Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

ireLOT-MAGYARORS^ÄÖ Í973. mlrcfus IS. Kádár János elvtárs előadói beszéde (Folytatás as S. oldalról) — Megkülönböztetett jelentőséget tulaj­donítunk a Szovjetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan testvéri barátságunk szünte­len erősítésének. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a beszámolási időszakban is minden te­rületen tovább mélyültek és szélesedtek a magyar—szovjet kapcsolatok, amelyek ered­ményesen szolgálták országaink, népeink kö­zös érdekeit, erősítették szövetségünket, együttműködésünket, barátságunkat Népein­ket egyesíti érdekeink, forradalmi eszméink és céljaink közössége: a marxizmus—leniniz- mus és a proletárinternacionalizmus, a szo­cializmus és a kommunizmus építése. A kong­resszus megelégedéssel állapíthatja meg: a magyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, népeink kapcsolatai testvériek és megbontha- tatlanok. — A barátság és a szocialista internacio­nalizmus szellemében gyümölcsözően fejlőd­nek kapcsolataink a többi testvéri szocialista országgal is, á Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság­gal, a Kubai Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársa­sággal, a Német Demokratikus Köztársaság­gal, a Román Szocialista Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. — Nem rajtunk múlt, hogy a kapcsola­tok fejlesztésére irányuló szándékaink nem találtak kedvező fogadtatásra a Kínai Nép- köztársaság és az Albán Népköztársaság ve­zetői részéről. Többször is tanujelét adtuk, hogy egyenlő alapokon, korrekt módon ké­szek vagyunk államközi kapcsolataink fej­lesztésére. — A szocialista országok egyeztetett kül­politikai tevékenységének fontos tényezője a Varsói Szerződés Szervezete, amely ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évforduló­ját. Álláspontunk ismeretes, mi a teljes le­szerelés mellett vagyunk, de hangsúlyoznunk kéll, hogy ameddig a NATO fennáll és más imperialista fegyveres blokkok léteznek, ad­dig a népeknek szükségük lesz a Varsói Szer­ződés Szervezetére. — Bővítjük politikai, diplomáciai és gaz­dasági kapcsolatainkat a teljes nemzeti és gazdasági függetlenségükért küzdő népekkel, országokkal. A szocialista országok, a fejlődő országok, az el nem kötelezettek harca segíti A béke és az egyenjogú nemzetközi együtt­működés ügyét a világban. Külpolitikánkban A jövőben is nagy figyelmet szentelünk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felszabadult orszá­gainak. — Az utóbbi években tovább élénkültek hazánk és a fejlett tőkés országok politikai, gazdasági, tudományos kapcsolatai. A jövő­ben is arra törekszünk, hogy viszonyunk ezekkel, az államokkal a békés egymás mel­lett élés elveinek megfelelően, a teljes egyen­jogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alánján tovább javuljon. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyoz­ta, á Központi Bizottság, a kormány mindig elvi alapon és nyíltan foglal állást az idősze­rű nemzetközi kérdésekben. Azért dolgozunk, hogy mielőbb sor kerüljön legfelső szinten Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszára. A beszámoló állást fog­lalt Ciprus önállósága, függetlensége, területi egysége mellett. Továbbra is támogatjuk az arab népek igazságos harcát. A magyar nép minden tőle telhető erővel segíti a hős viet­nami népet, kiáll az indokínai népek igazsá­gos ügye mellett. Kádár János a továbbiakban hangsú­lyozta: korunk legbefolyásosabb politikai ere­je a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, s az MSZMP mint ennek egyik oszta­ga, mindent megtesz, hogy hozzájáruljon erő­sítéséhez, marxista—leninista ewségének megszilárdításához. Pártunknak mély meg­győződése, hogy az SZKP példamutató inter­nacionalizmusa elvi jelentőségű egész moz­galmunk számára, s a Lenin pártjához fűző­dő viszony minden kommunista párt interna­cionalizmusának