Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
1975. március tCKTÉT-MAGYARORSZA« s Rajzórán Rozsályban, a VIII. b -ben. <?imon Tstvánné rajztanár tanítványai Páskuly Mária, Kónya Andrea és a többiek ügyes kézzel komponálják egy váza és egy kendő csendéletét. Megkezdődött az elsőtök beíratása Kik tekinthetők iskolaérettnekt Országszerte ezekben a napokban megkezdődik. Illetve megkezdődött az általános iskolák leendő első osztályosainak beiskoláztatása. A következő tanévben — az előzetes számítások szerint — mintegy 160 ezer kistiú és kislány kezdi meg tanulmányait, két-hárofnezerfél több, mint az elmúlt tanévben. AZ érvényben levő rendelkezések értelmében az általános iskola első osztályába azokat a gyerekeket kell fölvenni, akik hatodik életevüket a felvétel évének szeptember első napjáig betöltik. Beirátásukat a március 1—15-e közötti időszakban a tanácsok által meghatározott napokon tartják. A tanköteles korba lépő kisfiúkat és kislányokat a lakás szerint körzetileg illetékes általános iskolába kell bejelenteni, illetve beíratni. A szeptemberben első osztályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venniük. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az orvosi vizsgálat célja annak megállapítása: is- kolaérett-e a kisgyermek? Iskolaérettnek azok a gyerekek nyilváníthatók, akik testileg, szellemileg egyaránt elérték a fejlődésben azt a szintet, hogy az iskolába járással, a táhulással kapcsolatos terhelést egészségük károsodása nélkül elbírják. Orvosi szempontból az iskolaérettség meghatározásánál nagyon jelentős tényező a : gyermek egészségi állapota, az, hogy idegrendszere, látása, hallása rendben van- e; érzékszerveinek állapota niegfelel-e az iskolai követelményeknek. A testi fejlettség szintjét illetően a testmagasság, a súly és a mellkastérfogat a mérvadó. Ajánlatos, hogy az a gyermek, aki az őszi születési dátum miatt, vagy akár a testi, idegrendszeri fejlődés elmaradottsága következtében még nem teljesen iskolaérett, inkább várjon egy évet, amíg pótolni tudja az elmaradást. Ez bizonyára a tanulmányi előmenetelben is tükröződik majd. A nagyobb mértékben gyengén látó vagy nagyothalló gyermekeket úgynéve- zett kisegítő Iskolába, a szellemi fogyatékosokat pedig gyógypedagógiai iskolába irányítják. Az iskoláskór előtti vizsgálatoknál elég nagy arányban találnák beszédhibás gyermekekét. Ajánlatos, hógy ily én esetben a szülők haladéktalanul Vigyék a gyermekét szakorvoshoz, mert később á beszédhiba megszüntetése lényegesen nehezebb. Az eddigi gyakorlat szerint esztendőről esztendőre számos iskolásjelöltnél állapítottak meg kancsalságot, fénytörési hibát. Ilyen esetben is mielőbb szemorvoshoz kell fordulni. A kötelező öfVöSi-pé- dagógiai vizsgálatokat egyébként május közepéig tartják meg, a döntés ellen május végéig lehet fellebbezni. Budapesten és egyes vidéki városokban — ahol ehhez a feltételek biztosítottak — kísérleti jelleggel az orvosi vizsgálatot kiegészítik lélektani-pedagógiai vizsgálódással Is, hogy megállapítsák: a gyermek képes-e megfelelni az iskolában reá váró követelményeknek. Azokat a gyermekeket, akik szellemileg ugyan épek, de fejlődésükben időlegesen lemaradtak — az érintett Szülők egyetértésével — kisebb tanulólétszámú, Iá—15 személyes, úgynevezett korrekciós osztályokba helyezik. Itt az első osztályos tantervi anyagot a lehetséges legkedvezőbb feltételek között tanítják. Akik nem járhattak óvodába, azoknak a gyermekeknek is megkönnyítik, biztosítják az átmenetet az általános iskola első osztályába: számukra úgynevezett általános iskolára előkészítő foglalkozásokat Szerveznek. A foglalkozásokat ánrilis elejétől a tanévzárásig ővó- dákban vagy általános iskolákban tartják, azok a szülők, akiknek gyermeke nem jár óvodába, a beíráskor tájékoztatást kaphatnak arról, hol és mikor indul ilyen jellegű foglalkozás. Betonozott stand Egyre meghatározóbb szerépe van a piacnak és a heti vásároknak Fehérgyarmat és a