Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

2

rBLrr-MASYARORSZÄO

#975. feímt&T ft • ■ ■■■ .......

Bíró József nyilatkozata külkereskedelmünk helyzetóról ós ez évi feladatairól

A ciprusi kiütés vitája a Biztonsági Tanács ülésén

Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereskedelmünk helyzetéről és ez évi feladatairól.

— Hogyan értékelhető a külkereskedelem 1974. évi tevékenysége?

— Népgazdaságunk múlt évi sikeres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk eredményes munkája, az a lendületes munkaverseny-moz- galom, amely pártunk XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére országszerte kibontakozott.

— A kivitel — összehasonlítható árszinten — 4

százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a szocialista export 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le.

—A kivitelen belül a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékelten emelkedett. Az anyagok és félkész termékek kivitele kisebb volt, mint 1973- ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban közlekedési eszközöket, műszereket és híradástechnikai termékekét importáltunk. Az anyagimport különösen a vegyipari alapanyagokra és félkész termékekre, valamint a vas- kohászati termékekre terjedt ki és meghaladta az előző évit. Jelentős volt a fogyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista országokból.

— A rubel elszámolású forgalmunkban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét és ennek eredményeként — figyelembe véve az előző évek 1 magyar többletszállításait — ,az előirányzottnál kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusabban a gépimport nőtt. Akivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a gépek és berendezések, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek aránya.

— Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emelkedett, jelentős szerepe volt a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek. A közöttünk kialakult kapcsolatok elvileg és tartalmilag eltérnek a más társadalmi rendszerű országok együttműködésétől. A szocialista országok gazdasági együttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgazdálkodás, a hosszú leiáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati tervek összehangolása, á gazdasági integrálódás erősödése szilárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magas színvonalú fejlődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot nyújt, hogy ennek a folyamatnak mi is részesei vagyunk.

•— A szocialista országok közötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a termelés több mint 60 százalékát a feldolgozó ipari ágazatok szolgáltatják és hogy exportunkban is ezen ágazatok termékei vannak túlsúlyban. Külön ki kell emelni fejlődő iparunk nyersanyag-ellátását, amelyben alapvető szerepe van a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval va ló együttműködésünknek.

— 1974-ben tovább szélesítettük sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Forgalmunk 7 százalékát bonyolítjuk le velük. A növekedés évente átlag 11 %-os és jóllehet, a forgalom állandóan emelkedik, súlya az egész össz- kereskedelmünkben még elmarad a kívánt szinttől.

— A tőkésországokkal folytatott kereskedelmünkben feszültséget okozott, hogy az import a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult annak ellenére, hogy az export is figyelemre méltó növekedési ütemet ért el.

— A tőkés kivitelünk

1973-hoz képest — változatlan árakon — 6 százalékkal, a behozatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelen belül ebben a gépexport növekedési üteme volt a legnagyobb. Az

importban emelkedett az

energiahordozók és nyersanyagok részaránya. Az áruforgalom alakulását döntő mértékben befolyásolták a tőkés világ válságjelenségei, továbbá az energiahordozók és alapanyagok beszerzési nehézségei. Az

erőteljes inflációs tendenciák, az áremelkedés és az árarányok alakulása miatt a cserearányok hátrányunkra megváltoztak. A kereskedelmi mérlegünk passzívumának mintegy 80 százaléka a cserearányromlás kö- vétkezménye.

■— Exportunk növelését fékezte a Közös Piac korlátozó intézkedése. Mivel a fejlett tőkésországokkal bonyolódó árucsere-forgalom külkereskedelmünknek közel egy- harmadát teszi ki, nem közömbös számunkra a forgalom alakulása. Az eddig elért színvonal különösen az eltelt másfél évtizedben végbement fejlődés eredménye. Országaink közötti kereskedelmet eddig sem. csupán a berendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzésére, cseréjére alapoztuk. Az ipari kooperációk különböző formáinak kialakítására is törekedtünk és arra, hogy fokozzuk a magyar ipari és mezőgazdasági termékek szállítását is. ügy ítéljük meg, a tőkés üzleti körök felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok számukra is előnyösek és saját exportjuk szorgalmazása mellett keresik a korszerű együttműködési formák kialakításának lehetőségeit a szocialista országokkal, közöttük hazánkkal.

