Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

8 KEtfeT-MAfeYÁROKSZAG -MÁTÉSZALKAI MELLÉKLÉS im. mfwflus iá Nőpolitika Egyenjogúság a gyakorlatban NAPONTA 5724 EMBER ALL MUNKÁ­BA MÁTÉSZALKÁN. Négy évvel ezelőtt a foglalkoztatottak száma 3615 fő volt. A dol­gozó nők száma ma üzemekben, intézmé­nyeknél 2462. A várost járó idegen látja, hogy gyorsított tempóban új üzemek, lakónegyedek, közintéz­mények épültek. Szatmár szíve áz ifjú város erőteljesen lüktet, reneszánszát éli. A tegnapok dolga volt. hogy a meglévő négyhez három új óvodát építettek, bővítették az iskolai tanter­mek számát, 500 gyermeknek napközi otthonos elhelyezést biztosítottak. Négy év alatt felépült 1359 lakás, 56 kilométer vízhálózat, s az új la­kótelepek, ABC-áruházakkal, üzletekkel gaz- iagodtak, de megifjodott a városközpont is. Napjaink új létesítményei, amit már eb­ben az évben átadták, vagy átadnak két egyenként 120 gyermek befogadására alkal­mas óvoda. Épül egy új nyolctantermes iskola, az úttörőház, de amit mindenekelőtt kellett volna említeni, emberek újabb nagy csoportja kap majd munkát, egy újonnan épült üzem­ben, a KÖTSZÖV. Vállalatnál, ahol 1500 nőt foglalkoztatnak majd. Hogyan^ valósult meg Mátészalkán az MSz-MP KB 1970. februári nőpolitikái határo­zata? A legilletékesebbek, az asszonyok, lá­nyok, a város fejlődésére jellemző adatokból részben lemérhetik. Előbb munkahely kell, majd a münkáshétköznapok olyan gondjait enyhítő intézmények, amelyek nagyrészt el­látják a gyermekek nevelését, s amíg az édes­anya dolgozik, a kicsinyek felügyelet alatt vannak. Kell a szolgáltatás, az olyan szolgál­tatások, amelyek könnyítik a család körében végzett munkát. A városban ez a kör az igé- • nyéknek megfelelően bővül, s egyre tágul. A VÁROS TELJESÍTETTE ÉS TELJESÍT! kötelességét. Igaz, Ecksmidt Józsefné, a városi pártbizottság nőfelelőse útban a sütőipari vál­lalathoz ilyen dolgokról is beszélt: „Probléma a városi ellátásban, a félkészáru és mirelt ter­mék. Az üzletekben nincs hűtőpult, ezért a vá­laszték szegényes. Sok gondot okoz még a szol­gáltatások bővítése, mert az, hogy a Patyolat bevezette az ágyneműcserét, és egy sor szol­gáltatást, nem old meg mindent.” A gondok már kisebbek mint évekkel korábban, s egy­re kisebbek lesznek, további erőfeszítésekkel megoldhatók. A sütőipari és tejipari vállalatoknál a nő­politikái határozat üzemi szintű végrehajtásá­ról kaptunk információt. A sütőipar főköny­velője Virág Miklós és Csincsák Bélané, szb- titkár, a nődolgozók változott helyzetéről mondták: „A vállalat 450 dolgozójából 180 az asszony és lány. Sajátos helyzet, hogy vidéken 12 üzem van, ezért sok asszonyt, lányt eladói munkakörben foglalkoztatnak. Megszüntették a nők éjszakai műszakban való alkalmazását. A mátészalkai szak- és betanított szakmun­kás nőkből brigádot alakítottak, akik délelőt­ti, délutáni műszakban készítik a péksüte­ményt. A pékek asszonybrigádjúról sok jót, szé­pet mondtak el. A brigád Korcsák Béláné ve­zetésével alakulásától versenyez a szocialista címért, s most az elmúlt évi munkáért az ezüstérmet nyerték el. De nemcsak a brigád léte jelzi a nőkkel való fokozottabb törődést. Tavaly a munkásállományú dolgozók 6,3 szá­zalékos bérfejlesztésben részesültek, s ebből a nők nagyobb arányt kaptak, mint a férfiak. A számok, adatok olykor szürkén, leegy­szerűsítve jelzik a valóságot, de a számok nél­kül lehetetlen az eredményeket bemutatni. Egyetlen esztendő minőségi változása a sütő­iparnál, hogy a segédmunkás nők száma 36-ról 4-re csökkent. Hová lettek a segédmunkások? Ök gyarapították a szak- és betanított mun­kások számát. A vállalat segíti és szorgalmaz­za a továbbtanulást. A felnőtt szakmunkás- képzőn 1974-ben 22 sütőipari betanított mun­kás tanult, közöttük 8 nő. Általános és egyéb Iskolán a tovább tanuló nődolgozók száma 14 fő. Kell-e, érdemes-e az asszonyoknak tanul­ni? A kereset miatt feltétlenül. Az asszonyok fizetése ma 2000—3000 forint körül van, s a felső határt főként a szakmunkások, a közép­szintet a betanított munkások érik el. De kell tanulni azért is, mert a munkásműveltség fo­kozása az asszonyokra is vonatkozik. Egyéb­ként férfidolgozóknak is becsületére válna a Korcsákné 15,50 forintos órabére. A NŐPOLITIKÁI HATÁROZAT VÉGRE­HAJTÁSA, amely közvetlenül és közvetve szolgálja a dolgozó nők javát, annyira sokré­tű, hogy nehéz tömören közlésre adni. A Má­tészalkai Sütőipari Vállalat dolgozói tava’v 500 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek, amelynek nagy részét az óvodák es !s- kolák kapták. Közvetett segítség a nődolgo­zóknak az is, hogy a vállalat idén 80 ezer fo­rint óvodaépítési támogatást ad a városnak, s ezért óvodai férőhelyet kapnak. Más téma és közvetlen segítség, hogy az elmúlt évben a vállalat 14 dolgozója kapott lakásépítési, tá­mogatást, közülük három nő 25 ezer forint ősz­szegben, Van üzemi orvos, ott vannak a nők a vezetésben, öten most Kiváló dolgozó kitün­tetést kaptak. Ez utóbbival kapcsolatban ér­demes megjegyezni, amit a főkönyvelő mon­dott: „Nem azért kapnak kitüntetést, elisme­rést, mert nők, azért, mert keményen, becsü­letesen dolgoznak. Igazán rászolgálnak a fo­kozottabb figyelemre, a megbecsülésre”. Régi, talán legrégibb üzeme a városnak a tejipari vállalat. Nem a tiszteletünkre rende­zett tanácskozás volt az, amelyre megérkez­tünk és ezt azért .kell hangsúlyozni, mert ép­pen a nők ügyével foglalkoztak. Kádár Ká­roly megbízott üzemigazgató közölte: „A nő­napi ünnepség előkészítését beszéljük meg. Az már eldöntött, hogy 23-an kapnak Kiváló dol­gozó kitüntetést, 4-en igazgatói dicséretet. Kétszáztíz női dolgozónk' van, ezért nem köny- nyű a döntés.” A nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolatban a tejipari vállalatnál is elhang­zottak hasonló csoportosításban adatok, mint történt a sütőiparnál. Nem azokat, inkább a tejipari sajátosságokat említjük. Ilyen, hogy tavaly november 7-e alkalmából a nagycsalá­dos dolgozók 500, a gyermeküket egyedül ne­velő nők 700 forint rendkívüli segélyben ré­szesültek, s ez összesen 50 ezer forintot tett ki. Csupa nagybetűvel kellene leírni egy másik példát. DECEMBERBEN EGY FŐLEG ASSZO­NYOKBÓL ÁLLÓ BIZOTTSÁG sorra látogat­ta a vállalat nagycsaládos, a gyermekeiket egyedül nevelő nődolgozókat. Csúnya a szó, ahogyan mondták „helyzetfelmérést” végez­tek. Szebb amit tettek; hét dolgozó kapott ma már nélkülözhetetlen háztartási eszközt, hűtő- szekrényt, mosógépet, centrifugát. Voltak akik televíziónak, rádiónak örülhettek. Katóc Gyu- láné, aki egyedül neveli három gyermekét, mert arra volt szüksége, hűtőszekrényt kapott. Szaniszló Sándorné két gyermeket nevelt és még nem jutott el odáig, hogy televíziót vásá­rolhasson. December óta az új televízió az ő lakásukba is „beviszi a nagyvilágot”. Hosszan lehetne sorolni mi mindent tesz­nek és tettek a nőpolitikái határozat végre­hajtásáért a tejipari vállalatnál. Ők is meg­adják a városnak a félmillió forintos óvodai támogatást, van üzemorvosi rendelés, és por­szívót, varrógépet kölcsönözhetnek az asszo­nyok, hogy könnyebb legyen a munkájuk. Az is szót érdemel, hogy január 1-től 31 alkalma­zotti nődolgozó fizetése emelkedett 200—400 forinttal. Amikor az elmúlt évben a bérrende­zést hajtották végre, a nődolgozóknál alkal- rpa^ák és- különösen s a , ^agycsaládofhkpól hogy személyenként 10 fillérrel a"£érfiahétól magasabb órabért határoztak -meg» ASSZONYOK, LÁNYOK MUNKÁBAN, vásárlás közben, otthon a család körében és sorsuk, jelenük, jövőjük a határozat szövegé­ben. így fogalmaztuk meg az írás témáját. A valóság sokkal több, mint amennyit sikerült papírra vetni. Nagyobbak az eredmények, sok még a gond, a megoldásra váró feladat. Mind­ezt tudják a városban, nagyon jól tudják, hi­szen az adatokat, a véleményeket mátészalka­iak mondták. S. E. Társadalmi munka Még többet, még jobban A városi tanács március 7-i ülésén tár­gyalta az 1974. évben végzett társadalmi mun­kát és jóváhagyta az 1975. évi társadalmi munka feladattervét. Ugyancsak a szokásos módon elismerte a kiváló munkát végzett üzemek, brigádok és egyének névsorát. A 4 582 000 forint értékű munkát értékelve kö­szönetét fejezte ki a város lakosságának, az üzemi kollektíváknak, a szocialista brigádok-. nak, az iskolák nevelőtestületeinek és tanuló ifjúságának az eredményes munkáért Sok vagy kevés? A vita során minden felszólaló hangoztat­ta, hogy a 2 millió forintos terv 230 százalékos túlteljesítése elismerésre méltó és minden fo_ rint, mely az 1974. évi munkát reprezentálja, a város fejlődését, előrehaladásunkat szol­gálja. Ott is felvetődött, de ebben a cikkben is írni kell róla, a túlteljesítés ellenére — to_ vábbra is hangoztatva, hogy a 4,6 millió fo­rint szép teljesítmény és minden elismerést megérdemelnek, akik a munkát végezték és szervezték ■— elégedettek lehetünk-e? Ez a 4,6 millió sok, vagy kevés más hasonló nagy­ságrendű városok, nagyközségek teljesítéséhez és az előző években végzett munkához viszo­nyítva? így vizsgálva a kérdést az 1974. évi mun­kával és annak értékével — be kell vallani — nem lehetünk elégedettek. Amíg más váro­sokban a munka értéke évről évre nő és évek óta a mienk kétszeresét is meghaladja, addig nálunk lassan visszaesik. 1973-ban 500 ezer forinttal volt kevesebb, mint 1972-ben és 1974-ben 300 ezer forinttal, mint 1973-ban. A megyei rangsorban már évek óta nem tartozunk az elsők közé. En­nek vajon az-e az oka, hogy más helységbe­liek szívesebben tevékenykednek a városuk fejlesztéséért, jobban szeretik városukat, na­gyobb lelkesedéssel keresik azokat a lehetősé­geket, ahol tenni lehet és tesznek is? Vagy célkitűzéseink nem elég lelkesítőek, mozgósí­tó hatásúak, szervezésünk nem elég hatékony, illetve megakadtunk a tudományos megcson­tosodott formáknál és nem keressük eléggé az új módszereket? A kérdésekre a felelet egyszerű: a lakos, ság is többet tehet, a célok meghatározása nagyobb figyelmet érdemel, a szervező mun­ka fokozható és keresni kell az' új lehetősé­geket, módszereket. Harminc évvel ezelőtt egy romokban heverő országot örökölt dolgo­zó népünk. Ma egy virágzó, a szocializmus építése útján haladó ország polgárai vágy un kö Az elért' eredményeknek munkáján keresztül minden becsületes émber részese Eddigi ered­ményeink arra köteleznek, hogy gyorsítsuk előrehaladásunkat. Aki becsületes, szüksé­gesnek tartja a mindennapi kötelességén túl, hogy gyorsabb haladásunk érdekében valami pluszt is hozzátegyen ahhoz, ami egyébként is kötelessége. Erre a becsületes tenniakarás- ra számítunk a társadalmi munka szervezé­sében és végzésében. Ez a törekvés jellemző a város lakosságé, nak nagy többségére. De nem mindenkire. Ä becsületes többség érdekében nem mehetünk el szó nélkül az itt-ott jelentkező káros jelen­ségek mellett. A lakosságnak egy kisebb része — és pontosan azok, akik a város építésével legtöbbet kaptak — nem veszi ki részét kel­lően a közös munkából. Azoknak egy része -* tisztelet a kivételnek — akik a lakótelepeken tanácsi értékesítésű, vagy állami lakáshoz ju­tottak, ritkán jelennek meg, ha társadalmi munkára hívunk. Pedig célunk közös: saját környezetünket kellemessé, széppé tenni, a gyermekeknek újabb játszóteret építeni. Saj­nos vannak olyanok is, akik belegázolnak a frissen parkosított területekbe, átkerékpároz­nak a néhány nappal ezelőtt füvesített út. szegélyeken és nem intik kíméletre gyerme­keiket sem. A lakóközösségek erejére van szükség, hogy változást érjünk el. Városunkat nemcsak a mátészalkaiaknak építjük. A város környéke ezernyi szállal kö­tődik hozzánk. Érdekeink nagyon sok terű. létén egybe esnek és közösen. Üzemeinkben, a különböző munkahelyeken több mint 4000 nem szálkái lakos dolgozik, középiskoláinkban túlnyomó részt a környék fiatalsága tanul, ke. reskedelmi hálózatunk a vonzáskörzet ellátás sát is biztosítja. Kulturális, egészségügyi in­tézményeink és sportlétesítményeink a járás lakosságát is szolgálják. Ezért arra számítunk, hogy a város környéke, a szálkái járás lakos­sága segítse Mátészalka fejlesztését és funkci­óinak teljesítését. Eddig örömmel tapasztaltuk a segítőkész, séget összefogással építettük fel néhány év. vei ezelőtt az MHSZ kiképzési bázist, mely­hez a járás tsz-ei egymillió-egyszázezer fo­rinttal járultak hozzá. Közel hatszáz köbméter kavicsot szállítottak a napokban az épülő sportlétesítményekhez. Ezért köszönettel tar­tozunk, de még több segítséget várunk. El­sősorban gépi és szállítási munkát. A város üzemeiben új mozgalmat hirdetünk. Azt ja­vasoljuk, minden gép dolgozzon — kommu­nista műszak keretében — egy napot Máté­szalkáért. Kérjük, csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz a járás termelőszövetkezetei, szövetkezetei, üzemei. 1975. évre nagy felada­tokat tűztünk ki. Társadalmi munka tervün­ket úgy igyekeztünk összeállítani, hogy a nagy közösség érdekeit szolgálják, lelkesítő­ek, mozgósító hatásúak legyenek. Idei feladatok ELISMERÉS Az 1974. évi kiváló társadalmi munkáért Az 1974-ben végzett társadalmi munkáért a társadalmi szervek képviselőiből álló bizott­ság javaslata alapján, a Hazafias Népfront el­nökségével és a KISZ városi végrehajtó bi­zottságával egyetértésben a városi tanács az alábbi üzemeket, szocialista brigádot és egyé­neket részesítette elismerésben. A TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatóságát vándorzászlóval és elismerő oklevéllel tüntet­te ki. A Közúti Építő Vállalat mátészalkai épí­tésvezetőségét vándorserleggel és arany okle­véllel, a Nyírségi Nyomda mátészalkai kiren­deltségét ezüst, a sütőipari vállalatot pedig bronz oklevéllel tüntette ki. A MÁV Forgalom Landler Jenő szocialis­ta brigádjának „Dicsérő Oklevelet” és vala­mennyi brigádtag részére bronzplakettet ado­mányozott. (A brigád kommunista műszakot szervezett, bevételét az 5. számú óvoda játék­felszerelésére adták át. Ezenkívül részt vettek az óvoda közművesítésének munkálataiban is.) A társadalmi munka végzésében és szer­vezésében legtöbbet teljesítő, illetve legered­ményesebb munkát végzettek közül aranypla­kettet adományozott Vas Józsefnek, a Haza­fias Népfront városi bizottsága titkárának, Kovács Gusztávnak, az ÉPSZER Szövetkezet műszaki vezetőjének, Veress Károlynak. a Közúti Építő Vállalat építésvezetőjének, Csu- hanics Sándornak, a Nyírségi Nyomda máté­szalkai kirendeltsége vezetőjének, dr. Csiszár Gusztávnak, a városi tanács kórháza igazga­tójának, Virágh Miklósnak, a sütőipari válla­lat főkönyvelőjének, Hegymegi Istvánnak, az Állami Tangazdaság igazgatójának, Tóth Pál­nak, a Szabolcs-Szatmár megyei ÉPSZER Vál­lalat főmérnökének, Helmeczl Józsefnek, az ISG mátészalkai gyáregysége Zalka Máté II. szocialista brigádvezetőjének, Györfi János­nak, a TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatósága villanyszerelőjének. Ezüst plakettet adományozott: Pusztai Sándornénak, a IV. számú óvoda vezetőjének, Gál Menyhértnek, az Esze Tamás Gimnázium tanárának, Bíró Miklósnak, a MEZŐGÉP Vál­lalat igazgatójának, Szabó MiklósnaK, az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztálya vezetőjének, Tömöri Gusztávnak, a Közúti Építő Vállalat építésvezető helyettesének, Bosics Tibornak, a Kartográfiai Vállalat mátészalkai kirendeltsé­ge vezetőjének, Szondi Istvánnak, a MOM mátészalkai gyáregysége festő szakmunkásá­nak, Bakos Józsefnek a MOM mátészalkai gyáregysége kőműves szakmunkásának, Szabó Istvánnak, az ISG mátészalkai gyáregysége Landler Jenő szocialista brigádja tagjának, Veress Borbálának, a MÉK almatároló cso­magoló munkásának. Bronzplakettet adományozott Szabó János­nak, a Kraszna balparti Vízrendező Társulat nehézgépkezelőjének, Hagymási Béla gépla­katos kisiparosnak, Bányai Istvánnak, az ÉR­DÉRT Vállalat lakatos szakmunkásának, Ti­szai Istvánnak, az ÉRDÉRT Vállalat asztalos szakmunkásának, Tüzes Andrásnak, a bútor­gyár asztalos szakmunkásának, Deres Ferenc­nek, az Ecsedi-láp Vízgazdálkodási Társulat nehézgépkezelőjének, Puskás Ferencnének, a SZAVICSAV kirendeltsége Lendület szocia­lista brigádja vezetőjének, Nauner Ferencnek, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárá­nak, Borsi Jenőnének, az V. számú óvoda vezető óvónőjének. Az elvégzendő munkát három nagy csői portba oszthatjuk: a város parkosítása; a sportlétesítmények létrehozása és korszerűsí­tése; gyermekintézmények segítése, támoga­tása. Uj utcáink, lakótelepeink környékének? teljes rendezését, parkosítását szeretnénk megvalósítani. A most elültetett fák, cserjék; jövőre már egyévesek lesznek.,,Hamarabb ad­nak lombjukkal árnyékot az alattuk pihenni Vágyóknak. A Keleti lakótelep Váci Mihály és Hajdú utca által határolt tömbbelsőben, a Bajcsy-Zsilinszky utca két oldalán, a Hajdú utcában és a minígarzonok előtt fás, bokros, virágos parkot kell varázsoljunk. Az ipari útnak és a Rácz-kerti lakótelepnek^ felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére a városi tanács a Felszabadulás útja és a Fel- szabadulási lakótelep nevet adta. Hogy mél­tóak legyenek nevükhöz, meg kell építeni a Kun Béla, Március 21. terek parkjait. A tanács rendelkezésére álló keret kevés ezek megvaló­sítására. A lakótelepen lakóknak segíteniük kell, ha szép és kulturált környezetet akar­nak. Rendezni kell a házak környékét, virága, sítani kell az út két oldalát. Az új ipari szak­középiskola környékének, udvarának rendbe tétele a diákság feladata. Több száz ügyes kézre lesz szükség ahhoz, hogy parkot, isko­laudvart, sportpályákat építsenek a mostani sivár pusztaság helyére. Egyedül, csak kézi munkával nem boldogulnak. Szükséges az épí­tő vállalat jóindulatú közreműködése. Igye­keznie kell a törmelék elszállításával, a terep- rendezéssel, különben kicsúszunk az időből és minden erőfeszítés kárba vész. A másik nagy célkitűzésünk a sportolás lehetőségeinek megteremtése. A Ságvári úti sportpálya kombináttá való kiépítéséhez a város valamennyi üzemének, a járás termelő- szövetkezeteinek összefogására van szükség, Feladatát minden üzem, vállalat megkapta» Teljesítése esetén 1976. április 4-én megren­dezhető az első nagy városi-járási ünnepi sportvetélkedő. Ezenkívül valamennyi üzem területén és iskola udvarán kiépülnek a sportpályák. Az elmúlt évben 564 000 forint értékű voll az a munka, amit az üzemek gyermekintéz­mények, és iskolák fejlesztésére, korszerűsí­tésére fordítottak. Ma már a szocialista bri­gádok otthonosan mozognak az iskolákban, óvodákban és keresik a segítés lehetőségeit. A segítés új formája a gyermekintézmények tá­mogatásárú rendezett kommunista szombatok, melyek munkabérét az óvodák, bölcsődék fej­lesztésére fizetik be. Az elmúlt évben ez a tá­mogatás 99 ezer forintot tett ki. Újabb milliók A felsoroltak csak a legfontosabbakat tar­talmazzák. Ezeken kívül még nagyon sok fel­adatot kell megoldanunk. A társadalmi mun­ka végzése területén városunkban is kimerít- hetetlenek a lehetőségek. A közösség összefo­gása óriási erő, amelynek célszerű felhaszná­lása, jó megszervezése sok millió forinttal se­gítheti a városépítés feladatait és általa ha­marabb valósulhatnak meg célok, szebb lesz környezetünk. Ehhez kérjük minden becsületes, városál szerető felnőtt és fiatal, a járás lakosságának önzetlen munkáját hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján, az 1975-ös évben. N. Wk

Next

/
Oldalképek
Tartalom