Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-26 / 72. szám
WrS. m?ref5s~58. . KÉLBT-MACYAÍ10RSZAC —MÄTßSZALKAT MELLÄKLEf a* Évente 100 kulcsátadás OTP-lakások MÁTÉSZALKA A MEGYESZÉKHELY UTÁN a legdinamikusabban fejlődő városunk. A fejlődés alapja a gyors ütemű iparosítási folyamat, amely azonban más kapcsoló, dó beruházásokkal, főként a lakásépítéssel lehet teljes. Itt is, miirt más városainkban, többféle lakásépítési formára van szükség. Kézenfekvő azonban, hogy a telepszerű, több szintes házak építése, illetve ezek számának növelése vezethet elsősorban a lakásgondok enyhítésére, végső soron a megoldására. A közművek gazdaságos kihasználása, a lakások korszerűsége emellett az építési mód mellett szól, s a tanácsi lakásépítkezések mellett az OTP is elsősorban ezt a formát alkalmazza. Az Országos Takarékpénztár a negyedik ötéves tervben mintegy 600 — telepszerű, többszintes — társasház megépítését irányozta elő Mátészalkán. Ennek teljesítésére a negyedik ötéves terv végéig lényegében sor kerül. A tavaly építettekkel együtt az idén átadásra kerülő lakások közül még 190 vár értékesítésre. A fizetőképes keresletet igazolta, hogy az elmúlt években és előreláthatóan ez évben is minden lakás gazdára talál. A városi tanács és a takarékpénztár jó együttműködése eredményezte, hogy az eddig megépült lakásokat értékesíteni lehetett és már a jelenleg épülőkre is nyilvántartásba vették a lakásvásárlási szándékkal jelentkezőket. Az OTP-lakások nagy részét az ipartelep közelében, a Rácz-kerti térségben épuetteK. a f elszabadulási lakótelepen. Ezzel lehetőséget adva arra, hogy az ipari munkásság lakása munkahelyéhez közel legyen. Emellett figyelembe vettük a terület és környezet adottsá. gait, ami azt jelenti, hogy a telepszerű többszint jelleg megtartásával rendezett elökertet is biztosított, megőrizve ezzel bizonyos mértékig a kertes jelleget is. A VAROS MÁSIK ti LAKÓNEGYEDE a Keleti lakótelep, ahol szintén sok lakást építtet az OTP. Ez újabb színfoltja Mátészalká. nak; rendezett útjai és parkjai a város vezetőinek gondoskodását is dicsérik. A város dinamikus ipari fejlődése a ne. gyedik ötéves terv lezárásával nem ér veget. Tovább tart az urbanizáció és további új munkalehetőségekre kell számítani. Várható Mátészalka lélekszámának növekedése. Uj munkaalkalmak is lesznek. Ezzel párhuzamosan tovább épülnek a lakások is. Az állami laká. sok mellett más építési formákra is változatlanul szükség van. Az Országos Takarékpénztár és a város vezetői már megállapodtak abban, hogy az ötödik ötéves tervben legalább 500 OTP-lakást építenek meg. Ebből mintegy háromszázat a Keleti lakótelepen és kb. kétszázat az új 49-es főút mentén. A kivitelező ke zott van a helyi építőipari szövetkezet, amely mintegy 300 lakást építhet a Keleti lakótelepen, míg a 200 lakást az Építő- és Szerelő Vállalat ad majd át. Azt tervezzük, hogy évente mintegy 100—100 lakást tudunk értékesíteni. Lakásaink nemcsak területileg állnak különböző helyeken, hanem a méreteket illetően is törekedtünk arra, hogy a legkülönbözőbb igényeket is ki lehessen elégíteni. A lakások zöme kétszobás, illetve két és fél szobás. De gondoltunk arra, hogy egyedülálló', vagy fiatal házasok részére viszonylag kevés anyagi befektetéssel úgynevezett minigarzon lakások is épüljenek. A lakások értékesítése folyamatosan történik. Külön is szólni kell a mátészalkai üzemek, vállalatok szerepéről, amelyek jelentősen segíthetik a munkások lakásvásárlását, azzal, ha a kormányrendeletben meghatározott 10 százalékos kamatmentes kölcsönben részesítik az OTP-lakást vásárló dolgozóikat. Ez gyakor. latilag azt jelenti, hogy a 25 százalék _ saját összeg helyett csupán 15 százalékkal kell ren. delkeznie a vásárlónak és még olyan kedvezményben is részesül, hogy az OTP által adott kölcsön csak 2 százalékos kamatozású. Ez azt jelenti, hogy például egy kétszobás lakás irányára 300 ezer forint, a két gyermekre járó szociálpolitikai kedvezmény levonása után pedig 240 ezer forint. Ha a vásárló nem kap