járás életében Ezért a nagyközségi tanác: 1975-ben ötvenezer forintot költ a vásártér és a piactér további rekonstrukciójára. A ma már zárt teret képező piacteret a közönség és a kulturált kereskedelem igényeihez igazodva lebetó- noztatták, új kipakolóasztalsorokat alakítottak ki. A fehérgyarmati iárás és vonzáskörzete figyelembevételével tovább rendezik a vásárteret is. Nyíregyházi művészeti hetek Felszabadulási emlékműsor A Szabolcsi Szimfonikusok hangversenye Nyíregyházán március 4-én mutatta be a debreceni Csokonai Színház Osztrövsz- kij: Vihar című drámáját. A délutáni előadáson, a Krúdy Gyula Gimnázium tanulói vettek részt. Az előadás telt ház előtt zajlott. A színművészek már délután remek teljesítményt; nyújtották a hálás diákközönségnek. Hosszan tartó vastaps köszönte meg a lelkes, jó játékot. A darabot márciusban a bérletes előadások keretében még többször bemutatják a színházban. A nyíregyházi művészeti hetek alkalmából érdekes programot szervez a színház vezetősége. A Csokonai Színház hét színművésze — köztük Tikos Sári és Sárközi Zoltán, áklk ebben a darabban is játszanak — több ifjúsági klubba, művelődési házba látogat el és rövid felszabadulási emlékműsort ad. A városban és vidéken összesen kilenc helyen mutatják be „Az új kor nyitánya” című műsorukat. Ezután elbeszélgetnek a hallgatókkal, a bemutatott darabot megvitatják és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Legelőször éppen a Krúdy gimnáziumot keresték fel, egy nappal a nyíregyházi bemutató után. Az ebédlőt zsúfolásig megtöltötték a diákok. A művészek a fel- szabadulásról emlékeztek meg; néhány verset és dalt mutattak be. Nagyon hatásos és szép befejezése volt Sárközi Zoltán szavalata: Váci Mihály: Méltó hatalmat című költeményét adta elő. A rövid műsor után a művészek elbeszélgettek a diákokkal. Sok érdekes kérdés vetődött fel az Osztrovszkij- darabbal kapcsolatban. A fiatalok nehezen értették meg, hogy a darabban a két fiatal, Katyerina és Borisz miért nem tudta legyőzni az eléjük tornyosuló akadályokat. A Szerelmesek valóban elbuknak, Kátya öngyilkos lesz, Boriszt Szibériába küldik. A mai kor embere már le tudja győzni az erkölcsi és anyagi nehézségeket. De ha száz évvel visszamegyünk és a cári Oroszország viszonyait nézzük, altkor nagyon is érthető lesz, hogy a tiszta, őszinte életre vágyó Kátya abban a fullasztó légkörben csak elbukhatott. A diákok Varvarát közelebb állónak, „modernebbnek” érezték, ö apró hazugságokkal, alakoskodással köny- nyítétte meg az otthoni helyzetét. Hiába is praktikus, ravaszul gondolkodó lány volt, mégsem hős. Kátya nem tudott igy élni és elbukott. Halála mégis előremutat, az író azt sugallja, hogy később az ilyen embereknek nem kell meghalni. A diákok csak nehezen engedték el a művészeket, akik égy másik klubba, szintén a színházbarátok körébe látogattak él műsorukkal. A látott darab után nagyon hasznos volt elbeszélgetni a drámáról, az előadó- művészekkel, akik nálunk is igen népszerűek. Az emlékműsor pedig felejthetetlen élményt nyújtott. A további előadásokhoz is hasonló nagy sikert kívánunk ä'művészeknek. Tóth Kornélia A nyíregyházi művészeti hetek kezdete (ifjúsági fúvószenekar) és folytatása a szerda esti szimfonikus zenekari és énekkari hangverseny méltó zenei ünnepnapokká varázsolják a művészeti hetek napjait. A legnagyobb eredmény pedig éppen az, hogy ezek a hangversenyek nem idegenből hozott vendégszereplő együttesek egyszeri fellépéséből állnak, hanem helybeli művészi nívójú együttesekből, melyek régen túl vannak az öntevékenyek kezdeti sikeréin. Ezt bizonyitja az a tény is, hogy hírneves vendégkarmesterek szívesen vállalják a zenekar és énekkar Vezénylését, vagy kitűnő hangszeres művészek a Zenekarral való szólójátéköt. Első számként Bartók: Magyar parasztok c. zenekari mű hangzott él: Eredetileg „Tizenöt magyar parasztdal” címen zongorára készült. A 30-as években írta át Bartók zenekarra, a szombathelyi zenekar részére. Bartók