mércéje. — Pártunk telje« egyetértéssel fogadta és támogatta az európai kommunista és mun­káspártok értekezletének összehívását. Támo­gatjuk azt a javaslatot, hogy a Berlinben megtartandó értekezleten az európai testvér­pártok alakítsanak ki közös álláspontot föld­részünk helyzetének legfontosabb kérdéseiről és dolgozzanak ki konkrét programot az európai békéért, biztonságért, együttműködé­sért és a társadalmi haladásért vívott harc további feladataira. Pártunk támogatja a kommunista és munkáspártok újabb nagy nemzetközi tanácskozása összehívásának gon­dolatát. A legszélesebb körű találkozó elő­mozdítja mozgalmunk elvi egységét, összefo­gását, megsokszorozza erőnket. — A nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom marxista—leninista egységéért küzdve, a jövőben is határozottan, követke­zetesen fellépünk mindenfajta jobb- és „bal­oldali”, antimarxista nézet és gyakorlat, min­denekelőtt a nacionalizmus és a szovjetelle- nesség ellen. Így a Magyar Szocialista Mun­káspárt elvi harcot folytat a maoizmus ellen, amely gyakorlatilag szakított a tudományos szocializmus, a proletárinternacionalizmus el­veivel, mozgalmunk egységének aláásására tö­rekszik és valamennyi fontos nemzetközi kér­désben akadályozni igyekszik céljaink eléré­sét. — Pártunk elvi alapokon szélesíti kap­csolatait a szocialista és szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés, a bizton­ság, a haladás javára. Az antiimperialista mozgalom, a nemzeti függetlenség, a társa­dalmi haladás szolgálatában fejlesztjük kap­csolatainkat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeti demokratikus pártjaival és mozgal­maival. — A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét abban a; szilárd, meggyőződésben végzi, hogy" 'meggyorsul.’"az" emberiség haladása a szocializmus felé/ Bil- ton hisszük, hogy mind több nép tér erre az útra, a társadalmi haladás, a béke és a szo­cializmus teljes győzelmét arat az egész vi­lágon. A feflett szocialista társadalom megteremtése közös célunk r~. Ezután Kádár János a Központi Bizott­ság nevében kérte, hogy a kongresszus erő­sítse meg és fejlessze tovább a párt eddig is követett politikai fő irányvonalát, marxista— leninista elveken alapuló gyakorlatát. A továbbiakban emlékeztetett arra hogy a XI. kongresszus történelmi évforduló előtt, felszabadulásunk 30. évfordulójának előesté­jén ült össze, s hangsúlyozta: felszabadulá­sunk közelgő 30. évfordulója alkalmából párttagságunk, népünk nevében a kongresszus is köszönti felszabadítónkat, a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet. A Központi Bizottság beszámolója befe­jezésül megállapította: a XI. kongresszusnak különleges jelentőséget ad, hogy a párt új programnyilatkozata ügyében is határoz. Az Új programnyilatkozatban megfogalmazott, 15—20 évre szóló feladatok teljesítésével, a fejlett szocialista társadalmat építve közelebb jutunk végső célunk, a kommunizmushoz. — Szocialista építő munkánk hazai és nemzetközi feltételei kedvezőek. Van harced­zett pártunk, öntudatos munkásosztályunk, Szorgalmas parasztságunk, tehetséges értel- nvcZgünk. És ami a legfontosabb: olvan nép él itt a Duna—Tisza mentén, amely szilárdan elhatározta, hogy felépíti hazáiéban a szocia­lista társadalmat. Ez az elhatározás és céltu­datosság adja nekünk azt a semmi mással nem pótolható erőt, ami nélkülözhetetlen to­vábbi előrehaladásunkhoz. — Országépítő munkánkban nem va­gyunk egyedül. Velünk vannak barátaink, szövetségeseink, s büszkén gondolhatunk ar­ra, hogy a Magyar Népköztársaság az egyete­mes emberi haladásért küzdő erők élvonalá­ban halad. — Központi Bizottságunk biztos abban, hogy pártunk, a magyar nép az eddiginél na­gyobb feladatok megoldására is képest s el tudja érni azokat a lelkesítő célokat, melye­ket kongresszusunk most kijelöl. Eddig is volt értelme, eredménye a munkának, a harc­nak, s a jövőben ez még inkább így lesz. Kö­zös célunk, a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért pártünk munkába, harcba hívja az ország. népét, szocialista hazánk to­vábbi felvirágzásának minden hívét. Kádár János beszédét több ízben szakított ta meg a küldöttek tapsa, majd a beszámoló befejeztével is hosszasan zúgott a taps. .Ezután Brutyó János, a Központi Ellenőr, ző Bizottság elnöke, terjesztette a kongresz- szus elé az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának jelentését. A pártkongresszus eseményei a televízióban és a rádióban Pártunk egységes, szilárd A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját Brutyó János ismertette Belpolitikai életünk legje­lentősebb eseményéről, az MSZMP XI. kongresszu- Sáról részletes tájékoztatás! njhijt a rádió és a televízió. A rádióban keddtől napon ta egyórás összefoglaló hang 21k el a tanácskozásról, a IS órákor kezdődő Esti krónika keretében, itt ismertetik a nap eseményeit, a kongresz. szus fontosabb témáit, mozza. nátait. hángképekben szá mólnak be a vitául, a íel- gfiSalásokró!, ólytiiódon, hogy az egyes fontosabb kérdések­ről áttekinthető képet nyer­jen a hallgató. A Kóssüth rá­dióban délelőtt 10 órakor, az­után a Déli krónikában majd 15 és 17 órákor helyszí­ni tudósításokban számolnak oe a legmagasabb pártfórum munkájáról. Az esti, 22 órás híradásban ugyancsak össze foglaló hallható. A televízióban keddtől es­ténként 19,50-kor „Tanács­kozik az MSZMP XI. kong­resszusa” cíhímél adnak kö­rülbelül 45 perces összefog­lalót. Ez az adás szerdán, csütörtökön is jelentkezik. Pénteken délütáh 18 órától, körülbelül 18,30-ig lesz köz. vetítés a tanácskozás munká. járói, majd este 19,50-től Is­mét összefoglalóval jelentkez­nek á tv munkatársai. Szom­baton 13 órától helyszíni köz­vetítésben kapcsolják a kong. resszus zárőülését, majt: ugyanezen á napon este 19,50- től mintegy félórás adás­ban adnák képet á ta­nácskozás befejéZésérőL A Központi Ellenőrző Bi­zottság X. kongresszus óta végzett munkájáról szólva Brutyó János bevezetőben megállapította: a Központi Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság teljes össz­hangban, szoros pártszerű munkakapcsolatban harmo­nikusan dolgozott együtt a határozatok megvalósításá­ért. — A Központi Ellenőrző Bizottság teljes egyetértését fejezi ki a Központi Bizott­ságnak Kádár János elvtárs által elmondott ■ beszámoló­jában foglaltakkal. Egyet­értünk a kongresszusi párt­okmányokban megfogalma­zott, gondolatokkal, kitűzött célokkal pártunk új prog­ramnyilatkozatának a Köz­ponti Bizottság által kidol­gozott és a XI. pártkong­resszus elé terjesztett terve­zetével. — A két kongresszus kö­zött tovább erősödött pár­tunk tekintélye, tömegbefo­lyása, nőtt a párt iránti bi­zalom. Ez elsősorban pártunk következetes lenini politiká­jának köszönhető. — Pártunk eredményeinek forrása az is, hogy a pártta­gok nagy többsége tiszteletre méltó módon, a legjobb tu­dása szerint, erejének meg­feszítésével, önzetlenül és ereményesen teljesíti köte­lességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. — Jelenthetjük tehát a kongresszusnak, hogy pár­tunk több mint 750 000 tagot számláló nagy családja egy­ségben és összeforrottan tá­mogatta, hűséggel és oda­adással szolgálta és védel­mezte pártunk helyes politi­káját. A kommunisták nagy. szerű munkával álltak ki e politika mellett, élenjártak mindazoknak a feladatoknak c. a megvalósításában, amelye.-két a szocializmus-építésének ■- jelenlegi szakasza, a társa­dalmi haladás napirendre tű. zötL — A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata, és eb­ből fakadó véleménye az, hogy pártunk egységes, szi­lárd, alkalmas és méltó tör­ténelmi küldetésére. — Pártunk a marxizmus— leninizmus elvi alapján állva nemcsak az eredményeket tartotta számon, hanem min. dig nyíltan feltárta gondjain­kat, nehézségeinket és hibá­inkat is. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, lebecsülése fé­. kézi a szocializmus építésé­nek lendületét, á hibák és fo­gyatékosságok eltakarása és eltűrése pedig magát az épí­tést veszélyezteti. Brutyó János ezután a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról szólva a többi között megállapította: — Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgálataink arról tanúskodnak, hogy a pártgazdasági munka és pénzgazdálkodás a X. kong­resszus határozatainak meg­felel. Ezt követően a Központi El­lenőrző Bizottságnak a párt­fegyelemmel és a pártfegyel­mi munkával összefüggő te­vékenységéről adott számot Brutyó János. Hangsúlyozta: — a legfontosabb tapasztala, tunk, hogy a X. kongresszus óta — a párt következetes munkája nyomán — tovább szilárdult á pártfegyelem, tudatosabbá vált a párt nor­máinak vállalása és megtar­tása. — A X. kongresszus tá­masztotta nagyobb követel­mények kövétkezeteseh ér­vényesülnek a Központi Bizottság határozataiban, in­tézkedéseiben, amelyek még­nyilvánulnak a pártéletben, a párttagok mindennapi csele­kedeteiben és magatartásé, bán. Ennek eredményeként tudatosabbá váltak a szocia­lista erkölcs normái, kedve­zőbbek lettek a lehetőségek feladataink «keres megva­lósításához, a párt- és állam. polgári fegyelem további erősítéséhez. — Ez a megállapítás helyt­álló még akkor is, ha soraink, ban voiták és még ma is van­nak olyanok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tudnak, vagy nem akar­nak lépést tartani a növekvő követelményekkel, akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak. — A tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy a pártszer­vek következetesebben lép­nek fel á párttagsággal ösz- széférhetetlen cselekedetek­kel szemben, a fegyelemsér­tőket vétségük arányában fe­lelősségre vonják. — A párttagság egészéhez képest csekély a pártbünte­tésben részesültek aránya. A Központi Ellenőrző Bizottság azonban úgy véli, hogy a számszerűségen kívül igen fontos a pártfegyelem meg­sértését kiváltó okok elemzé, se, illetve annak a hatásnak a felmérése, amelyet a párt politikai, erkölcsi normáinak megsértése kivált. —» Kétségtelen, hogy mi­nél előbbre jutunk a szocia­lizmus építésében, annál visz- szatetszőbbé válnak azok a jelenségek, amelyek a kapi­talizmusban természetesek, de nálunk a szocialista el­vekkel és gyakorlattal nem férhetnek össze. — A múltnak e káros ma­radványai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt belső ellentmondásaink folytán esetleg új erőre kap­hatnak, vagy új formát öl­tenek. A hatalom erősítésének fontosságáról szólva a KEB elnöke hangsúlyozta: — A fejlett szocialista tár­sadalom építésén munkál­kodva, ' a legfontosabb fel­adatunk ^ltozatlapul a muri. káshatalom további erősíté­se. Erre biztosíték pártunk helyes politikája, a tömeg, szervezetek munkája, a szo­cialista állam tevékenysége. — A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak ma­gatartásbeli torzulások is, amelyekre időben fel kell fi­gyelni. Akadnak, akik tuda­tosan visszaélnek a hatalom­mal, mások viszont nem tud­nak, vagy nem mernek éln! vele. Bár az okok különböz­nek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkásha­talmat, a párt iránti bizal­mat, fékezi munkánkat, — A pártfegyelmi munka tapasztalatai arra is intenek, hogy a jövőben a hatalom erősítésében és gyakorlásá­ban még inkább előtérbe kell kerülnie a nép iránti hűség­nek, a szigorú pártszerűség­nek, a közügy, a munkásha­talom szolgálatának. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke hagsűiyozta, hogy a hatalommal való leg. csekélyebb visszaélést épp­úgy nem szabad megtűrni, mint az eréiytelenséget, a hu. zavonát, majd így folytatta: — A munkáshatalom erő­sítésében fontos szerepe van a párttagok eszmei-ideoló­giai szilárdságának, politikai éberségének. A párt eszmei, politikái egységét sértő, bőm. laszcó tevékenység, az anti­marxista nézetek hirdetése és terjesztése nem tűrhető meg, az ilyen jelenségek el­len következetes szigorral kell fellépnünk. Nagyon fon. tos, hogy a politikai ébersé­get erősítsük az ideológiai, a kulturális és a tudományos területeken dolgozó kommu­nisták és Vezetők körében is. Brutyó János ezután a szo­cialista tulajdon gyarapítása, nak és védelmezésének fel­adatairól szólt. — Miközben fokozatosán erősödik az új, a szocialista emberre jellemző gondolko­dás és erkölcs, a szocialista tulajdon átérZett tudata — mondottá — helyenként hat még a régi, a visszahúzó szemléiét és gyakorlat is. Ennék tülajdonítható, hogy a növekvő lehetőségeket egyesek önző módon a közös tulajdon rovására, a Saját vagyonosodásukra pró­bálják kihasználni, ügyeske­désekkel, a törvények kiját­szásával jogtalan vagy In­dokolatlan előnyökhöz jut­nak. A X. kongresszus óta a szocialista tulajdont sértő, károsító ügyekben pártszer­veink a korábbinál nagyobb szigorral lépték fel. — Rá kell ébreszteni as egyes embereket és csoporto. kát, hogy a társadalom ká­rára nem gazdagodhatnak, nem élhetnek törvénytelen eszközökkel és ilyen utakon nem járhatnak, mert ezzel bomlasztják, gyengítik szoci. alista rendünket. — Félreérthetetlenné kell tennünk, hogy aki a közösségi érdek ellenére juttat indoko. latlan előnyhöz bárkit, az épp. oly erkölcstelen és hibás, mint az, aki elfogadja. Mindkettő mögött fellelhető az egyéni érdekek elsőbbsége, az önzés, az anyagiasság, az elvtelen kapcsolatok kihasználása, a kölcsönös lekötelezettség. — Társadalmunk a becsü­letes munkára épül. A párt­tagok és a tisztességesen gon. dolkodó dolgozók millióinak igazságérzetét joggal sérti, ha valaki a munkájával nem arányosan, vagy éppenséggel munka nélkül jut jövedelem, hez. A törvényesen is üldö­zendő tisztességtelen va­gyonszerzés különböző for. máin kívül más jelenségek is nyugtalanítják közvélemé­nyünket. így például az egyes helyeken már szinte intézményesített borravaló­zás, az úrhatnám ajándékoz ■ gatások, és nem utolsós ban a hálapénz. Ezek szoc lista elveinkkel ellentétest hatásuk demoralizáló, ind kolatlan jövedelemkülönl ségekhez, feszültségekhez ve zetnek. — Ügy látjuk, hogy a ne­vel őmunka erősítése mellett megfelelő intézkedések is szükségesek a szocialista tár. sadalomtól idegen gyakorlat mielőbbi megszüntetésére. Brutyó János ezután így* folytatta: — A fejlett szocialista tár.- sadalom építése magasabb követelményeket állít a párt tagjai elé. Ezért a pártfegye­lem szilárdítása állandó feladatunk, amelynek esz­köze mindenekelőtt a neve­lőmunka. — Pártunk a pártfegyelmi büntetést is a nevelés egyik eszközének tartja, mely ar­ia szolgál, hogy 'a párttag okuljon belőle, őt és komye. zetét egyaránt visszatartsa fegyelemsértések elkövetésé, tői. Természetesen arra tüT rekszünk, hogy elvtársainkat ne a felelősségre vonástól va­ló félelem tartsa vissza a helytelen cselekedetektől, hanem belső meggyőződés­ből éljenek és tevékenyked­jenek a párt politikai-erköl­csi normái szerint. A szerve­zeti szabályzatot Sértő cselek­mények hatékonyabb nevelő, munkával és a kommunista közösségek erejével megelőz, hetők. A kommunistának nemcsak önmagáért, hanem más párttagokért is felelőssé, get kell éreznie. — Pártunk erejének, esz­mei-politikai, cselekvési egy. ségének, további fejlődésünk­nek fontos feltétele a bírálat. Ez egyaránt szükséges a ká­derek neveléséhez, a hibák megelőzéséhez és av elköve­tett hibák gyors kijavításá­hoz. — Aki semmibe veszi a jo. gös bí-''~tv «•» q azonosítja magát a bírált hi­bával, . .un.., _..a ..ii.i .. ,.i. javítását. Sajnos előfordul, hogy a bírálatot vonakodva, kelletlenül, vagy csak forrná, lisan, szavakban fogadják eL Az illetők többnyire hibát­lannak tartják magukat, ön. elégültek, ami pedig súlyos tévedések forrása lehet, a bí„ rálát elfojtásához, sőt an’ak megtorlásához is vezethet. (Folytatás a 7. oldalon* 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom