Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-07 / 56. szám

xxxii. Évfolyam. s«. szám ARA: 80 FILLÉR ms. március 7, péntek Tizenegy nagy jelentőségű egyezményt írtak alá Befejeződött a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság 15. ülésszaka. A jegyzőkönyvet csütörtök este a Parlament delegációs termében Huszár István, és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, a kormányközi bizottság társ­elnökei, a delegáció vezetői írták alá. A kormányközi Wfepttság március 3-tól 6-ig tartotta 15. ülésszakát Budapesten. Meg. vizsgálta a két ország 1976— 1980. évi népgazdasági tervei koordinálásának előzetes eredményeit. A koordináció folyamán intézkedéseket dolgoztak ki a termelési és műszaki-tudományos együtt­működés továbbfejlesztésére és elményítésére, a következő ötéves terv minden esztende­jére meghatározták a leg­fontosabb nyersanyagok, fű­tőanyagok, könnyű, és élel­miszeripari cikkek, mezőgaz­dasági és gépipari termékek kölcsönös szállításának no. menklaturáját, s előzetesen mennyiségét is. Számos egyezményt írtak alá Magyar, ország részvételéről egyes fűtőanyag- és nyersanyag­fajták újabb gyártó kapa«- tásainak a Szovjetunió te­rületén történő létrehozásá­ban, a Magyarországra irá­nyuló, szállítások növelése céljából. A bizottság megvizsgálta az 1976—1980. évi tudományos és műszaki fejlesztési tervek koordinálásának eredménye­it is, és intézkedéseket ho­zott e tervek teljesítésére. Ezen kívül egyeztette azt, hogy a két ország illetékes szervei megkezdik az egysé­ges műszaki-tudományos po­litika és az 1991-ig megva­lósuló műszaki-tudományos együttműködés fő irányai ki­dolgozásával kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A két ország párt- és kor­mánydelegációinak 1974. szeptemberi tárgyalásain meghatározott feladatokból kiindulva a bizottság különös figyelmet fordított az orszá­gaink egymással kölcsönha­tásban álló népgazdasági ága. zataiban lazajló integrációs folyamatok további elmélyí­tésének és kiszélesítésének kérdéseire. A bizottság foly­tatta öt magyar gépipari nagyvállalat és a megfelelő szovjet vállalatok közötti együttműködéssel kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A bizottság munkája során öt kormányközi és hat ága­zatközi egyezményt egyeztet, tek és írtak alá, amelyek nagy jelentőségűek a két ország népgazdasága számára. A bizottság meghallgatta egyes minisztériumok jelenté­seit az 1975. évi árucssre-for. galmi tárgyalások eredmé­nyeiről, és megállapította, hogy a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködés to­vábbra is gyors ütemben fej­lődik. Az 1975. évi árucsere­forgalom az 1974. évi szinthez képest 9,3 százalékkal, 1970­hez viszonyítva pedig 60 szá­zalékkal növekszik. Az 1971 —75. közötti tervidőszakban országaink árucsere-forgalma körülbelül egymilliárd fo­rinttal haladja meg a hosszú távú kereskedelmi egyez­ményben előirányzott szin. tét. A bizottság jóváhagyta a kölcsönös kereskedelemben szállított gépek és berendezé­sek műszaki kiszolgálásának megjavítására vonatkozó kor. mányközi egyezményt, vala­mint a két ország külkeres­kedelmi szervei által kidolgo­zott intézkedéseket. A hajóiparban a gazdasági és műszaki-tudományos kap­csolatok továbbfejlesztése és elmélyítése érdekében a bi­zottság együttműködési mun­kacsoportot hozott létre. Ugyanilyen munkacsoport alakul az állattenyésztési gépgyártás területén is. A bizottság megelégedéssel ' állapította meg, hogy a kor­mányközi bizottság kezde­ményezésére előkészített és jóváhagyott magyar—szovjet olefin-együttműködés sike­resen halad, e munkát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a magyar illet­ve a szovjet üzem építőihez írott levelében nagyra érté­kelte. A bizottság ülésszaka a testvéri barátság és a teljes, kölcsönös megértés légköré­ben zajlott le. Tanácsi ipar : 660 illiio NYIREr.VH'71: szeet'^rdőbcn A'',«o75V Király Anna és Ölesnyovics Zoltán« né, a nyíregyházi kertészeti vállalat üvegházaiban. Nők a termelőmunkában Mérlegen a tervteljesítés, a nyeresége a kereset Hatszázhatvanhatmillió fo­rint értékű árut termeltek az elmúlt évben a megyei tanács ipari osztályának irá­nyítása mellett működő vál­lalatok. Ez csaknem 6 száza­lékkal több, mint az egy év­vel korábbi termelés értéke, ugyanakkor 7 százalékkal kevesebb, mint amennyit ezek a vállalatok év elején terveztek. A tervezettől csak a Tiszalöki Faipari Vállalat, a Szabolcs Cipőgyár és a Nyírségi Nyomda termelt többet, lényegesen elmaradt viszont a tervezettől a Szat- már Bútorgyár és a Divat­ruházati Vállalat. Ez a hét százalék 52 mil­lió forint termeléselmara­dást jelent, ami megegyezik egy közepes nagyságú ta­nácsi vállalat — mondjuk a nyomda — teljes évi terme­lésével. A termelés növeke­désének arányától valamivel nagyobb mértékben nőtt a tanácsi vállalatok nyeresé­gének összege: az 1973 évi 82,7 millióról 91,6 millióra emelkedett, ami azt jelenti, hogy minden száz forintra 12 forint nyereség jut az el­múlt évi termelés alapján. A Tiszalöki Faipari Válla­lat, a Szabolcs Cipőgyár és a Nyírségi Nyomda kivételé­vel a tervezett alatt maradt az egy munkásra jutó ' ter­melési érték, ez pedig azt jelenti, hogy a termelékeny­ség alatta maradt a terve­zettnek, a 221 és fél ezer he­lyett csak 214 800 forint lett, alig valamivel több az 1973 évi egy munkásra jutó ter­melési értéktől. A tervek teljesítésétől va­lamivel nagyobb mértékben nőtt a tanácsi iparban dol­gozók keresete, de a terve­zettől kevesebb bért emeltek a Szatmár Bútorgyárban, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál, a Divatruházati Vállalatnál és a Patyolat Vállalatnál, ami elsősorban a termelési tervtől való el­maradással magyarázható. Hasonlóképpen négy vál­lalat maradt a tervezett alatt az alkalmazottak béré­nek emelésével; a nyírbáto­ri Auróra, a Nyírbátori Fa­ipari Vállalat, a Nyírségi Nyomda és a Divatruházati Vállalat. Ez utóbbi elmaradás ko­rántsem azt jelenti, hogy a felsorolt vállalatoknál nem emelkedett az alkalmazottak keresete, csak azt, hogy az év elején, a tervek készíté­sekor többre számítottak ezeknél a vállalatoknál is, sőt azt sem jelenti, hogy a munkások több béremelést kaptak. A vállalatok többsé­génél ugyanis lényegesen magasabb az alkalmazottak keresete, mint a munkásoké — ez természetesen átlag- keresetet jelent — és a ki­sebb százalék is jelenthet nagyobb fizetésemelést, mert nagyobb az induló összeg is. NYÍRMEGGYES: készül a fóliasátor a Petőfi Termelőszövetkezetben, A Taurus gumigyár szocialista brigád- A „Napraforgó” szocialista brigád egyik vezetője Benkő Piroska. Munkáját nagy tagja: ők végzik a termékek minőségi felelősséggel látja eL ellenőrzését. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom