Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

KELET-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET

9

Korszerű ismereteket

Beszélgetés a TIT megyei szervezetének munkájáról

»... a közművelődés további tSkélctesl- tísc szocialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdésé ..

(A X. kongresszus határozataiból)

Gazdag szellemiségé emberesei nevelni éppoly fontos, mint létrehozni a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisát. Pártunk az ilyen irányú tennivalók vizsgálata során megállapította, hogy napjainkban a gazdasági tnunka mellett és azzal szoros összefüggésben a szocializmus építésének egyik kulcskérdésé, yé vált az ideológiai és kulturális feladatok magoldása. Mivel a közművelődés ennek nélkülözhetetlen eszköze, a X. kongrasszus határozataiban kijelölte a tennivalókat. E határozat végrehajtásában jelentős munka hárul a k i "ralis intézményekre, így például — a többi közművelődési intézménnyel együtt — a TIT-re.

Mit tesz a közművelődésért ez az intézmény? Néhány ezzel kapcsolatos kérdésünkre Lábas Menyhérttől, a TIT megyei titkárától kértünk választ.

— A tudományos-technikai forradalom a

mi körülményeiül* között is nagy áilalá*» nos műveltséget, fejlett szakértelmet, magas fokú öntudatot és szocialista közösségi életvitelt tesz szükségessé. Milyen feladatok karúinak ezek formálásában a TIT-re?

— Az ismeretterjesztésnek megvannak a

sajátos céljai: szocialista világnézetre nevelni, állandóan gyarapítani az általános és szakmai műveltséget, sokoldalúan közösségi tudatúvá, közösségért cselekvővé formálni az embereket. Természetesen nem arról van szó, hogy általában ismereteket terjesszünk. Nem! Olyan ismereteket terjesztünk, amelyek a mindennapi életből, a termelő munkából, az életforma változásából adódó problémák megoldásához adják a tudományok segítségét. Ezt a Célt kívánjuk szolgálni a TÉT (Tudomány, Élet, Társadalom) komplex sorozatunkká.. Mi problémá. kát keresünk azok élet- és munkatevékenységi körében, akik között ismeretterjesztést végzünk vagy akarunk végezni. A közművelődési határozat ezt a munkát, tehát az ismeretterjesztést politikai üggyé tette és hatására közelebb került egymáshoz a tömegpolitikai munka és a közművelődés.

— Az elmondottakból céltudatosságra, az

ismeretterjesztés irányának meghatározottságára következtethetünk. Melyik az Mt irány, amelyre az érők és eszközök javát mindenekelőtt fordítják?

— A határozat kimondja, hogy a közművelődésben a figyelmet, az erőkét és az eszközöket elsősorban a munkásosztály mflvéltsé- génsk fejlesztésére kell fordítani. Természetei, hogy az ismeretterjesztésben is van — hogy napjaink kifejezésével éljek — kiemelt östtály, illetve rétegek. Elsősorban a fizikai dolgozók az iparban, a mezőgazdaságban, a hők és az ifjúság fizikai munkát végző rétege. Itt azonban nem arról van szó, hogy mi elsősorban szakmai ismereteket terjesztünk, szakmai tanfolyamokat rendezünk. Végezzük ezt is, de ebben csak „bedolgozók” vagyunk. A cél a sokoldalúan képzett, sokoldalúan fejlett szocialista emberré formálás.\ Tehát mi még a szakmai ismerétadás közben sem csak eíakmai ismeretekét terjesztünk, hanem a szakmai ismeretek elsajátításához műveltségi alapot, s olyan szellemi értékeket igyekszünk adni, melyekkel az ember túl azon. hogy munkáját nagy szakértelemmel végzi, fejlett, politikai, világnézeti tudáshoz is jut és szö- ciaüsta életvitelével közösségének orientálójává válhat. Tennivalókat találunk azoknak a munkásoknak a bevonásában is, akik ném Vésznek részt szervezett tanulásban. Ezek körében a tudományok alapjainak terjesztése a feladatunk. Olyan ismereteket kell adnunk, amelyek nem kapcsolódnak szakmájukhoz, de érdeklődnek iránta. A munkások körében fej. Jeszteni akarjuk a klubszerű tevékenységet, a iudományos baráti köri munkában való részvételt, a szabad idő kihasz-őlásának módjait. Például fokozni az országj;' ús iránti érdeklődést. a tudományágakhoz — fizikai, kémiai, csillagászat, stb. — kapcsolódó ismeretszerzést.

— Az általános célok és tennivalók után

nézzük meg közelebbről azokat a területeket, ámeneken különböző módok1'**, és formákban a tennivalókat végezni kell.

— Megyénkben száznégy olyan ipari üzem

var amelyoen önállóan lehet ismeretterjesztés ógezni. Az „önálló” azt jelenti, van any- ny ijlgozó, hogy belőlük lehet egy-egy elő- aa.^ra való hallgatóságot szervezni. Az elmúlt esztendőben a 104 üzem közül 43 üzemben ,'olyt rendszeres, 15 üzemben időnkénti is. meretterjesztés. A rendszeres alatt azt értjük: legalább egy előadássorozat — tehát 10-—12 e’jadás — végbement. Most célunk minél több Szerződéses kapcsolatot létrehozni. A szerződéses kapcsolat azt jelenti, hogy szerződésben rögzítjük témakör szerint az előadásokat, az Ismeretterjesztő tevékenységet és a költségeket. amelyeket az üzem fizet a kulturális keretből. Már 40—50 üzemmel van szerződésünk. A 101-hez képest nem sok A nvíregv- házi és a megyében lévő üzemekben, a vezetők segítségével munkásfórumokat akarunk létrahozni. Ezek lehetővé tennék hogy az ismeretterjesztés közelebb kerüljön a munkásokhoz: a szocialista brigádokkal beszéljük meg az ismeretterjesztés tematikáiét megtudjuk hogy miről hallanának szívesen előadást milvenek a művelődési igényeik, hogyan ’.ehet azoknak eleget tenni Az "!*ság körében végzendő ismeretterjesztést is intenzívebbé kí- ván'uk tenni, természetesen a KISZ közreműködésével. Az ezzel kap"solatos megállapodás megkötése éppen most történik.

— Nyíregyházán öt kultúrházzal tartunk igen jó kapcsolatot és sikerült a vonzáskörzetükbe tartozó szocialista brigádokat bevonni az ismeretterjesztésbe. Különösen a Honvéd utcai és a Ságvári-telepi kultúrházzal dolgozunk jól együtt. — 1074-ben 1700 ismeretterjesztő előadást tartottunk fizikai dolgozók részére, s előadásainkon 70 ezer hallgató vett részt.

— Az eredmények mellett meg kell említeni a nehézségeket is. Megnehezíti munkánkat, hogy az üzemek egy része ismeretterjesztésre nem akar költeni. Vannak üzemek, ahol a vezetők közművelődésen csak szakmai képzést értenék. Akadnak olyan vezetők is, akik a közművelődési határozat után is akadályozzák értelmiségi beosztottaiknak az ismeretterjesztésbe való bekapcsolódását. Megnehezíti munkánkat, hogy az üzemek jelentős részében nincsen előadások tartására megfe. lelő helyiség. Ami van, az csaknem mindig más célokra foglalt.

= A cílokből és a tennivalókból következik, hójy az ed lifteknél több értelmi- sóéit kell bevonni az Istnerétíericsztö munkába. At értelmi-óé melyik rétegét kívánja mozgósítani a TI t ":

— Az ismeretterjesztéshez, a közművelődéshez értelmiség kell. Mi erre a célra tömö- rítjük tagságunkat és szervezzük az értelmiséget. Most szélesíteni kell az ismeretterjesztésben részt vevők táborát. Elsősorban olyan értelmiségieket vonunk be, akik a problémákat érzékelni képesek és helyes ideológiai megközelítéssel tudják a megoldásukhoz szükséges ismereteket átadni. Úgy gondoljuk, hogy nagyon alkalmas erre az üzemi és az agrárértelmiség, mert ismeri ft termelési egység, gazdaság gondjait, eredményeit, szükségeit, szoros kapcsolatban dolgozik azokkal az emberekkel, akik között az ismeretterjesztést elsősorban végezni kell, s nagvon hatékonyan segít'- tik vállalatuknál, gazdaságukban a köz- művelődési határozat végrehajtását. Sokan közülük végeznek is ismeretterjesztő munkát és sikeresebben tevékenykednek, mint a „külső” eladók. Vannak azonban, akik azt hiszik, hő<*v a közművelődés a hagyományos köz- művelődési intézmények — a kultúrházak, a klubok, á könyvtárak, a mozik, a múzeumok, a TIT —- dolga és nekik csak a szakmai képzésben vannak tennivalóik. A mi eszményképünk nem a csupán magas képzettségű szakmunkás, hanem eszménykénünk a sokoldalúan képzett, korszerű szakismeretekkel rendelkező,- marxista világnézetű és—széles látókörű munkás, aki jól eligazodik a termelésben, az üzemi és országos problémák között és szocialista közösségi tudattal bele is folyik azok megoldásába.

