Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
i, 9fT8. mirém ft ®SLlfT-MAöTAÄOÄSEAfc 9 Politikai aktivitás EGY FOKOZATTAL MAGASABBAN Új feladatok előtt a nyírségi kutatóintézet Intepű dr. Szabó Józseffel a Vetőmagtermeltető és i^riékesitő Vállalat vezérigazgatójával A Nyírségi Agrotechnika! Kutató Intézetben fontos dolgok történnek e napokban. Szinte hetenként érkeznek Budapestről leltározók. Teichmann Vilmos és Westsik Vilmos egykori munkahelye pozíciót változtat. Bár a név- változtatásra csak a teljes leltári átvétel után kerül sor, a már sok átszervezést megért kutatóintézet új szerepben, új feladatokban dolgozik tovább ez évtől. Az átszervezés lényege: a hazai mezőgazdasági kutatás, ban eddig sem jelentéktelen szerepet játszó kutatóintéze. tét az Országos Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalathoz csatolták. Megyénk mezőgazdasági szakembereinek közvéleményét, ez az átszervezés élénken foglalkoztatja. Éppen ezért megkerestük dr. Szabó Józsefet, a vállalat vezérigazgatóját, adjon felvilágosítást az átszervezés, ről. — Ügy tátijuk, a kutatóintézet csak u év második felében kap új feladatokat, de elvben már most egyik egysége az országos vállalatnak. Mit jelent es as átszervezés? — A Nyírségi Agrotechnikai Kutató intézet 1975. január 1-től a VetőmagtermelVálasz a képviselőnek Zavartalan exportszállítás — Az Intézet tudományos kutatási feladata az elkövetkezendő időszakban lényegesen nő. Fontos programja marad a burgonya nemesítése, a hazai és külföldi burgonyafajták íajtafenntartó nemesítése, ennek szervezése, a termesztéstechnológia korszerűsítésével kapcsolatos kutatások. Ezenkívül az intézet feladata lesz, illetve marad a napraforgó, a csillagfürt, a szója, a rozs, és a legfontosabb takarmánynövények íajtafenntartása, e növények elit vetőmagvainak előállítása, és ezek szaporítása. Az intézet feladata less ezenkívül, hogy hatékonyan együttműködjön a felsorolt növényfajok hazai és külföldi legkorszerűbb fajtáinak elterjesztésében. =- Előre lépési jeleni m az intézet számára? — Azt. Tudniillik az említett feladatok mellett az Intézet munkatársai, a Szabolcs-szatmári tájkörzet mezőgazdasági fejlesztésében az eddiginél lényegesen nagyobb feladatokat kapnak. A tájkörzetben megalakult termelési rendszerek és társulások szakmai és fejlesztési feladatainak megoldásában az eddiginél hatékonyabban adnak segítséget tudományos eredi ményeik konkrét átadásában. Ezek mellett az intézet továbbra is része marad az ország tudományos rendszerének. Sőt az országos vállalat profiljának megfelelően ezzel az új kapcsolattal a nyír. egyházi kutatóintézet külföldi kapcsolatai is jelentősen bővülnek. — Ez az intézet volt az elsők között az országban, amely fedezte saját fenntartási költségeit. Hogyan alakul eá , ezután? — Az eddigiek figyelembevételével a kutatóintézet t& feladata továbbra is a kutatás maradt. Nem olyan gazdálkodási egységgé való átalakításról van szó, amely ott közvetlen haszonnal jár. A tudományos kutatás és az összes itt végzett munka 1975. január 1-től nem az állami költségvetés, hanem a Vető» magtcrmeltető és Értékesítő Vállalat költségeit terheli. Az elvégzett munka, az elért tudományos eredmények válla,, lati szinten a vetőmagszaporítás javulásában, népgazdaságig pedig közvetve főként a növénytermesztés fejlődésében elért eredményekben térülnek meg. (ígn ti) A KÖZELMÚLTBAN A MEGYEI PARTÉRTEKEZ1.ETEN hallottuk: „Eljutatunk volna-e a szocializmus jpítésében akár csak az első ritákig, az első eredményesig, ha a párttagok túlnyomó többsége nem csinálja, sanem csak elfogadja a párt politikáját?” A felszólaló nyomban megfogalmazta a maga válaszát: semeddig se jutott volna, hiszen a kommunisták közösségére elsősorban a cselekvésben való aktivitás a jellemző. Érdemes elmondani miért smerült fel ez a gondolat Arról volt szó, hogy vannak a kommunisták között is olyan emberek, akik bár a maguk munkaterületén sokat tesznek a politika megvalósításáért, — munkahelyükön kívül, a magánéletben vagy a munkahelyüktől távolabb eső területeken: hallgatagok. Ott már ftem érvelnek, nem vitáznak — vagy legalábbis nem olyan hévvel — s nem cselekszenek. Adott esetben ugyanis az érvelés, a meggyőzés a vita és cselekvés! Úgy gondolják. hogy eleget tettek a kötelezettségüknek reggel nyolc és délután négv óra között — vagy más műszakokban a megfelelő napszakban, azután a további politikai munkát „felfüggesztik”. Csakhogy a politikai munka nem osztható fel napszakokra, munkaköri beosztásokra, helyzetekre, — s egy személyen belül pedig semmiképpen sem oszható meg A közéleti feladatvállalás nem órától óráig szól, nem a munkaidő kezdetétől a be- feiezéséig. A közéleti — politikai — munka állapot; nincs kezdete és nincs „hivatalos” vége. AZ KSZMÍK KÉPVISELETÉNEK ÉS TERJESZTÉSÉNEK kötelezettsége — azok számára természetesen, akik ezt önként vállalták — a most következő, s kongresszust közvetlenül *■ megelőző időszakban kiváltképpen 'fontos Érdemes felidézni a párt. X. kongresszusán elfogadott módosított szervezeti szabályzat néhány szavát. Ebbe — a kötelezettségekről szóló bekezdésnél új mondatrész is került. Idézük az egészet, kiemelve az újat: a párttagság kötelessége a párttag kötelessége, hogy „erősítse és szélesítse a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait terjessze a párt eszméit, képviselje a párt politikáját cselekvőén vegyen részt a politikai, társadalmi életben”. Az idézet a korábbihoz képest magasabb mércét jelent; nagyobb politikai — és erkölcsi — felelősséget, a közéleti aktivitás fokozottabb kötelezettségét. Talán nem tévedünk nagyot ha azt mondjuk, hogy azok között akiknél az aktivitás hiánya tűnik fel, két csoportot különböztethetünk meg. Vannak akik az „általános elkényelmesedés” hibájába estek, s nem szólnak, mert úgy kényelmesebb, s vannak, akik akkor nem szólnak, amikor nem népszerű a fellépés esélye Mindkét magatartásra lehet ezernyi magyarázat. De egyik sem fogadható el olyan emberektől. akik vállalták, hogy kommunistaként a közélet a társadalmi élet aktív alakítóiként vesznek részt a szocializmus építésének mindennapi. s mint tudjuk- gyakran Igen nagy nehézségek leküzdése árán végzendő munkájában. A meggyőződés — kizárja a közönyt Ha egy politikai aktivista munkájáról beszélünk azt kell alapul vénái, hogy közéleti és magánemberre „osztja-e fel" magát, vagy pedig mindkét minőségében egyformán gondolkodik s cselekszik. NAGY SZÜKSÉG LESZ AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN arra, hogy a közéleti emberek soraiban levő kényelmesek — az ilyen vagy olyan okokból kényelmesek és hallgatagok — is hallassák szavukat, terjesszék és hirdessék a párt politikáját. S nemcsak „egyik minőségükben”, a munkahelyiben, hanem minden olyan fórumon, ahol erre szükség van. Kongresszus előtt — ez természetes — a politikával közvetlenül nem foglalkozó emberek is nagyobb érdeklődéssel figyelj^ a társadalmi eseményeket. Jól tudják, hogy annak a nagy munkának, amelyet a párt végez, egy-egy fontos állomása a kongresszus. De a közéleti problémáit — ebben az időszakban is, és máskor is — nemcsak a munkahelyen kerülnek szóba. A társadalmi kérdések megvitatásának a terepe nemcsak a gyár, hivatal, szövetkezetek kollektívája, a szűkebb munkatársi közösség, hanem az otthonok is. A baráti és az ismeretségi kör; azok az emberek, akikkel a politikai aktivisták „nem hivatalos” minőségükben naponta érintkeznek. Az ő körükben is kell végezni politikai munkát. Számtalan olyan társadalmi kérdés merül fel naponta, amelyre párttagoktól, kommunistáktól. tájékozott közéleti munkát végző aktivistáktól várnak választ igen sokan. Mondanunk sem kell. hogy nem az erőltetett, az.érdeklődésre tekintettel nem levő „mechanikus” agitációt szorgalmazzuk. Valamennyien tudjuk, hogy a „megagitálás” nem kedves emlékű gesztusait senki sem akarja feltámasztani. Annál inkább szükséges serkenteni az érvekben, tényekben dús. hatásos és gazdag érvelést politikánk mellett. A KÖ/iíT,MÚLTBAN VITATTAK MEG PARTSZERVEZETEINK az MSZMP Központi Bizottsága kong- resszúsi irányelveit. Átfogja ez a dokumentum az egész magyar társadalom fejlődését, annak legfontosabb eredményeit. Elemzi a múlt tapasztalatait, megjelöli az elkövetkező időszak tennivalóit. Ismertetése, széles körű magyarázata hatalmas politikai munkát jelent. S nemcsak a párttagság körében! Ilyen nagyszabású — bátran mondhatjuk: politikai alkotó munka végrehajtása közben kétszeresen is feltűnik, ha azok között, akiknek önként vállalt feladatuk az eszmék terjesztése, a politika népszerűsítése — ilyen vagy olyan okokból —, akadnak tétlenek, közönyösek. Ha mégoly kevesen ia. Ha csak néhányan Is. Hiszen ebben az agitációigényes negyedévben fokozott szükség van az önállóan gondolkodó, hatásosan érvelő, a párt szavát a1 széles tömegekkel megismertető politikai aktivistákra. Senki nem „maradhat otthon” — a szó átvitt értelmében használva a kifejezést —. senki nem „felejtheti ki magát”, aki meggyőződéssel teszi magáévá a politikánkat. Mert azzal nem elég egyetérteni: alakításában részt kell venni. Azzal is, hogy terjesztjük,- - hirdetjük minden'köt tuen. < Mert csak a széles körű megértés, az érveken nyugvó egyetértés hozhat újabb eredményeket. tető és Értékesítő Vállalat Mezőgazdasági Kutató Intézete. Az intézet önáHó, tudományos kutatási egységként . működik tovább, de közvetlenül vállalatunk központjá- “ hói tartozik. Igazgatója tagja a vállalati igazgató tanácsnak. — Mibe«; jjeäe«16 m változást? Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán felszólalt Hosszú László, Szabolcs-szatmári képviselő. Elsősorban mezőgazdasági kérdésekről szólt és többek között szóvá tette, hogy a Szovjetunióba Irányuló szarvasmarhaexportban gondokat okoz: a záhonyi átrakó állomáson a feltételek nincsenek meg az értékes állatszállítmányok jó minőségben történő átadásához. A felszólalás nyomán az Illetékes szovjet és magyar miniszterhelyettesek a helyszínen vizsgálták a megoldásra váró gondokat és a minisztérium intézkedett Erről Ködönyt Károly közlekedés- és postaügyi miniszter a közelmúltban tájékoztatta megyénk képviselőjét. Többek között a következőket írta: „Az 1975. januárjától júliusig terjedő időszakban százhatvanöt ezer darab szarvasmarhát adnak át a tervek szerint ebből 85 ezer darabot kell élve kiszállítani, míg a többit (mintegy 24 ezer tonnát) hasított hús formájában exportáljuk. Az élőállatok szállítása a Szovjetunióban 1974. augusztus 26-án indult meg. Az állatok etetésére, itatására és ehhez kapcsolódóan az állategészségügyi vizsgálatra, valamint a megrakott kocsik gyors továbbítására a vasút — a lebonyolító vállalatokkal karöltve — jól bevált módszert alakított ki. Ennek lényege, hogy a Dunántúlon és a Tiszántúl déE részén íeladott élő állatokból etetés, itatás, állategészségügyi vizsgálat után Budapest-Ferencváros állomáson 45—50 kocsiból álló zárt irányvonatot képezünk. Ezeknek, a csak élőt továbbító irányvonatoknak a gyors határállomási kezelését és a szovjet íél. által megkívánt időben (hajnali öt óráig) történő átadását biztosítjuk. Ezáltal elértük, hogy az élő állatok az etetést, itatást követő 24 órán belül a szovjet vasútnak átadásra kerülnek. ES módszert több alkalommal magasszíntű szovjet delegáció tanulmányozta és a tapasztalatokról, valamint ezzel kapcsolatban az élőállatok minőségéről elismerően nyilatkoztak. Eljárásunk a szovjet vasút igényét is kielégíti, az átadás időpontja és az átadott élő áru meny- nyisége az átrakó kapacitásával teljes összhangban vanJ A szovjet vasúttal való jő együttműködés azért is rendkívül fontos, mivel nyomkőzváltozás esetén — államközi egyezmény alapján — a küldemények átrakását mindig az átvevő vasútnak kell elvégeznie, így az élőállatok átrakása is a szovjet vasút feladata. Az 1975. évi tervszámofc ismeretében meggyőződésem, hogy a már említett módszerrel valamennyi érdekelt fél közös megelégel désére biztosítani tudjuk ej szállítások savartalansáfiáLj 30 ÉVE TÖRTÉNT Az MNDSZ megalakulása A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt fontos feladatnak tartotta a nők politikai felvilágosítását A Nyíregyházán megalakult MKP női tagjainak száma ekkor kevésnek mondható, de megbízták Cinkovsz. ki Mártonnét, Kerek Istvánnét és engem, hogy kezdjük meg az MNDSZ szervezését. A cél az volt, hogy a társadalom minden rétegéből vonjuk be a nőket a megalakuló szervezetbe. A háromtagú bizottság 1945. április elején legelőször felkereste a szociáldemokrata párt asz- szonyait. Arató Mária és még néhány asszony fogadott bennünket. Részletesen elmondtuk, hogy egységes nőszövetséget akarunk létrehoz, ni, egészségtelennek tartjuk a pártok és a pártonkívüliek széttagoltságát. Hiába hívtuk a szociáldemokrata párt asszonyait az MNDSZ- be, Arató Mária azzal utasította vissza meghívásunkat, hogy pártjuk már létrehozta a nőbizottságot, amelynek vezetője ő maga. Munkánkat segítette Tálas Mihályné — aki ekkor Nyíregyházán tartózkodott és jó tanácsokkal látott el bennünket. Ezután a kommunista asszonyok megkezdték Nyíregyházán a szervezkedést. Felkerestük a megye és város vezetőinek asszonyait, munkásnőit, pedagógusnőket, zöldkereszteseket, stb. így került az MNDSZ-be dr. Erőss Jánosné, a főispán felesége, dr. Tompos Endréné alispánné, dr. Sipos főjegyző felesége. Dr. Erőss Jánosné rögvest megígérte, hogy mindenben segíteni fogja a nőszövetséget. így sikerült megszerezni a Béla u. 1. sz. alatti helyiséget. A helyi újság már április 29-én, 4 órára meghirdette a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének megalakulását és szeretettel hívta a város asszonyait. Ez az összejövetel, illetve megalakuló gyűlés nem sikerült. Május 6-án. 3 órakor a Béla utcai helyiségben dr Erőss Jánosné nyitotta meg íz összejövetelt. Ekkor megválasztottuk a vezetőséget. Elnök lett dr. Erőss Jánosné, társelnök özvegy Fehér Gábomé, titkár Cinkovszki Mártonná. Vezetőség* tagok: Mikula Mihályné, Kerek Istvánná, Sajben Andrásné, Murczkó Károlyné. Walter Edéné, Schárbert Árminná, dr. Szabó Lajosné és én. Czinkovszki Mártonná ismertette az MNDSZ feladatait. A cél az volt, hogy a nők egyenjogúságát, az ország újjáépítését, a gyermekek boldogulását, az anyák megelégedettségét közös munkával létrehozzuk. Az új vezetőség azonnal munkához látott A megalakulás után 2 nap múlva megtartottuk az első ülésünket. Itt a jelenlevők indítványozták, hogy az anyák és gyermekek ingyenes orvosi kezelést és tanácsot kapjanak. Békefi Benőné dr. Vajda Margit vállalta ezt a feladatot és minden szombaton rendelkezésükre állott az illetékeseknek. Egyben létrehoztuk a Béla utcai székházunkban a szerda és szombati 10 órától 12 óráig tartó panaszfelvételt. Minden munkahelyet felkerestünk, ahol több nő dolgozott. Május 15-én elhatároztok, hogy június 3-án belépődíj nélkül szórakoztató előadást szervezünk a városháza nagytermében, a Sóstón pedig június 24-én megrendezzük a majálist, melynek juniális nevet adtunk. Július 7-én. 4 órakor gyermek- délutánt rendeztünk a Béla utcai otthonban. Nem feledkeztünk el soha sem azokról a gyermekekről. akik szülő nélkül maradtak. Ezek I segítésére július 14-én táncestélyt szerveztünk, | hogy a bevételből segítsük a kis árvákat. Fontosnak tartottuk a nők nevelését, ezért előadásokat tartottunk. A háború utáni nyomor és Ínség enyhítésére a nőszövetség emberbaráti akciót kezdeményezett, a Szabolcs megyei Nemzeti Bizott. ság elnöke Pállfy Ernő felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy támogassák a kezdeményezést. A népjóléti miniszter eljuttatta Nyíregyházára a cukrot. Az MKP vállalta a szállítást, a kiosztást pedig az MNDSZ és a Nemzeti Se- géiv közösen végezte. Még ez évben megkezdtük a vidéki «ser- vezetők létrehozását. E munkában szintén a dolgok nehezebbikje hárult a kommunista asszonvokra. Jártuk a községeket, sokszor na- nokig távol maradtunk a családtól Az MNDSZ Országos Kőzoontiából többször lejött hozzánk Sági Gvuláné. aki segítette tanácsaival munkánkat. Meglátogatott bennünket Fáy Boris. Sarfi Rózsi. Döbrentei Károlyné pedig előadója lett egyik nagvgyűlésünknek. Harminc év távlatából láthatjuk az elindulást, most örömmel tapasztalhatjuk, hogy a nők mozgalma sok eredményt hozott. Somogyi Gytatófflé
