Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
fO M , AAAAAVkr mire?«« it' . „Tudós“1 diákok A barátság követei XT EM NEHÉZ ELKÉPZELNI, mekkora ’ a nyüzsgés egy nemzetközi konferencia előtt, még akkor is, ha nem komoly tudósok, legfeljebb tudósjelölt diákok, tizen- és huszonéves főiskolai, egyetemi hallgatók készülnek az előadásokra, vitákra. Séta le és fel az előadóterem előtt, az utolsó ellenőrzés a számok között, vajon minden adat a helyén van-e, de hol is van a „kolléga”, aki ezt majd magyarul ismerteti, egyáltalán pontos-e a fordítás, s végül a 'ámpaláz, hogy alapos, meggyőző-e az a dolgozat, amelyben több hónap, olykor év előkészületei, tanulmányai, kísérletei összegződnek. Az elnök szavai: — a konferenciát ezennel megnyitom —- szinte már felmentésként hatnak. A főiskolák, egyetemek tudományos diákköreiben dolgozó hallgatókról a kezdet kezdetén senki sem állíthatja bizonyossággal, hogy az intézetben megkezdett kutatómunka a későbbi gyakorlat során tudóssá neveli-e majd, ennek lehetőségeit azonban az iskolák — közöttük a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola — igyekeznek megteremteni. Dr Pethő Ferenc 'őigazgató-helyettes — annak ellenére, hogy a tudományos diákköri munka a KISZ hatáskörébe tartozik — a főiskola alapvető feladatának tartja a kis tudós kollektívák kialakítását, működését. Az iskola kiterjedt kapcsolata a különböző vállalatokkal ahhoz is jó alkalom, hogy az ezekben a kollektívákban születő eredményeket a gazdaságokban is kamatoztathassák. A1 tudósjelölt diákok harmadik konferenciáján — amelyet az elmúlt napokban rendezték Nyíregyházán — e kutatómunka területeiről számoltak be a külföldi és hazai főiskolai, egyetemi hallgatók. Átfogó, nagy munkára vállalkozott a lengyelországi Prósz- ków mezőgazdasági főiskolájáról érkezett Andrzej Uzieblo, akiről első látásra senki nem feltételezné a „kutatót”, a nagy haj, a farmer, a kicsattanó jókedv csak addig be- íplvásol, amig el nem kezd a témájáról beszélni. Hogy pontosabb legyen, segítségül hívia a nyíregyházi Borgyos Máriát, ő ismerteti magyarul a dolgozatot, „másodállásban” pedig tolmács. — Nagyon fontosnak tartom, hogy jól ismerjük azt a területet, amelyen a főiskola titán elhelyezkedünk. Mivel a kettő plusz három /es, előbb általános, majd szakjellegű képzés után bármelyikünk kerülhet virág-, z ség-, vagy gyümölcskertészetbe, jó tudni melyik ágazat hogyan fejlődött. E?ért vá- la :tottam az .apóiéi, területet — itt fogok drigoziri — s azt mértem fel, hogyan fejlődött a lengyel mezőgazdaság ebben a vaj- das' gban az utóbbi négy évben. Sokat járunk ki a területre, ezenkívül a statisztikai jelentéseket és a lapbeszámolókat, a gazdaságok saját kiadványait is felhasználtam a munkámhoz. * NDRZEJNEK EGYÉBKÉNT ez lesz a a* szakdolgozata is. megfelelő bővítésekkel. Úgy látszik, nemzetközi ez a szokás, hiszen a nyíregyházi főiskolai hallgató. Varga György is arra gondol, hogy kibővítve és átdolgozva a diá' őri dolgozat alapján készíti el szakdolgozatát. A téma sokkal konkrétabb. mint a lengyel vendégé, azt is mutatja ez a választás, hogy a mezőgazdasági főiskolán a tanszékek mellett már a szakosodás szerint készülnek a tüdományos munkák. — A cím egészen pontosan: Borok és gyür..ölcslevek nitráttartalmának polarográ- íiás meghatározása, le hogy ne csak a szakemberek értsék, „magyarul” is elmondom. Körülbelül féléves kísérletezés, kutatás során azt vizsgáltam, rr, lyen tárolási betegségek figyelhetők meg a gyümölcsöknél, konkrétan az almánál, mi okozza például az Oázis zavarosodását. Ennek a témának nép- gazdaságilag is nagy a jelentősége, mert a nitráttartalom aránya a százalékokban kifejezve már exportkérdés. A kísérletek folytatódnak, s közös érdekeink valósulnak meg azzal, hogy a gyümölcslévé' gyártó MÉK is figyeli, mi lesz az eredmény. Varga György segítségével a konferencia egyik német vendégének témájár 'l is szakszerűen