Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
4 ^n-trr wr\frr\non*?rXG fflfrf mirctne Szülők lóiuma: GYERMEKEKNEK • CVERMlKCKNEK • GYERMEKEKNEK Apának lenni, apának bizonyulni Van abban valami szivet, lelket gyönyörködtető, különösen megkapó, amikor egy édesapa kéz a kézben együtt sétál, kirándul, játszik, vagy éppen beszélget a gyermekeivel Mintha a gyermekszemekben is másféle fények gyúlnának ilyenkor az apjukat nézve, g az _ is megfigyelhető, hogy kisfiúk és kislányok egyaránt valahogy még a kis kezüket is másképpen helyezik az édesapjukéba, mint édesanyjukéba. A gyermek legtermészetesebb érzése, hogy mindkét szülőjére egyformán igényt tart. Mi mondatja ezt velünk? Az a tapasztalat, hogy jó néhány édesapa szinte páholyból nézi, kívülállóként szemléli gyermeke nevelését, s akár egy érdekes előadást, hallgatja anya és gyermeke párbeszédét Apának lenni könnyű, annak bizonyulni nehéz.. 1 szól a régi bölcsesség. S valóban sokféle , apaszerep” létezik, és nagyon sokan akadnak, akik meglehetősen egyoldalúan fogják fel apai feladatukat. „Én mindem erőmmel dolgozom és gondoskodom a családomról” m vallják a magukat példás családapáknak tartók közül is sokan, és esténként bebújnak újságjaik mögé, vagy csendre intve mindenkit, a televízió képernyőjén csüngnek. Hány gyerek ténfereg magányosan odahaza a konyhában foglalatoskodó édesanyja, és a megnémult, tévénéző édesapja között... Nincs az a gondoskodó és odaadó anyai szeretet, ami pótolhatná a gyermek számára az apai figyelmet törődést és szeretetet. Sok családban nagyon egyoldalúan értelmezik a gyermeknevelést, s ragaszkodnak ahhoz a munkamegosztáshoz, hogy kizárólag az édesanya kiváltsága, vagyis „asztala” a tanulmányi eredmények utáni érdeklődés a gyermek iskolai gondjainak meghallgatása. Ahol így nő fel a gyermek, ott megrövidül, ott valami nagyon fontos marad ki gyermekéveiből. Az édesapák higgadtsága, elfogulatlansága nagyon sokat adhat a gyermeknek a diákbarátság, a diák-tanár kapcsolat útvesztőiben. Egv-egv nem kedvelt tantárgy szépségeinek felismeréséhez is éppen a gondos apa vezetheti el gyermekét Sok családban tartja magát a „szigorú apa* szerepe, az olyan csa'ádfői magatartás, amely csak végső soron szól bele a nevelésbe s többnyire akkor is csak ítél, felelősségre von, büntet, vagy nagyritkán jutat- máz. Az emberré nevelés napi, apró munkájából minden édesapának ki kell venni a részét, mert az ő ítéletére. az ő segítő véleményére éppúgy szüksége van gyermekének, mint az odaadó anvai szeretetre. Sokan . női” feladatnak tartják ezt a ..bíbelődést”, s csak ünnepnapokon. vaev a gvermek életének nagyobb eseményein hallatiák hansiukat. önmagát rövidíti meg az ilven ana. mert óhatatlanul is kirekeszti magát gyermeke életéből. Ugv sem lehet különbséget tenni, hogy „én nevelem a fiamat, te a lányodat” Sok gyerek kénytelen elviselni az ilven nemek szerinn otthoni munkamegosztást, ami által személyisége válhat szegényebbé, s kevesebb útravalóval Indulhat az életbe. „Az én gyerekem. a te gyereked” felosztás helytelen és káros, csakis a „mi gyerekünk” légkörében, a kétféle szeretet az anai és anyai figyelem különbözőségének, együtthatásának közegében lesz kiegyensúlyozott, egészséges lelkű a gyermek. Mostanában oly sok fórumon és annyi sző hangzik e! arról, miiven a jó anya. de keveset beszélünk arról, hogy gyermekünknek legalább ilyen szüksége van jó édesapára is. Tegyünk érte. hogv másként legyen. hogv gyermekünk ne különbözőképpen, hanem egyforma