— Vannak értelmiségiek, akik hosszú

időn át lelkesen végezték a TIT-ben az ismeretterjesztést, most azonban abbahagyják. Egyetértenék á határozattal, kívánatosnak tartják végrehajtását, de ők „most már nem érnék fá” a közművelődési munkára. Munkaidő után Szaladnak a vikendtelekre vagy sietnek haza, mert a kocsijuk gyors javításra szőrül, stb. Szabad idejüket ez foglalja le. Hosszú ismeretterjesztő tevékenységük ellenére ők maguk som tudnak helyesén élni meglévő javaikkal és téves irányba fordulva keresik személyiségük gazdagodását. Az az irány bizonyítottan a személyiség szagénye- déséhéz visz. A többség azonban nem ilyen, hanem a továbbjutásért tenni kész és mindig cselekvő is, érti, tudja, az értelmiségnek nagy feladatai vannak abban, hogy magasabbrendű életformát alakítsunk ki, azaz: ne csupán

jobban, hanem szebben, kulturáltan, szocialista életformát éljen társadalmunk minden rétégo.

— A közművelődési határozat, a megvalósítására kidolgozott tervek összefüggnek életünk minden területével, céljai és tennivalóink rendszerünk lényegéből fakadnak — abból, hogy anyagi javakban bovelkedővé, személyiségében taljessé kell tenni az embert. A határozat célkitűzéseinek elérésével életünk minden vonatkozásban gazdagabb lesz.

Szabó György

Parasztasszony. (Krutilla József tusrajza)

Dési Huber István: Déli pihend

A világosság elkötelezettje*

Amikor Bessenyei egyik hőse, az Ameriká- nus kisfia kiszabadul a fanatikus mohamedánok sötét tömlőiéből, — ahová meggyőződése, felvilágosult hite miatt vetették, — így új- jong és köszönti az embereket: „Egészséggel legyetek, ti kállemotes fiai a Napnak”, és megölelni kezdi azt a világosságot, amely körülötte lebegett.”

A világosságot ölelgető gyermek szimbólumán át érkezik most Ide Bessenyei, s így köszönti a rá omlékozőket: „Legyetek egészséggel ti kelíemetés lakói szülőföldemnek, és örerjétik, — féltőn erősen, öleljétek magatokhoz a világosságot!”

Ennek a szónak: a világosság-fogalomnak jegyében tartjuk illőnek és méltónak február 24-én Bessenyei emlékét ás szellemét felidézni. Ha már születésének nemcsak napját, de még évét sem tudjuk biztosán, legalább ez a nap fordítsa felé emlékező, megbecsülő, világossága szellemét vállaló és megőrző tekintetünket.

Batsányival egyetértve valljuk: „Illendő

bizonyára äz ílyén nagyérdemű hazafihoz tar. tozó háládatosságunkat az egész nemzet előtt kinyilatkoztatnunk.” >

Mivel érdemelte ki Bessenyei a „háládat osságunkat”?

Alapvetően azzal, hogy korát megelőzve,

elsőként ismert fel, elsőként mondott ki fontos társadalmi, politikai és művészi igazságokat.

Első volt a felvilágosodás eszméinek meg*

értése, alíogadása és propagálása tarén, elsőként vetette fel ä nyelvújítás szükségességének gondolatát, ő írta meg szépirodalmunknak — terjedelem^ tóma, eszmék és társadalom ábrázolás tekintetében is első nagy művét, (Tarimenes), ő teremtette meg az első népszerű színpadi figurát, és ő volt az első kezdeményezője az MTA, vagy ahogy ő nevezte a Magyar Tudó* Társaság létrehozását.

Milyen ember volt? írásai alapján villantsuk fel néhány jellemvonását.

„Friss tavaszi lélek” volt, vidám kedélyű ember, aki szerette a természetet. 16 évet töltött Tiszabercelen és 5 évet Sárospatakon. A szülőföldről írta A Tiszának reggeli gyönyö. rűsége című szép versét. De a Sárospatakon töltött évek is felejthetetlenek: „Ezerszer

megfordulnák fejemben a Királyhegy Páncélhegy. .. Kispaták, Mogyoróskert, ahol léppel fogtam az aranyos stiglincet, mely több örömöt adott szívemnek, mintha most országot, nyernék.” — Szerény, önkritikus és megfontolt volt. Az Amerikánert név nélkül adta ki, érezte, hogy ez még csak előtanulmány.

— Ragaszkodott a felismert igazsághoz: csak ész-érvekkél, látható okokkal lehetett meggyőzni. Ágis — az istenekkel szemben — lázadásának igazolására mindig az észre és a természetre hivatkozik. Podoez pedig így érvel: „...szemléljétek meg a Napot... Lássátok meg, ... Nézzétek...!”

