Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-26 / 72. szám
8 KEtfeT-MAfeYÁROKSZAG -MÁTÉSZALKAI MELLÉKLÉS im. mfwflus iá Nőpolitika Egyenjogúság a gyakorlatban NAPONTA 5724 EMBER ALL MUNKÁBA MÁTÉSZALKÁN. Négy évvel ezelőtt a foglalkoztatottak száma 3615 fő volt. A dolgozó nők száma ma üzemekben, intézményeknél 2462. A várost járó idegen látja, hogy gyorsított tempóban új üzemek, lakónegyedek, közintézmények épültek. Szatmár szíve áz ifjú város erőteljesen lüktet, reneszánszát éli. A tegnapok dolga volt. hogy a meglévő négyhez három új óvodát építettek, bővítették az iskolai tantermek számát, 500 gyermeknek napközi otthonos elhelyezést biztosítottak. Négy év alatt felépült 1359 lakás, 56 kilométer vízhálózat, s az új lakótelepek, ABC-áruházakkal, üzletekkel gaz- iagodtak, de megifjodott a városközpont is. Napjaink új létesítményei, amit már ebben az évben átadták, vagy átadnak két egyenként 120 gyermek befogadására alkalmas óvoda. Épül egy új nyolctantermes iskola, az úttörőház, de amit mindenekelőtt kellett volna említeni, emberek újabb nagy csoportja kap majd munkát, egy újonnan épült üzemben, a KÖTSZÖV. Vállalatnál, ahol 1500 nőt foglalkoztatnak majd. Hogyan^ valósult meg Mátészalkán az MSz-MP KB 1970. februári nőpolitikái határozata? A legilletékesebbek, az asszonyok, lányok, a város fejlődésére jellemző adatokból részben lemérhetik. Előbb munkahely kell, majd a münkáshétköznapok olyan gondjait enyhítő intézmények, amelyek nagyrészt ellátják a gyermekek nevelését, s amíg az édesanya dolgozik, a kicsinyek felügyelet alatt vannak. Kell a szolgáltatás, az olyan szolgáltatások, amelyek könnyítik a család körében végzett munkát. A városban ez a kör az igé- • nyéknek megfelelően bővül, s egyre tágul. A VÁROS TELJESÍTETTE ÉS TELJESÍT! kötelességét. Igaz, Ecksmidt Józsefné, a városi pártbizottság nőfelelőse útban a sütőipari vállalathoz ilyen dolgokról is beszélt: „Probléma a városi ellátásban, a félkészáru és mirelt termék. Az üzletekben nincs hűtőpult, ezért a választék szegényes. Sok gondot okoz még a szolgáltatások bővítése, mert az, hogy a Patyolat bevezette az ágyneműcserét, és egy sor szolgáltatást, nem old meg mindent.” A gondok már kisebbek mint évekkel korábban, s egyre kisebbek lesznek, további erőfeszítésekkel megoldhatók. A sütőipari és tejipari vállalatoknál a nőpolitikái határozat üzemi szintű végrehajtásáról kaptunk információt. A sütőipar főkönyvelője Virág Miklós és Csincsák Bélané, szb- titkár, a nődolgozók változott helyzetéről mondták: „A vállalat 450 dolgozójából 180 az asszony és lány. Sajátos helyzet, hogy vidéken 12 üzem van, ezért sok asszonyt, lányt eladói munkakörben foglalkoztatnak. Megszüntették a nők éjszakai műszakban való alkalmazását. A mátészalkai szak- és betanított szakmunkás nőkből brigádot alakítottak, akik délelőtti, délutáni műszakban készítik a péksüteményt. A pékek asszonybrigádjúról sok jót, szépet mondtak el. A brigád Korcsák Béláné vezetésével alakulásától versenyez a szocialista címért, s most az elmúlt évi munkáért az ezüstérmet nyerték el. De nemcsak a brigád léte jelzi a nőkkel való fokozottabb törődést. Tavaly a munkásállományú dolgozók 6,3 százalékos bérfejlesztésben részesültek, s ebből a nők nagyobb arányt kaptak, mint a férfiak. A számok, adatok olykor szürkén, leegyszerűsítve jelzik a valóságot, de a számok nélkül lehetetlen az eredményeket bemutatni. Egyetlen esztendő minőségi változása a sütőiparnál, hogy a segédmunkás nők száma 36-ról 4-re csökkent. Hová lettek a segédmunkások? Ök gyarapították a szak- és betanított munkások számát. A vállalat segíti és szorgalmazza a továbbtanulást. A felnőtt szakmunkás- képzőn 1974-ben 22 sütőipari betanított munkás tanult, közöttük 8 nő. Általános és egyéb Iskolán a tovább tanuló nődolgozók száma 14 fő. Kell-e, érdemes-e az asszonyoknak tanulni? A kereset miatt feltétlenül. Az asszonyok fizetése ma 2000—3000 forint körül van, s a felső határt főként a szakmunkások, a középszintet a betanított munkások érik el. De kell tanulni azért is, mert a munkásműveltség fokozása az asszonyokra is vonatkozik. Egyébként férfidolgozóknak is becsületére válna a Korcsákné 15,50 forintos órabére. A NŐPOLITIKÁI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA, amely közvetlenül és közvetve szolgálja a dolgozó nők javát, annyira sokrétű, hogy nehéz tömören közlésre adni. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat dolgozói tava’v 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, amelynek nagy részét az óvodák es !s- kolák kapták. Közvetett segítség a nődolgozóknak az is, hogy a vállalat idén 80 ezer forint óvodaépítési támogatást ad a városnak, s ezért óvodai férőhelyet kapnak. Más téma és közvetlen segítség, hogy az elmúlt évben a vállalat 14 dolgozója kapott lakásépítési, támogatást, közülük három nő 25 ezer forint őszszegben, Van üzemi orvos, ott vannak a nők a vezetésben, öten most Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, amit a főkönyvelő mondott: „Nem azért kapnak kitüntetést, elismerést, mert nők, azért, mert keményen, becsületesen dolgoznak. Igazán rászolgálnak a fokozottabb figyelemre, a megbecsülésre”. Régi, talán legrégibb üzeme a városnak a tejipari vállalat. Nem a tiszteletünkre rendezett tanácskozás volt az, amelyre megérkeztünk és ezt azért .kell hangsúlyozni, mert éppen a nők ügyével foglalkoztak. Kádár Károly megbízott üzemigazgató közölte: „A nőnapi ünnepség előkészítését beszéljük meg. Az már eldöntött, hogy 23-an kapnak Kiváló dolgozó kitüntetést, 4-en igazgatói dicséretet. Kétszáztíz női dolgozónk' van, ezért nem köny- nyű a döntés.” A nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatban a tejipari vállalatnál is elhangzottak hasonló csoportosításban adatok, mint történt a sütőiparnál. Nem azokat, inkább a tejipari sajátosságokat említjük. Ilyen, hogy tavaly november 7-e alkalmából a nagycsaládos dolgozók 500, a gyermeküket egyedül nevelő nők 700 forint rendkívüli segélyben részesültek, s ez összesen 50 ezer forintot tett ki. Csupa nagybetűvel kellene leírni egy másik példát. DECEMBERBEN EGY FŐLEG ASSZONYOKBÓL ÁLLÓ BIZOTTSÁG sorra látogatta a vállalat nagycsaládos, a gyermekeiket egyedül nevelő nődolgozókat. Csúnya a szó, ahogyan mondták „helyzetfelmérést” végeztek. Szebb amit tettek; hét dolgozó kapott ma már nélkülözhetetlen háztartási eszközt, hűtő- szekrényt, mosógépet, centrifugát. Voltak akik televíziónak, rádiónak örülhettek. Katóc Gyu- láné, aki egyedül neveli három gyermekét, mert arra volt szüksége, hűtőszekrényt kapott. Szaniszló Sándorné két gyermeket nevelt és még nem jutott el odáig, hogy televíziót vásárolhasson. December óta az új televízió az ő lakásukba is „beviszi a nagyvilágot”. Hosszan lehetne sorolni mi mindent tesznek és tettek a nőpolitikái határozat végrehajtásáért a tejipari vállalatnál. Ők is megadják a városnak a félmillió forintos óvodai támogatást, van üzemorvosi rendelés, és porszívót, varrógépet kölcsönözhetnek az asszonyok, hogy könnyebb legyen a munkájuk. Az is szót érdemel, hogy január 1-től 31 alkalmazotti nődolgozó fizetése emelkedett 200—400 forinttal. Amikor az elmúlt évben a bérrendezést hajtották végre, a nődolgozóknál alkal- rpa^ák és- különösen s a , ^agycsaládofhkpól hogy személyenként 10 fillérrel a"£érfiahétól magasabb órabért határoztak -meg» ASSZONYOK, LÁNYOK MUNKÁBAN, vásárlás közben, otthon a család körében és sorsuk, jelenük, jövőjük a határozat szövegében. így fogalmaztuk meg az írás témáját. A valóság sokkal több, mint amennyit sikerült papírra vetni. Nagyobbak az eredmények, sok még a gond, a megoldásra váró feladat. Mindezt tudják a városban, nagyon jól tudják, hiszen az adatokat, a véleményeket mátészalkaiak mondták. S. E. Társadalmi munka Még többet, még jobban A városi tanács március 7-i ülésén tárgyalta az 1974. évben végzett társadalmi munkát és jóváhagyta az 1975. évi társadalmi munka feladattervét. Ugyancsak a szokásos módon elismerte a kiváló munkát végzett üzemek, brigádok és egyének névsorát. A 4 582 000 forint értékű munkát értékelve köszönetét fejezte ki a város lakosságának, az üzemi kollektíváknak, a szocialista brigádok-. nak, az iskolák nevelőtestületeinek és tanuló ifjúságának az eredményes munkáért Sok vagy kevés? A vita során minden felszólaló hangoztatta, hogy a 2 millió forintos terv 230 százalékos túlteljesítése elismerésre méltó és minden fo_ rint, mely az 1974. évi munkát reprezentálja, a város fejlődését, előrehaladásunkat szolgálja. Ott is felvetődött, de ebben a cikkben is írni kell róla, a túlteljesítés ellenére — to_ vábbra is hangoztatva, hogy a 4,6 millió forint szép teljesítmény és minden elismerést megérdemelnek, akik a munkát végezték és szervezték ■— elégedettek lehetünk-e? Ez a 4,6 millió sok, vagy kevés más hasonló nagyságrendű városok, nagyközségek teljesítéséhez és az előző években végzett munkához viszonyítva? így vizsgálva a kérdést az 1974. évi munkával és annak értékével — be kell vallani — nem lehetünk elégedettek. Amíg más városokban a munka értéke évről évre nő és évek óta a mienk kétszeresét is meghaladja, addig nálunk lassan visszaesik. 1973-ban 500 ezer forinttal volt kevesebb, mint 1972-ben és 1974-ben 300 ezer forinttal, mint 1973-ban. A megyei rangsorban már évek óta nem tartozunk az elsők közé. Ennek vajon az-e az oka, hogy más helységbeliek szívesebben tevékenykednek a városuk fejlesztéséért, jobban szeretik városukat, nagyobb lelkesedéssel keresik azokat a lehetőségeket, ahol tenni lehet és tesznek is? Vagy célkitűzéseink nem elég lelkesítőek, mozgósító hatásúak, szervezésünk nem elég hatékony, illetve megakadtunk a tudományos megcsontosodott formáknál és nem keressük eléggé az új módszereket? A kérdésekre a felelet egyszerű: a lakos, ság is többet tehet, a célok meghatározása nagyobb figyelmet érdemel, a szervező munka fokozható és keresni kell az' új lehetőségeket, módszereket. Harminc évvel ezelőtt egy romokban heverő országot örökölt dolgozó népünk. Ma egy virágzó, a szocializmus építése útján haladó ország polgárai vágy un kö Az elért' eredményeknek munkáján keresztül minden becsületes émber részese Eddigi eredményeink arra köteleznek, hogy gyorsítsuk előrehaladásunkat. Aki becsületes, szükségesnek tartja a mindennapi kötelességén túl, hogy gyorsabb haladásunk érdekében valami pluszt is hozzátegyen ahhoz, ami egyébként is kötelessége. Erre a becsületes tenniakarás- ra számítunk a társadalmi munka szervezésében és végzésében. Ez a törekvés jellemző a város lakosságé, nak nagy többségére. De nem mindenkire. Ä becsületes többség érdekében nem mehetünk el szó nélkül az itt-ott jelentkező káros jelenségek mellett. A lakosságnak egy kisebb része — és pontosan azok, akik a város építésével legtöbbet kaptak — nem veszi ki részét kellően a közös munkából. Azoknak egy része -* tisztelet a kivételnek — akik a lakótelepeken tanácsi értékesítésű, vagy állami lakáshoz jutottak, ritkán jelennek meg, ha társadalmi munkára hívunk. Pedig célunk közös: saját környezetünket kellemessé, széppé tenni, a gyermekeknek újabb játszóteret építeni. Sajnos vannak olyanok is, akik belegázolnak a frissen parkosított területekbe, átkerékpároznak a néhány nappal ezelőtt füvesített út. szegélyeken és nem intik kíméletre gyermekeiket sem. A lakóközösségek erejére van szükség, hogy változást érjünk el. Városunkat nemcsak a mátészalkaiaknak építjük. A város környéke ezernyi szállal kötődik hozzánk. Érdekeink nagyon sok terű. létén egybe esnek és közösen. Üzemeinkben, a különböző munkahelyeken több mint 4000 nem szálkái lakos dolgozik, középiskoláinkban túlnyomó részt a környék fiatalsága tanul, ke. reskedelmi hálózatunk a vonzáskörzet ellátás sát is biztosítja. Kulturális, egészségügyi intézményeink és sportlétesítményeink a járás lakosságát is szolgálják. Ezért arra számítunk, hogy a város környéke, a szálkái járás lakossága segítse Mátészalka fejlesztését és funkcióinak teljesítését. Eddig örömmel tapasztaltuk a segítőkész, séget összefogással építettük fel néhány év. vei ezelőtt az MHSZ kiképzési bázist, melyhez a járás tsz-ei egymillió-egyszázezer forinttal járultak hozzá. Közel hatszáz köbméter kavicsot szállítottak a napokban az épülő sportlétesítményekhez. Ezért köszönettel tartozunk, de még több segítséget várunk. Elsősorban gépi és szállítási munkát. A város üzemeiben új mozgalmat hirdetünk. Azt javasoljuk, minden gép dolgozzon — kommunista műszak keretében — egy napot Mátészalkáért. Kérjük, csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz a járás termelőszövetkezetei, szövetkezetei, üzemei. 1975. évre nagy feladatokat tűztünk ki. Társadalmi munka tervünket úgy igyekeztünk összeállítani, hogy a nagy közösség érdekeit szolgálják, lelkesítőek, mozgósító hatásúak legyenek. Idei feladatok ELISMERÉS Az 1974. évi kiváló társadalmi munkáért Az 1974-ben végzett társadalmi munkáért a társadalmi szervek képviselőiből álló bizottság javaslata alapján, a Hazafias Népfront elnökségével és a KISZ városi végrehajtó bizottságával egyetértésben a városi tanács az alábbi üzemeket, szocialista brigádot és egyéneket részesítette elismerésben. A TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatóságát vándorzászlóval és elismerő oklevéllel tüntette ki. A Közúti Építő Vállalat mátészalkai építésvezetőségét vándorserleggel és arany oklevéllel, a Nyírségi Nyomda mátészalkai kirendeltségét ezüst, a sütőipari vállalatot pedig bronz oklevéllel tüntette ki. A MÁV Forgalom Landler Jenő szocialista brigádjának „Dicsérő Oklevelet” és valamennyi brigádtag részére bronzplakettet adományozott. (A brigád kommunista műszakot szervezett, bevételét az 5. számú óvoda játékfelszerelésére adták át. Ezenkívül részt vettek az óvoda közművesítésének munkálataiban is.) A társadalmi munka végzésében és szervezésében legtöbbet teljesítő, illetve legeredményesebb munkát végzettek közül aranyplakettet adományozott Vas Józsefnek, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának, Kovács Gusztávnak, az ÉPSZER Szövetkezet műszaki vezetőjének, Veress Károlynak. a Közúti Építő Vállalat építésvezetőjének, Csu- hanics Sándornak, a Nyírségi Nyomda mátészalkai kirendeltsége vezetőjének, dr. Csiszár Gusztávnak, a városi tanács kórháza igazgatójának, Virágh Miklósnak, a sütőipari vállalat főkönyvelőjének, Hegymegi Istvánnak, az Állami Tangazdaság igazgatójának, Tóth Pálnak, a Szabolcs-Szatmár megyei ÉPSZER Vállalat főmérnökének, Helmeczl Józsefnek, az ISG mátészalkai gyáregysége Zalka Máté II. szocialista brigádvezetőjének, Györfi Jánosnak, a TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatósága villanyszerelőjének. Ezüst plakettet adományozott: Pusztai Sándornénak, a IV. számú óvoda vezetőjének, Gál Menyhértnek, az Esze Tamás Gimnázium tanárának, Bíró Miklósnak, a MEZŐGÉP Vállalat igazgatójának, Szabó MiklósnaK, az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztálya vezetőjének, Tömöri Gusztávnak, a Közúti Építő Vállalat építésvezető helyettesének, Bosics Tibornak, a Kartográfiai Vállalat mátészalkai kirendeltsége vezetőjének, Szondi Istvánnak, a MOM mátészalkai gyáregysége festő szakmunkásának, Bakos Józsefnek a MOM mátészalkai gyáregysége kőműves szakmunkásának, Szabó Istvánnak, az ISG mátészalkai gyáregysége Landler Jenő szocialista brigádja tagjának, Veress Borbálának, a MÉK almatároló csomagoló munkásának. Bronzplakettet adományozott Szabó Jánosnak, a Kraszna balparti Vízrendező Társulat nehézgépkezelőjének, Hagymási Béla géplakatos kisiparosnak, Bányai Istvánnak, az ÉRDÉRT Vállalat lakatos szakmunkásának, Tiszai Istvánnak, az ÉRDÉRT Vállalat asztalos szakmunkásának, Tüzes Andrásnak, a bútorgyár asztalos szakmunkásának, Deres Ferencnek, az Ecsedi-láp Vízgazdálkodási Társulat nehézgépkezelőjének, Puskás Ferencnének, a SZAVICSAV kirendeltsége Lendület szocialista brigádja vezetőjének, Nauner Ferencnek, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárának, Borsi Jenőnének, az V. számú óvoda vezető óvónőjének. Az elvégzendő munkát három nagy csői portba oszthatjuk: a város parkosítása; a sportlétesítmények létrehozása és korszerűsítése; gyermekintézmények segítése, támogatása. Uj utcáink, lakótelepeink környékének? teljes rendezését, parkosítását szeretnénk megvalósítani. A most elültetett fák, cserjék; jövőre már egyévesek lesznek.,,Hamarabb adnak lombjukkal árnyékot az alattuk pihenni Vágyóknak. A Keleti lakótelep Váci Mihály és Hajdú utca által határolt tömbbelsőben, a Bajcsy-Zsilinszky utca két oldalán, a Hajdú utcában és a minígarzonok előtt fás, bokros, virágos parkot kell varázsoljunk. Az ipari útnak és a Rácz-kerti lakótelepnek^ felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére a városi tanács a Felszabadulás útja és a Fel- szabadulási lakótelep nevet adta. Hogy méltóak legyenek nevükhöz, meg kell építeni a Kun Béla, Március 21. terek parkjait. A tanács rendelkezésére álló keret kevés ezek megvalósítására. A lakótelepen lakóknak segíteniük kell, ha szép és kulturált környezetet akarnak. Rendezni kell a házak környékét, virága, sítani kell az út két oldalát. Az új ipari szakközépiskola környékének, udvarának rendbe tétele a diákság feladata. Több száz ügyes kézre lesz szükség ahhoz, hogy parkot, iskolaudvart, sportpályákat építsenek a mostani sivár pusztaság helyére. Egyedül, csak kézi munkával nem boldogulnak. Szükséges az építő vállalat jóindulatú közreműködése. Igyekeznie kell a törmelék elszállításával, a terep- rendezéssel, különben kicsúszunk az időből és minden erőfeszítés kárba vész. A másik nagy célkitűzésünk a sportolás lehetőségeinek megteremtése. A Ságvári úti sportpálya kombináttá való kiépítéséhez a város valamennyi üzemének, a járás termelő- szövetkezeteinek összefogására van szükség, Feladatát minden üzem, vállalat megkapta» Teljesítése esetén 1976. április 4-én megrendezhető az első nagy városi-járási ünnepi sportvetélkedő. Ezenkívül valamennyi üzem területén és iskola udvarán kiépülnek a sportpályák. Az elmúlt évben 564 000 forint értékű voll az a munka, amit az üzemek gyermekintézmények, és iskolák fejlesztésére, korszerűsítésére fordítottak. Ma már a szocialista brigádok otthonosan mozognak az iskolákban, óvodákban és keresik a segítés lehetőségeit. A segítés új formája a gyermekintézmények támogatásárú rendezett kommunista szombatok, melyek munkabérét az óvodák, bölcsődék fejlesztésére fizetik be. Az elmúlt évben ez a támogatás 99 ezer forintot tett ki. Újabb milliók A felsoroltak csak a legfontosabbakat tartalmazzák. Ezeken kívül még nagyon sok feladatot kell megoldanunk. A társadalmi munka végzése területén városunkban is kimerít- hetetlenek a lehetőségek. A közösség összefogása óriási erő, amelynek célszerű felhasználása, jó megszervezése sok millió forinttal segítheti a városépítés feladatait és általa hamarabb valósulhatnak meg célok, szebb lesz környezetünk. Ehhez kérjük minden becsületes, városál szerető felnőtt és fiatal, a járás lakosságának önzetlen munkáját hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján, az 1975-ös évben. N. Wk