— E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkülönböztetéstől mentes kereskedelempolitika. Ellenezzük a nemzetközi kereskedelem mindenfajta korlátozását, megtorló intézkedések alkalmazását. Különösen pedig az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető politikáját, amely élesen ellentétben áll a nemzetközi kereskedelem akadályainak lebontására irányuló általános törekvésekkel, a GATT alapelvével. A közösség agrárrendtartására hivatkozva elrendelték a vágómarha és a marhahús beviteli tilalmát. Az ebből eredő nehézségeinket a Szovjetunió segítségével sikerült megoldani. A szovjet kormánv világpiaci áron, konvertibilis valutáért vásárolta meg a kivitelre szánt vágómarhát és marhahúst. Ez lehetővé tette a vágómarha-felvásárlás átmeneti zavarainak megszüntetését és a biztonságos értékesítést.

<*

— Hogyan értékelhetők a szocialista országokkal kötött ez évi megállapodások?

— A közelmúltban meg- cötőttük az ez évre szóló kereskedelmi megállapodást a szocialista országok többségével. A megállapodások biz- '»sítékot nyújtanak arra, hogy kereskedelmünk ebben az évben is a tervnek, a

népgazdaság céljainak megfelelően fejlődik. Betartjuk a hosszú lejáratú megállapodások előirányzatait, reális számítások alapján jelentős túlteljesítésre is van kilátás. Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocialista országokkal bonyolított forgalomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, amelyek szerződéses együttműködés, szakosítás vagy kooperáció eredményei.

— A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükségleteinket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak strukturális szempontból fontos, hanem nagyberuházásaink gépimport-igényeinek kielégítése miatt is. Bővül a fogyasztási cikkek behozatala. A lakosság ellátása szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forgalom 18 százalékos import arányát tovább növeljük. 27 százalékkal több fogyasztási cikk behozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be.

— Külön kiemelem Iparunk nyersanyag-ellátását, amely adottságaink mellett biztonságosan csak a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében oldható meg.

— A világpiacon nagymértékben emelkedtek a nyers- és alapanyag- árak. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista országok egymás közötti kereskedelmére?

— Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon jelentős mértékű és tartósnak mutatkozó áremelkedés történt. Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes mezőgazdasági terméknek árszintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak ki. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok közötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék. így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók számára. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb megállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainak jobban megfelelő gyorsabb átalakítására.

— A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van érvényben, amely szerint az egymással folytatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg keli tisztítani a konjunkturális spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlagárakhoz.

— A Szovjetunióban most befejeződött kétoldalú tárgyalásainkon a megállapodások során rögzítettük azt

is, hogy 1975-ben a világpiacon végbemenő folyamatok hatására, a kölcsönös érdekek figyelembevételével — mind az exportban, mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat hajtünk végre. Kölcsönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emelkedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanyagok érszintje. Az új nyers- és alapanyagárak lényegesen kedvezőbbek a tőkés világpiac árainál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkésországokból való beszerzés költségeinek. Hasonló a helyzet más alapvető nyersanyagok esetében. Ez a tőkésországokból való beszerzéshez képest nemcsak az előző, hanem a, mostani árakon i® tetemes megtakarítást jelent. Széles körben emelkedik a magyar exportban döntő szerepet játszó késztermékek árszintje is.

— Munkánkat javítva, kapcsolatainkat a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval tovább erősítve, a jövőben is biztosítani fogjuk népgazdaságunk tervszerű fejlődését, népünk életszínvonalának rendszeres emelését.

— Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki?

— Magát a tényt a három évtized igen sok adata, kapcsolataink jellege és sokrétűsége bizonyítja. A kérdésre most elsősorban az 1975. évi kereskedelmi szerződésünk néhány jellemző mennyiségi mutatójának ismeretében kívánok válaszolni. A szerződé® alapján ez: évi forgalmunk meg fogja kaiadnl a két és fél milliárd rubelt Ezzel több mint egymilliárd rubellel túlteljesítjük a? 1971 —75. évekre előirányzott külkereskedelmi forgalmat

— A magyar behozatal ebben az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátság-vezetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik és az }dén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is.

— Üzemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak. 4,2 milliárd kilowattóra elektromos áramot veszünk ebben az esztendőben.

— A Szovjetunió szállításai fedezik a magyar vasércszükségletnek több mint 90 százalékát továbbá 250 ezer tonna nyersvasat, és 44 ezer tonna különböző ferroötvö- zetet importálunk az idén. Több, mint félmillió tonna hengereltáru is érkezik a Szovjetunióból, továbbá más, feldolgozásra alkalmas kohászati termékek, így ónozott és horganyzott lemezek.

— Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 darab traktort, — ebből 200 darab K 700-as nagy teljesítményű traktort — továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer tonna foszfátot, és 35 ezer tonna nitrogénműtrágyát hozunk be. Félmillió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetméter tábla üveget és 1,1 millió köb-, méter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyőfűrészárut vásárolunk ebben az esztendőben.

— Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berendezés. 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Húsz százalékkal emelkedik majd a kötöttáru exportja. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Exportunknak közel 7 százaléka a gyógyszeriparunk termékeiből ált

CsűtBrtők este a ciprus! kormány kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a ciprusi török szövetségi állam kikiáltása nyomán alakult helyzetet. A nico- siai kormányt a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén Glavkosz Kleridesz, a ciprusi képviselőház elnöke képviseli.

Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ képviselője felszólalásában rámutatott: a ciprusi tragédiáért a felelősséget a NATO bizonyos politikai körei viselik, amelyek igyekeznek megakadályozni, hogy az ENSZ tevékeny szerepet játsszon a ciprusi válság rendezésében. E körök — folytatta Melik — azt a célt tűzték ki. hogy Ciprust „atlanti bástyává” változtassák a Földközi-tenger keleti térségében.

A Szovjetunió kénviselője emlékeztetett arra, hogy a ciprusi probléma fontos helvet foglalt el Brezsbyev és Ford 1974. novemberében,

— Néhány vállalat gépipari termelésének nagyobb részét a Szovjetunió exportálja. így például az Ikarus össztermelésének 53 százaléka, a Hajó- és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát exportálja a Szovjetunióba.

— A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés vagy kooperáció alapján történő kölcsönös áruszállítások. Ismeretesek a korábban kötött egyezmények, különösen a timföld—alumíniumegyezmény, az autóbusz és a Zsigulí-kooperáció, a számítástechnikai gyártásmegosztási együttműködés, a „Barátság” H. kőolajvezeték.

—Ami azonban az idei megállapodást illeti, ez az esztendő e téren is kiemelkedik- Átadásra kerül a közösen épülő „Testvériség” gázvezeték, amelyen májustól megkezdődnek a földgáz- szállítások a Szovjetunióból. A megvalósulás stádiumába lépett az olefinprogram. Ennek lényege, hogy Leninvá- ros térségében megépült gazdaságos, nagykapacitású olefinműben etilént és propilént állítunk elő. E termékek egy részét, az etilént csővezetéken, a propilént vasúton kiszállítjuk a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai termékeket, polietilént, polistirolt, akrilnit- rilt kapunk cserébe. Az együttműködés előnyei számunkra abban vannak, hogy az etilén és propilén további feldolgozásához szükséges beruházásokat megtakarítjuk, és hogy hosszú távra, 10—15 évre biztosítjuk a termékek kölcsönös elhelyezését.

— Energiaellátásunk szempontjából döntő jelentőségű az orenburgi gázvezeték megépítésében és a 750 kilovoltos elektromos gerinc- távvezeték építésében való együttműködésünk. Ezek teszik majd lehetővé, ho«y egyre növekvő mennyiségben hosszú távra biztosíthatjuk a földgáz- és villamos- energia-behozatalt.

— A Szovjetunióval kötött ez évi megállapodás iparunk, mezőgazdaságunk fejlődése és a belső ellátás szempontjából elsődleges jelentőségű.

— Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1975-ben?

— Feladatainkat a Központi Bizottság múlt év december 5-i határozata, az 1975. évi terv külkereskedelmi előirányzatai szabják meg. A nemzetközi gazdasá gi együttműködést a népgazdaság szükségleteivel összhangban úgy kell fejlesztenünk, hogy maximálisan biztosítsuk és kihasználjuk a külkereskedelmi lehetőségetaing 1974. decemberében^

Brezsnyev és Harold Wilson 1975. februárjában, valamint Gromikónak és Kissingemek az elmúlt hét során tartott tanácskozásain. Az említett találkozók alkalmából kiadott közlemények síkraszáll- nak amellett, hogy meg kell őrizni a Ciprusi -Köztársaság területi egységét, szuverenitását, el kell érni a megszálló török csapatok kivonását, a menekültek visszatelepítését. A mostani válságban arra van szükség, hogy a Ciprus ügyével kapcsolatban ilyen kötelezettséget vállaló országok a Biztonsági Tanács előtt is következetes magatartást tanúsítsanak — mondotta Malik, majd megismételte a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a ciprusi kérdés rendezésére az ENSZ keretén belül hívjanak össze nemzetközi értekezletet.

A Biztonsági Tanács csütörtöki ülése a késő esti órákban ért véget A vita pénteken közép-európai idő szerint 21 órakor folytatódott és elsőként Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szólalt feL

Meet. Az a feladatunk, hogy a népgazdasági tervet következetesen végrehajtsuk.

— Biztosítani kell a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal erre az évre előirányzott külkereskedelmi tervünk teljesítését és ezzel egyidejűleg jelentősen emelni kell a tőkés exportot. Ezt a termékek versenyképességének javításával, jobb és szervezettebb piaci munkával kell megalapozni. Ügyelni kell arra is, hogy a külkereskedelmi tevékenységünk a belföldi kereslettel összhangban történjék.

— 1975-ben növelni kell a

feldolgozóipari termékek exportját célzó kapacitásokat, elsősorban a gyorsan befejezhető vállalati beruházások útján. A k(;1'-----’Skedelmi vállalatok feladata, hogy kezdeményezne-, es támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket- Biztosítani kell a fejlesztési politika összhangját a külgazdasági követelményekkel. Indokolt a gazdaságossági számítások továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen a beruházások gazdaságossága.

— Foglalkozni kell olyan nagyobb fejlesztési koncepciókkal, amelyek megvalósítása termelési együttműködéssel lehetséges. A gazdaságos és külkereskedelmet segítő fejlesztések megvalósítását, kezdeményezését szorgalmazni kívánjuk és változatlanul fontos feladatként kezeljük a külkereskedelmi tevékenységben a piackutató és piacfeltáró munkát.

A minisztérium irányelve alapján a vállalatok vezetőinek ki kell dolgozniuk a távlati intézkedési terveiket a hatékonyság javítására, a tartalékok feltárására, az ésszerű takarékosság fokozott érvényesítésére, az ellenőrzés javítására, a munkamódszerek racionalizálá- sára.

— Végül hangsúlyozni kívánom, hogy a külkereskedelmi feladatokat — munkánk állandó javítása mellett — csak úgy tudjuk megoldani, ha belső erőforrásainkat — különösen a termelés területén — a célkitűzéseknek megfelelően összpontosítjuk és kihasználjuk. Ehhez hozzásegít bennünket a szocialista országokkal való sokoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés, az internacionalista segítség, amely a szoci- -óta országok együttműködésében megvalósul. Ez meghatározó tényező külkereskedelmi terveink teljesítésében s ezt messze megha, lidóan azért is, mert csakis ez biztosítja az összes "ál- iáink elérését, a szocialista társadalom sikeres építését hazánkban.

Brezsnyev es Giscard d’Es-