Kelet-Magyarország, 1975. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

'^áw-wsw? m. Sptm» m i ......... ........ Újdonságok Tudományos kutatások *#* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései Dr. ‘fiagas László főosztály vezető-helyettes előadása Nyíregyházán e^ütoftÖHön Nyíregyházán •a MTESZ székházéban dr. Magas László, a MÉM terme­lési és műszaki fejlesztési f^bsztalyvezefo-helyettese A szarvasmarha-tenyésztés idő­szerű kérdései címmel tartott előadást a' megye állatte­nyésztési szakembereinek. ' A főosztályvezető-helyet­tes előadása bevezető részé­ben töbhek között hangsú­lyozta, a szarvasmarha-te­nyésztés a mezőgazdaságnak- az egyik legnehezebben fejlő­dő ágazata. Fordulat a 1972-es , kormányhatározat után szü- , letett. Meggyorsult a nagy­üzemekben a tehénállomány növekedése, a háztáji gazda­ságokban pedig mérséklődött a csökkenés. Ez az irányzat megfelel a kormányprogram- , ban meghatározott célnak, hiszen annak estvik alapvető pontja a tehénállomány nö­velése. Ez év végére országo­san 830 ezer darabos állo­mányt tervezünk elérni Az ötödik ötéves terv végére 900 ezer. 1990-re, a hosszú távú terv végére mintegy egvmil- lió-egyszázezer darabbal szá. mólunk. Ahhoz, hogy ezt a tervet teljesítsük a nagyüze­mi gazdaságokban évente mintegy 6—7 százalékos nö- ‘ vekedést kell elérni, ezzel el­lensúlyozni tudiuk a háztáji csökkenést. Illeti meglesz az évi, mintegy 3 százalékos növekedés is. A tehénállomány növelése A Kelef-Magyarország ' szerkesztőségének kérdésére: hogyan lehetne a tehénállo­mányt gyorsabban növelni, ", ezen belül is a szakosított te- jepeket gyorsan feltölteni, a ; következőket mondta el a fő- ‘ osztályvezető-helyettes. 1 — A kiváltnál tpbb üsző ! kerül meghizlalásra. Sok gaz- ' (lóságban anplkül selejtezik ki az egészséges üszőbor ja­kéit, hogy gzt tenyésztésbe fognák. Tehát nem hagyják bizonyítani a fiatal állatokat. A fejlett állattenyésztéssel rendelkező államokban min- cjgpíitt egyszer 'leelletik az egészséges üszőborjakat és utána döntenek, hogy alkal­mas-e tovább tenyésztésre. Lehetne gyorsítani a tehén- állomány t növelését, ha ko­rábban fognák tenyésztésbe a növendék állatokat. Orszá­gos átlagban az első ellés 33 hónapos korban következik be. Ezt 6 hónappal minden kirakodás nélkül le {efigt rö­vidíteni. A későn tenyésztés­be fogott állatokat korán le­selejtezik. A vizsgált nagy­üzemekben öt és fél éves az átlag sefejtezési kor. Ezáltal -egy tehénre 2,2 borjúszaporu­lat jut. így igen hosszú a nem produktiv idő, ami nem­csak a gyorsabb szaporulat­nak az akadályozója, hanem jelentősen emeli a költsége­ket is. A megszületett borjaknak 12—13 százaléka szopós kor­ban elhull. Ha egyetlen szá­zalékkal tudnánk csökkente­ni gz elhullást, az országosan évente 4 ezer darab pluszt jelentene, megyénkben pedig négyszáz darabot. Ha 8 szá­zalékra le tudnánk szorítani az elhullást, az évi 20 ezer borjúval jelentene többet, aminek fele, 10 ezer darab üsző. A szakosított telepek tehén- állományának gyorsabb meg­teremtése érdekében a kor­mányhatározat nyomán meg­szervezték az úgynevezett intervenciós üszőborjak fel­vásárlását a kisüzemekből. Jelenleg ezeken az interven­ciós telepeken elegendő üsző van, de a szakosított te­lepek egy része takarmány, vagy más anyagi forrás hiá­nyában nem igényli ezeket az állatokat. A múlt esztendő igen kedvezőtlen volt a tö- megtakarmány-termelésre, de még inkább a betakarításra. A tervek