Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
e *£feif-MÄGYAROR§ZÄC — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET* IMS. március 3t Legelérhetőbb művelődés 4401 Nyíregyháza 1. Mindenkinek egy kötet A Kun Béla utcai klubban 3300 kötet szép könyv varja olvasóit. N yíregyházán nemcsak a lakások száma inövekszik, a könyvtárak is követik a gyorsuló építési ütemet, behálózzák a régi és az új lakónegyedeket. A városban — és a tanyavilágban — harminchét fiók- és letéti könyvtár van, több mint 74 ezer kötet könyvvel. A 37 könyvtári egységből 25 fiókkönyvtár külterületen vagy tanyán található. Aki szeret olvasni, tanulni, annak nem gond hozzájutni a könyvekhez, a városi könyvtári egységeken kívül a megyszékhely lakosságának rendelkezésére áll a megyei könyvtár, és mind nagyobb szerepet tölt be a két főiskolai könyvtár is. Milyen lépések történtek azért, hogy a nyíregyházi emberek még jobban megszeressék az olvasást? Az utóbbi években mind több városi és külterületi művelődési házban létesítettek jól felszerelt, a helyben olvasásra is alkalmas könyvtárakat. Legnagyobb fiók- könyvtárak a párt- és művelődési házakban vannak: III. kerület, Városmajor, Kun Béla utca. Bz év elejétől az első és a második kerületi párlSZéíVfezét <SJflfIÍtében isi,, nyilán, könyvtár: A Hkültferaletf> ^'mövelődésí hájajt,n közül á sóstóhegyi, a felsősimái, a borbányaí, a vajda-bokori és a manda-bokori művelődési házakban fejlesztették, korszerűsítették a könyvtárakat. Nyírszőlősön a volt községi tanács egyik tágas szobájában kapott helyet a könyvtár. Olvasási és kölcsönzési lehetőséget teremtettek a Ságvári és a Dózsa Tsz-ben és a Nyírség Ruházati Ktsz-ben is. A könyvtárakról elmondhatjuk, hogy igyekeznek követni a dinamikus városfejlesztést, eljuttatni a szak- és szépirodalmi, politikai könyveket az új lakónegyedbe éppúgy, mint a régiekbe. Nyíregyháza könyvtári ellátottsága az új megyei könyvtár belépésével — amely az ország egyik legkorszerűbb könyvtára lesz — tovább javul. A tervek szerint a városi könyvtár központja és raktára is ebben az épületben kap helyet, a városi könyvtár jelenlegi helyiségében fiókkönyvtárat létesítenek. Az új megyei könyvtárba történő „áttelepülés” a városi könyvtár egész évi tevékenységének egyik legnagyobb feladata lesz. Állományellenőrzéssel, selejtezéssel, frissítéssel és sok egyéb munkával jár, miközben ugyanúgy el kell látni a napi olvasószolgálati teendőket is, mint egyébként. M it mutat a városi olvasási térkép? Élethűen jelzi a város terjeszkedését, terű. leti irányának alakulását, a beáramlást, az iparosítás ütemét. Vannak apróbb tanyák, mint az Oros-Nyírjes, Manda II, a Jókai-telep, vagy a Debrő-bokor, ahol a lakosság nagyarányú elköltözése és az általános iskolai oktatás megszűnése miatt a fiókkönyvtárakat be kellett zárni. Az év végén a város déli részében, a Szarvas utcában nyílik közös fedél alatt pártós művelődési ház, ahol a könyvtárat is elhelyezik. Az itt épülő könyvtárral neveznek be az országos szervek által meghirdetett „30 év 30 könyvtár” pályázatra. A városi könyvtárhálózat fejlődése összhangban van a városépítéssel, de vannak még megoldatlan gondok is. Továbbra is megoldatlan például a Guszev-telep és a repülőtér környékének könyvtári ellátása. Itt talán, a mozgó olvasószolgálat — a művelődési autó — rendszeres megjelenése és munkája segítene, amíg állandó helyet sikerül találni a fiókkönyvtáraknak. Gyakori gond volt egy időben a nyitva tartás idejének megválasztása is. Ma már ez is megoldódott, a lehetőségekhez mérten az olvasók szabad idejéhez igazították a nyitva tartást, bár ez nehéz kérdés, mert nagy az eltérés egyes rétegek szabad idejének időpontjában. Két könyvtárban heti 4, tizenhat könyvtárban heti 6. nyolc helyen heti 8, kilenc helyen heti 10—30 és két helyen heti 44 ora a kölcsönzési idő. A legtöbb könyvtárat este 19 éléig látogathatnak az olvasók. Miben válogathatnak az érdeklődők? Az állomány 38 százaléka ismeretterjesztő és szakirodalom, 42 százalék szépirodalmi és 20 ««ázalék gyermekirodalom. Az elmúlt évben 6400 kötettel és 29 folyóirattal emelkedett a könyvtár állománya. A szépirodalmi művek beszerzésekor arra törekszenek, hogy a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett különös figyelmet fordítsanak a szocialista eszmeiségű magyar és külföldi irodalom érté. kés darabjainak kellő számú beszerzésére. Figyelembe veszik a könyvtárak dolgozói a népfront „Olvasó népért” mozgalom, a „Kell a jó könyv’’ pályázat, a gyermekek „Olvasónapló pályázatának” irodalmi anyagát. A nagy évfordulók alkalmával kiírt vetélkedők, pályázatok ajánlott irodalma, a ty, a rádió, a folyóiratok műsora, rejtvényei, ajánlások stb. mind-mind szempontok az állomány gyarapításánál. Mind több olyan rendezvénnyel is szolgálják a könyvtárak az olvasói érdeklődés felkeltését, amelyek közvetve kapcsolódnak a könyvekhez. Több neves költő, irodalomkritikus, író volt a város vendége. Simon István és Czine Mihály a népfrontklubban, majd . a kollégiumokban, tgiálkQfíS>tt; az olvasókkal. .(.Fábián Zoltán és. Beda-Anna*a>.felsősimái olvasnák vendége yójfc. QafajáSflS Lajos, Fekete Sándor a III. kerületi 'könyvtárban beszélgetett a különböző korú hallgatósággal. Kiss Dénes, Horgas Béla, Mándi Iván és Varga Domonkos iskolai tanulóknak tartott csoportos foglalkozást, rendhagyó irodalmi órákat. Bozóky Éva a Nők Lapja szerkesztője, Kardos Miklós, a Móra Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője a népfrontklubban találkozott szülőkkel, könyvtárosokkal, pedagógusokkal. Aszódy Éva gvermekkönyvszerkesztő részvételével óvónők, szülők és könyvtárosok beszélgettek az óvodás korú gyermekek könyvhasználatra neveléséről. A városi könyvtár ebben a tanítási évben ** „Jubileumi Olvasónapló” pályázatot hirdetett, amelyhez 300 olvasónaplót osztottak ki. A városi úttörőelnökséggel és a művelődési osztállyal közösen, „Jubileumi faliújság” versenyt is hirdettek, amelyen egy-egy osztályközösség állíthatja ki a legjobb írásokat, rajzokat, rejtvényeket, az osztály életéről szó- lp fényképet, egyéb gyűjtéseket. A különböző versenyek, pályázatok, rendezvények, s nem utolsósorban a könyvtárosok munkája nyomán észrevehetően emelkedett a városban az olvasók száma. Pe nemcsak a lakóhelyen kell közel vinni az olyasokhoz a könyvet, hanem a munkahelyen is. Különösen fontos ez az ipari üzemekben, ahol az olvasóvá nevelés elsősorban a szakszervezeti könyvtári hálózat feladata. Az SZMT megyei könyvtára a 48 szolgálati helyből álló fiókkönyvtárában mintegy 18 ezer dolgozó rendszeres olvasásáról gondoskodik. A beiratkozott olvasók 68 százaléka fizikai munkás, 32 százaléka adminisztratív és egyéb dolgozó. Az utóbbi években a kétezer főt meghaladó ipari üzemekben függetlenített könyvtáros alkalmazásával önálló könyvtárakat szerveznek. Elsősorban a szocialista brigádok olvasási kedvének erősödése tapasztalható — mondják a könyvtárak vezetői. Ez az olvasási- kedv a városi művelődési központ által szervezett „Igaz ez a szép” felszabadulási vetélkedőn is eredményesen megmutatkozott. A résztvevő brigádok közül sokan fordultak a városi könyvtárakhoz a tematikusán megadott könyvekértA könyvtári állományt a jövőben úgy igyekeznek fejleszteni, hogy minél több munkásolvasó kedvelje meg a könyveket, szerezzen nagyobb természettudományos és technikai műveltséget. A modern lakónegyedek ellátásával egyidőben gondoskodnak továbbra is a külterületi és a tanyai lakosság olvasó- szolgálatáról is. A mintegy 3200 tagú szövetkezeti parasztság mellett az e területen bejáró segéd- és betanított munkások iskolai ismereteit kívánják pótolni a könyvtárak a változatos szolgáltatások eszközeivel. Az elkövetkezendő időkben elsősorban a munkáslakta településeken szeretnék javítani az olvasási arányokat, S ehhez a társadalmi szervek segítségére is számítanak. Páll Géza Mit visz a „holló“? Ha ezt a szót halljuk: posta, általában az irányítószámos holló jut most eszünkbe, s csak ezután a levelet, pénzt kézbesítő postás. A postai ügyeket ma már legtöbben munkába menet, vagy ebédszünetben, más intéznivalóhoz kapcsolják, legritkább ese.t, ha az ember egyszerűen csak a postára megy. Most mégis nézzünk be rövid időre a fel- 1 vevőablakok mögötti munkahelyre, milyen is valójában a Nyíregyháza j-es posta. Kezdjük sorrendben az első ablaknál, a hivatali kézbesítésnél. Itt reggel nyolckor legnagyobb a zsúfoltság: 167 postafiókbérlő megbízottja szortírozza, veszi át a 4401-es irányítószámra érkezett leveleket, amelyeket a nyíregyházi üzemek, hivatalok kapnak. A néhány éve avatott postaépületben itt lett először szűk a hely: egy újabb vállalatnak már csak átcsoportosítással lehet postafiókot biztosítani. A postafipknak egyébként kettős előnye van, és ezért kedvelt. A címzett már reggel, a munkakezdéskor megkapja valamennyi hozzá érkezett levelet; a * postának pedig nem kell azokat kivinni. Néhány szervnél hatalmas mennyiségekről vap szó: a megyei tanácstól rendszerint nagyméretű „pékkosárral” viszik a leveleket. Szerelem az ablaknál ' ^ Itt szinte állandó ügyfelekkel dolgodnak, s az ablak mindkét oldalán drága az idő. De éppen ezen a helyen alakulnak ki szép emberi kapcsolatok is. A nyugdíjas Scholcz Piroska, akinek már az ujjábán válj minden nyíregyházi közület postai ügye, névnapjára mindig nagyon sok virágot kapott, de nem is volt olyan kérdés postafiók ügyben, amire fejből és azpnnal ne tudott volna válaszolni. Itt történt nemrégiben, hogy a postafióknál dolgo. zó kedves, fiatal leányt anyakönyvvezető elé vitte az egyik „hivatalból ide járó” fiatalember. Sorrendben az egyesített felvétel ablakai következnek: levél- és táviratfelvétel, ajánlott küldemények, értékcikkárusítás — hirdetik a feliratok. De azt már kevesen tudják, milyen mennyiségű levél mégy át az ablaknál ülő postáskisasszonyok kezén. Zsirkó Imréné megyei hivatalvezető, szerint a nyíregyháziak arányos levelezők, csak néha, az egész városra kiterjedő értesítések (oltási lapok, szűrőlapok, adóügyi értesítések, az OTP hóvégi postája) miatt emelkedik meg a forgalom. Tavaly például 3,2 millió levelakadtak fel Nyír-' egyházán, s ez alig több a tíz évvel ezelőttinél, amikor kárommillió levél indult inneni Arányában jobban nőtt az ajánlott küldemények száma: tíz éve félmillió, tavaly már csaknem 700 ezer levél kapott nyíregyházi ragszámot. Mindezt feldolgozni hatalmas munka — de ez már az ablakok mögötti munkatermekben történik. Gyorsan válogatják a leveleket Mivel a nyíregyházi 1-es posta nem irányító hivatal, „csak” hétíelé kell rakni. A főbb csoportok: helybeli, továbbmenő, budapesti, Pesten túli, külföldi. 4,5 millió levél Halmi László megyei hivatalvezető-helyettes dicséri a nyíregyháziakat: a feladott levelek 95 százalékán már szerepel az irányítószám, s hasonló az arány az ide érkező leveleknél is. Élég sok küldeményt kapnak a nyíregyháziak, és érdekes, hogy sok év átlagában nincs nagy eltérés az innen elküldött és az ide érkező levelek darabszáma között. Tíz éve például hárommillió levelet kézbesítettek, s félmillió volt az ajánlott külemények száma (és ezenkívül 180 ezer alkalommal csöngetett a pénzes postás). Az elmúlt esztendőben 3,8 millió közönséges és 760 ezer ajánlott levelet címeztek Nyíregyházára, s 271 ezer postautalvány is érkezett. A levelek osztályozása, csoportosítása kű. lönleges szakmai képzettséget és nagy türelmet kíván. Dévényi András kézbesítési osztályvezető asztalán kézzel rajzolt térképek is vannak, mint mondja, nélküle nem épülhet Nyíregyházán emeletes ház. Amikor alapozni kezdik, már felkerül az ő papírjaira, így aztán a beköltözés után a postás már becsenget hét a küldeményekkel. Sokkal jobb volna per sze, ha az építők nem ragaszkodnának sajá szakmai elnevezéseikhez, és már az építé. kezdetén rendes utca, házszámmal jelölnék a épületeket, amely az egyszerű emberek sza mára is érthető, maradandó. Mert Jósaváros ban például máris átszámozásokra került sor pedig már azt is elég nehéz volt elérni, hog; a külső ember számára érthetetlen épületszá mok helyett kikerültek a házszámtáblák. Közel 20 ezer tv De nem is ez a lényeg, hanem az, hog; időben minden küldemény a címzetthez ke rül. Mostanában már nem éri kifogás a lép csőházi levélszekrényeket — úgy látszik, meg szokták az embefek. Körülbelül hat és fél eze van már a városban. Hogy milyen munká könnyítenek, arra egy példa: március 10-éi 11—12 kilogramm volt a legkönnyebb kézbe sítői táska, s 23—26 kilogrammos a legnehe zebb. Ezzel emeletet járni nem valami ké nyelmes munka. Jósavárosba például ugyan ezen a napon 1500 küldeményt vitt ki a ké kézbesítő. Nyíregyházán egyébként 26 kézbesítői já rás van belterületen és 8 a külterületen. Ér dekes, hogy a kézbesítők beosztásánál azt i nyilvántartják, hogy a területén mennyi a emeletes ház, kövezett-e az utca, van-e emel kedő. (A táviratokat, expressz leveleket 7 kéz besítői járásban hordják. Itt most mindenk fiatal. Az idősebbek, akik több évig ezt munkát végezték, szinte az egész városna ismerősei. Közülük Bánkuti Gyula nemrége nyugdíjas, Laczkovszki Mihály, aki március ban még dolgozott, a múlt héten váratlané elhunyt.) A posta felvételi termében a rádió és televízió ügyintézés következik. Jelenleg má vezet a tv: 18 589 előfizetővel, míg rádióbe 17 369-et tartanak nyilván. Érdemes megemlí leni a tíz évvel ezelőtti adatokat: ötezer tv tizennégyezer rádió volt — s ezenkívül 25 vezetékes rádió. Külön nagy téma a postán a város nap olvasnivalója, a hírlap. Nézzünk néhán; számadatot. A kb. 86 ezer lakosú városba: 21—22 ezer család él. 221 féle újságra kíván csiak — ennyi jár a városba, ezenkívül Í8 féle alkalmi és külföldi újsággal is foglalkoz nak a postán. Tíz éve 21 600 előfizető volt , városban, számukra négymillió újságpéldány vittek ki. Most — 1975 márciusában — több mint 41 ezer előfizető van, s tavaly 5,7 millt újságpéldányt kézbesített a posta. A napi pél dányszámban a Kelet-Magyarország vezet 12 260 előfizetőnek kézbesítik (tíz éve nem ér te el a hatezret), a Népszabadságot pedig 3795 en járatják. Nagy „sláger” a Nők Lapja 590i és Rádió Tv Újság 4600 példánnyaL Tanyai levélszekrény Mindez a posta munkájának csak kereszt metszetét adja. Sokféle terv van a műnk; könnyítésétől kezdve a pénzszámoló automa iáig (amelynek most az a hibája, hogy csal új papírpénzt tud pontosan számolni), a ta nyai levélszekrényekig, amelyeket nálunl csak 1976-ban kezdenek bevezetni. A posta : város központjában szeretne egy híriapbolto nyitni (erre pénz van, de alkalmas, városköz ponti helyiség még nem akadt, kár, hogy < mostani belvárosi boltköltözésnél erre neu gondoltak a tanács illetékesei). A postán több, mint háromszázan dolgom nak — köztük 18 szocialista brigádban 215-ei s itt is bevezették a heti 44 órás munkaidőt amelynek szépséghibája, hogy akkor a legna gyobb a forgalom, amikor a szabadnapokat k szeretnék adni, hét végén. Nemrégen üj szociális létesítményeket, éttermet kaptak, mos alakítják át a munkásszállót. Mégis munkaerőgondokkal küzdenek, különösen a kézbesí. tő kevés — ezért késik gyakran az újság, ! csak a jó szervezésen múlik, hogy a levelek pénzesutalványok (különösen a város 8,5 ezei nyugdíjasához) a megadott határidőn belül érkeznek. Marik Sándor
