Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

f KÍLfiT-MAeTARÖltSZA« miirefSí, ^ / IOMMENTÁh Vihar a Bundestagban Ä TÄS2SZ jelentése Lisszabonból Államosították a magánbankokat P. N. BoronnyikoT ­Nevek az emlékműn Alaposan kiteregették a szennyest — vetekednek bon­ni megfigyelők a Bundestag­ban péntekre virradó éjjel veget ért úgynevezett belbiz­tonsági vitáról. Tulajdonkép­pen abból kerekedett a vi­har, hogj' a CDU—CSU el­lenzék képviselői minősithe­■ teilen hangnemben azzal vá­dolták a koalíciót, hogy an­. nak egyes vezetői elnézik az anarchisták terrorakcióit, együttműködnek a szélsősé­ges elemekkel. Willy Brandt, az SPD el­nöke éles szavakkal utasí­totta vissza a jobboldal vá­daskodását. Mint mondta, a CDU—CSU képviselői az egész politikai baloldalt akarják kompromittálni az. által, hogy ..baloldalinak" nevezik a terroristákat. Mint ahogy az várható volt, a mocskoiódások pálmáját Franz Josef Strauss vitte el. Csak az esti órákban szólalt . tel, mert még elvbarátai is úgy érezték, hogy szavai alig­ha keltenek kedvező vissz­hangot. Úgy is történt. A müncheni pártvezér ezúttal is azt nyújtotta, amit várni lehet tőle: a hitleri idők hangnemében vádolta a szo­- eia.’.demokratákat és személy szerint Brandtot. a part ei­• nőkét. Ez .persze aligha meglepő. Annál furcsább. hogy a- Straussnái jóval mérsékel­tebbnek, higgadtabb és jú­• zanabb politikusnak tartott ■ Kohl, a CDU elnöke nem ha­tárolta el magát tőle. Ellen­■ kozőleg, szolidaritást vállalt vele. Erre a körülményre nyomatékkai felhívta a fi­gyelmet Schmidt kancellár, alti maga is a jobboldal tá­madásának középpontjába került. Nyilatkozatok és ellennyi­latkozatok, ízléstelennél íz­léstelenebb, becsületsértéssel felérő mocskoiódások jelle­mezték -a Bundestag fennál­lói»’ óta 'egyik leghevesebb' vitáját. Lényegét, a jobboldal törekvéseit alighanem helye­sen mérlegelte Willy Brandt, amikor kijelentette: a CDU— CSU tekintélyuralmi rend­szer létrehozására törekszik. Ebnen — példa rá a Lorenz- ügy és a többi, ehhez hason­ló terrorakció —- kezükre játszanak az anarchisták, a szélsőséges elemek. Bizonyára kihat majd az elkövetkező napok es hetek nyugatnémet belpolitikájára az is, hogy a Bundestag bel­biztonsági vitaja mindezek után kölcsönös „hadüzenet­tel” a koalíció és az ellenzék kibékíthetetlen ellentéte je­gyében fejezte be munkáját. Portugáliában államosí­tották a portugál tőkések kezében levő magánbanko­kat és egyéb pénzügyi intéz­ményeket. A társadalmi és termelési viszonyok átalakí­tása szempontjából nagy horderejű intézkedést a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács hozta első tanácskozá­sán, csütörtökön. A külföldi tulajdonban levő bankok működését külön törvény­ben fogják szabályozni. Hasonlóan jártak el a ha­zai takarékpénztárak, mező- gazdasági segéd egyletek és egyéb, kisebb pénzügyi cso­portosulások tevékenységé­nek szabályozásában is. A Fegyveres Erők Mozgalmá­nak (MFA) legfelsőbb kato­nai vezetőiből álló forradal­mi tanács alkotmányos tör­vénnyel feloszlatta a portu­gál államtanácsot és a nem­zet megmentésének tanácsát, s átvette mindkét szerv sze­repkörét, a Forradalmi Ta­nács lett Portugália legfelső törvényhozó szerve. Az új hatalmi szervben — értesü­lések szerint — helyet fog­lalnak a feloszlatott Nemzet Megmentése Tanácsának tagjai, köztük Costa Gomez államfő, az MFA koordiná­ciós bizottságának hét tag­ja, továbbá Gonsalves mi­niszterelnök, néhány kato­na-miniszter és Otelo Sa- ravia de Carvalho, a konti­nentális operatív parancs­nokság (COPRON), az MFA katonai alakulatának főnö­ke. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség lisszaboni tudósí­tója szerint a portugál fő­városban és az ország más körzeteiben pénteken nyu­godt volt a légkör. Az ipar- vállalatoknál normálisan fo­lyik a munka, a tömegköz­lekedés zavartalan. Ugyan­akkor a hatóságok megtették Pénteken este a héesi Hofburgban RÍ ország kép­viselői ünnepélyesen aláírták annak a diplomáciai konfe­renciának zarojegyzóköny- vét, amely az államoknak a nemzetközi szervezetekben való képviseletét volt hiva­tott szabályozni. Ezt meg­előzőén a hathetes tanácsko­zássorozaton megfogalma­zott egyezményt plenáris a szükséges intézkedéseket a reakciósok lehetséges újabb támadása ellen. Az egész országban. így Lisszabonban is, megerősítették az állami intézmények, rádióállomá­sok, repülőterek védelmét. Munkához látott az ellen­forradalmi összeesküvés résztvevőinek tevékenysé­gét kivizsgáló hivatalos bi­zottság, amelyet Coutinho ellentengernagy vezet. Hi­vatalosan bejelentették, hogy mintegy 50 ellenforra­dalmárt tartóztattak le, köz­tük bankárokat és nagyipa­rosokat is. A letartóztatot­tak között van de Meló volt tábornok is. Sandies bsorio, a Kereszténydemokrata Párt főtitkára ellen letartóztatás! parancsot adtak ki. A párt hivatalos közleményében be­jelentette, hogy vezetősége március 10-én elvesztette minden kapcsolatát a főtit­kárral, aki ismeretlen he­lyen tartózkodik. Pénteken a kora délutáni órákban Lisszabonban ha­talmas tömegtüntetés kez­dődött, amelynek résztvevői támogatásukról biztosítják a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsot és a Fegyveres Erők Mozgalmát és üdvözlik a bankok államosítását. SALT A Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szerve­zete genfi európai hivatala mellett működő állandó képviseletének épületében pénteken újabb találkozót tartotta hadászati fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon részt «'evő szovjet és amerikai delegá­ció. ülése» ötvemhét szavazattal — egy ellenszavazattal és 16 tartózkodással — elfogadták. A konferencián részt vevő magyar delegáció, amely dr. Konrád Editnek, a Külügyminisztérium nemzet­közi jogi főosztálya helyet­tes vezetőjével az élen vett részit a tanácskozás munká­jában, szombaton utazik vissza Budapestre. 6. Mindenben szerettem volna Marija Szemjonovára hason­lítani. Ez az álmom mindig újra meg újra visszatért, és íme, most tanítónő vagyok ugyanabban az iskolában, ahol valamikor tanultam, s ahol Marija Szemjonovna tanított.” Higyija Stil-Ülj any enko visszaemlékezéseiből idéztük e sorokat, aki a jenakijevói 15. sz. „Marija Batrakova” iskola tanítónője. * „Üdvözlet Dobropolje vá­rosból!” Hát igen. Sok, na­gyon sok esztendő telt el a Nagy Honvédő Háború be­fejezése óta, de a háború okozta sebek még mindig nem hegedtek be, a súlyos veszteségeket pedig semmi­vel sem lehet pótolni. Ami­kor harmincnyolcban meg­halt édesanyánk, öten ma­radtunk apánkra: Vera, Má­sa, Vászja, én, Galinya és Ljonya. 8—20 évesek vol­tunk. Mennyi nehézséget kellett elviselnünk! Rajtunk kívül ezt senki sem tudhat­ja igazán. Ezeket a nehéz­ségeket csak azért tudtuk le­küzdeni, mert apánk nagy­szerű ember volt, nekünk, gyerekeknek szentelte az éle­tét (1965-ben halt meg), két nővérem, Vera és Mása — amennyire tudta — pótolta édesanyánkat. A háború előtt a Donyeck- területi Jenakijevóban lak­tunk. Mása tanítónő volt, és szabad idejében a repülő­sportot űzte. Akkoriban még kislány voltam, de mindig kiszaladtam a repülőtérre, s ujjongtam a gyönyörűségtől, amikor nővérem felszállt a levegőbe, vagy ejtőernyős ugrást végzett. Erős akarat kell ahhőz, hdgy minden nap éjjel két-három órakor fel­keljen az ember, és keresz­tülszelje az egész várost. Mi a Vörös Október telepen lak­tunk, a repülőtér pedig Je- nakijevó túlsó végében te­rült el, túl a 15. számú is­kolán, ahol Mása dolgozott. Nővérem többször elvitt en­gem a repülőklub ünnepi ülésére. Rábízott olyankor barátaira, Ő pedig mindig az elnökségben foglalt he­lyet, s rendszerint felszó­lalt. Július 32-én a repül ők!u- bot evakulják. Egész csalá­dunk kikísérte Mását Per­sze, nem gondoltuk volna, hogy utoljára látjuk. Rábíz­BECS: Diplomáciai zárókonferencia 53, Kitolok veled, te patak Akárhogy is akadékoskodsz, — mondta a pataknak. — látod, én kitolok veled. — Veleeeem?... Velem aztán nem! — Lány hangon válaszolt a patak, olyan lány hangján, aki nagyon foghegyról veti a szót. — Te is mész az utadra, mi közöm hozzá, én is járom a magam útját, mi közöd hozzá! Sem­mi közünk egymáshoz. — Épp ez az, hogy miat­tad nem mehetek az utarn- ra! Elállód az utamat, épp ez azt > — Miért kell neked éppen erre csámborogni? .. Nem elég kerek a világ?-r- Ha egyszer erre van dolgom ... Neked, neked, éppen. hogy neked miért kell erre csámborogni?-jr És miért nem jó neked a kövesül, mint másnak? ... Azért varnak az utak. meg a hidak. hegy ki-k! járía a staua útját. Az emberek te, m3 te i» — Te a fronton is keresz­tülmész ? — Keresztül hát. Nagyon erdekel engem a front! — És az országhatárokon is? Akármikor? — Jó viec! Mit számít nekem a2 országhatár! — De a hegyeken nem mész keresztül. Én még a hegyeken is keresztül tudok menni. Meg a határokon is, meg a frontokon is! De felvág valaki! Sze­retem, ha egy fiú ennyire felvágós. Ha olyan legény vagy, a tengerbe gyere utá­nam. — A közepébe? — A közepébe hát. . S a fenekére gyere utánam Ha elvan legény vagy. w És honnan tudsz ma­gyarul? Német patak léted­re... —- Német vagy se, tudok, es kész. Nekem tanulni se kell. Csak tudok. *r Oroszul is tudsz?,,. Hawís tü paruszki? — Havárju, persze. £ná­jú. Még az a jó, hogy a pe­tákok tudnak magyarul. Akármerre jár az ember a világban, patakkal mindig találkozik. — Nálunk is folyik egy patak a szőlőhegy alatt. Nád­érnek hívják. Nem ismered véletlenül ? — Nádér ... Nádér ... Várjál csak. Az fiúpaták. ugye? Én azt nem tudhatom. Lehetséges, hogy fiú-patak. A.zt ti jobban tudjátok egy­másról. Hogyne ismerném' Nádér ,. Szoktunk a ten­gerben találkozni- Én min­den patakkal találkozom a tengerben. Nem üzensz valamit neki? ... Megyek időst ha­za, aztán megmondhatóta, ha üzensz valamit. — Nem szokásom üzen­getni ílúpatgitotouJt. Az nem való, Nézd már’... Üzerucn ő, ha valamit akar. — De kitartod magad, te patak!... Mifelénk a lányok nem tartják ki ennyire ma­gukat. Az mind örül, ha van kinek üzenni. — Igen, mert pusztul a sok katona. Se ahány kato­na elpusztul, annyi lány ma­rad magának. — Arrafelé is pusztulnak a katonák? Ahonnan jössz?-- Most is viszek vagy százat a tengerbe... azaz van köztük egy pár asszony, meg lány is, de a többi mind ka­tona. Ennyivel megint keve­sebb lánynak jut katona. Meg asszonynak. Ébben igazad van, látod. — Meg asszonynak. De én a lányt jobbén aajnáS«m- Mert az asszonynak már volt katonája, épp azért asszony, mert volt már neki. A lány­nak meg még nem volt .. Vágj' kJ tudja- Én nem lát­hatok bele áz emberekbe. Hátha mégis az asszony­nak rosszabb. Épp azért, mert volt már neki... Meg a gyerek is mind rámarad, bájnak. **- Nem jó az már sehogy. De liát ilyenek vagytok, ilye­nek az emberek- Öli, pusz­títja egyik a másikat. —- Ér. a katonákat nem sajnálod? ű?c4yt*tjuk) Dokumentumírás ták az egyik repülőgép ve­zetését. Addig integettünk utána, míg csak a repülőgép el nem tűnt a látóhatár mö­gött. 1965-ben, a Győzelem nap­jának huszadik évforduló­ján valamennyiünket meg­hívtál! Jenakijevóba. Édes­apánk már súlyos beteg volt és nem tudott elutazni. Az ünnepség alatt a jelenlévők kihirdették, hogy megér­keztek Mása Batrakova hozzátartozói. A város lako­sai jól ismerik ezt a ne­vet. Mása Batrakova nevét viseli a 15. számú iskola és egy utca. Másáról sokat ír­tak és írnak a lapok, folyó-' iratok, megemlítik a nevét a könyvekben, tévéműsorok- : ban. Rengeteg levelünk van Mása frontbeli barátnőitől, a budapesti úttörőktől, olyan emberektől, akik jól ismerték Mását, s ellenke­zően, olyanoktól is, akik so­ha, egyetlen egyszer sem láttták.” Marija Batrakova kom- szomolista 1942 szeptemberé­ben a sztálingrádi csata ide­jén önkénf jelentkezett a szovjet hadsereg soraiba. Hadi útja a Volga-parttól Budapestig tartott. Nyolc- százhét harci bevetésben vett részt. A háború már véget ért. Magyarország teljesen fel­szabadult Csehszlovákia is. A fasiszta Németország kapitulált. Megkezdődött már a részleges leszerelés... Dzuhundnak -hívtak.) Már gyermekkorunkban. . meg­szoktuk, a nehéz munkát • A sovány, de fürge .Szer- józsa körül állandóan .egfjsa csapat gyerek, jóbarát ke­ringett. Tudnivágyó kitartó gyerek volt, aki szőni júhozta a tudást. Tanítói meg vol­tak elégedve vele,, példaké­pül állították mások elé. S milyen nagy kedvvel szere­pelt az öntevékeny csopor­tok műsorában, amely nem­zeti táncainkat adta. elő! Már áz iskolában aktívan be­kapcsolódott ' a " társadalmi munkába. Korán belépett a Komszomplba, sejttitkárnak választották, tágja Volt a Komszumol járási bizottsá­gának. Amikor elvégezte a tízosztályos iskolát. O-t- zsonikidzébe küldték taná­csi pártiskolára. Nagyszerű szervező: szónoki tehetség volt ­1938-ban' Szepgej felöl­tötte a " katonai egyenruhát. Részt vett a finn hadjárat­ban; azt írta, hogy kitüntet­ték ezért, de hogy mivel, nem tudom, mert attól kezd­ve egyetlen egyszer sem járt otthon: Először a Krim-1 ben teljesített szolgálatot, majd ismét harcolni--indult) , A frontról azt írta, hogy» amint szétzúzzuk Hitler hor­dáit, visszatér a békés élet­be. Az volt a szándéka, hogy a civil eletet hősüléssel kez­di. De nőtlenként halt meg, amikor elérte Budapestet. :; Batrakova hadnagy pa­rancsot kapott egy sürgős küldemény elszállítására. A nagy vihar és orkán erejű szél ellenére, mint mindig, nagyszerűen leszállt & Fe­rihegyi repülőtérre... De a huszonnégy éves katónapi- lötanő, a Vörös - CsUlagrend tűtajdsteisa, a magyarországi .felszabadító-harcok részVe- vője.nero -snálfí-tej- a s nem sietett a repülőgép­hez futó társai elé. A tudósok azt mondjak, hogy évente több mint -3 mii'iószor csattan a villám a föld fölött. De mozgó ob­jektumokba —— repülőgépek­be, hajókba, gépkocsikba elég ritkán csap- bele a vil­lám- : J;." Ilyen ritka kivétel volt Batrakova hadnagy tragi­kus halaia is, akinek sírja Cinkotan van. A Felszabadulási Emlék­művön ez áll; Batrakova M g. hadnagy. Miért csak „M”? Mert az 536. önálló vadászrepüló- ezredben mindenki csak Másenykának hívta. Atö megrendelte sírkövét, valószínűleg jól ismerte, » jóbarátja volt. Éppen a* ilyen jőbarátok, '■: bojtársak gyakran egyáltalán .sem tudták, mi az apai neve an­nak a sima arcú katonának, aki együtt ment vei# « el­lenséggel 'óíyott háláló? üt­közetbe, az aknamezőkön géppuska tűzben, a robba­nások füstjén keresztül és a fütyülő répeszdarabok kö­zött. vagy a légicsatákban a halálosan veszélyes zuha­násokkal fedezte őt. Testvéri üdvözlettel: Vlagyimir Temirov” „Szívélyes. .üdvözletemet küldöm önnek- va , Kaukázus •magas, hegycsúcsairól, Ma­li* önnek, a nagy orosz nép képviseltjének.:.'., Itt küldök (Sínek egy új; sugjjüvájásjta Szurhfpjgbrá 'Vffnff fflgtjß jaTá&fslap$éÚ Fé­leségein véletlenül meg­őrizte. Szerjozsa a fronton is élénken érdeklődött fa­lubelije élete iránt, es ez gaz Újságkivágás ’ is ezt- tanúsítja.- „Kedves falubelijeim, fo­gadjatok egy frontharcos gárdista üdvözletét. Imiháy több mint 3tóve »'hass §j- csöséges védelmezőinek so­raiban harcolok édes hazánk becsű létéért és szabadságá­ért- A nemet banditákká! ví­vott . harcokban . többször megsebesültem, de orvosaink úgy ápolnak, mint édes test­vérükét, uj erőt öntöttek be­lém-.. : . A kormány a Vörös Csil­lag érdemrenddel tüntetett' ki engem és a Harci érde­mekért éremmel. .Méltó fe­stek népünk bizalmára- Kedves földijeim, végez­tetek «I sikeresen határ* időre és minden szefnvesi- téség nélkül a kalászosok aratását, teljesítsétek áí ál­lami . beszolgáltatásokat. , Szergej. Terojrov ■„ gárdakapitány," . ★ ü. i. Milyen, volt -Szergej SZERGEJ OSZÉTIÁHOL. „Lelkem mélyéig megha­tódtam. Egy számunkra ide­gen embernek eszébe jutót! fivérem. Jómagam is részt vettem a Honvédő háború­ban, tudóim, mi a /háború,. Rokkantként tértem vissza sajnos dolgozni nem tudok. Mit írjak önnek Szervei­ről? 1919. április 20-án. szíj: létett Hrlsztyianovszk f$iu- bam (ma Digora a neve és város) béres esalädbam­A szovjethatalom sok vál­tozást hozott az életünk­ben. Jóllehet apánk 1928- teen meghalt nem mehetünk neki a nagyvilágnak. Ellen­kezően, Szerjozsa például ej tudta végezni a tízosztályos iskolát- Édesanyánk, Bálra n*v#ii bennünk#* tószetüi ktjlseje? Magasabb volt az átlagnál, vállas,. vaskos, Va- lósággal vasgyúró. cA vele egj’korúák közül kitűnt szi-: vósságával és erős akarata-- YfJr Bántó haj, fekete sze­mek. Kaukázusi!. • Kiáltó por íacsontú világos arcán alig észrevehető szepiők. Ezek, az emberek szerint, megnye­rő külsőt kölcsönöztek ne­ki, nyomban, megszűnt az ember félénksége, amelyet Szergej fivérem zord külse­je első látásra okozott ben­ne. Kellemes basszus hang* ja volt, szava; határozottan, csengtek.’' ■ ­tFólytátjüíé REGENT FEKETE GYULA;

Next

/
Oldalképek
Tartalom