teljesítését ez is je­lentősen hátráltatja. Alacsony a tejhozam Az előadó a továbbiakban ismertette, hogy a kormány- program egyik lő pontja a szarvasmarha-tenyésztés ka­pacitásának növelése, úgy a tej- mint a hústermelésben. A vágómarha-termelésben kevesebb a teendő, ezzel nemzetközileg is jó helyen állunk. Teljesen fordított a helyzet a tejtermelésben. Itt nem csak nemzetközi össze­hasonlításban, de a saját le­hetősékeinkhez kepesf is messze elmaradtunk. Orszá­gos átlagban alig haladtuk túl a 2500 litert, Szabolcs­ban még ennél is rosszabb á helyzet. A kormányprogram szerint 1975 végére 2700 li­tert kellene országos átlag­ban elérni. Az 1972-es ösz­tönzők a tejtermelést jobban dotálták, mint a hústerme­lést. Ez az 1973-as tejfelvá­sárlásiban' meg is mutnrko- zott, í 14 millió literrel többet vásárolt a tejipar, mint az előző esztendőkben A tej fo­gyasztói árának emelkedésé? vei a fogyasztás esett. így egy relativ fölösleg állt elő. Ez é$ egyéb tényezők is, — mint a rpssz takarmány helyzet — 1974-ben nem kedveztek a tejtermelés hasonló dinami­kus növekedésének. Kétirányú szakosodás A kormányprogram előjrjp a nagyüzemi 1 állattenyészfé^ kétirányú (szakosodását. Á tejre szakosodás indult meg az elmúlt két évben nagyobb ütemben. A tej irányú szarvasmarha megteremtését 15 ezer importüsző behoza­talával segítette az állam. A behozatalt tovább folytatjuk! Ebben az évben hétmillió dollárt költünk tej típusú im­portüszőkre. A magyartarka és a külföldről behozott faj­ták kereszteződéséből már 50 ezer darab a termelésbe le­pett, 170 ezer oiy^n keresz­tezett üsző van, ami a követ­kező években termelni fog. Tehát már mintegy 230 ezer darab tejtípusú állománnyal rendelkezünk ielenleg is. Ez a munka tovább folyik. A távlati terv végére a nagy­üzemekben tartott mintegy 600 ezer darab telién, vala­mennyi te.itíousú lesz. a tej­re szakosodott gazdaságok­ban. A húsiránvú szakosodás lassabban halad. Nem is annyira égető a helvzet, mint a tejtermelésben. Ez év vé­gére, mintegy 60 ezer hús­hasznosítású tehenet tartanak a nagyüzemekben. Befejezésül az előadó a kormányprogram negyedik fő pontjáról szólva elmondta, hogy bizonyos előre lépések történtek a termelés, felvá­sárlás, illetve feldolgozás összhangjának megteremtésé­ben. Az elmúlt két esztendő ebben a kérdésből) nem volt zavartalan," a már említett tej problémák mellet a Közös Piac szállítási sorompója gon. dot okozott a vágóniarha-ér- tékesítésben. Szerencsénkre segítségünkre volt g Szovjet­unió és a fölösleges vágómar­hát dollárért megvásárolta tőlünk. Távlati terveinkről szólva elmondta, hogy tej és tejtermék előállításában a belső fogyasztás ellátására kell törekednünk, exportot nem tervezünk. Viszont a vá­gómarhából továbbra is je­lentős exporttermelést kell megvalósítani. Gondjaink vannak és egyik nanról a másikra rrjpg sem oldhatók, de türelemmel, az eddiginél jobb munkával, a kormányprogram adta lehe­tőséggel problémáink meg­oldhatók, ezt igazollak az el­múlj két évhen elért eredmé­nyek is — fejezte be előadá­sát dr. Magas László. (Cs. B.) 11 kukorica vegyszeres gyomirtása Megyénk 360 000 ha szántóterü­letéből 90—100 000 ha-ön termel­nek' kukoricát. A Vegyszeres gyomirtás a korszerű kukorica- {grmesztésben a termelési tech­nológia szerves része. Nem meg­felelő. vagy eredménytelen alkal­mazás esetén a kár a termés- csökkenésen kívül abban (s je- féntkézlk, hogy az eihuílgjtott gysmmag hosszú Időre újra