Milyen szépek, szemléletesek Podoez érvelő-bizonyító szavai: ......szemléljétek meg a

Napot, lássátok meg milyen ragyogással terjeszti ki minden dolgokra a maga fiait: a

*ényes sugárokat. A nagy kősziklák a hegyeken. .. csendes felségben mutatják. A mezők

*

Elhangzott a nyíregyházi Bessenyei Gyórgy Tanárképzö Főiskolán, az iskola névadója halálának 164« évfordulóján« Az előadást rövidítve közöljük«

vidámságban vágynak: a Napnak éltető sugá.

rai azoknak virágai közé sikamlanak... Nézzétek a híves és csendes szellőket, milyet és gyenge ölelkezésekkel köszönnek az erdőnek és a virágoknak. Az énéklő pacsirták a Nap felé repdésnek az levegő-égben, s annak nagyságos eljövetelén örömüket mutatják."

Bessenyei szótárában az igazság nem a szóknak sokaságából, „hanem az 6 tulajdoa fundamentumából esmértebk meg.”

Ném tűrte a kényszerítést, céltalannak és méltatlannak tartott mindenfajta kényszert, mély szerinte: „virtussal ékes elméket ném gyönyörködtet.” A szomorú kényszerítés által lehetetlen tápláltatnl egy valóságos nemés léleknek.”

Felismerte a tudomány x fontosságátj

„... ahol nincs tudomány és nincs értelem, ott a durva ösztön uralkodik.” Megértette, hogy a XVIII. század három eszméje: a humanitás, a tolerancia és a raison. „A régi módhoz ne ragaszkodjunk, mert ahhoz ragaszkodni any* nyit tészen, mint a tudatlanságot óhajtani.* (Magyarság).

„Az ország boldogságának egyik legfőbb

eszközé a tudomány” (Jámbor Szándék). „Szegénység és tudatlanság egy húron pendül’*. Bessenyei azonban nem a készén kapott, hanem Csak a kiküzdött tudást tartotta valóságosnak. Bár 5 akkor még tévesen a műveltségtől, a közművelődéstől várta a társadalmi helyzet megváltozását, —• most, amikor már a megváltozott helyzetet kell tartalommal megtöltenünk: amikor a munkásosztálynak „szellemi nagyhatalommá” kell válnia, most igazrk, most aktuálisak valóban Bessenyei gondolatai,

— Nagyon jó, korszerű önképzési módszere volt. A tudás megszerzésének két fázisát alkalmazta: 1. az olvasás, 2. a gondolkodó

magánosság. Ezek nélkül — szerinte — az „elme meg nem áradhat”.

— Felismerte a nyelvtanulás hasznát, -4

az egész népe javára. t

— Éles: eneiklopédistákon edzett szem« volt: észrevette a társadalmi igazságtalanságokat: a parasztgyilkolást, a főnemesek cudar csínjait, a vármegyék panamáit. Ahol tudott, személyesen segíteit. Bessenyei tehát közéleti ember volt, aki odafigyelt kora problémáira, & korszerű, sót korát megelőző Javaslatokat tett azok megoldására.

Sokan — nem is érdemtelenül — a „magyar Voltalre-nak” nevezték. Csakhogy a Voltaire háza előtt naponta aranyozott hintóis álltak meg, hercegek, princesszek zarándokolj tak hozzá, hogy megcsókolják karosszékét és hogy megáldja őket... átlátszó, pergamenfehér kezével.

„A pusztakovácsi remetét, a mi Bessenyeinket senki sem látogatta. Koporsójánál néhány idegen gyerek bámészkodott. Olyan jeltelen sírja volt, mint Petőfi Sándornak, Minthogy ő is katona volt: a felvilágosodé* katonája.”

Korabeli őseink részvétlenségét enyhítendő gyűltünk össze: nem felejtettük.

Tudjuk, mit Jelentett és mit jelent számunkra. Ö volt az a szülőföldünkről származó „merész és gyönyörű gyújtogató”, akitől a tnaj generáció is tanulhat: szeretetet minden iránt, ami igazságos, progresszív és emberi. — s mélységes megvetést az együgyüség. az elfogultság, a fanatizmus, és a maradiság iránt,

Búcsúzzunk tőle halálának 164. évfordulóján a költő szavaival: „A poétát talán elfeledjük, de a világosság elkötelezettjének tavaszi-friss lelke mindig erőforrásunk marad."

Dr. Bánszki István főiskolai adjunktus

nrm.

—