Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

RBLET-MAGYARORSZÄO Brulyó János beszámolója (Folytatás a 6. oldalról) — Elsősorban a párton be. lül kell olyan légkört terem­teni, amely lehetetlenné teszi, hogy bárkit hátrány, vagy bántódás érjen azért, mert becsületesen feltárta a hibá­kat, volt bátorsága bírálni. Nem szabad eltűrni, hogy a bírálatot bárki nyíltan, vagy burkoltan megtorolhassa,' és a bírálót hátrányos helyzetbe juttassa. Ez tűrhetetlen a pártban, merőben idegen a párttól, elnémítja a pártta­gokat, a dolgozókat, akadá­lyozza, hogy a hibák, vissza­élések napvilágra kerüljenek. A párt minden tagjától el­várja az őszinteséget, a nyílt­ságot, az egyenességet, azt, hogy személyekre való te­kintet nélkül bíráljon, lép­jen fel a hibák, visszásságok ellen. — A kommunista azért kommunista, hogy szóljon, amikor kell és álljon ki a meggyőződéséért, a szocializ. mus ügyéért. A munkásosz­tálynak olyan pártra van szüksége, amelynek minden alapszervezete, minden egyes tagja szilárdan helytáll. — A Központi Ellenőrző Bizottság azt tapasztalja, hogy az alsóbb pártszervek is szigorúan fellépnek a bí­rálat elfojtói, megtorlói el­len. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a hibák ellen nyílt, következetes harc során szüntelenül ügyelni kell arra is, nehogy egyesek bírálat ürügyén, és a bíráló­kat védő intézkedésekkel visszaélve megrágalmazzanak ártatlan, becsületes embere­ket. Ezért a jogos, pártszerű bírálatot minden esetben el kell határolni a rágalmazás­tól és az intrikától. Vagyis a bírálók követkézetes védel mének együtt kell járnia ä rágalmazók, intrikusok elleni elszánt harccal. , A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója az ellen­őrzésről szólva a többi .kö­zött a következőket állapítot­ta meg: — Szükségesnek tartjuk a rendszeres és hatékony ellen­őrzést azért, hogy feltárja a munka kedvező és kedvezőt­len vonásait, elősegítse fej­lődésünket, megakadályozza á hibák, a visszaélések elkö­vetését. Az ellenőrzés lehető­vé. teszi, hogy mindenkit el­sősorban a végzett munkája alapján értékeljünk és mi­nősítsünk, ne pedig szubjek­tív meggondolások és be­nyomások alapján. — A kommunista közössé­gekben a rendszeres és segítő ellenőrzés eredményeképpen is fejlődnek az emberek. Az ellenőrzés nem minden áron való hibakeresés, hanem a munka javításának nélkü­lözhetetlen eszköze. — Arra kfell törekednünk, hogy a kommunista közös­ségek, a pártcsoportok, a pártszervezetek és a párt- szez-Vek még Inkább a kom­munista jellemförmálás szol­gálatában álljanak, erősít­sék önmagukban és mások­ban a közösségi tulajdonsá­gokat, következetesen szánja­nak szembe a szocializmustól idegen magatartás megnyil­vánulásaival, az embertelen­séggel, az önzéssel, a gőggel, a törtetéssel, az anyagiasság­gal, amelyek égyüttesen és külön-külön is még sok gon­dot okoznak a kisebb közös­ségeknek éppúgy, mint az egész társadalomnak. ' — Feladatunk, hogy az esz­mei-politikai munka javítá­sával, a hibás jelenségek ha­tározott és meggyőző bírá­latával védjük meg a párt tagjait azoktól a káros néze­tektől. hatásoktól, magatar­tásbeli fogyatékosságoktól, amelyekkel szemben éppen nekik kell harcolniuk. Brutyő János a követke­zőkre hívta fel a figyelmet: — A Köznonti Ellenőrző Bizottság állásnontjá az, hogy tovább kell növelni a párttagokkal és a vezetőkkel szemben támasztott követel­ményeket. — Gondoskodnunk kell ar­ról, hogy a nagyobb köve­telmények széles körben is­mertté váljanak és így le­hetőség nyíljon a következe­tes számonkérésre. Az a vé­leményünk, hogy az eddigi­nél Szigorúbban kell fellépni mindazok ellen, akik nem a párt követelményei szerint élnek és dolgoznak. Soraink tisztaságá, pártunk tekinté­lye, és tömegbefolyása védel­mében indokolt és szükséges igénybe vennünk . minden pártszerű eszközt és mód­szert. A nagyobb követelmények megvalósításában