fer­tőzi a területet. SzabQles-Szatraár megyében is tért hódítanak az iparszerű ter­melési rendszerek, ahol a nö­vényvédő szér felhasználását a sendszergazdak meghatározzák. A rendszerekbe nem tartozó üze­mek részére — a gyomlrtószer- válásztékót figyelembe véve — az aiabbl javaslatokat adjuk: t EVES HATOIDEJtJ KÉSZÍTMÉNYEK a) Vetés előtt: 1. Sután 6 S 5—7 lit/ha + Ak ttkan UK 1,3—M A kezelést a kukorica vetést gjőtt egy héttel kell elvégezni Kipermetezés után a kombináció azonnali bedolgozást igényel, mert a Sután 6 E komponens gyorsan párolog. b) Vetés után — kelés előtt: Lazább talajokra: Satecid 65 WP 6 kg/ha -fc Aktikon PK 1,1 kg/ha. Niticid 65 WP 6 kg/ha -J- Aktikon PK l.l kg/ha. Kotöttébb talajokra: Igran 58 WP 3 kg/ha + Satecid 65 WP 6 ka/Ua + Aktikon PK 1,4 kg/ha. Igrari 8p VVP 2 kg/ha -f Satecid 65 WP 6 kg/ha" + Aktikon PK 1.4 kg/ija. A fenti kezelésekben 1 kg Akt tikon PK = 1.8 kg Hungazin PK-val, 1 kg Satecid 65 WP — 1 kg Niticid 65 WP-vel helyettesít­hető. Az 1%-nál nagyobb szerves- anyag-tartalmú területekre lehet használni: Nítanil 38 EC-t 18—24 lit/ha, Nitazip 30 EC-t 15—20 lit/ha, Ravixent 8,5—9,5 kg/ha, Hungária K—64-et 6.5—7.5 kg/ha mennyiség­ben. A Nitanil 38 EC és a Nita- zjn 38 EC-t csak régi amortizá­lódott géppel javasoljuk kijuttat­ni, mert a szerek vivőanvaga a műanyagot és a gumit károsítja. Az eddigi kézelések területei at- razin maradványt nem tartal­mazhatnak. Atrazin maradványt tartalmazó területeken, ahel a kukorica után k3l4SíGSt ate8rnak termelni, és a talaj szervesanyag­tartalma 1,5% feletti, javasoljuk a Nitiran 35 EC-t 14—18 lit/ha dó­zisban, A Nitiran kijuttatásánál a Nitantlra és a Nitazinra leírtak érvényesek. ALLOMANYKEZELES A kukorica 20 cm-es magas­ságáig, ahol a gyp.mok 2—4 leve­les fejlettségűek és atrazin ma- rád vány nincs, Aktikan PK 1.1— 1.4 kg/ha + Napon 11 E 5 lit/ha, vagy. lomb alá perrggtézve JZea- pos 18 8—10 lit/ha mennyiségben. Pelülkezelésre számításba jöhet még évelő gypmíajok erősebb fertőzésnél a hagyományos ku­koricafajták esetén Dikamin D 3 lit/ha, Dikonirt D 2 kg/ha meny- nyiségben. A permetezést a kukorica 10—15 centiméteres fejlettsége esetén kell elvégezni, 30 centiméter fe­lett fitolexikus a növényre. 2 EVES HATÁRIDŐBE JAVASOLJUK Buvinol 50 WP 9—lí kg/ha, Zetin 4.5—5,5 kg/ha, Nita II. 10,0— A kezeléseket középkötött és kötött talajokra javasoljuk vetés után, kelés előtt. (A kisebb, loöo sn«gáúl5?4 kutserlegfajtéu a kér sznményekre esetedként érzéke­nyek.) ' Megyei Növényvédő Állomás Kertbarátok tanácsadója Szabad-e a diófát metszeni ? Védekezés a barack moly ellen A barackmoly (Anarsla Unea- tella) az őszibarack jelentős molykártévője. Közép-Európa dé­li, nyugati részein'; Dél-Európá- ban, Sszak-Afrikában, Kis-Azsiá_ ban egyaránt megtalálható, sőt Észak-Amerikába is behurcolták. Tápnövényei elsősorban az őszi­barack, a kajszi, a szilva, a man­dula, a cseresznye és a rpeggy. A hajtásokat és a gy'ütrlölcsöt pusztítja. A hernyók kártétele a vegetá­ciós l‘dő előrehaladtával különbö­ző főrVnában jelentkezik. Rügy- pattanás idején az áttelelő her­nyók a rügyeket odvasitják, ké­sőbb a‘ 3—4 leveles hajtások belse­jét rágják ki. A károsított rügyek néni - hajtanak ki. a "fia­tal hajtások teljes egé­szükben leszáradnak. — Ez tipikus, az áttelélő hernyók okoz­ta kora tavaszi kárkép. — Az első nemzedék hernyói ugyanígy készítik járataikat a hajtások belsejében, kártételük hatása a hajtásvégek fonnyadása, íeszára- dása, s a mézgacseppek megjele­nésé is. Nyáron a gyümölcsöt károsítják, általában felületi, s a kocsány körüli rágás formájában közvetetten elősegíthetik a moni- liaíertőzést is. Életmódjára jellemző, hogy a fiatal hernyói télélnék át a vesz- szőkben. vagy a rügyekbe rágott, szövedékkel védett üregben. Kora tavasszal megkezdik a rügyek, majd a kis hajtások pusz­títását. A hernyóra jellemző a szelvények közötti világos ha- rántsávozás, kifejlődve 10 mm hosszú, vörösesbarna színű. A hernyók április folyamán hagy_ ják el károsítás! helyeiket és a fa védett részein bábozódnak. Az első lepkék május elején kezde­nek rajzani. A lepkék 5—6 milli­méter hosszúak, szürkés színű, elülső szárnyaikat sötétbarna, fe­kete sávok díszítik. Tojásaikat a levelekre, hajtásokra, később pe­dig a gyümölcsökre helyezik. A kikelő 'kis hernyók a hajtásokat vagy a gyümölcsöket károsítják. A nyári nemzedék lepkéi július Kozepyn rajzanak, az őszi nem­zedék lepkéi pedig augusztus- ban-szeptemberben jelennek meg. A kártevő fejlődését ismerve a barackmoly rövid előrejelzése — izolátorok segítségével — meg­oldottnak tekinthető. Az izoláto- •’rakrfáfi' 'lévő';tertűzcHt hajtások­ból kirajzó lepkéket követően 14—20 napon belül, vagy az izolá­torókban' észlelt rajzáscsúcs után 10—14 nap múlva várható a fiatal lárvák megjelenése. Rajzásdina- mlkai vizsgálatokhoz eredménye­sen használhatók az un. „szex- csapdák” is. A védekezésnél alapvető a rügyfakadást követő permetezés, amikor a‘"kis hernyók már el­hagyják telelőhelyeiket. A szi­romhullást követő azonali perme­tezés még hatásos lehet az átte­lelt hernyók ellen. Házikertekben és nagyüzemek­ben is jő hatású készítmények a következő növényvédő szere“: Diazinon—Phenkapton WP 0,25 % ban (atkák és Tevéltetvek ellen is Jő), Safidon 30 EC 0,4 %-ban (rajzó pajzstetvek ellen is jő), Uníiosz 50 EC 0,1—0,15%-ban (le- véltetvek ellen is jő). Csak nagyüzemekben: Ultracid 40 WP 0,1%-ban és Meíil—Cotnion 25 WP 0.3%-bán alkalmazható'. A növényvédelmi munkák végzésé­nél a munka- és balesetvédelmi óvőrendszabályokat szigorúan társuk bel Széles Csaba adjunktus, mg." főiskola. Nyíregyháza A régi szakemberek szerint metszéssel a diófáknak cáak ártunk. Az igaz, hogy a dió­fa suhángja alakító metszés nélkül is elágazik és idők fo­lyamán szép koronát nevei. Viszont az ilyen kóronáne- velési módszerrel a fa későn, csak 15—20 éves korban kezd teremni. Az újabb kutatásoik és már a tapasztalatok is azt igazol­ják," hogy a diófákat ugyan­úgy metszhetjük, sőt kell is metszeni, mint más gyü- njoícsfát. Azt a felfogást is megcáfolták, hogy a ’ diófát csak Ősszel, augusztus-szep­tember hónapokban szabad metszeni. Az alakító met­szést ú fa .3—4 éves koráig kell folytatni, addig amíg á vázá.gakon a térmorészek a megfelelő berakódottságot el nem érik. Porpáczy Aladár, nemrég elhunyt tudósunk Fertődön végzett kísérletéi alapján azt ajánlja, hogy a kiültetett diófa koronavesszőit az első évben 2—3 rügyre vágjuk vissza. Ennek nyomán min­den koronavessző 1—2 haj­tást hoz. A következő évben az összes koronavesszőt is­mét 2—3 .rügyre kell vissza­vágni. Ezt az erős metszést addig folytatjuk, amíg a haj­tások évi növekedése el nem éri az 1—1,5 métert. A rö­vidre metszés éveiben azzal nem törődünk, hogy hány koronavessző fejlődött, és hogyan helyezkednek azok él. Amikor a koronavesszők a kívánt hosszúságot elérték, elvégezzük a ritkítást. Ä tar­tóágakat egyenletesen el­Varasodásveszély A varasod ás tavaszi fer­tőzésiét az áttelelt érett asz- kospórák biztosítják. A spó­rák !Si6ÍTŐSásd' “kezdetét 1 — folyamatos laboratóriumi vizsgálattal — március köze­pén, tömeges szóródást már. cius utolsó, illetve április el­ső hetében észlelünk. A már hetek óta tartó vál­tozékony csapadékos időjárás a spórák csírázásához kedve­ző feltételeket biztosított. A megye több pontján üzemel­tetett levélned vesség-mérő készülék jelzései alapján, va­lamint a napi hőmérséklet alakulását figyelembe véve az első tünetek megjelenése április 25—30 között várható. A védekezéseket ennek meg. felelően úgy kell ütemezni, hogy a jelzett időpontig a lombozat fedve legyen gom- balölő szerrel. Amennyiben továbbra is a csapadékos időjárás, marad az uralkodó (meteorológiai előrejelzések szerint várha­tó), úgy a további védekezé­seket, illetve a védekezé­osztva hagyjuk meg C&-I db-ot), és a fölöslegeseke* tőből távolítjük éli Ä meg­hagyott vesszők végét gyen-, gén vissza kell metszeni. A diófát telepíthetjük hangról is. (Célszerű az ülte, test tavasszal végezni.) * A sühángot — ha ak megköze­lítette a 2 méter magasságot — 130 cm felett metsszük vissza. Ä továbbiakban a fentiek szerint kezeljük és végezzük a korona alakítá­sát. A gyengébb oldalvessző­ket, a korai termőre fordulás érdekében érintetlenül kell hagyni. A korona alakító metszése ezzel befejeződött. A továbbiakban csak" ritkító t metszésben kell részesíteni, 1 hogy a korona elsűrűsödését megakadályozzuk. Az alakító metszést tavasszal kell vé­gezni; őszre csak a vasta­gabb ágak eltávolítását hagyjuk. Ajánlatos az 1 év alatt be nem gyógyuló sebe­ket sebfedő anyaggal, oltó­viasszal vagy olajfestékkel bekenni. Az idősebb diófa ifjítható is. A rendkívül hideg tél egyes ágak elfagyását okoz­za. Ilyen esetben az elhalt ágrészeket az egészségesig el kell távolítani. Az eltávolí­tás mértéke sokszor eléri a z ifjitás határát. Ifjítani lomb­hullás előtt kell. Az ifjított fák a következő évben sok új hajtást hoznak. Ezek közül a meg nem felelőket, illetve a fölöslegeseket távolítsuk el. Az úi vesszők végleges eltá­volítása 2—3 évet vesz igény­be. Inántsy Ferenc sek ismétlését a napi közép- hőmérséklet figyelembe vé­telével javasoljuk végezni. — 10—12 C° középhő-: mérséklet esetén (ápri­lis" hónapban) 14—16 na­ponként elegendő per­metezni,-- 13—15 Celsius-fak kö­zéphőmérséklet esetén (május első dekádja) 11—13 naponként kell megismételni a perme­tezést. — 15 Celsius-fok középhő-: mérséklet felett 8—40 naponként kell véde­kezni. A fenti adatok tájékozható jellegűek. A fertőzés kiala­kulásához legalább 5—6 práa folyamatos csapadékra van szükség. A védekezést rezmentes ké­szítményekkel javasoljuk vé. gezni. Virágzástól a kettős hatásó Fundazol 50 WP folyamatos használatát célszerű előtérbe helyezni. Keresztesi István megyei növényvédő állomás Az idén mintegy S00 holdnyi területet foglal el a nyíregyházi Dózsa Tsz kony-* hakertészete. A konzervgyári borsó és sárgarépa mellett többek között 60 hol­don babot, 40 holdon paradicsomot és 50 holdon prRaminpaprikát termelnek. Ez utóbbiakhoz már nevelik a palántákat. A tervezett területre 3 millió darab prita- minpaprika- és 2 millió darab paradicsempalánta szükséges. A fóliasátrakban már zöldellnek a palánták, a hollandi ágyakba pedig most vetik a paprikama­got, Képen; vetik a paprikamagot, (H, J. felv.) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom