép­kocsikat ügyesen, jó szakértelemmel javítja meg. Még kertészkedő korában megszerette a helyváltoztatást, a távolság legyőzését, a mo­torház bonyolult világát. Munka mellett az MHSZ segítségével szerezte meg a jogosít­ványt, amely személygépkocsi, teherkocsi, motorkerékpár és autóbusz vezetésére jogo­sít. Előbb teherkocsit vezetett, rendeltetési helyére vitte a gazdaság termékeit. Kitűnt ügyességével, megbízhatóságával, ezért veze­tői azt mondták: nemcsak az árukat, az em­bereket is rá lehet bízni. így lett a munká­sokat szállító autóbusz vezetője. A nehéz me­zei munkában elfáradt emberek este mindig biztonságérzettel, megnyugodva ültek a háta mögé. Most GAZ típusú kocsit vezet, a környé­ken ismer minden dűlőutat, ismeri a kerté­szetet, az ott dolgozó embereket, részben ezért is kapta ezt a beosztást. Nemcsak a dűlőuta- kon irányítja a kocsit, néha bekerül Nyíregy- Erdélyi Viola háza és Debrecen városi forgalmába is. Tagja a pártnak és a KISZ-nek. Az It­teni gépkocsivezetők szocialista brigádot al­kotnak, s egy közülük éjjel és vasárnap ügye­letet tart Ha rákerül a sor, az ügyeletén könyvet vesz kezébe és az olvasmány hatása alatt bekocsikázza az egész világot — gondo­latban. Ügyeletben Mikor vezetheti saját kocsiját? — kér­deztük tőle. Azt mondta tíz éven be­lül. Most huszonhat éves, akkor is fi­atal lesz még. Azért kell várni ily sokat a kocsira, mert feleségével Nagyhalász­ban házat építettek, felesége egyébként a he­lyi kendergyárban dolgozik. A berendezés, a fészekrakás nem volt könnyű feladat, aztán jött a két gyerek, és nem jutott pénz csak gyermekkocsira. Meg kerékpárra. Munka után ezzel karikázik haza a tanyáról, illetve a ga­rázsból. Naponta hét kilométer oda, hét visz- sza. Sportnak is jó, meg kikapcsolódásnak is. A kevésbé forgalmas után a kerékpárt köny- nyedén lehet vezetni és nem kell ügyelni a hátul ülők egészségére.­Az óracsörgéstől egészen a lefekvésig ve­zet. Előbb a kerékpárt, aztán a kocsit, ismét „a kerékpárt;, miajd este a gyermekeit kézen­fogva vezet. Járni tanítja őket. Mindemellett r g^SkőrT^vendége a gazdaság ifjúsági klubjá­nak, sportpályájának. Vetélkedőkre készül, focizik, ősszel minden évben segíti a betaka­rítást. Ha egész nap szedi az almát, vagy töri a kukoricát, akkor is jó hangulatban ül a vo­lánhoz. Nábrádi Lajos Hajnal Sándor A takácscsomó megkötése Fiatal szövőnők Nagykállóból feladata a már megszőtt anyag szövéshfbáj­nak az eltüntetése. Mindig varrónő szerettem volna lenni. Most aztán sikerült. Kétezer-hat- száz forintot keresek. De az örömbe üröm is vegyül. Hat plüss kétnapos munkarendet akarnak bevezetni. Itt azonban vasárnap buszközlekedés nincs. Hét­köznap is számtalanszor előfordul, hogy nem fémek fel a buszra, és esőben, hóban, éjjel tíz kilométert kell gyalogolni, hogy hazajus­sanak. Van úgy is, hogy a munkából késnek el emiatt így a tanulást sem lehet megolda­ni. A nagykállói Terdik Anna szintén nyole általánost végzett, tizennyolc éves. Legfőbb gondja a szakmunkás-bizonyítvány megszer­zése, majd a szakmai középiskola végzése. A gépek