Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
SELET-MAGYARORSZÄ® 4 1875 márcfu* Y t Újdonságok #• Tudományos kutatások 4* Tapasztalatcsere a mező xazdasághan Az őszi búza vegyszeres gyomirtása A megyében 1974-ben 65 723 ha-on termeltek őszi búsát a termelőüzemek. Az átlagtermés 25,3 q/ha volt, mely az előző 5vi országos átlagtól 9,5 q/ha-al, az előző évi megyei átlagtól 6,7 q/ha-al volt kevesebb. Az 1974. év rendkívül nehéz helyzetbe hozta azokat a termelőüzemeket, amelyek az 6sz búza vegyszeres gyomirtását még mindig szükségtelennek tartják. A fajtákban a potenciális lehetőség a magas termés eléréséhez adva van. A nagyobb adagú műtrágya ezt jól is biztosítaná, ha a műtrágyát csak a kultúrnövény hasznosítaná. A gyomnövényeknek, különösen ha az időjárás is kedvez jó fejlődési lehetősége van az őszibúzatáblákon is. Ezt kézzelfoghatóan bizonyította az 1974-es év is. A gépi betakarítás a gyomos táblákon vontatott és igen költséges. Ugyanakkor a megtermelt mennyiségnek — az optimális betakarítási időn túl végzett betakarítás következményeként — magas a szemvesztesége (10—40%). Az 1974. évi diréktvágásoknál a szemtermés nagy része a rendek alatt maradt. Sok üzemben a veszteség 5—10 q/ha-ra becsülhető. Ezt még fokozta a magvak tisztítása, és szárítása kapcsán felmerült pluszköltség is. A veszteségnek egy része az időjárás rovására írható, azonban a nagyobb része a rossz növényvédő gépellátottságban és a régi elavult szemléletben keresendő. Az 1975. évi hasonló esetek, mulasztások — mivel ezeknek felszámolása egyben népgazdasági érdek is — hatósági intézkedéseket Vonnak maguk után. A gabonafélék vegyszeres gyomirtásának technologizálása megoldott. Országos szinten a vegyszermennyiség és választék biztosított. Az 1975. évi magasabb terméseredmény még a vetésterv megváltoztatása ellenére is elérhető. Az üzemek növényvédelmét irányító szakemberének a gyomirtási feladatokkal kapcsolatos döntése előtt részletesen fel kell mérni az egyes táblák gyomviszonyait. (Sablonos üzemi döntésről jelen körülmények között szó sem lehet. A jelenleg engedélyezett technológiák és kezelési lehetőségek az alábbiak: AZ ŐSZI BÚZA 2—4 LEVELES FEJLETTSÉGÉNÉL — a hormonhatású szerekre rezisztens galajfélék (Galium spp.), pipitérfélék (Anthemis spp.) és a szék- fűfélék (Matricaria spp.) ellen normál adagban. 1. Banvel M 3,5 lit/ha 165 Ft/ha 2. Gábonil 2,5—2 8 lit/ha 134—161 Ft/ha — kritikus gyomfertőzöttség esetén emelt adagban 3. Gabonil 2,8—3,5 lit/ha 161—200 Ft/ha AZ ŐSZI BŰZ A 4—6 LEVELES FEJLETTSÉGÉNÉL — egyszikű magról kelő egy éves gyomok ellen így a széltippanok (Apera spp.) és a rozsnokok (Bro- mus spp.) esetében — 4. Dicuran 80 WP 1,8—2,2 kg/ha — egyszikűek + széles levelű egymenetben 5. Dicuran 80 WP 1,8—2,2 kg/ha + Dikonirt D 1,5—1,8 kg/ha 262—320 Ft/ha kétszikűek ellen 290—355 Ft/ha AZ ŐSZI BŰZ A 6—8 LEVELES KORÁBAN — a hormonhatásű szerekre rezisztenciát mutató gyomok ellen, pl. pipitérfélék (Anthemis spp.), szék- fűfélék (Matricaria spp.) ellen normál adagban. 6. Anlten D 1,2—2,1 lit/ha 82—142 Ft/ha — kritikus gyomfertőzöttség esetén emelt adagban. 7. Anlten D 3,1 lit/ha 211 Ft/ha — a galajfélék (Galium spp.), a pipitérfélék (Anthemis spp.), székfűfélék (Matricaria spp.) együttes előfordulása esetén normál adagban. 8. Aniten M 1,7—2,1 lit/ha 100—123 Ft/ha 9. Aniten DS 1,2—2,1 lit/ha 85—148 Ft/ha — kritikus gyomfertőzöttség esetén emelt adagban 10. Aniten M 4,3 lit/ha 253 Ft/ha 11. Aniten DS 3,1 lit/ha 219 Ft/ha A jelenlegi készítmények nagyon jók és hatásspektru mon belül történt kiváló eredménnyel alkalmazhatók, azonban a védekezési időpontokban történő késés, vagy a túladagolás azt eredményezheti, hogy a kalászokban a megkötődé« elmarad. Rendkívül nagy technológiai fegyelmet igényelnek az engedélyezett készítmények. (Pl. 5 C fokon már az őszi búza korai fejlettségénél adható készítmények teljes gyomirtóhatást biztosítanak). A védekezési időpontok merev beskatulyázása már a múlté. Az őszi búzát károsító jelenlegi gyomok nagy része már ősszel kikel, vagy kora tavasszal 4—8 C fok között és utána már nem, ezért gyakorlatilag az őszi búza fenofázisai- nak betartása mellett korai permetezésről beszélni nem lehet. A lémennyiség a készítményeknél 150—200 lit/ha meny- nyiséggel is megoldható, de a technológiai lazaság nem engedhető meg. A hektáronkénti gyomirtási költségek 1 q búza árából megtérülnek. így a gyomirtás üzemgazdasági kérdéseit nem a vegys2erárak vizsgálatában hanem a gyors és zavartalan gépi betakarítás előnyeiben és a megmentett betakarítható termésmennyiségben szükséges vizsgálni. Jene! Lajos növ. véd. szakmérnök megyei növényvédő állomás TAPASZTALATCSERE TISZ4 DOBON. Szőlőtermesztő asszonyok, a metszés kiváló szakemberei jöttek Tiszadobra, hogy a múlt évben teljesen tönkre ment, lefagyott szőlőt metszéssel helyrehozzák. A Tokajhegyaljai Állami Gazdaságból jött Jaczkó Gusztávné, Dankó Gáborné, Szacskó Jánosné és Tóth Barnabásné megmutatták a tiszadobiaknak a szakszerű metszést, hogy aztán saját maguk is megbirkózzanak a 30 holdas szőlőskert adta munkával. A dombrádi sikerek KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA Hogyan teleltek a szőlők 1974/75-ben? A szőlő metszése egyik olyan agrotechnikai eljárás, amelynek hatása a termelés mennyiségét, minőségét és a tőke termőegyensúlyát Nagymértékben befolyásolja. A szőlő metszésén mindig a tőke kondíciójának megfelelő világos rügyben adott terhelését értjük. Ez a terhelés közép- európai viszonyok között 10—15 világos rügy négyzetméterenként, ami hektáronként kb. 100—150 ezer rügyes terhelést jelent. A szokástól eltérő terhelésre kerül sor akkor, ha a rügyek egy része valamilyen okból károsodott. Ez a helyzet pl. a rügyek téli elfagyása vagy kipál- lása után. Az egyes szőlőfajták fagytűrő képessége különböző. A minőségi borszőlő fajták pl. piros tramini, olaszrizling, stb. fagyállóbbak, csak tartós —18 Celsius fok alatti fagyok károsítják. A tömegborszőlő fajtán pl. ezerjó, piros szlanka.nenka stb. fagytűrő képessége az előbbinél néhány fokkal kisebb. Az idei tél tartós, nagy lehűléseket nem hozott. Nyugtalanságot okozhat azonban a rendkívül hűvös, esős ősz, ami a termés és a vesszők rossz beérését eredményezte. A félérett vesszők elfagyása viszonylag enyhe tél hatására is bekövetkezhet. Ilyen előzmények után szerencsésnek mondhatjuk magunkat a rendkívüli enyheség miatt. A tőketerhelés, csak abban as esetben lesz a tervezettnek megfelelő, ha metszéskor a rügykárosodás mértékét is figyelemb« vesszük. A rügyfagykár vizsgálatát február első hetében 15 fajtán rügyátmetszéses módszerrel elvégeztük és a következő eredményekhez jutottunk: A szőlő metszés előtti rügy vizsgálatának adatai A vizsgált fajták Ép rügy % Rügypusztulás % Részle* Teljes ges Károsodás Ossz.: % 1. Bouviér 93,75 3,75 2,50 6,25 2. Ottonel muskotály 100,00 3. Rizlingszilváni 100,00 — 4. Zöldszilváni 100,00 5. Leányka 100,00 — — 6. Szürkebarát 88,75 11,23 31,25 7. Piros tramini 98,75 3,25 1,25 8. ChardoHnay 95,00 5,00 5,00 9. Olaszrizling 100,00 a— «=— .— 10. Hárslevelű 97,50 c— 2,50 2,50 11. Kékfrankos 96,25 1,25 2,50 3,75 12. Ezerjó 95,00 5,00 — 5,00 13. Kadarka 98,75 1,25 *— 1,25 14. Csabagyöngye 97,50 2.50 2,50 15. Pannónia kincse 49,75 21,50 S8,7t 30,25 Átlag: % 94,07 3,43 3,50 Van larlalék a hagyományos tenyésztésben is A vizsgálathoz szükséges mintákat a mezőgazdasági főiskola tangazdaság szőlőültetvényéből vettük. Kovács Gábor mezőgazdasági íőiskoW Téli alma komplex növényvédelme házikertben Ha Rakamazon úgy éreztük, hogy a jelenben csírázó jövőben jártunk, dombrádi látogatásunk egész Ideje alatt az erősen múltban gyökerező ma, az eleven jelen pezsgett előttünk. Az összehasonlítás semmiképpen sem Dombrádot elítélő, márcsak azért sem, mert a tej hozam itt már most 3770 liter évente egy tehéntől, tehát fölötte van a rakamazi jelenlegi teljesítménynek. Igaz, itt is kereszteznek, de óvatosan, osztrák tarkákkal. Minek köszönhető ez a termelési siker? Ez volt az első kérdésünk, a két éve három gazdaságból egyesült Petőfi Termelőszövetkezet nemrég megválasztott elnökétől, Farkas Tibortól. — Nem utolsósorban annak, hogy a főállattenyésztői munkakört arra a Sólymos! Lászlóra bíztuk, aki a gödöllői agráregyetemen éppen e témakörbe vágó szak- dolgozatával vívott ki nagy elismerést. Dombrádon a közösben 850 szarvasmarha él, ebből közel háromszáz tehén. Hogy a dombrádiak mennyire állatszeretők, arra jellemző, hogy a hátáji gazdaságokban közel annyi szarvasmarhát tenyésztenek, mint a közösben. Egy kicsit mindjárt fényt vet arra is, miért várattak a termelést sikerek magukra. Amíg három szövetkezet volt, három szándék, három elképzelés, bizony a tejhozam sem volt ennyi. Két év Is kevés volt a teljes kibontakoztatához. Anyagi erőiket a sertéskombinát építésére összpontosították, így nem tellett többre szarvasmarhaügyben, mint hogy a legkorszerűtlenebb istállót lebontották, egy másikat korszerűsítettek, egy újat pedig építettek. Az elnökhelyettes, Harsány! Sándor — egy kissé falusi közvéleményt is képviselve —, kijelenti, hogy ami a szakosodást illeti, Dombrád a tejtermelés sikerein felbuzdulva a tej elsősége mellett szavaz — nem hagyva ki természetesen a húsértékesítést sem, melynek épp úgy megvannak a hagyományai a nagyközségben. Közösen készítettünk egy kis grafikont a tejtermelés növekedéséről, öt éve még az évi háromezres átlag alatt voltak. -Éppen az egyesülés évében lépték át a bűvös háromezres számot. A tavalyi zárszámadás már 3400-ról szólt. Idén szeretnék elérni a négyezret. Mi a jó tejtermelés legfőbb titka? A főállattenyésztő válaszol: jó tartás, almo- zás, megfelelő takarmányozás — nem volt azelőtt mindez mindenütt a legjobb, az egyesülés előtt. Például nagy vita volt nemrég a zöldborsótermesztés körül, hogy mennyire gazdaságos. Kitűnt, hogy a borsó maradék anyaga, mint takarmány, majd még annyit hoz a konyhára, mint maga a borsó. (Egy borjú napi súly- gyarapodása már eléri a napi 1700 grammot.) 1974-ben a szarvasmarhatenyésztés összbevétele több millióval múlta felül a tervezettét. Ezen belül is kiugró volt az a tejmennyiség, amit a terven felül adtak a dombrádi állatok. „Megy ez, csak szív, lélek, akarat és összefogás kell hozzá.” — mondják a dombrádiak, amikor büszkén említik Csángó nevű tehenüket az évi 6424 literes tejhozamával. * Két tejtermelő üzemben jártunk. Egy hagyományosban, egy minden korszerű eszközzel ellátottban. Rakamaz tanulsága az, hogy a jövő a korszerűé. És erre, amikor majd öt év múlva Rakamaz meghatszorozza tejtermelési jövedelmét, késő lesz rájönni ott, ahol van erő, már most a kezdéshez. Dombrád tanulsága a hagyományos kedvvel párosuló szakértelem diadala a nehézségek fölött is. Ezt viszont ott nem árt meggondolni, ahol nincs pénz nagy beruházásra, de „szív és lélek”, — ahogyan a dombrádiak kifejezték magukat —, tehát tenyésztési kedv, feljavítható állat bőven akad. Gesztely! Nagy Zoltán Az időszerű tavaszi munkák küszöbén érdemes egy pillantást elörevetni és átgondolni az, élőt* tünk álló feladatokat. A növény- védelmi munkák tervezésénél házikertekben is törekedni kell az olcsó é3 hatékony védekezésre. Az elmúlt év tapasztalatait, sikereit és sikertelenségeit fel* idézve kell eldönteni mikor, mi ellen és hogyan védekezzünk. Az alábbiakban a téli alma házikerti komplex növényvédelméről adunk rövid áttekintést, amit később majd e lap hasábjain konkrét megfigyelésekkel^ előrejelzésekkel egészítünk ki. A téli alma növényvédelmi munkált 4 nagy szakaszra osztottuk. A felosztást a növény fe- nológlájának változása, az ezzel párhuzamosan megjelenő károsító fajok és az alkalmazandó növényvédőszer csoportok figyelem- bevételével végeztük. NYUGALMI IDŐSZAK növényvédelmi munkai A mechanikai, agrotechnikai védekezésnek van elsősorban jelentősége ebben az időszakban. Különösen ki kell emelni a metszés mellett a törzsápolás fontosságát, a lehullott tavalyi lomb Mintegy ötszáz éves a mondás: „A helyes cselekvés legszilárdabb alapja a szemlélődés és a tudás fensősé- ge.” (Londino) Napjainkban különösen nagy fontosságot tulajdonítanak a szemléletformálásnak és a tudománytörténetnek. Idevág ez a könyv is, amelyben az állattenyésztők körében jól ismert szerző új oldaláról mutatkozik be. Felkutatja, megvilágítja és elemzi azokat a szemléleteket, amelyek állattenyésztésünk alakulását befolyásolták. Bevezetésül a szemlélet fogalmát, lényegét, elemeit hatását vázolja, majd a történelem folyamán a magyar állattenyésztésben felmerült tartási, takarmányozási szemléleteket tárgyalja; ismerteti a szemléletek hatását, fejlődését állatfajonként, köztük a múltban oly sokat vitatott fajtakérdést, valamint a minőség jelentőségét. Részletesen elemzi az üzemnagyság szerenét, a belterjességhez fűződő, az Ipar- Szerű állattartással kapcsoleszántását, leásását, vagy <ef égetését, s, v Vegyi védekezésre a úyugata iuoszak végén (rügyduzzadáskor kerül sör. Kertenként mérlege! ni kell ennek szükségességé Használata csak egyes károsít, közepes, vagy erős fertőzése es lén indokolt. Tehát előbb mt kell győződni, hogy kertünkbe vagy azok szomszédságában M lyen a fertőzés erőssége. Indokolt a sárgaméreg (Nővé; da) használata akkor, ha eft kaliforniai pajzstetü, bimbót kasztó, levéltetűtojás, vagy vé. tetű fertőzés van gyümölcsfái!, kon. Nagyon erős pajzstetűíertőgg esetén gyümölcsfaolajat haszj&v, junk. Erős lisztharmatos fákon —. ha főzésre hehetőség van — téli hlgítású mészkénleves permetezéssel érhetünk el kedvező eredményt. Helyette 5%-os Neopolt — szilárd mészkénlé — is használ* ható. A fent említett vegyi védekezéssel csak úgy érhető el a vári eredmény, ha azt lemosásszerűeis a fa teljes bevonását biztosítva tudjuk kijuttatni. Keresztesi István megyei növényvédő állomát latos,' majd az állattenyésa* tésünk jövőjét befolyásoló szemléleteket. A múltban és a napjainkban érvényesülő szemléleteket szembeállítja a tényekkel, eredményekkel; fölfedi azok hátterét iá. A szerző széles körű agrártörténeti munkájának adatait, az eszmei és gyakorlati szemléletek körüli viták értékelését a szakma szeretétének túlfűtöttségével adja elő, gördülékeny stílusban. Ugyanakkor a sokat tapasztalt gazda gyakorlati szemszögéből, a szakirodalomban jól tájékozott „pallérozott” gazdaként értékeli a szemléleteket, mint állattenyésztésünknek, az állati termékek előállításának egyik jelentős befolyásolóit, a rájuk vonatkozó prognózisok valószerűségének alapjait. E gondolatébresztő, vitára indító megállapításokat ősz- szegező könyvet nemcsak az állattenyésztő, hanem a mezőgazdaság irányításának minden dolgozója figyelmén be ajánljuk. SZAKKÖNYVTÁRUNK Szemlélet az állattenyésztésben 15—25 CM ÁLLOMÁNY MAGASSAGNÄL, DE MÉG SZARBAINDULÁS ELŐTT. — mezei acat (Cirsium arvemse), aprőszulák (Convolvulus arvensis) és egyéb évelők, valamint a későn kelő egyévesek ellen, mint a vadrepce (Sinapis arvensis), répcsényretek (RaOhanus raphanistram) és a 11- baparéjfélék (Chenopodlum spp.) ellen jó eredménnyel alkalmazhatók — április végi permetezésekkel. 12. Dikonirt D 1,7—2,1 kg/ha 30—38 Ft/ha 13. Dikamin D 2,6—3,3 lit/ha 38—50 Ft/ha 14. Dikotex 40 EC 3,5—3,8 lit/ha 25—28 Ft/har 15. Sys 67 Actril C 7,0— 8,0 lit/ha Arközlés nem történt. 16. Sys 67 Prop 4,0 lit/ha Árközlés nem történt. 17. Sys 67 ME flüssig 3,8—4,5 lit/ha Arközlés nem történt.