tájékozódhattunk, hiszen Hans- Joachim Wolter szintén almával foglalkozik. Igaz, őt inkább a telepítés, mint a végtermék érdekli, s nem véletlen, hogy témájával feltűnést keltett. — Egy mezőgazdasági nagyüzemmel tart kapcsolatot intézetünk, itt veszünk részt termelési gyakorlaton, s ennek az együttműködésnek a haszna, hogy alaposan megismerhettem a gazdaságot. A gépesített almafaültetéssel foglalkozom, zárt rendszerben. Most azt dolgoztam ki, hogy a traktor után egy speciális ekét jsapcsolva még hatékonyabbá, gazdaságosabbá és takarékosabbá lehet tenni a gépesített ültetés munkafolyamatait. Azt is szeretném még elmondani, hogy ez a dolgozat, valamint Karl-Heinz Hübscher munkája a főiskola tudományos diákköréről kifejezetten erre az alkalomra készült. A német együttes harma tik tagja Heiderose Slotta most kezdi az ismerkedést a mezőgazdaságai, s a tudományos diákköri munkával. Elsőéves, de úgy tervezi, hogy hamarosan megkezdi a tudományos munkát, s mivel kétéves szakképzésben már részt vett, az ottani tapasztalatokra építve a szamócatermesztést választja témájának. a KOMOLY MUNKA MELLETT ter- •* mészetesen arra is maradt idejük, hogy a nyíregyházi és a többi magyar főiskolással és egyetemistával — a zsámbékiak- kal, gyöngyösiekkel, mezőtúriakkal megismerkedjenek, hogy tanulmányozzák a lengyel, a szovjet és a magyar diákok kutatási eredményeit. Mert — mint Heiderose megfogalmazta — a külföldi egyetemek, főiskolák nem csak azért küldik el hallgatóikat a tapasztalatcserére, hogy a tudomány útjáról tájékozódjanak. A kisinyovi, a prószkówi és a werdel-haveli fiatalok meghívásának a nemzetek közötti kapcsolat ápolásában is jelentősége van. A német kislányt például azzal is megbízták, számoljon majd be a magyar fiatalok életéről, hiszen a kutatómunka ismertetésén túl egyben a barátság követei is Baralcső Erzsébet Petré Katalin fiatal kora ellenire felel#?s beosztő«E*« programozókén« dolgozik • MEZŐGÉP baktalórántházi gyáregységében Munkáslány a nyíregyházi papírgyárban Mátészalkai kiválóak Aki itt járt, vissza vágyik Még két éve sincs, hogy Mátészalkán, az Újtelepen, a városi tanács anyagi áldozatával és az üzemek, különösen az ifjúsági brigádok társadalmi munkájával elkészült a klubkönyvtár s benne a városi ifjúsági klub. Sőt, az ifjúsági klub csak 1973 júniusának végén nyílt meg, alig több, mint másfél éve, de 1974-ben végzett munkájával, annak tartalmával és színvonalával máris elnyerte a kiváló címet. Az első menetben — ahogy mondahi szokás. Mielőtt a szép siker „titkait” kutatnánk, néhány szót a klubróL Munkaidő után Aki egyszer megfordul benne — oda visszavágyik. A beiratkozott klubtagok száma eddig 627. Ebből rendszeresen és aktívan dolgozik 320 fiatal. A tagok 75 százaléka fizikai dolgozó, ifjúmunkás a mátészalkai üzemekben. A többiek leginkább diákok. Nem mind mátészalkaiak, hiszen tagja lehet a klubnak minden olyan fiatal, aki Mátészalkán dolgozik, vagy tanul. így bőven vannak a klubtagok közt nagyecsediek, ópályiak, pa- posiak, meggyesiek, sőt, még nyírbátoriak is. Munkaidő után nem sietnek haza, hanem az ifjúsági klubban töltik szabad idejüket, mert az szinte minden este színes, tartalmas, a művelődési és a szórakozási igényeket egyaránt kielégítő programmal várja őket. És otthonos, esztétikusán is rangos környezetben. Hasonlóan szép, igazán esztétikus és hangulatos berendezésű ifjúsági klubot eddig csak hármat láttam a megyében. Egyet a Mátészalkai Állami Tangazdaságban, amelyről az újtelepit is mintázták és egyet Beregdarócon, a Barátság Termelőszövetkezetben. A program, a munka azonban alighanem a Mátészalka újtelepiben a legeaz- dagabb és legszínvonalasabb. Igaz, függetlenített, szakképzett népművelő — a fiatal Torma Sándor — irányítja a klub és a klubkönyvtár munkáját, de ő szabadkozik. Azt mondja: csak egyik részese a munkának, az elért siker mindenki érdeme. A Zalka Máté városi és járási művelődési közoonté is, amelynek igazgatója, Tóth Tibor minden lehetséges segítséget megad az újtelepi klubkönyvtárnak és ifjúsági klubnak, hiszen ő az igazi vezető is, az újtelepi klubkönyvtár mindenestől a központhoz tartozik. Személyesen és közvetlenül nagyon sokat segít Láng Károly, a városi és járási művelődési központ munkatársa, és a városi tanács, amely a pénzt adja, évente 220 000 forintot. \z újtelepi klubkönyvtárban egyébként csak Torma Sándor függetlenített és hatórás mun- caidővel a könyvtáros. Mindenki más társa- ialmi munkás, vagy legfeljebb tiszteletdíjat • kap, mint például a gyermekek képzőművészeti szakkörének és a felnőttek kéozőmű- vészeti alkotókörének vezetője, aki rajztanár. Kinek mihez van kedve A kellemes, otthonos környezet, a szén, esztétikus berendezés, tehát a jó tárgyi feltételeken túl mi a jó klubélet és klubmunka titka? — Szerintem: elsősorban a jó klubvezetőség, a klubmunka kollektív szervezése, kialakítása és irányítása — válaszolt a kérdésre Torma Sándor. — Úgy érzem, nekünk most ilyen jó vezetőségünk van. Elsősorban ennek köszönhetjük a kiváló címet is. A Mátészalka újtelepi ifjúsági klub tafc jai a negyedéves és az éves munkaprogramokat közösen dolgozzák ki, mégpedig demokratikus vitában. Megnéztem az 1975. L negyedévi műsort. Meg se próbálom ismerd tetni, vagy ízelítőt adni belőle, mert minden rendezvényt fel kellene sorolni, annyira ígéretesek már a címükben és a rövid is* mertetőkben is. Minden van benne, de két szóval összefoglalható: művelődés és szórakozás. A kettő egymással keverve, vagy egymást kiegészítve. De talán az a leglényegesebb, hogy a klubtagok önállóan is készítenek műsort. Tematikájukat se kötik. Kinek mihez van kedve,tehetsége, akarata — ex a lényeg. Ezek általában vegyes tematikájú, szórakoztató, sokszor humoros műsorok, de saját gyártmányú. Megkötés: egy órénái’ hosszabb ne legyen, ötleteket, segítséget természetesen —> minden vállalkozó klubtag kap, a tagtársaktól éppen úgy, mint a hivatásos népművelőktől. De olyan rendezvény is van, mint például Kiss László kíub-f tag festményeinek kiállítása. „Egymás közt” Kedveltek a vetélkedők minden műfajban. De leginkább a helytörténetiek, a zeneiek és a sportról szólóak. Márciusban részt Vesznek a Ki tud többet a Szovjetunióról című szellemi vetélkedőn is, amelyet a KISZ városi bizottságával együtt szervez a klub a~ Forradalmi Ifjúsági Napok keretében. Vasi jelentkező, szeretnek vetélkedni és jók a he- J lyezéseik is. 1974-ben a vegyes tematikájú " szellemi vetélkedőben városi elsők, területi másodikok és megyei negyedikek lettek. Jól működik és mindig sikeresen szerepel as irodalmi színpad, amelynek munkáját Láng Károly irányítja. Közekdvelt rendezvénysorozat az „Egymás közit” című, amely beszélgetés különböző foglalkozású és különböző beosztású emberekkel: művészekkel, tudományos kutatókkal, termelési, gazdasági szakemberekkel, vagy éppen vezető párt- j munkásokkal. Zsúfolt a klub, ha „Egymás ; közt” beszélgetés kezdődik. Talán már bizonygatni se kell, miéri érdemelte meg a Mátészalka újtelepi' ifjúsági klub a kiváló címet. Pezsgő, színes és tartalmas a klub élete, munkája. Ezt magam is bizonyíthatom, hiszen többször láttam ezt az ifjúsági klubot munka, „működés” közben. Mindig derűs a hangulat, d® mindenkiben van kulturált tartás, fegyelmezettség. Rendezvényeikre legszívesebben a fiatal költőket, írókat, művészeket, zenészeket hívják meg. Nem győzném felsorolni, mennyit évente. A városi-járási művelődési központtal azonban összehangolják a műsorokat. Ha a központban fontos, kiemelkedő, ígéretes rendezvény van — inkább oda mennek. De vannak az Újtelepen is olyan rendezvények, amelyekről napokig beszél a vár ros, annyira színvonalasak, sikeresek. Körülbelül ezzel nyerték el már az első menetben a kiváló ifjúsági klub címet. De meg is akarják tartani. Sőt: a háromszori kiváló cím után járó aranykoszorút is eí akarják nyerni Szendrei József