kezelésének a megtanulását nem tartja nehéznek. Cérnázó és ezernyolcszáz fo­rintot keres. KEVÉS TAPASZTALATTAL Ezek a fiatal lányok alig rendelkezned valami gyári tapasztalattal. Nem tudták el­mondani azokat a gondokat, melyek egy gyártelepítéssel, a munkák indításával jár­nak. Ók nem látják azt sem, hogy a takács- •’somó megkötése még nem minden, hogy a szakmai kultúrát valahol meg kell alapozni. <i kell alakulni egy gépeket hibamentesen kezelni tudó, és egy karbantartó személyzet­iek. A termeléssel együtt fog megteremtődni pártélet, a KISZ-szervezet, a brigádmozga- im a gyárban. Ezeken és még számos, a kollektíva ál- al megoldott feladaton át vezet az út a rr in- cásöntudat kifejlődéséig, a jobb kereseti le­hetőségekig, a szakmai és politikai tudás ?1- ■ajátításáig, az üzemi demokrácia gyakoi ti­ni. És nemcsak egyedül Szabó Erzsébet gond ja a magasabb szakmai műveltség megszerző sének a vágya. Nagykállóban jelenleg mint egy négyszázan dolgoznak. Kilencven száza lékuk nő és 30 év alatti. Zömüknek nyaká ban a családalapítás gondja. A szaktudás mi előbbi megszerzését a gyárnak is szorgalmaz­na kell De a tanuláson túl vannak itt má- gondok is. Erről szól a Biriből autóbuszor bejáró egyik legügyesebb kezű ki varró, Fe­renc Ibolya. A SZÖVÉSHIBA ELVARÁZSOLÓ JA Jogosítvány — munka mellett A munkásfiatalok egy másik kiválóságé-' val, a Kemecsei Állami Gazdaságban ismer­kedtünk meg. A neve Hajnal Sándor, öt éve annak, hogy gépkocsivezető lett, s amikor áp­rilis 3-án a kemecsei fiatalok is megkapták a Vörös vándorzászlót, Hajnal Sándort Kiváló dolgozó kitüntetésben részesítették. Szülei földet formáló cselédek voltak és a Haas-tanyán (a felszabadulás után az álla­mi gazdaság központja lett) nevelték fel. Ta­vakkal, erdőkkel, gyümölcsösökkel és virágos­kertekkel körülvett település a tanya, ebben Nagykálló hajdan volt megyeszékhely ko­rábban nem élt meg annyi változást — hall­juk egy idős patriótától —, mint most, az utolsó évtizedben. Bizonyosságot venni utunk a 80 millió forintos beruházással épülő Ma­gyar Posztógyár nagykállói gyáregységébe ve­zetett, ahol a fonócsarnokban már megkezd­ték a termelést. Ez azért is érdekes, mert 1974. május 1-ig itt szántóföld volt, ma már a legmodernebb hazai meg lengyel fonógépek járnak. A kártoló- és fonógépek között ott szorgoskodnak a szinte hihetetlenül fiatal munkásnők. PERKEDPUSZTÄRÖL PESTRE Egyikük Szabó Erzsébet, aki mindössze tizenhét éves. Balkány, Perkedpusztán laknak a szülei. — Felvételt hirdettek, — kezdi rövid munkásélete ismertetését. — Pestre kellett menni betanulni. Vállaltam. Nyolc hónapig voltam az anyagyárban. Cérnázó lettem. Úgy megtanultam minden munkafogást, hogy a véremben van. Keresetem nem éri el a bu­dapestit, de így is túl vagyok a kétezer fo­rinton. Mihelyt lehetőség lesz rá, jelentke­zem szakmunkásnak. Szövőnő szeretnék len­CsizmajU; Tűlip tápkockákat készít a lékei Szabad Föld Tsz-ben. (Elek Emil felvétele) — A gyárrészleg indulása óta vagyok iti. Pesten két hétig voltam tanulni. A kivarró íig. Sigér Imtf

Next

/
Oldalképek
Tartalom