őszintén vallomást tett a népdalhoz, a parasztsághoz, a faluhoz fűződő érzelmeiről : „Életem legboldogabb napjai azok voltak, melyeket falvakban, parasztok között töltöttem”. Ez a boldogság érződik a dallamok nagyszabású, színes feldolgozásában, mely szépen érvényesült a zenekar Szélesen ívelő játékában. Utána a Svájci származású francia zeneszerzőnek Ho- neggernek hangzott el: Pastorale d’ Été című műve. Egy nyári reggel hajnali ébredésének színpompás hangulatát festi a mű. A Debossy-s hatású természetképet érdekes és firiom hangzásokban hűen tükrözte a zenekar játéka. Harmadik számként a szünet előtt Liszt Ferenc: „Malédiction” c. egytételes zongorára és vonószenekarrá írt művét hallottuk. A kemény hangzású, drámai hatású műnek zongoraszólamát Baranyai László zongoraművész tolmácsolta kitűnő előadásban, bravúros technikával. A közönség méltányolta az előadást s kívánságára meg kellett ismételni a mű egy részét. Végül a szünet utáni utolsó Számként Farkas Ferenc: , Szent János kútja” című lírikus kantátája hangzott e! a megyei művelődési központ pedagógus kórusának és a szimfonikus zenekarnak előadásában. Zenekari előjáték vezeti be az öt tételből álló kórusművet. Szövegét Dsida Jenő fiatalon elhunyt erdélyi költő írta, aki jó ismeretségben volt a zeneköltővel, Farkas Ferenccel. A Kolozsvárhoz közel fekvő Szent János kút- jánál átélt szerelmi élmények versbe foglalása adja a mű Szövegét, mélyet Farkas Ferenc a kitűnő magyar zeneszerző fogott egybe szében hangzó zenével. A zenekar és énekkar kulturált muzikalitása, rutinos tudása abból is kitűnik, hogy az igen kevés összpróba dacára, aZ előadás meggyőző, sőt magával ragadó volt, hiszen meg kellett ismételni az utolsó két rövid tételt. Ez természetesen dicséri a betanító karmesterek: Molnár László és Fehér öttó érdemeit, lelki' Vteretes művészi munkáját. Szép, élményekben gazdag hangversenyt hallottunk szerda este. A vezénylő vendégkarmesterben, Jancsovic* Antalban égy nagyon tehetséges, biztos kezű és gazdag fantáziájú művészt ismertünk még, akit máskor jé szívesen látnánk a zenekar élén. Tikár Sándor Addig jár a korsó a kútra— Alkotmányunk 69. §-a szerint a Magyar Népköztársaság állampolgárainak alapvétő kötelessége a nép Vagyonának védelmé, á társadalmi tulajdon megszilárdítása. Fokozott kötelezett-ég hárul azokra, akik hivataluknál, beosztásuknál, bizalmi helyzetüknél fogva tevékenyen részt vesznek a társadalmi vagyon kezelésében. Az állampolgárok zöme munkájával, gondolkodásával és egész életmódjával bizonyítja, hogy tiszteletben tartja alkotmányunk ezen parancsát. Vannak még azonban, akik egyéni érdekeik előtérbe helyezésével, nem egyszer harácsolási célzattól vezettetve megfeledkeznek magukról, s a társadalmi tulajdont súlyosan károsító bűncselekmények elkövetésétől sem riadnak vissza. Hamis okmányokkal Erdős Sándor, a tiszávidi „Uj Élet” Termelőszövetkezet főkönyvelője Völt havi 4 —5000 Ft jövedelemmel. Jó szakembernek ismerték. Értette is feladatát. De kévéséit« a tisztességes úton szerzett jövedelmét, s fontos bizalmi beosztását felhasználva a pénztárosai segítségével sorozatos bűn- cselekményeket követett ek Hogy a zavarosban jobban tudjon halászni, az előírt rendelkezéseket, többek között a házipénztár kezelésére vonatkozó szabályókat ném tartotta meg. 1663. december havától 1973. június haváig bezárólag eleinte csak néhány száz, később már több ezer Pt-ot vett fel „elszámolásra”, előbb az elnök utalványozásával, később pedig már anélkül, hónokra, A felvett pénzekkel nem számolt él, saját céljaira fordította. Jelentős összeget, bizonyítottan 56 500 Ft-ot sikkasztott el. Hogy az időszakonként tartott revízió során a bűnös manipulációját fel ne fedjék, a pénztárkönyvet sorozatosan meghamisította, a pénztárzárások alkalmával valótlan pénzkészletet igazolt. A pénztárosok közreműködése nélkül bűnös tevékenységét nem folytathatta volna, ezért őket is bevonta. Utóbbiak a sikkasztott pénzből nem részesültek ugyan, de hamis bizonylatok készítésével, a szabálytalan kifizetésekkel nagymértékben elősegítették a bűncselekmény elkövetését. Ha jött a revízió, nem találtak szabálytalanságot mert a hamis ókrnányolással az egyre növekvő hiányt eltussolták. Már úgy nézett ki, hogy ily módón sikerült a cselekményt leplezni. Ámde 1973. júhius havában jött egy újabb revízió, s az akkori pénztáros lelklisme- rété felébredt, á tsz elnökének tudomására hozta a történteket Az elnök ezt közölte a. revizorokkal, s minden kitudódott. Mindnyájan megkapták méltó büntetésüket Az önkiszolgáló bolt szarkája Jogosan váltotta ki minden becsületes dolgozó felháborodását az a Sorozatos bűncselekmény, melyet Puskás Ferenc nyíregyházi lakos követett el. A családi élété megromlott, ézért italozni kezdett S hogy éhhéz legyen anyagi fedezete, bolti tólvajlásra specializálta magát. Először 1974. júliusában jelent meg a nylregyhá zi Jósaváros 87. sz. alatt ÁFÉSZ önkiszolgáló áruházában, s onnan — kihasználva az áruházi dolgozók elfoglaltságát és éberségük hiányát — fizetétlénül Vitt ki árut A lopás sikerült. Felbuzdulva a Sikeren, egyre gyakrabban jelent meg a boltban lopás végett. Volt olyan nap, hogy kétszer is bement az üzletbe, s mindig „elfelejtett” fizetni. Főképpen a ruhaneműket hordta ki a boltból. Több mint 13 000 Ft értékű árura sikerült így szert tennie. Az ellopott ruhaneműk egy részét a Nyíregyházi BAV- nál értékesítette, másik részét Otthon tárolta. Volt tehát bőven pénz az itaió- zásrá. Mégis egy szép napa« megtörtént az, amire Puskás Ferenc rtertt számított. 1974. október 23-án — emlékezetes nap marad ez Puskás Ferenc életében — rajtacsip- ték, amint egy 520 Ft értékű pulóvert a klszolgálókosáf mellett a szatvorjába csúsztatott. Jő fogás volt. Minden kiderült. A megyei bíróság nemrég hirdetett ítéletet a felháborító lopássorozat ügyében. A büntetés végrehajtható szabadságvesztés. Puskás Ferencnek lesz Ideje gondolkodni a börtönben, vajon érdemes volt-e...? „Ezermesterek" az ezermester boltban Az Ezermester és Uttörő- bolt V. nyíregyházi 4. sz. boltjának vezetője, helyettese és eladója valóságos bűnszövetkezetet létesítettek, hogy egy kis „mellékjöve- delem”-re tegyenek szert. F milyen leleményes módon! A vállalatok, szövetkezetek, közületek és magánosok részére az árukat árdrá- gítva adták el. A vásárlókat több mint 78 000 Ft-tal károsították meg. De — gondolták — miért a bőit részesedjen a fölös haszonból», amikor nekik is jól jönne egy kis mellékkereset! Meg- hányták-vetették egymásközt a dolgokat, S végül megszületett az ötlet: a boltban az áruk egy részét blokk nélkül adták el, az így befolyt pénzt külön kezelték, s azon osztozkodtak. 1973. májusától 1974. júliusig folytatták bűnös ÜZel- mélket, de végül is egy alapos belső ellenőrzés a manipulációt felfedte. Hamarosan a Nyíregyházi Járásbíróság előtt felelnek „merész Újításuk”-ért Árdrágítók * Az Ujfehértői ÁFÉSZ 1. sz. Áruház férfi és női vegyes konfekció ruhaosztályának vezetője is „zseniális” módszert dolgozott ki az illegális pénzszerzéshez, összejátszva a nyíregyházi Felső-tiszai Erdő- es Fafeldolgozó Gazdaság anyagbeszerzőjével, áz erdőgazdaság részére történt munkaruha-vásárlás alkalmával többet számlázott! le, mint amennyibe az tényleg került. A konfekciós osztály vezetője ezen kívül önállóan is követett el árdrágításokat. A vásárlókat mintegy 60 000 Ft-tal károsította meg. Persze a többletet nem lehetett egyszerűen zsebrevágni, hiszen az ellenőrzés nyomban leleplezte volna. Ezért ő is az ezermester boltban követett módszerrel Jutott a pénzhez. Ebből 18 500 Ft-ot adott áí bűntársának. Ezen kivül egyéb súlyos visszaéléseket is követtek ek ök is bíztak abban, hogy büntetlenül maradnak. Nem így történt: cselekményüket leleplezték. Hamarosan élnyerik méltó büntetésüket A fenti néhány bűnesetből bárki levonhatja a tanulságot. „Addig Jár a korsó a kútra, míg el nem törik.” Dr. Pásztor István ügyész