meghatá­rozó szerepet tulajdonítunk a vezető beosztású párttagok példamutatásának. Minde­nekelőtt a vezetőktől kell megkövetelnünk a párt leni­ni normáinak betartását, e tekintetben semmiféle enged­ményt sem szabad tenni. Á legcsekélyebb elnézés, bár­mifajta mentegetés csak árt­hat a pártnak és az érintett személynek. Sehol, Senkitől és semmilyen körülmények között sem lehet eltűrni a párt normáinak megsértését, erre korábbi érdemek sem szolgálhatnak mentségül. — A szükséges felelősség­re vonásoknak azonban min­dig pártszerűen kell megtör­ténniük, figyelemmel a párt érdekeire, a kommunisták igazságérzetére. — Á Központi Ellenőrző Bizottság a társadalmi-poli­tikai fejlődés jelenlegi sza­kaszában minden szinten szükségesnek tartja az ellen­őrzés javítását. Vonatkozik ez elsősorban a párt belső el­lenőrző munkájára, melyet tovább kell fejleszteni. — Megítélésünk szerint a népgazdaság minden szek­torában erősíteni kell az ál­lami ellenőrzést. Ezzel pár­huzamosán mindenütt meg kell követelni a magas szintű belső ellenőrzést is. Befejezésül a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta: — A jövőben még Inkább arra kell törekednünk, hogy a kommunisták tudatossága, önként vállalt fegyelme, magasabb erkölcsi szemléle­te legyen az irányadó a köz- gondolkodásban. Ennek az az előfeltétele, hogy nevelő munkánkban mindenütt köz­ponti helvet kanjon á párt­tagság politikai öntudatának, erkölcsi színvonalának eme­lése. — Mindannviunk megtisz­telő kötelessége, hogv erő­sítsük pártunk egységét, szi­lárdítsuk á párt és á tömegek kancsolatát. Óvjuk soraink tisztaságát, éhoran őrköd lünk aZ önként vállalt. tudatos oártfegveigm betartásán — mondotta Brotvó -Tánn«?. máid á Központi Ellenőrző Bizott­ság nevében kérte a X. kongressyns óta vó—°tt mun­káról szőlő jelentés és be­számoló elfogadását. Brutyő János tapssál foga­dott beszámplóiával a kong­resszus befejezte hétfői ta­nácskozását. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszus kedden .reggel g Órakor az 1. és a J. napirendi portt feletti egv”ttes-Vitával folytatja munkáját. (MTI) Kongresszusi küldöttek. (Kelet-Magyar ország — telefoto) A világsajtó az fflSZHP kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusával kiemelt helyen, nagy terjedelemben foglalko­zik a szocialista országok, a kommunista és munkáspár­tok sajtója, de a kapitalista országok lapjai, rádió- és te­levíziós állomásai is megem­lékeznek a magyar nép, a szocialista tábor és az egész haladó világ e nagy esemé­nyéről. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának központi lapja, a irioszkvál Právdá budapes­ti különtudósítói egyebek kö­zött megállapítják: „Hatal­mas tetteket és vívmányokat, mélységesen átgondolt elkép­zeléseket és terveket terjesz­tenek a magyar kommunis­ták legmagasabb fórumuk elé. Az MSZMP XI. kong­resszusa megvonja mérlegét ánnak a jelentékeny idő­száknak, amikor az Ország erősödött és izmosodott. A kongresszus meghatározza az előrehaladás útjait, új távlatokat nyit a dolgozók előtt. Á magyar kommunisták Mint szorgalmas, jó ta­nuló petróleumot és papírt kapott az iskolától és ezért esténként őnála jöttek össze áz osztálytársai. Volt ennek más oka is. Olyan jó memó­riája Volt, hogy emlékezeté­ben teljesen megragadták a tanító magyarázatai és este elismételte társainak a lec­két. A hétosztályos iskola el ­végzése után hajón dolgozott édesapámmal, Tyihon Nyesz- tyeroviccsal együtt. Ä Dnye­perén hajóztak. Később ttagy- bátvárrt elvégzett Valamiféle tanfolyamot és Mogiljovban á folyamhajózási vállalat diszpécseri központjában dolgozott. 1938-ban behívták katonának. Mongóliában szolgált, később pedig har­colt. Leszerelése után rövid ideig a goműli hajózási igaz­gatóságon dolgozott, mint a diszpécseri központ techni­kus-operátora. Ványa nagybátyám külön­ben egészen jól rajzolt. A frontról hazaküldözgette a természetről, harcmezükről készített vázlatait, önarcké­peit. hogy hozzátartozói lát­hassák. mennyire megválto­zott. Most azonban sajnos nem tudtam megtalálni azo­kat a rajzokat, pedig gyak­ran láttam őket. Nagybátyám jólelkű, fi­gyelmes ember, hű barát és elvtárs volt. Ilyennek ma­radt meg valamennvi hozzá­tartozója em1 ékezetében. Nagv kár, hogv elveszett az utolsó levél, amelyet bajtársai írtak. Azt írták, hogv sebesülése után még egy óra 35 percig élt. Tu­datánál volt és azt kérte, ír­iák meg haza: ..Bocsássatok íneg nekem, drága szüleim. P. N. Bar annyikor: Hevek az emlékműn 7. Dokumentumírás Becsaptalak benneteket. Azt ígértem, hogy hamarosan hazamegyek, írtam, hogy készüljenek fél a győztesek, köztük az én fogadásomra is kenyérrel és sóval, de én most meghalok...” Nagybátyám levélének eze­ket a soráit, míg élek, nem felejtem él... Vászilij Liszij”. A SZÜLŐKHÖZ. íme néhány idézet Iván Liszij néhány leveléből, amelyek Válóban sokát árulnák él ró­la magáról. 1943. szeptember 28-án kelt levelezőláb. Tábori pos- tasz.ám: P: P. 92999. „Drága szüleim!!! Ma vettem hírét Dobrjan- ka és más falvak felszaba­dulásának. Remélem, Titeket is felszabadították már. Nagy örömmel fogok tollat. Re­mélem, hamarosan válászt kapok. Én a fronton vagyok, élek, egészséges vágyók, amit Nektek is kívánok, jóma­gam nagyon megváltoztam Nem is ismernétek rám rög­tön. Nem írom le mi min­denen mentem keresztül. Túlságosan is sókat eltem át .. Minden nap várni fo­gom a választ. Első levele­tektől, drága szüleim, be­vallom félek. írjátok meg az igazat. Remélem, mindén rendben van Veletek...” 1943. október 16-án kelt levél. „Drága, kedves szüleim!!! Fiátok forró üdvözletét küldi... Végre elmúlták a sötét évek, amelyek elsza­kítottak bennünket egymás­tól, vége a német megszál­lás lidércnyomásos évei­nek... Egyszerűen azt sem ^ tu­dom, mivel kezdjem első le­velemet... 1941. július t-én utaztam el Goméiból ,. 41. VII. 10-én mégszakadt a kapcsolat Veletek. Sztálin­grádba érkeztem, táviratot küldtem, írtam Nektek... Augusztus 22-én a rádióból hallottam Goméi kiürítésé­ről .. Olyan mágányos let­tem, mint a tölgy a sztyeppe közepén, amelynek élvágták a gyökereit . Jelentkeztem katonának, de nem vettek fel, munkára küldtek a Volgára. De végül elértem, amit akartam. Szeptember 27-én mégis csak bevonulhattam . Minden holmimat barátom­nál, Kotyik Venviamin Je- fimóvicsnál hagytam, ákivel Goméiban dolgoztam együtt Szavát adta, hogv az első adandó alkalommal elviszi Nektek. Vele állandó levele­zésben állok. Most készül Gomelbe utazni... Hát szó­pártja sok erőfeszítést tett annak érdekében, hogy ma­gasztos célok elérésére moz­gósítsa a népet. Reálisan mérlegeli a körülményeket és megváltozott feltételeket, tanulmányozza a valóságot. Jelszava: állandóan, napról napra harcolni a lenini el­vek tisztaságáért, a tömegek felsorakoztatásáért a párt programja mellett, a párt sorainak összeforrottságáért, a társadalom szocialista egy­ségéért” — állapítja meg a Pravda. A lengyel lapok á nemzet­közi élet kiemelkedő esemé­nyeként foglalkoznak az MSZMP XI. kongresszusával. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt központi lapja, a Trybuna Ludu első oldalas budapesti jelentésében „A magyar kommunisták ta­nácskozása” címmel a többi között rámutat: „a kongtesz- szust megelőző elemző vita megmutatta, hogy az MSZMP eszmeileg és szervezetileg szilárd, a párt és áz állami vezetés, valamint a párttag­ság és az egész társadalom közötti kapcsolatok erősek, a vál azután, hogy bevettek katonának, már 1941 no­vemberébe"! kikerültem a frontra és 1942. július 29-ig harcoltam. Csapatainkkal együtt vonultam csaknem egészen Vityebszkig. 29-én á fejemén megsebesültem. Hátravittek a hadtápterület­re égy hadikórházba... Két hónapig feküdtem ott... Az­tán kiengedtek .. Katonai iskolára vezényeltek, ame­lyet kitűnő eredménnyel vé­geztem el. Ismét Kimentem a frontra... Amikor 1939-ben a Mon­gol Népköztársaságban vol­tam és olykor sokáig nem kaptatok tőlem levélét, sok mindenfélét gondoltatok ak­kor is rólam... De hiszen épen, egészségesen tértem Hozzátok vissza... Ez alka* lommal is úgy térek háza, ha befejezzük a háborút, de mát nem olyannak’ mint annak idején, hanem öreg hadástyánként őszülő ha­lántékkal, se nem közle­gényként, mint egykor, ha­nem tiszti csillagokkal a vál- lapomon .. Most kapitány vagyok, de nem egyszerű ka­pitány, hanem gárdakapi­tány... Pénzem van, pénzsegélyt küldhetek... Holmikat is ád- hatok, de azokért ide kell jönni. A meghívást elinté­zem... Ja, 1942-ben a Vörös Csil­lag érdemrenddel tüntettek ki. 1943. december 30. A FIVÉRHEZ. „Drága Tyi­hon fivérem!!! > A megpróbáltatásokat már megszoktam, nálunk, frontharcosoknál ez min­dennapi jelenség. El sem tu­dod képzelni, mennyire meg­öregedtem a háborús évek alatt. Ha látnál engem, so­ha meg nem ismernél... Megijednél: lesoványodtam, megöregedtem. Sebeimet ne­héz lesz gyorsan begyógyí­tani. Mellkasom, akárcsak egy összetört sebességváltó- szekrény, hörög, a fene se tudja, miért. Még Csák hu- szonhetedikbe vagyok, de sokát menni egyszerre már nem tudok, kifulladok. Fej­sebem szintén sók erőt és egészséget vett el tőlem... íme, ez a háború! Lám, mit jelent szabad ég alatt hál­ni . De ne hidd, hogy már alkalmatlannak tartom magam mindenre. Mi még sok évet élünk együtt, meg­nősülök, hisz nem lehetek örök életemre nőtlen, csalá­dot alapítok. De hát ez mind majd később, ezeket a prob­lémákat majd békeidőben oldjuk meg...” (Folytattuk! párt a nép széles körű bizal­mát élvezi.” A Német Szocialista Egy­ségpárt központi lapja, a Neues Deutschland mind első, mind külpolitikai olda­lán foglalkozik pártuük kórg_. resszusóvál. A lap fénykép­pel és szövegben beszámol a Leonyid Brezsnyev vezette SZKP-delegáció Budapestre érkezéséről és közli az NSZEP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üd­vözletét. A lap beszámol a párt és az ország fejlődésé­ről, továbbá a magyar dolgo­zók kongresszusi ímtnkájá- fól. A Vietnami Dolgozók Párti, jának központi sajtóorgánu­ma, a Phan Dán melegen üd. vözli az MSZMP kongresszu­sát. „A szocialista Magyar- ország ragyogó fejlődése” cí­mű cikkében megállapítja, hogy a kongresszus a magyar politikai élet nagy fontossá­gú eseménye és jelentős lé­pést jelent a szocialista épí­tés útján. Ä jugoszláv lapok is rész­letesért beszámolnák á nagy eseményfőt. A belgrádi Bor­ba „Modem szocialista fej­lődés” című cikkében hang­súlyozza: „a programnyilat­kozat fő mondanivalója., hogy áz alapvető feladat a magasán fejlett szocialista társadalom megteremtése Magyarországon. Éz a prog­ram a párt ismert politikája, nak folytatása á változó kö­rülmények között.” A nyugati kommunista pártok lapjai is elküldték. tudósítóikat Budapestre. A párizsi Humanité munkatár­sa égy újpesti textilüzemben tett látogatása nyomán hang­súlyozza: a párttagok rendki- vül aktívan vettek részt a kongresszust előkészítő mun_ kában. Az Unsere Zeit. a Német Kommunista Párt lapja első oldalán számol be a kong­resszusról. A cikk kiemeli, hogy Leonyid Brezsnyev ve­zeti az SZKP küldöttségét, majd ismerteti hazánk gaz­dasági fejlődését. A Leonyid Brezsnyev bu­dapesti jelenlétével kapcsola­tos érdeklődést egyebek kö­zött az is tükrözi, hogy a Reuter angol hírügynökség már záhonyi keltezéssel je­lentette á magás rangú szov­jet delegáció érkezését. Szin_ te nincs jelentősebb nyugati lap, amely rté foglalkoznék a kongresszus politikai jelentő­ségével, Házánk gazdasági és politikai sikereivel. Mint mindig, ezúttal is akadnak disszonáns hangok is, de az alaphangra jellemző az AFP francia hírügynökség jelen­tése, amely szerint, „a Ma­gyar Szocialista Munkás árt kongresszusa a stabilitás és folyamatosság jegyében ült

Next

/
Oldalképek
Tartalom