Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

* AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Libanonban a falangisták és a palesztin fel- szabadítási szervezet tagjai kozott összetűzé­sek robbantak ki — Csád Köztársaságban a vasárnapi puccs nyomán hatalomra került tiszti csoport megszilárdította helyzetét. KEDD: Portugáliában államosították a vasút-, a hajő- és légitársaságokat, az erőműveket, az olaj- vállalatokat — Kairóban közzétették Mah­mud Szalem új kormányának névsorát. SZERDA: ülést tartott az SZKP Központi Bizottsá­ga, a plénum 1976. február 24-re összehívta a 25. kongresszust —■ Újfasiszta merénylet Milánóban. CSÜTÖRTÖK: Phnom Penh felszabadult — A Biz­tonsági Tanács három hónapra meghosszab­bította a közel-keleti ENSZ-erők megbízatá­sát — Az amerikai szenátus elutasította a saigoni rezsim számára kért segélyt. PÉNTEK: Kim ír Szén Pekingben, a Koreai Munka­párt főtitkárát fogadta Mao Ce-tung — ösz- szehívták a NATO csúcstalálkozóját. SZOMBAT: Súlyos harcok Xuan Locnál — Kínai— belga tárgyalások Pekingben — Megélénkü­lő diplomáciai tevékenység a Közel-Keleten. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatairól Az indokínai lángnyelvek és a lőporfüst közepette is Moszkvára figyelt a világ, amikor összeült az SZKP Központi Bizottsága. A plé_ ftum — Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján döntött a huszonötödül kong. rassz us összehívásáról, ugyanakkor peuig — Andrej Groimko beszámolóját meg­vitatva — áttekintette a szovjet külpolitikai es meg­határozta a nemzetközi te. vea.enyseg irány vonalat. Ha valaki nyugaton változást vár, íelsiiit vele: a plénum teljes felhatalmazást adott a párt Politikai Bizottságá­nak és Leonyid Brezsnyev- nek, hogy — mint eddig tet­te — céltudatosan és hatéko­nyan folytassa továbbra is a 24.. kongresszuson meghatá­rozott bekepolitikát. A Köz- ponti Bizottság ülésén jelen, tősnek minősítették a legma­gasabb szinten folyt diplo­máciai munkát, és az ennek nyomán a szovjet—amerikai kapcsolatokban végbe ment kedvező fordulatot. A plé- ntim a nemzetközi problé­mák élén sorolta fel a közel. keleti kérdéscsoportot: a Szovjetunió politikai rende­zést sürget, de nem valami illuzórikus, hanem tényleges politikai megoldást. Az SZKP Központi Bizott­sága az indokínai helyzetről megállapította, hogy a Sai­gon! rezsim, amely nem is gondolt a párizsi megállapo­dások végrehajtására és sza­kadatlanul szervezte a pro­vokációit, az összeomlás szé­lén áll. A Szovjetunió azért íép fel, hogy szűnjön meg a Vietnam be! ügyei be való külső beavatkozás és hogy a párizsi megállapodásokat valamennyi fél szigorúan tartsa be. Ma már a nyugati polgári sajtó is elismeri, hogy az 1973 januári párizsi megálla­podásokat a saigoniak sér­tették meg. A párizsi Le Monde például bizonyíték­ként újra leközölte a megál­lapodásoknak azokat a pont­jait. amelyek arra vonatkoz­tak, hogy 90 napon belül meg kellett volna szervezni a nemzeti megbékélés ta­nácsát. a három dél-vietnami politikai erő: a Nemzeti Fel­szabadítás: Front, a saigoni rezsim és a semleges irány­zat képviselőiből. Ezt Thieu klikkje elszabotálta. Két teljes év elteltével aztán a Nemzeti Felszabadítási Front meetorolta a sorozatos szer­ződésszegéseket. úffv hogy Thieu éknek menniők kelL A saigoni bábrezsim sorsa már kevéssé érdekli a vilá­got annál inkább az, hogy mit szól mindehhez Ameri­ka? Az az Amerika, amely tíz éven keresztül százmilli- árdókat áldozott dollárban, s még 50 ezer katonájának éle­tét sem sajnálta azért, hogy mesterségesen fenntartson egy korrupt, korhadt népel­lenes rendszert Nos, különös módón: Amerika szinte közönyös, alig reagál mindarre. A chi­cagói külpolitikái tanács megrendelésére közvéle­mény-kutatást végezték az Egyesült Államokban, ezzel az eredménnyel: amerikai polgárok csak akkor érezné­nek indokoltnak Ázsiában bármilyen katonai beavat­kozást, ha Tajvant érné kínai támadás. De még ezt is csak a megkérdezettek 17 százaléka helyeselné! Nem találtak többet, mint százból 11-et (!), aki igent mondatta egy újabb dél-vietnami ame­rikai intervencióra! Ez a közhangulat tükröző­dött az amerikai szenátus­ban is, amely nem volt haj­landó több mint íélmilliárd dollárt adni a saigoni rezsim további katonai megsegítésé­re. A kormányzat által elő­terjesztett törvényjavasla­tot visszautasították a hon­— Az ilyen perszőnákat pedig ki kell söprűzni a tisztességes emberek közül — sipította özvegy Köhlma- yer Emilné, egy néhai posta­tiszt neje. — Mert nekem munka volt írni magának öröm, ha ne- án még emlékszik rá — ne- 'etett Kocsis Erzsi, aztán Józsihoz fordult. — Ha egy sepp eszed van, nem sze­gődsz sehová. Ne félj, nem álunk éhen, amíg hadsereg an. Márpedig az mindig an. Ha .nem ezek, hát. azok — mutatott a pesti oldal fe­éi Rózsi derűsen hallgatta a erpatvart. Aztán mikor '“gunta. elkiáltotta magát: — Hallgassanak meg en- “tn is! A veszekedők elnémultak. — Nem megyek sem egyi­atyák. A külföldi megfigye­lők az amerikai elszigetelő- dési politika feléledését és megerősödését a szenátus magatartásában látni. Az el­szigetelődésnek régi hagyo­mányai vannak az USA-ban, hiszen még Washington György, írta búcsúüzeneté­ben, Í797-ben honfitársai­nak: „igazi politikánk az le­het, hogy távoltartjuk ma­gunkat a külvilág bármely részével való állandó szö­vetségtől...” Újra és újra hallani a dominóelméletről, látni ka­rikatúrákat, amelyek a dél­kelet-ázsiai dominók eldől- tét mutatják. Kambodzsa már végleg felborult. A né­pi erők, a „vörös khmerek” felszabadították a fővárost, amelyet fél esztendeje körül­zárva tartottak. Lón Nol rendszere csak az amerikai támogatásból tudta tartani ideig-óráig magát... Most már Khieu Samphan, a kombodzsai felszabadító sereg vezére az úr a fővá­rosban. Ide várják Peking- ből Norodom Szihanukot, aki kerek öt évet töltött ott a kínaiak vendégeként. A herceg, aki már volt Kam­bodzsa királya, elnöke, kor­mányfője, most úgy gondol­ja visszatértét, hogy ismét áz ország élére áll, de a kor­mányzást Khiéu Samohnnra és . a „vörös khemerekre” bízza. Az első nyilatkozatok az új Kambodzsa semleges külpolitikáját helyezik kilá­tásba. Figyelmet érdemel Kim ír Szénnek, a Koreai Munka­párt főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság elnökének pekingi lá­togatása. Kim ír Szén egy fogadáson kijelentette, hogy ha Dál-Koreában förraAáfóm tör ki, ami a szöuli rezsim elnyomó akcióinak következ­ménye lehet, akkor a Koreái Népi Demokratikus Köztár­saság nem fogja ölbe tett kézzel szemlélni az esemé­nyeket, hanem támogatni fogja Dél-Korea harcát. Kim ír Szén az amerikaiak címére intézte ezt a figyel­meztetést: „ha az ÜSA való­ban békét akar Koreában, akkof fel kell hagynia a dél-koreai árulók támogatá­sával, el kell állnia attól a tervétől, hogy két Koreát hoz létre, az amerikaiaknak tá- vozniok kell Koreából.” Kim ír Szén sürgette, hogy Szö­ulban — ahogyan a nép kö­veteli — egy demokratikus személyiség kérüliön hata­lomra, aki nemzeti öntudat­tal rendelkezik. (KISREGÉNY) a kükhöz, sem másikukhoz. Nem kell nekem a pénzük. Ha adnak enni, leszek én az egész ház cselédje. Úgyis egy család vagyunk mi itt. Amíg a pincében bujunk, egy kályhát kell fűteni, egy óvóhelyét kell takarítani és ahogy élnézem, ez alig na­gyobb pince, mint a méltó- ságosék szalonja. Először Weivoda Elek, a nyugdíjas villamoskalauz értette még az ötletét. — Ragyogó! Kollektiven eltartunk egy cselédlányt. Beosztjuk, hogy melyik na­pon ki kosztolja. ő pedig ennek fejében ellátja a ház. illetve a pince körüli teen­dőket ... Máris nekiállt és egy nagv papírra táblázatot rajzolt, beosztotta Rózsi étkeztetését. Húsz család lakott a házban, Finnország — amely föld­rajzi fekvése szerint Izlamd után a világ legészakibb or­szága, 337 000 négyzetkilomé­ter területét tekintve Euró­pa egyik legnagyobb állama, 4,7 milliós népességével vi­szont kontinensünk legkisebb lakosságú országai közé tar­tozik — a II. világháború után folytatott bákeszerető külpolitikájával, a nemzetkö­zi enyhülés és biztonság erő­sítésére irányuló kezdőmé, nyeléseivel jelentős tekintély­re tett szert a nemzetközi életben. Kapcsolatai a Szov­jetunióval az 1948-ban meg­kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség, nyújtási egyezményen ala­pulnak. A békére és a nemzetközi egviiriműködésre Irányuló politikát folytató finn kor­mány fontos céliának tekinti az északi országokkal való együttműködés fejlesztését is. Finnország elismerésre mél­tóan sokat tett az európai biztonsági és együttműködési konferencia megrendezésének támogatásáért, valamint a két német állammal való kapcsolatok normalizálásáért. Nagyban erősítette Finnor­szág külnolitikai tekintélyét, hogy Helsinkiben rendezték meg 1973 iúliusában az eu. rónai biztonsági és eevüttmű- köéésj konferencia első — külügyminiszteri szintű sza­kaszát. és — mint várható — a harm-’div (zárói szakasz ta­nácskozásainak SZfnbelve is a finn főváros lesz. Érdemes felidézni. ho<*r Finnország 19«9 máius 5-én. nem sokkal a Varsói Szerződés tagálla­mainak budanesti felhívása után memorandumot intézett az eurónai országok, to­vábbá az USA és Kanada kormányához, amelyben kész­ségét nyilvánította a kopfé- rencia és az azt előkészítő ta- tanáezihozások m*gs2érV**égő_ re. A finn kórmánv ezt köve­tőén it több nozj+ÍV kázdertlé- nrezésse! segítette elő a kon­ferencia üffviét ................. A magvar—finn kapcsola­tok' hosszabb ideje neohléma. mentesek, sokoldalúan és In­tenzíven fejlődnek. Politikai kapcsolataink alakulását elő­segíti, hogy a két ország kor- Aiánya á legtöbb nemzetközi kérdésben azonos vagy egy­máshoz közeli nézeteket vall. Kapcsolatainkat kedvezően befolyásolják a magyar és a finn vezetők gyakori szemé­lyes találkozói. « Mlamférfiaiok látogatásai Az utóbbi évek krónikájá­ban kiemelkedő jelentőségű Kádár János 1973 szeptembe­rében tett baráti látogatása Finnországban, Urho Kekko- nen, a Finn Köztársaság el. így senki sem tartotta nagy tehernek, hogy minden hu­szadik napon adjon valamit enni Rózsinak. Különösen azok voltak elégedettek, akik későbbre jutottak. Mindenki úgy vélte, hogy az ostrom nem tarthat tovább, mint egy hét. Addigra úgyis meg­jönnek a felmentő csapatok — mondták, de ebben senki nem hitt komolyan. — Hát erfe még kell inni az áldomást — mondta Bo­tár úr és mivel szilveszterre a legtöbb családban tartalé­koltak valami italt, hamaro­san megteltek a poharak. A nemrég még gyűlölködő Csa­ládokat — ha csak rövid időre is —, dé összekötötte Rózsi, a közös cselédlány. Békésen csengtek a poharak és há nem hallatszott volna le a pincébe az ágyúk mo­raja, á kézifegyverek ugató hangja, az ember azt is hi­hette voltia, hogy egv béke­béli estélv résztvevője, me­lvet az érdekesség kedvéért egy romantikus pincében rendeztek meg. Ebbe a karneváli hangu­latba érkezett meg dr. Fáb- ry Elemér tisztifőorvos, aki nőké meghívására. Kékkőmén 1969 szeptemberében tett hí. vatalos látogatást Magyaror­szágon, ezt megelőzően 1963. ban nemhivatalos látogatá­son járt hazánkban. Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kekkonen elnök, hivatalos magyarországi útját 1971 au­gusztusában viszonozta finn­országi látogatásával, Kormányfői szinten Fock Jenő miniszterelnök 1971 ja. nuáriároan látogatott Finnor­szágba. Kalevi Sorsa finn mi­niszterelnök 1974 szeptembe­rében járt hazánkban. A hatvanas évek közepétől bővültek — az események számát és tartalmát tekintve egyaránt — a miniszteri színtű kapcsolatok Magyaror­szág és Finnország között. Érdemes megemlíteni, hogy Karjalainen külügyminiszter mostani magyarországi útja ebben az esztendőben már az ötödik miniszteri szintű látogatás lesz. 1973 és 1975 között Finnországba*) járt a magyar miniszterek közül dr. Bíró József, Bondor József, Czinege Lajos, dr. Csanádi György, dr. Dimény Imre, Ke­serű Jánosné, Szurdi István, és dr. Polinszky Károly. Finn részről az oktatási, a külke- renkedelmi, a belügy- és épí­tésügyi, a közlekedésügyi és az igazságügymtniszter tett látogatást Magyarországon. Parlamentjeink között több delegációcserére került sor az utóbbi időben. Párt- és tö­megszervezeti kapcsolataink széleskörűek; e téren ta szá­mos magas színtű találkozóra került sor. Ga7dasági kapcso’afok A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kö­zötti külkereskedelmi kap­csolatokat á kereskedelmi akadályok kölcsönös meg­szüntetéséről szóló 1975. ja­nuár 1-én élétbe lépett meg­állapodás szabályozza. Ez a megállapodás előirányozza, hogy mindkét fél a másik or­szágból származó áruk fneny. nyiségi korlátozását azonnal, a vámokat pedig meghatáro­zott ütemterv szerint 1977. július 1-ig megszünteti. A megállapodás hatálya kiter­jed valamennyi iparcikkre és a magyar—finn forgalomban szereplő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek je­lentős részére is. Áruforgalmunk volumene és értéke az elmúlt években jelentősen növekedett. A ma­gyar exportban hengerelt áruk, acélcsövek, a friss zöld. eddig sebesülteket kötözött a kórház óvóhelyén. Csende­sen leroskadt és csak úgy maga elé motyogta: — Banditák! Köpetzy út és részeg társai az éjjel le­mészárolták a villanytelep egész szerr '-’zetét, pedig az egész váró: an megszűnt a villanyszolgáltatás. A mondat, a nyltvahagyott ajtón beszűrődő szürkés fény, á hideg levegő vissza­hozta a mámorral elködösö- dött igazságot: 1945. január elseje van. Valamennyiük élétének légszömyűbb újév napja. — Miért hagyták magu­kat? — kérdezte á tapintha­tó csöndben Rózsi. — Mindnyáján hagynánk magunkat — szólalt meg Weivoda Elek, és már nem látta olyan optimistán a jö­vőt. Másnap éjjel hangos kia­bálásra ébredtek az óvóhely lakói: — Vigye Innét a kezét a méltóságos úr! Nem akarok férfit látni. Legközelebb csak az a férfi nyúljon hozzám, akit én kérek meg erre, de az nagyon soká les*... ség- és gyümölcsfélék, a ma­gyar importban pedig a pa­pír és cellulózé, valamint a* esetenként vásárolt papír- és cellulózipari berendezések volumene a legjelentősebb. Napi aktualitásu hír, hogy a magyar kereskelerrú kama­ra április 21—25 között ma­gyar műszaki és gazdasági napokat rendez Helsinkiben. Társadalmi éld, költ óra Sajátos formáját Jelenti a magyár—finn kapcsolatoknak a három évenként Magyaror­szágon és Finnországban egy­idejűleg megrendezésre ke­rülő barátsági hét Eddig há­rom alkalommal rendeztünk ilyen akciót, amely — a ta, pasztalatok tanúsága szerint — jó] szolgálja a magyar és a finn nép barátságát A he­tek során magas szintű poli­tikai delegációk mellett 300. 300 tagú — a magyar és a finn társadalom minden ré­tegét képviselő — csoportok kölcsönös látogatására is sor kerül Finnországban, illetve Magyarországon. Kulturális és tudományos kapcsolataink — amelyek a magyar—finn együttműködés legnagyobb hagyományú ré­szét jelentik ■*— sokrétűek, tartalmasak, kiterjednek az élet szinte minden területé­re. A kapitalista országok közül elsőként Finnország­gal kötött Magyarország kul­turális egyezményt 1959-ben. Az egyezmény alapján két­éves munkatervek adnak programot az együttműkö­déshez. Egyebek között két magyar lektor dolgozik Finn. országban, egy-egy finn lek­tort fogadunk az ELTE-n, valamint a Kossuth La. jós Tudományegyetemen. Évi ötven-ötven hónap összidőtartamra áll rendelke­zésre ösztöndíj egyetemi ok­tatók és kutatók számára. Széles körű é& tartalmas a színházi, zenei és egyéb mű­vészeti csoportok cseréje. Az elmúlt években a két ország nemzeti színháza kölcsönösen szerepelt Budapesten és Hel­sinkiben. Jól fejlődnek a felsőoktatási intézmények közötti pápcsolatok. Az el­múlt évben 100 finn nyelv- és irodalomszakos tanárt fo­gadtunk egyhetes tovább­képző szemináriumon. Az 1973-ban Budapesten tártott finn kulturális hét vi­szonzásaként ez év április 3 és 15 között magyar kultúrád lis napokat rendeztek Hel­sinkiben. Kulturális és társadalmi kapcsolataink gazdagodásá­ban, fejlődésében egyre na­gyobb szerepet vállalnak a magyar—finn tetsvérvárosok, — De Rózsi... Csend©, sen ... Meghallják... — sut­togott Eötvös. — Nem érdekel — kiabált Rózsi — menjen a méltósá­gos úr a méltóságos asszony« hoz... Eötvös elkotródott, — Jól tette Rózsi! — gr»- tuláltak a pince minden sar­kából. — A vén marha — viho­gott Kocsis Erzsi. — Ahe­lyett, hogy a féleségére vi­gyázná. Reggel mindenki barátsá­gos volt Rózsihoz, különösen azért, mert fűteni és takarí­tani kellett. A ház lakói a pince egyetlen tűzhelyén főz_» tek. Amig lehetett felmentek a lakásokba főzni, de most már senki sem merte meg­kockáztatni. Egyedül Simóéte nem költöztek a pincébe. A földszinten laktak egy ud­vari lakásban. Simó bányász volt, de egy robbanás elvitte a fél karját. (Folytat] uk5 Pálfy József ősz Ferenc: i iIW>Y*1 r ^ 1 y a v i ■ i i it á j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom