Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
t»«. «C « Alkotó kollektívák Kitüntetett fiatalok Akik megszerezték a vándorzászlót Nincs még vége a* egy éve kezdődött kongresszusi és felszabadulási munkaversenynek, ezt minden részvevő tudja. A munkaverseny ez év végéig tart — a negyedik ötéves terv sikeres teljesítéséig. Nem késő tehát még most sem szót ejteni egy olyan versenyformáról, mely Szabolcs-Szatmár megye üzemeiben, vállalatainál csupán lehetőségként létezik: a fiatal alkotó kollektívákról. Az elnevezés mögött rejlő tartalmat is meg kell magyarázni, hisz néhány üzemnél meglepődve néztek rám: hát az meg micsoda... A fiatal alkotó kollektívákat egy-egy konkrét termelési feladat megoldására hozhatják létre az üzemben. A kollektíva összetétele a lényeges: szakmunkásoktól technikusokon, mérnökökön át a közgazdászokig minden olyan fiatal dolgozó helyet kaphat benne, aki az adott feladat végrehajtásához tevékenyen hozzá tud járulni. Mi is lehet a feladat? Egy szakmunkás fiatal a saját munkájában újítási-ésszerűsítési lehetőségeket fedez föl — valamit jobban is csinálhatnának az adott munkaterületen. Az ötlet azonban nem elegendő — az pedig köztudott, hogy sokszor milyen nehezen valósulnak meg még a legegyszerűbb módosítások- is... Nos, az újítás terveit, elvállalja egy-két technikus vagy fiatal mérnök, a várható eredményt elemzi-szá- mítja a közgazdász, a gyakorlati kivitelezést végzi a munkás. Együtt a fiatal alkotó kollektíva! Ez természetesen csak az egyik működési lehetőség, hiszen a vállalat vezetése is .meghatározhat feladatokat, amelyek végrehajtása megkívánja a megoldó kollektíva szakmai teljességét, minden munkarész képviselőjének részvételét. A kollektíva a feladat elvégzése közben együtt dolgozik gondolkodik alkot. Kinek hozhat hasznot az ilyen alkalmi „komplex brigád” létrehozása? A válasz egyértelmű: mindenkinek. Hasznos a vállalatnak, hiszen esetleg égetően sürgős feladatokat oldhatnak meg a fiatalok rövid idő alatt; nagy hasznot hozó újítást alkothatnak úgy, hogy az ötlettől a működésig csupán a lehető legrövidebb idő telik el. Ám mindennél hasznosabb a részvevő fiataloknak! A közösségben egymás mellett végzett munka teszi leginkább lehetővé, hogy megismerjék egymást a fiatal dolgozók — munkások és értelmiségiek. Egymás megismeréséhez hozzá tartozik o tapasztalatok kölcsönös átadása, a másik munkájához nyújtott segítség is — ez pedig az addig távolinak tűnő munkaterület megismerését, értékelését is jelenti. Megtudják egymásról, kinek hol van- oak gondjai, nehézségei a munkájában. Mindez végső soron egy olyan célt szolgál, mely állandó napirenden van, s amelyet a XI. pártkongresszus határozata így fogalmazott meg: „A munkahelyi, üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része: ... segíti a munka alkotó jellegének kibontakozását; ...hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni.” A fiatal alkotó kollektívákban együttműködő ifjú munkások, mérnökök, közgazdászok között kialakuló légkör döntően befolyásolhatja egy üzem, vállalat egészének életét... (tgy) A nyíregyházi Taurus Gumigyár kempingüzemében immár öt éve a futószalag mellett állva dolgozik Erdélyi Viola. Fárasztó itt állni nyolc órát egyfolytában, azért is visel hosszú, vászonszárú cipőt. Viaja a munka után gyakran lemarad a Nagyhalászba induló autóbuszról. Nem feledékenységből, nem szórakozottságból érkezik késve a szülői házhoz, önként vállalt kötelessége az, ami gyakran a műszak után is a gyár területéhez, pontosabban a gyár fiataljaihoz köti. Mindig és mindenütt ott van, amikor és ahol a fiatalokat érintő ügyekről tárgyalnak, vagy döntenek. S nem csupán az asztalhoz, a kényelmes székekhez érkezik szaporán, elsők közt jelentkezik akkor is, ha ásót, lapátot kell fogni, vagy szombaton a „szabad” szót eltörölve a szalag mellé kell állni, a kollégiumépítés javára. Titkára az egyik KlSZ-alap- szervezetnek, ezenkívül a helyi csúcsvezetőségnek is tagja. Nagyüzemben Amikor titkárnak választották tizenkét tagja volt az alapszervezetnek, most harminckettő van. Mert csendes és szépen tagolt beszédjére hallgatnak a fiatalok, mert vezetni mer és vezetni tud. Szólt azoknak a lányoknak, akik a szalag mellett dolgoznak, szólt azután a barátnőinek: „Legyetek KISZ- tagok. Van ennek hátránya is, de több az előnye.” Ezt mondta, így mondta és ez a két egyszerű mondat meggyőzően hatott az ő szájából. így lettek harmincketten. S mindjárt tegyük hozzá, hogy az alapszervezetben „az ő keze alatt’ nem csupán mennyiségi változás következett be, hanem minőségi is. Ezt igazolják egyebek között a pontok. Mert az ifjúsági yezetők a gyár 15 alapszervezetének múlt évi munkáját pontozással értékelték. S a legtöbb pontot a Viola vezette alapszervezet kapta. Ismerkedjünk meg a kiváló munkáslány- nyal közelebbről is. Az általános iskolából kikerülve a falusi élettel, a mezőgazdasággal ismerkedett. Aztán mindennapos és látványos kétkezi munkára vágyott, s vágyott a fiatalok közé, így jött a gumigyárba. Nem sokkal ezután belekóstolt a nagyüzemi munkába, a tanulásba, és a nagyvárosi életbe is. A fővárosba küldték egyéves tanfolyamra, s innen betanított munkásként jött haza. Az egy “-év*- vei azelőtti visszahúzódó, fékw.U'g WliyiW!,' munkáslány lett, olyan aki az .Öflbtóáltpa mellé bizalmat is kapott az W&eboeirtől és főleg a fiataloktól. A következő hónaptól, májustól minden bizonnyal a kempingüzemben a három műszakos termelésről áttérnek a két műszakos termelésre. Nem kell hát tovább küzdeni a nyomasztó álmossággal, a hosszú esték egy részét táncolással, vagy tanulással lehet tölteni. Igen tanulással. Közeli tervei között szerepel, hogy levelező úton gimnáziumba iratkozik, és érettségizett munkáslány lesz. A nyári szabadságát arra használja, hogy a földrajzzal jobban megismerkedjen: társaival, barátnőivel, az NDK-ba utazik. A gyár fiataljai nem régen átvették a KISZ KB Vörös vándorzászlaját. Ezzel egy- időben Erdélyi Violát Kiváló dolgozó címmel tüntették ki. A kitüntetések átvétele után elpirult. A büszkeség és az öröm pírja volt ez. a környezetben szerette meg a növényeket és két évig a gazdaság kertészetében dolgozott. Ért a növények és a fák ápolásához. A gépkocsikat ügyesen, jó szakértelemmel javítja meg. Még kertészkedő korában megszerette a helyváltoztatást, a távolság legyőzését, a motorház bonyolult világát. Munka mellett az MHSZ segítségével szerezte meg a jogosítványt, amely személygépkocsi, teherkocsi, motorkerékpár és autóbusz vezetésére jogosít. Előbb teherkocsit vezetett, rendeltetési helyére vitte a gazdaság termékeit. Kitűnt ügyességével, megbízhatóságával, ezért vezetői azt mondták: nemcsak az árukat, az embereket is rá lehet bízni. így lett a munkásokat szállító autóbusz vezetője. A nehéz mezei munkában elfáradt emberek este mindig biztonságérzettel, megnyugodva ültek a háta mögé. Most GAZ típusú kocsit vezet, a környéken ismer minden dűlőutat, ismeri a kertészetet, az ott dolgozó embereket, részben ezért is kapta ezt a beosztást. Nemcsak a dűlőuta- kon irányítja a kocsit, néha bekerül Nyíregy- Erdélyi Viola háza és Debrecen városi forgalmába is. Tagja a pártnak és a KISZ-nek. Az Itteni gépkocsivezetők szocialista brigádot alkotnak, s egy közülük éjjel és vasárnap ügyeletet tart Ha rákerül a sor, az ügyeletén könyvet vesz kezébe és az olvasmány hatása alatt bekocsikázza az egész világot — gondolatban. Ügyeletben Mikor vezetheti saját kocsiját? — kérdeztük tőle. Azt mondta tíz éven belül. Most huszonhat éves, akkor is fiatal lesz még. Azért kell várni ily sokat a kocsira, mert feleségével Nagyhalászban házat építettek, felesége egyébként a helyi kendergyárban dolgozik. A berendezés, a fészekrakás nem volt könnyű feladat, aztán jött a két gyerek, és nem jutott pénz csak gyermekkocsira. Meg kerékpárra. Munka után ezzel karikázik haza a tanyáról, illetve a garázsból. Naponta hét kilométer oda, hét visz- sza. Sportnak is jó, meg kikapcsolódásnak is. A kevésbé forgalmas után a kerékpárt köny- nyedén lehet vezetni és nem kell ügyelni a hátul ülők egészségére.Az óracsörgéstől egészen a lefekvésig vezet. Előbb a kerékpárt, aztán a kocsit, ismét „a kerékpárt;, miajd este a gyermekeit kézenfogva vezet. Járni tanítja őket. Mindemellett r g^SkőrT^vendége a gazdaság ifjúsági klubjának, sportpályájának. Vetélkedőkre készül, focizik, ősszel minden évben segíti a betakarítást. Ha egész nap szedi az almát, vagy töri a kukoricát, akkor is jó hangulatban ül a volánhoz. Nábrádi Lajos Hajnal Sándor A takácscsomó megkötése Fiatal szövőnők Nagykállóból feladata a már megszőtt anyag szövéshfbájnak az eltüntetése. Mindig varrónő szerettem volna lenni. Most aztán sikerült. Kétezer-hat- száz forintot keresek. De az örömbe üröm is vegyül. Hat plüss kétnapos munkarendet akarnak bevezetni. Itt azonban vasárnap buszközlekedés nincs. Hétköznap is számtalanszor előfordul, hogy nem fémek fel a buszra, és esőben, hóban, éjjel tíz kilométert kell gyalogolni, hogy hazajussanak. Van úgy is, hogy a munkából késnek el emiatt így a tanulást sem lehet megoldani. A nagykállói Terdik Anna szintén nyole általánost végzett, tizennyolc éves. Legfőbb gondja a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése, majd a szakmai középiskola végzése. A gépek kezelésének a megtanulását nem tartja nehéznek. Cérnázó és ezernyolcszáz forintot keres. KEVÉS TAPASZTALATTAL Ezek a fiatal lányok alig rendelkezned valami gyári tapasztalattal. Nem tudták elmondani azokat a gondokat, melyek egy gyártelepítéssel, a munkák indításával járnak. Ók nem látják azt sem, hogy a takács- •’somó megkötése még nem minden, hogy a szakmai kultúrát valahol meg kell alapozni. <i kell alakulni egy gépeket hibamentesen kezelni tudó, és egy karbantartó személyzetiek. A termeléssel együtt fog megteremtődni pártélet, a KISZ-szervezet, a brigádmozga- im a gyárban. Ezeken és még számos, a kollektíva ál- al megoldott feladaton át vezet az út a rr in- cásöntudat kifejlődéséig, a jobb kereseti lehetőségekig, a szakmai és politikai tudás ?1- ■ajátításáig, az üzemi demokrácia gyakoi tini. És nemcsak egyedül Szabó Erzsébet gond ja a magasabb szakmai műveltség megszerző sének a vágya. Nagykállóban jelenleg mint egy négyszázan dolgoznak. Kilencven száza lékuk nő és 30 év alatti. Zömüknek nyaká ban a családalapítás gondja. A szaktudás mi előbbi megszerzését a gyárnak is szorgalmazna kell De a tanuláson túl vannak itt má- gondok is. Erről szól a Biriből autóbuszor bejáró egyik legügyesebb kezű ki varró, Ferenc Ibolya. A SZÖVÉSHIBA ELVARÁZSOLÓ JA Jogosítvány — munka mellett A munkásfiatalok egy másik kiválóságé-' val, a Kemecsei Állami Gazdaságban ismerkedtünk meg. A neve Hajnal Sándor, öt éve annak, hogy gépkocsivezető lett, s amikor április 3-án a kemecsei fiatalok is megkapták a Vörös vándorzászlót, Hajnal Sándort Kiváló dolgozó kitüntetésben részesítették. Szülei földet formáló cselédek voltak és a Haas-tanyán (a felszabadulás után az állami gazdaság központja lett) nevelték fel. Tavakkal, erdőkkel, gyümölcsösökkel és virágoskertekkel körülvett település a tanya, ebben Nagykálló hajdan volt megyeszékhely korábban nem élt meg annyi változást — halljuk egy idős patriótától —, mint most, az utolsó évtizedben. Bizonyosságot venni utunk a 80 millió forintos beruházással épülő Magyar Posztógyár nagykállói gyáregységébe vezetett, ahol a fonócsarnokban már megkezdték a termelést. Ez azért is érdekes, mert 1974. május 1-ig itt szántóföld volt, ma már a legmodernebb hazai meg lengyel fonógépek járnak. A kártoló- és fonógépek között ott szorgoskodnak a szinte hihetetlenül fiatal munkásnők. PERKEDPUSZTÄRÖL PESTRE Egyikük Szabó Erzsébet, aki mindössze tizenhét éves. Balkány, Perkedpusztán laknak a szülei. — Felvételt hirdettek, — kezdi rövid munkásélete ismertetését. — Pestre kellett menni betanulni. Vállaltam. Nyolc hónapig voltam az anyagyárban. Cérnázó lettem. Úgy megtanultam minden munkafogást, hogy a véremben van. Keresetem nem éri el a budapestit, de így is túl vagyok a kétezer forinton. Mihelyt lehetőség lesz rá, jelentkezem szakmunkásnak. Szövőnő szeretnék lenCsizmajU; Tűlip tápkockákat készít a lékei Szabad Föld Tsz-ben. (Elek Emil felvétele) — A gyárrészleg indulása óta vagyok iti. Pesten két hétig voltam tanulni. A kivarró íig. Sigér Imtf