rajongással és egyforma biztonságggal mondhassa ki a két szót: édesapám, édesanyám. A KIS KUTYA MEG A NAGY KUTYA Volt egyszer két kutya, igen jó pajtások voltak. Az egyik kicsi volt, a másik nagy. Egyszer a két kutya ment az úton, hol lépésben, hol trappban. A nagy kutya csak rendes lépésben ment. a kis kutyának trappban kellett szaladni, hogy érkezzen mellette. Ahogy így mennek, szegény kis kutya még a nyelvét is ki. lógatta, olyan melege volt — Azt mondja, mikor már jó messzire elhaladtak: — Jó neked, pajtás! — Ugyan mért lenne nekem jó? — Hát csak azért, hogy kinőttél a sárból, míg te lépésben jössz mellettem, addig nekem gyorsan kell trappolni melletted, hogy veled tarthassak. $n nagyon elfáradok, te pedig fel sem veszed a menetet. Ezen sose búsuljál pajtás, még kijöhet a lépés, hogy hasznodra lesz a kicsiséged. Kekem meg káromra lesz az én nagyságom. Ahogy így mentek, egyszer elérnek egy nagy kerthez. A kert körül volt kerítve desz- ka'ialánkkal. Ahogy odanéz nek hát itják. hogy a pa Iánkon alul egy lyuk van. Csak úgy kíváncsiságból benéznek. látják, hogy a kertben egy nagy darab hús van. Nosza megörül a két jópajtás, mindjárt neki is rugaszkodott a nagyobbik kutya, hogy átugorja a palánkat, de bizony nem járt eredménnyel, mindig visszaesett. — Addig a kis kutya hirtelen csak bebújt a lyukon. Oda ment a húshoz és elkezdett falatozni Látja ezt a nagy kutya, ó is be akart bújni a lyukon, de bizony ő még a fejét sem tudta bedugni. Kíváncsiskodva nézte, hagy a pajtása lakmáro?ik. Mikor kijött a kiskutya a kertből — azt mondja: — Na pajtás, én úgy kikerekedtem, hogy nem cserélnék olyan tíz kutyával, aki még ma nem evett. — Na ugye! — mondtam neked, hogy ne zúgolódj kicsiséged miatt. Most hasznát vetted. jóllaktál mellettem, míg én éhen maradtam. — Igazad van pajtás. Nem rőffél mérik az embert, de még a kutyát sem— A tanulság a meséből az: ne akarjunk nagyobbak lenni az embertársainknál. Mert hol le a kerék a talpával, hol fel. Bodnár Bálint TÖRD A FEJED! Miéit fejik viperát Vízszintes: 1. Fogságba ejtették. 6. Kis Vilmos. 7. ... támaszt (in. dokol). 8. Egymást követő be. tűk a magyar abc-ben. 9. 1EM. 11. ATK. 12. Táplál. 14. Másoltat. 16. Megfejtendő. 18. Háziállat. 20. Szájat nagyra nyit. 21. Tiltás. 22. Római 51, 500. 24. Lengyel származású szabadsághős 1848—49-ben, 25. Félig trombita! 27 Szed. 28. Megfejtendő. 29. ... Tamás, Rákóczi generálisa Függőleges: L Mókus. Z Növény. 3. Megfejtendő. 4. Libahang. 5. Dunántúli város (tavairól híres). 6. Kihozta a mélyből. 10. Bátorkodik, ll.v Kereskedelmi értéke. 13. Hajóorr. 14. Kézzel jelez. 15. Megfejtendő. 17. Román stílusú templomáról nevezetes nyugatdunántúli község, Szombathely közelében. 19. BIRL. 21. Halk motoszkálás. 23. Ütőhangszer. 24. Vissza: sérülés. 26. E napon. 27. Félig verői Megfejtendő: Nagy európai folyók: vízszintes 16, 28, függ. 3, 15. Múlt heti megfejtés: Volga “ Duna — Po — Visztula. Könyvjutalom: Macs! Katalin Tunyogmatolc*, Balogh Piroska Tiszalök, Báthory Viola Tyúkod, Tamás Ildikó Nagyszekeres, Réti Emese ■ Nyíregyháza. Hogyan túrázzunk? „..a bokor tövén; a sűrű fű közül halk szíszegcs hallatszott — félelmes, hideg hang, amelynek hallatára Riki-tiki éppen két lábnyira ugrott hátra. Aztán hüvelyként emelkedett ki a fűből Nagnak, a nagy fekete kobrának feje és széles csuklyája. öt láb hosszú volt nyelvétől farkáig.” így írja le Kipling — A dzsungel könyvében a kis monguz, Riki- tiki-tévi első találkozását a félelmes kígyóval. Ez a félelmes találkozás naponta megismétlődik az őserdőkben, és neijj^sak a mozgu- zokkal, de az emberekkel is. — De egy magyar zoológus hogyan találkozik ilyen kígyókkal, és hogyan lesz a kígyóméreg szakértője? — erről érdeklődtem dr. Janisch Miklóstól, az Allatorvostudo- mányi Egyetem tanárától.' — Gyerekkoromban vidéken éltem. Édesapámmal sokat jártimk az erdőbe, ha vadászni ment, gyakran elkísértem. Közben megismertem az erdei állatokat. Néha kígyót is láttunk. Az emberek általában félnek, Irtóznak ezektő! a láb nélkül is fürge, zajtalan hüllőktől. Én nem féltem, tanulmányoztam őket. Persze ez utóbbit csak később, amikor már elhatároztam, hogy zoológus leszek. •— Magyarországon gyakori-e a kígyómarás? — Ritkán, de azért előfordul nálunk is, hogy a szabadban dolgozókat, vagy kirándulókat megmarja a homoki vipera, vagy a keresztes vipera. Ilyenkor a leg..... Hamarosan beköszönt a tavaszi tűm. idény. A hétvégeken újra felkeressük a környező erdőket, hegyeket A természetjárás hasznos, egészséges, az iskolai munka után felfrissülés, felüdülés! Hogy a kirándulások ne csak csatangolások, hanem élvezetes események legyenek, néhány fontos dologra érdemes figyelni. Első és legfontosabb utitársunk a térkép legyen. Hazánk különböző tájegységeiről turistatérképek készülnek, amelyeken a jelzett turistautakat és a szintvonalakat is feltüntették. Ezekre azért van szükség, hogy jól megszervezhessük a túrákat, és kiszámíthassuk a megtételhez szükséges időt Ehhez elengedhetetlen a térképhasználat legelemibb ismerete. Az első teendő a „betájolás*, ezt iránytűvel, vagy egyéb módszerrel hajthatjuk végre. Az első esetben a vízszintes térképre helyezzük iránytűnket, és addig forgatjuk a térképet, míg annak jobb vagy bid széle meg nem egyezik az É—D vonallal. 'A térképeken a helységnevek felírása NY—K irányú! Készülnek olyan térképek is, amelyeken nyíl jelöli az ászaki irányt. Ebben az esetben a nyílnak kell a tájoló tűjével egyvonalba esnie. Ha nincs iránytűnk, akkor tereptárgyak segítségéve! csináljuk a fentieket. A terepen kiválasztunk két vagy több tereptárgyat, megkeressük térképünkön. és összekötjük azokat. Ahol a vonalak metszik egymást, ott állunk. Ezután a valóságnak megfelelő helyzetbe fordítjuk a térképet (1. ábra.) A terep azonos magasságú pontjain keresztülhaladó képzeletbeli görbe vonal a szintvonal- Erre azért van szükség, hogy érzé. keltesse a terep domborzatát, és azt. hogy milyen erős emelkedőn vagy lejtőn vezet utunk. Éz a menetidőt befolyásolja pl. 100 méteres emelkedés, vagy 200 méteres süllyedés, ez körülbelül 10 perc többletidőt jelent. A meredek részeknél a szintvonalak sűrűbbek, a lankáknál távolodnak egymástól A méretarányra és az aránymértékre azért van szükségünk, hogy a térképen látott terepszakasz valóságos nagyságát meg tudjuk állapítani. A méretarány azt fejezi ki, hogy a térképen mért I cm A valóságban hánv em-nek felel meg. Vagyis a kicsinyítés mértékét adja meg. A turista- térképek általában ötvenezres, hetvenötezrei kicsinyítésben készülnek Ez azt jelenti, hogi a térképen 1 cm a valóságban 500. vagy 750 m Az aránymérték a térkép léptéke, ameh mindig a méretarány alapján készül. Enne) segítségével tudjuk kiszámítani a megteendő túra távolságát. Ezt a műveletet úgy végezzül el, hogy a tervezett túra útvonalát a térképei körzővel, vagy cérnával lemérjük és az íg' kam-tt távolságot az ará-ívmért^kről leolvas suk mint ahogy azt a 2. ábrán láthatjuk. Ál tálában 4—5 km-t számolunk óránként, tér mészetesen ezt is befolyásolja a szintkülönbség. A túrákon, hogy ne tévedjünk el, sokszor szükséges az égtájak meghatározása. Ezt legegyszerűbben iránytűvel vagy tájolóval álla- líthatjuk meg. Áz iránytűt mindig vízszintesen kell tartani mert csak így lenghet szaba- lon a mágnestű. Magas feszültségi vezeték, hidak, vasúti sínek közelében ne használd a ájolódat, mert a mágnestűt erősen befolyás-dák, és így az rossz irányt fog mutatni. Ha tincs iránytűd, órával is meghatározhatod az -gtájak fekvését. Óránkat úgv tartsuk vízsnn. esen. hogy a kismutató a nap felé mutasson. \ kismutató és a 12-es szám közötti távolság elezővonala a D—É irány. Lásd a 3-as ábrát Sz. T. gyorsabban orvost kell hív aki a megfelelő ellenmérg beadja a betegnek. Azé mondom, hogy a megfeleli mert minden kígyóíaj m mérget termel, tehát m ellenméregre van szüks« Vagy egy olyan összetett sz rumra, amely több fajta e lenmérget tartalmaz. —- Hogyan jutnak hozzá? — A szérumokat nem ki miai úton állítják elő, hanei élő anyagban, vérsavóbí termelik. Ehhez a különbőz mérgeskígyókat össze ke gyűjteni. Időnként „lcfejiF ezektől a kígyóktól a mérge ezzel aztán állatokat, lej többszőr lovakat oltanak b Az állat szervezete terme szetesen védekezik és a ve rében, vérsavójában kitel meli az ellenmérget. Beszélgetésünk itt megsaa kadt. Látogató jött dr. Ja nisch Miklóshoz, helyesebbe: mondva hozták, dobozbar Mert a látogató egy sérült Iá bú teknősbéka volt. Amíg i beteg kezelése tartott, kő rülnéztcm a szobában. A pol eokon könyvek, szép számmal olyanok is, melyeket Ja nisch tanár úr írt, átlatbará gyerekek és felnőttek ősömére. — A hüllőkőn kívül szívesen foglalkozom madarakkal is — folytatta a beszélgetési —, Évekig figyeltem egy ma. dárfészket, és minden változásáról fényképet készítettem. Az ilyen fényképek s kutató munkában is segítenek Csakhogy az igazán jó képekhez sok idő és türelem kell. Ezenkívül nem egyszer bátorság is. A tanár úr Kanadában egyszer medvéről készített fényképet* A hatalma*, állat az egyik erdőszéli ház szc-métgyűjtőjében keresett élelmet. Ez elég szokatlan dolog, feltétlenül le kell fényi- képeznj,! Igen ám, de a mackónak ez nem tetszett, s a szenvedélyes fotós már esalg 'futva érte el az ajtót. A következő képen már a felbőszült medve látható, amint a* ablakrácsot rázza dühében. — Ez természetesen az ém hibám volt. Régi igazság «t, hogy az állatokat nem szabad táplálkozás közben megzavarni, ingerelni. Mentségem az, hogy a tudomány érdekében tettem. — Sokan vannak, akik szeretik az állatokat és szívesen tartanak otthon is egyet-kek, tőt. Mi erről a véleménye? — Nem tartom helytelesé; nek, de csak akkor, ha megfelelő környezetet is tudnak ehhez biztosítani. ' Például egy lakásban tartott teknősbékának csak terráriumbán lehet a helye, így jobban tűri a fogságot. Azoknak a gyerekeknek, akik szívesen foglalkoznak az állatokkal, azt ajánlom, hogy olyan pályát válasszanak, amely kapcsolatban van a természetteL Addig is járjanak sokat kirándulni erdőbe, rétre, víz partjára, mindenütt gazdag az állatvilág. Érdemes megismerni ! F. fi. Udud István: Óvodások Közhírré tétetik: minden gyerek péntekig jöjjön el az óvod' f . ahová felvétetik, itt van ám a jó világ: láthatja jól, aki lát. Tágas udvar, hirjta, hát még kint-benn a sokféle játék: bugócsiga színes kréta, i Ívóbaba, űrrakéta . \zt se tudod, mihez fogjál. No, hát pajtás, ne nyafogjál! Nézd csak, mennyi kisgyerek, ;s egyik se pity öreg. Éppen csak a te szád görbe? Szaladj szépen, állj a körbe?