munkaadójától támogatást, akkor a saját ösz- szeg befizetés 60 ezer forint, a megmaradó 180 ezer pedig OTP-kölcsön, melyből ?6 ezer hat'százalékkal és 144 ezer pedig 2 százalékkal j kamatozik. A havi törlesztés ez esetben körülbelül 760 forint. Ha ugyanennek a lakásnak a vevője kap a vállalattól 10 százalék, azaz 24 ezer forint kamatmentes kölcsönt, akkor a saját erő befizetése csak 36 ezer forint és miután a 180 ezer forint OTP-kölcsön csak 2 százalékkal kamatozik, a havi törlesztése csupán 660 forintot tesz ki. Mint látható, lényeges különbség van a saját erő befizetésnél, de később a 30 évig tartó havi törlesztő részlet összegénél is. Néhány vállalat szép példáját adta az elmúlt években is annak, hogy munkavállalóját lakásfejlesztési alapjából lakásvásárláshoz hozzá segítette. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez előny a munkavállaló részére, de előny a munkaadónak is, mert segít ezzel a törzsgárda kialakításában és nem utolsósorban bizonyítéka a jól dolgozó munkások anyagi megbecsülésének is. SZÁMÍTUNK AZ V. ÖTÉVES TERV SORÁN ARRA, hogy ez a mozgalom (a munka- vállaló lakásvásárlásának vállalatok által tör. ténő anyagi támogatása) tovább fog szélesedni, az OTP lakásépítkezéseivel pedig számottevően hozzájárulhatunk Szatmár központjának fejlesztéséhez. Bogdányi Ferenc, aa OTP megyei igazgatóhelyettese Többet tenni a városért Beszélgetés dr. Forgács Andrással, a városi pártbizottság első titkárával A taggyűlésekkel, partértekezletekkel és a napokban véget ért XI. pártkongresszússal új szakaszba lépett az alapszervezetek, a kommunisták felelősségteljes munkája is: sokoldalú, részletes értékelések történtek, sok ezer kommunista mondta el véleményét a pártdokumentumokkal kapcsolatban, s a pár térte 'lezletek, majd a párt kongresszusa a követke. ző Öt esztendőre, de a programnyilatkozattal több évtizedre meghatározta a fejlődés fő irányát. A mátészalkai városi pártértekezlet ugyancsak ebben a szellemben, alkotó légkörben, széles körű aktivitással végezte munkáját. A tapasztalatok is sokrétűek — ezt nemcsak az elfogadott dokumentumok tükrözik, hanem a pártélet, a közélet megélénkülése is, amely ebben a rohamosan fejlődő új városban az eddigi — méltán mondhatjuk, kiemelkedő — eredmények folytatásához is kitűnő alapot, gazdag iránymutatást nyújtott. Mindezekről részletesebben dr. Forgács Andrással, a városi párt bizottság első titkárával beszélgettünk, aki egy hónappal a pártértekezlet után is frissen, pon osan emlékszik a, felszólalások lényeges mondanivalójára, a beszámoló sokszor elemzett, szinte minden egyes fontos mondatára. — Pártértekezletünk egy olyan jelentős fórum volt, amely nem zárt ajtók mögött zajlott, hanem lényegében az egész város aktív közreműködésével — mondta beszélgetésünk elején az első titkár. — Természetesen a párttagság részvétele, a kommunisták szerepe meghatározó volt, de a 137 küldött mellett a 43 meghívott személyében lényegében mindazok részt vettek pártértekezletünkön, akik a határozat megvalósításában fontos szerepet játszanak az ipar, a mezőgazdaság, az oktatás, közművelődés terén. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a pártértekezlet elé nemcsak reálisan értékelő beszámoló került, hanem mindazok alkotóan vettek részt a határozatok kialakításában, akiknek azt meg kell valósítani: a pártszervezetek küldöttei, a kommunista vezetők, s a város társadalmi életének más személyiségei is. — Hogyan tükröződött ez a sokoldalú ér« deklődés a város kommunistáinak tanácskozásán? — Mindenekelőtt a jó hangulatot, a kezdeményezőkészséget tartom a legfontosabbnak. Huszonötén jelentkeztek felszólalásra, de az idő rövidsége miatt csak 18 elvtárs tudta elmondani hozzászólását. Akik nem kaptak £zót, azok közül hatan írásban benyújtották javaslataikat, így a pártértekezlet végleges dokumentumainak megfogalmazásánál huszonnégy küldött, illetve meghívott javaslatát vehettük figyelembe, köztük nagyon sok jó, konstruktív javaslatot. Tapasztaltuk azt is, hogy a városban nagy érdeklődéssel várták a pártérte. kezletet, a küldöttek mögött mindenütt ott volt a kollektív állásfoglalás, a közösségek ereje. Eártértekezletünket tizenöt munkáskol- lektfvä“fávirátbán köszöntötte és kívánt jó munkát. Volt olyan vállalatunk is, amelynek kollektívája kommunista műszakot szervezett a pártértekezlet tiszteletére. Az úttörők a köszöntés mellett — a város ifjúsága nevében —■ nagyon szép albumot készítettek és adtak át a pártértekezletnek — megörökítve a város kiemelkedő eseményeit. Úgy éreztük, nemcsak 180-an voltunk jelen a pártértekezleten, hanem tágabb értelemben egész Mátészalka lakossága, munkás, dolgozó kollektívák. — Hasonlóképpen tükröződött az érdeklődés a felszólalásokban is: a város minden területéről, a város lakóinak minden rétegé, bői érkezett elvtársak véleményt mondtak, javaslatokat tettek, de külön öröm számunkra, hogy öt munkás is kért és természetesen kapott szót, és öt nő szólalt fel. Szintén jóleső érzés volt, a kommunista kollektívák küldötteinek felelősségét jelezte az is, hogy a szü- kebben vett munkaterület mellett jórészt az egész várost érintő, a pártértekezlet rangjához méltó felszólalások hangzottak el. Nem fukarkodtak az elismerésben és a javaslatokban, de jó néhány bírálat is elhangzott, amelyeket nagyon komolyan veszünk, és az érintett területeken mielőbb hathatós intézkedéseket teszünk, illetve kezdeményezünk. — Milyen főbb gondolatokat, javaslatokat vetettek fel a hozzászólók? — A több órás értékes vitát aligha lehetne néhány mondatban összefoglalni, de néhány lényeges témát a következő esztendőkben rendszeresen napirenden kell tartanunk, s a felszólalók gondolataiból ezeket emelném ki. .Tóth Sándor, a MEZŐGÉP géplakatosa például arról beszélt, hogy a munkások egyre inkább magukénak érzik a várost, és különcT. sebb elismerés, köszönet nélkül is nagyon szívesen dolgoznak társadalmi munkában Mátészalka mielőbbi felemelkedéséért. Seres Miklós, az 1SG munkása például az üzemi demokráciáról beszélt, s közben arról, hogy ennek igazán jó példái vannak, de a vadhajtásokat állandóan nyesegetni kell, hogy a jó üzemi légkört, a sok helyen már jól működő üzemi fórumok mindenütt valóban az egész munkáskollektíva érdekeit szolgálják. Tóth Ferencné. a MOM munkása arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők képzése, továbbképzése nagyon fontos, és a nőpolitikái határozat megvalósítá. sa nemcsak napi, hanem hosszú távú feladat. Balogh Istvánná, a nyomda szedőmunkása a kongresszusi munkaverseny kimagasló eredményeit méltatta. Ezután azt Is elmondta, hogy a nagycsaládosok támogatását semmiképpen sem szabad kampányfeladatnak tekinteni. Ér. ről szólt Verdes Miklósné, a tejipari vállalat munkása is, hozzátéve, hogy a nagycsaládosok és a nők segítésében a társadalom már nagyon sokat tett, és ezt a vállalatoknak, intézményeknek is segíteni kell, mert a legtöbb zökkenő éppen itt lehet. Már ez a néhány kiragadott példa is mutatja, hogy széles látókörűen, nagy gondossággal készülték a felszólalók, és valóban napjaink fontos kérdéseivel foglalkoztak. A felszólalásokból az is kitűnt, hogy a küldöttek, munkahelyi kollektívák jói ismerik a pártkongresszus előtt nyilvánosság, ra hozott dokumentumokat, az irányelveket, s ezekhez is kapcsolták mondanivalójukat. Nagyon sok értékes gondolat hangzott el a város ifjúságáról, az egészségügyről, művelődésiről, a kereskedelemről, a lakosság aktivitásáról és megfelelő helyet kapott pártértekezletünkön a város és a járás jó együttműködése is. — Mátészalkán most különösen fontos a gazdaságfejlesztés, az elvi iránymutatásban pedig igen fontos feladata van a pártszerveknek és pártszervezeteknek. Hogyan tükröződött ez a pártértekezleten? — Eddig soha nem tapasztalt fejlődés volt az elmúlt négy-öt esztendőben Mátészalka iparában, öt-hatszáz fős korszerű nagyüzemek létesültek, s továbbiak építése, a meglévők rekonstrukciója várható. Majdnem hatvan százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, és megközelíti a hatezer főt. A városban foglalkoztatottaknak már több, mint a fele az iparban dolgozik, megkétszereződött az ipari termelési érték, amely már 1,6 milliárd forint évente. A hatékonyság növekedett, a többlet- termelés fele már a munka termelékenységének javításából adódott. Nálunk a műszakszám 1,3-ról 1,8-re növekedett. A férfiak foglalkoztatottsága nagyon sokat javult, s előbbre lépünk e téren a nők munkába állásában is. Ezek számunkra rendkívül nagy eredmények. — Mégis van egy sor gondunk. Ez a fejlődés olyan gjkrrá, hogy a lépéstartás miatt egyetlen• napra Sem lehet könnyen venni a feladatokat Nagyon fontosnak tartjuk a közlekedés megoldását, mert több milliárd forinl értékű beruházásaink megfelelő, gazdaságos kihasználása már jórészt azon múlik, hogy pillanatnyilag szinte megoldhatatlannak látszik a környező falvakban lakó munkások műszakba történő beszállítása, amelyen alapvetően csak a Volán Vállalat segíthet. Ehhez hasonló mértékű gond a munkássá válás folyamatának segítése, gyorsítása. Sajnos, a jelentős iavu’ás ellenére még 1974-ben is minden ötödik mun. kas elhagyta munkahelyét. Ide tartozik az is, hogy a Mátészalkán dolgozó munkások 46,7 százaléka már szakmunkás, mégis nagyon fontos feladatnak tartjuk arányuk további nőve. lését. Politikai feladataink között első számú, hogy tovább szélesítsük az üzemi demokráciát. A felsorolt legfontosabb gondokkal — pártértekezletünk határozata alapján — következetesen foglalkozni fogunk. — Az iparosodás, a gazdasági élet fejlődése nyilván jelentős kihatással van a vá- rospoíitikára, a városfejlődésre is. Milyen feladatokat határoztak meg e területen? — Mátészalka lényegében az előző párt- kongresszus óta fejlődött ütemesen, kezdődött meg a városiasodás. Ez pontosan beleillik az országos és megyei területfejlesztés koncepciójába. Legfontosabbnak a lakásépítést tartjuk A negyedik ötéves tervben 1753 lakás épül, ilyen ütemet szeretnénk a következő észtén, dőben is. Javul a minőség, több a kétszobás, vagy ennél nagyobb lakás. Megoldódott a vízellátás, a közműfejlesztés is jó eredményekkel haladt, öt esztendő alatt 1,8—1,9 milliárd forint felhasználásával fejlődik a város. Sok új közintézmény épült, kulturális létesitmé. nyeink fejlesztése is reményekre jogosít. — A feladataink alapvetően nem változnak. A lakásépítés, a közművek további fejlesztése, a város peremkerületein az alapél’á- tás megoldása, illetve tovább javítása, az új lakótelepek otthonosabbá tétele. Áttekintjük a városrendezési terveket is, amelyeken már különböző javításokra van szükség. Mindezeket természetesen a munkások, az itt lakó emberek igényeinek, érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezzük — kezdve attól, hogy a lakások háromnegyedét munkások kapják, s megfelelően részesednek a több gyermekes családok és a fiatal házasok is. • •— Szeretnénk, ha a pártértekezlet határozatainak megvalósításában a kommunisták mellett a városért felelősséget érző minden mátészalkai dolgozó és itt lakó felelősséget érezne. Számunkra felemelő érzés, ha majd minél többen ismernek a különböző fórumokon elhangzott javaslataikra úgy, mint rmi már a pártértekezlet határozatában megjelent és megvalósítására váró feladat — mondta befejezésül a városi pártbizottság első tit. kára. Marik Sándor Gyáravatás Mátészalka egyik legszebb ipari »ízemének ünnepélyes felavatására került sor március 10-én. A gyáravatásra városunkba érkezett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, és a megye vezetői, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A Szatmár Bútorgyár elődje 1952-ben kezdte meg működését. Az új gyár a bútoripari rekonstrukció keretében épült, és a teljes termelés időszakában évente 18 ezer garnitúra bútort készít. Felvételeinken: vendégeink a gyárkapuban, az avatás ünnepi pillanatában; az avatóünnepség résztvevőinek egy csoportja; Keserű Jánosné miniszter a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést adja át Jenei Józsefnek, az építőipari vállalat ács brigádvezetőjének; üzemlátogatás az új gyárban* j.
