Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
4 ^KLW-MAG^ARORSZA« Í97S. febraSr ft * Nem minden oké Argentínáitól Nyíregyházára AZ EGYIK NYIREGY» n HÁZI ISKOLA udvarán a szünetben beszélgetnek a gyerekek. — Mi újság, Luis? Tudodlyezkedett el pontosabban a tulajdonos kastélyát takarította. Még később egy lakatosmű- ! helybe kerültem, ahol portás ! i már, hogy hol van Nyírszőlős, vagy Miskolc? — No. — Hát Kömörő? — Azt se nem. Luis Juhász már nyolcadikos, de neki csak térkép e táj. Környezetismeretből, honismeretből nehéz vizsgáztatni. Ha azonban Argentínáról kell beszélni, a földrajztanárral is felveszi a versenyt. A fiúnak 1974 augusztusáig ez a dél-amerikai ország volt a hazája. Itt voltak a barátai, a játékai, itt énekelte spanyolul a tüzes dalokat. S egv szép napon hajóra vitték és jönnie kellett. Pedig ő semmiről sem tehet, alig tud valamit erről a dátumról: 1956. A nyíregyházi iskolában is vannak már barátai, akik nem mosolyognak ha ezt mondja: „Apu az Élekterfem Szöfetkeret- ben, anyu ecsik köszép'sko- lában dogozik. Lakásunk a Vasvári Pál utcán fan.” Ebbe a lakásba csöngetünk sötétedéskor, munkaidő után. A lakás szerény, és csendes. A házigazda. Juhász Lajos szívélyesen fogad, s meglepő, hogy Kifogástalan magyarsággal, sőt, még mindig szabolcsi akcentussal beszél. Pedig a 18 év alatt béiárta a fél világot, tál-Vkozott minden nációval. Már itthon van & felesége is. Luis szintén a kályha mellé húzódott A kilencéves Adrienne és a hatéves M’shel még iskolában vannak, a kis Andrea a bőgődében — mindlőrí érte kell menni valakinek. Ennyit a bemutatkozásról. S megengedi-e Juhász Latos, hogy írjunk ró'a és családjáról? — Meg. Hiszen hazatérni és dolgozni nem szégyen. — Honnan, s milyen reményekkel indult? — Az ellenforradalom alatt néhány meggondolatlan, szeleburdi fiatallal Miskolcon ittunk néhány íéldecií. aztán irány Bécsi Itt egy lágerbe kerültünk, ahol különböző helyre invitáltak bennünket. A mi csoportunknak ezt mondták: „Gyertek Törökországba, ott minden oké.” Mentünk. Eredeti foglalkozásom könyvelő. Odakint azonban rövid idő alatt íőszakács lettem. Hamar megtanultam törökül, mert sok török szó szinte azonos a magyarral. A magyar di- szidens lányokat küldték hozzánk a konyhára krumplit pucolni. Az egyik megtetszett, s vele több krumplit hámoztattam ... Aztán egybekeltünk. lettem, majd raktáros, végül már én vezettem a mihelyt Összejött egy kis pénz, vettem egy telket, építettem egy házat. Moréno (a fővárostól. Buenos Airestől 30 kilométerre fekszik, olcsó negyedében. De a tulajdonos is többször becsapott, így kerültem hűtőgépgyárba, ahol szerelő szakmát tanultam, majd művezető lettem. Később kiváltottam a maszek ipart — A magyar munkásoknak jó hírük van, sok volt a megrendelőm. De a pénz nem minden. A magam módján politizáltam is. Amikor hazajött Peron elnök, beléptem a kommunista pártoa. Nyugati szomszédunk volt Chile. Allende elnököt személyesen is láttam. Dél- Amerikában a kis ember élete sem ér sokat. Mindennaposak a lopások, a gyilkosságok, itt buján tény ész a bűn, az ember nem élhet csendben és nyugodtan. A gyerekek mind kint születtek. A nagyapjuk folyton hívta őket levélben, és engem is hívott haza. Apám 70 éves, anyám 68 Itt laknak mellettünk, a másik szobában. írták az öregek, hogy milyen szép Nyíregyháza, jöjjünk már végre. Hazajöttünk. 1NDULÄS ELŐTT Jua hász Lajos nem tudta eladni berendezett lakását, mert a nagypénzű embereknek nem kfl! ilyen lakás, a közepes pénzű emberek kihasználva szorult, illetve sürgős helvzetét, filléreket ígértek, a kispénzűek pedig csak részletekben tudtak volna fizetni. Végül egy ügyvédre bízta az eladást, de az ügyvéd még nem irt. A családnak így mindent élőiről kel! kezdeni. A szakmának és a nyelvtudásnak örül házigazdánk, az emlékezés azonban szemmel láthatóan nem okozott neki örömet. Büszke viszont arra. hogy a Kelet Áruház, és a Nyírfa Áruház szerelési munkálataiban részt vett, s a nyíregyháziaknak már több fontos levelet és iratot fordított spanyolról magyarra. Most hogy kiléptünk a kapun, a kulcsot fordította el a zárban. A Vasvári Pál utca két oldalán néhány Zsiguli pihen leoltott lámpával Csend van és nyugalom. Nábrád! Lajos * FET KSÉG KÖZBE*■* SZŐL: — Én indulás előtt szövőnő voltam. Ez a szakmám. Hajtogatták, hogy ez milyen jó szakma, ezzel mennyit lehet odakint keresni! De felét sem kaptam annak a pénznek, amit Bécsben ígértek. A fiatal házaspár csalódott. Először, de nem utoljára. Htjuk innen Olaszországba vezetett Egy jó hónapig egy lágerszerű szállodában laktak, ahol többnyire csak spagettit szolgálták fel Végre megérkezett a hajó. és az álmok tengerén elindultak Argentínába. A hajóút 18 napig tartott. Erre pontosan emlékszik házigazdánk. — Argentínában egv piszkos szállodában helyeztek el bennünket, s én nyomban munkát kerestem és találtam Éppen akkor voltam 30 éves. Munkaadóm a szülefásoanomra adott 200 pesót Kérőbb persze kamatostól . visszakérte Eev szalámigyár tulaiionosáról bej szi'ek Itt teoítot+am m»s a itöhbíekkel. hogyan ke'l üzlete* magvar kolbászt készí feni Kantunk magvár— spanvol szótárt, naponta 20 soanvol szót tanultam. Ké sőbb lakást is kaptunk mert * feleségem is a cégnél heA S5 métere* tál tő >'-»topot mássza Agóes Tibor és Széli SánJor szerelő. Épül a Debrecen—Nyírbátor 120 ki- lovattos távvezeték. (Hamme1 József felvételed A négyes főút hatása A Bojtos jövője Géza utca A Soltész Mihály utca, az Igrice-csatorna, a Család utca, a Henger sor és a Hunyadi utca által határolt terület Nyíregyházán a Búj- tos. Ezen belül mellékutcák sora, sáros, poros földutak- kal, öreg, vízesfalú házakkal, alig valamit termő kertekkel, beépítetlen, fás, bokros ligetekkel, és a hajdani téglagyár agyag-, és kubikgöd- reioen képződött tavakkal. A belvárostól egy rövid sé- tajárnsnvira, a város szívében lévő terület képe, hangulata szinte falusias. (Bár ma már sok kisközség is jobban áll közművek dolgában, mint a Bujtos.) Nyíregyházának ez az egyik legrégibb települése mélyen- fekvésű területen alakult ki. •A talajvíz itt a legmagasabb, bár az utóbbi években valamelyest csökkent, és valamennyi utcában megoldották a felszíni vízelvezetést, önnél többet tenni, ez ellen már csak a kedvezőtlen talajadottságok miatt sem lehet. Úgy tűnt évtizedekig, hogy nincs jövőle ennek a városrésznek. Mígnem a város- rendezési tervben e területet összefüggő városligetté jelölték ki. Ami az átka, veszte volt. abból nyerte perspektíváját a Buitos. Az látható, hogy lakásépítésre ez a terület alkalmatlan. S, miután megkapta új. hasznos és szép funkcióját, elrendelték az építési tilalmat. Kivétel a Hunyad’—Soltész Mihály és a Szegfű utcák által határolt tömb, ahol viszont most már csak 2—3 szintes, egyéni vagy társas építkezést engedélyeznek. A telek itt olcsó, s miután a gázvezeték még az idén eljut a Soltész Mihály utcába, a teljes közművesítés is lehetséges. A Bujtos más részein a lakóházak elavulásukkal önmagukat szanálják. Helyüket parkok, sétányok, ligetek, sportlétesítmények és minden egyéb foglalja el, ami csak tartozéka egy komplett városligetnek. A Bujtos-liget „első fecskéi e” a városi cirkusz lesz, a Hunyadi utcán, a Nefelejcs és a Mák utcai erdős területen építik a következő ötéves tervben. Megszűnik ezzel a Búza téren az alkalmankénti sátrazás, állandó jellegű, kifejezetten ilyen célra készült épületet kap a város. Ez a létesítmény természetesen víz—szennyvíz—út-, röviden :közműigé- nyes. Miután ez nincs, építeni kell, mégpedig a cirkusszal egvidőben nemcsal víz- és szennyvízvezetéket hanem a Hunyadi utcán kor szerű, kétszer két nyomsá vos utat is. A Soltész Mi hály utcától a Mák utcái kétnyomsávot a forgalom kétnyomsávot pedig a szó mélygépkoesi-oarkolás cél jára, leállósávként Ez a program egyébkén1 szervesen kapcsolódik a- ötödik ötéves terv lakásépítési, városrendezési programjához is. Ugyanis a Hunyadi utca része a Kiskörút, Kossuth és Soltész Mihály utcák közötti szakaszának, amelynek rekonstrukciójára ugyancsak a következő ötéves tervben kerül sor. Nem is akármilyen létesítmények kapcsolják össze a centrummal a megújuló bujtosi városrészt. A Lenin tér köz- művelődési intézményei; a már meglévő Krúdy-mozi szomszédságában épülő megyei művelődési központ, átellenben a megyei könyvtár, s a Kiskörútnak ezen a szakaszán pedig 500 lakás. A Bujtosnak nem is any- nyira távoli átalakulását sietteti a belváros felől a rekonstrukció, az „alvégen” pedig a 4-es számú fő közlekedési út szintén az ötödik ötéves tervben épülő ú.i szakaszának építkezése is. A nemzetközi út Nyíregyházát átszelő új szakasza, — mint az már ismeretes — érinti a Bujtos keleti-északi oldalát, a László utca teljes hosz- szában, a tavakon keresztül nyugati irányba kanyarodva a Marx térnél csatlakozik a jelenlegi főútvonalba. Még nem eldöntött, de valószínű, hogy zöldsávval elválasztott kétszer kétnyomsávos út lesz, hasonló, mint az Északi körút. A 4-es út építkezésével egyidejűleg a bujtosi tavak sorsa is rendeződik, pontosabban gondoskodnak hasznosításukról, rendezésükről, mégpedig anak figyelembe vételével, hogy a környék, a Bujtos városliget lesz. Azzá válását a tavak hasznosítása is segítheti. A tórendszer egy részét megszüntetik, feltöltik. A nagyobbakat kitisztítják, körNovember 21-e volt és késő este. Sóstóhegy lakóinak többsége már otthon volt, a 22 éves Rácz József és a 24 éves Rácz Mihály azonban még nem gondolt hazatérésre. Az egész délutáni ivászat után részegen, légpuskával hadonászva dalolva mentek végig az Aranykalász úton. Arra ment D. Tibor és két társa is, akik mintegy visszhangként utánozták a részegeket. A közeli buszmegállóban egy fiatal fiú állt A két Rácz — akik csak az utánozok hangját hallották — nekiálltak és felelősségre vonták, illetve vonták volna, de a fiú megmondta, hogy nem ő volt hanem D. Tiborék. Ráczék ekkor előbb szépen, majd gorombán a biciklijét kérték, hogy D. Tiborék utón ménjenek. Mivel a fiú így sem volt hajlandó odaadni a kerékpárt, Rácz József megpofozta és egyszerűen elvette tőle a lámpával együtt. A fiú hazaindult, Ráczék pedig felültek a kerékpárra, de nem sokáig maradtak nyeregben. Részegségük miatt nem tudták utolérni D. Tiborékat, mert valahányszor felültek, mindig leborultak. Hogy valamit mégis csináljanak, bementek egy közeli lakás udvarára, aztán dörömbölni kezdtek, hogy engedjék be őket a lakásba is. Bent gorombáskodtók, fenyegették a családot, de az erélyes figyelmeztetésre mégiscsak kijöttek. Valamibe íásítják, s csónakázótó, halastó vagy egyszerűen víztároló „státuszt” kapnak. Túl a tavakon, a város orosi határában épül majd a Keleti lakótelep. A Bujtós „felfedezésével”, városligetté fejlesztésével Nyíregyháza szívében teremthető több száz hektáron levegőt frissítő, tisztító zöldterület, amelyiken most még nem bővelkedünk. Az a városrész lesz kedvelt pihenőhelyünk, amely minden gondjával együtt különös módon, mégis szívéhez nőtt minden nyíregyházinak. vei azonban bosszút akartak állni: elemelték helyéről a kiskaput és bedobták az udvar közepére. Az úton összetalálkoztak a kerékpár-tulajdonos fiú apjával, aki felszólította őket, hogy adják vissza a kerékpárt. Rácz József válaszul előkapta légpuskáját és azzal ütötte le B. Jánost. Rácz Mihály sem maradt tétlen, ő egy bottal támadt a férfire, majd amikor már a földön feküdt, összerugdosták. A további verekedést a környék lakói megakadályoz- ták. Ráczéknak nem ez volt első botrányos garázdaságuk: mindketten voltak már büntetve hasonló cselekményért. Ha józanok voltak, biztos eszükbe is jutott, csakhogy ritkán voltak józanok. Jellemzésükben az szerepel, hogy rendszeresen és nagymértékben fogyasztanak alkoholt és ilyenkor nemcsak az idegenbe, hanem egymásba is belekötnek. így történt ez a múlt év szeptemberében is. Rácz Mihály és 20 éves öccse, Rácz György a Körmendi-tanyai vegyesboltban ittak. Délre alaposan berúgtak és családi dolgok miatt összevesztek. Rácz György földhöz vágott egy üveget, ezert Rácz Mihály sem akart adóa maradni, ő egy egész láda sört vágott a padlóhoz. Egy üvegszilánk megsebesítette Rácz Györgyöt, aki nyomban poíonvágta „Gránátalma“ nívód!i Újra titet* hirdetik as orssásos népvniL vésseti pályázatot Sokan emlékeznek még arra, milyen nagy sikere volt két évvel ezelőtt a tanárképző főiskola kerengőjében bemutatott országos népművészeti kiállításnak. Az akkor elhatározott tervek szerint az idén újra sor kerül a pályázat meghirdetésére. Á nyíregyházi városi művelődési központban már elkészült az idei pályázat kiírása, hamarosan szétkü'dik az ország minden pontjára. A második országos nép- művészeti pályázatot ezúttal a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Fővárosi Tanács V. ÜL művelődésügyi fő osztálya, a Népművelési Intézet, a Hazafias Népfront honismereti bizottsága, valamint az úttörőszövetség budapesti és nyíregyházi elnöksége hirdeti meg, hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulója alkalmából. A budapesti szervekkel bővült tehát a pályázat „házigazdáinak” sora, s bővült a kategóriák köre is. A pályázatra szánt munkákat — gyermekjátékokat) hímzett és szőtt textíliákat, fafaragásokat kerámiákat festett, karcolt vagy egyél® technikával díszített hímes- toj ásókat, kovácsoltvas tárgyakat bőrből készült munkákat és kékfestő anyagokat — a nyíregyházi VMK címére május 20-tól küldik be az érdeklődők. A pályamunkák díjazására a Nyíregyházi Városi Tanács valamennyi kategóriában „Gránátalma” nívódíjat alapított — ezzel jutalmazták az első pályázat legjobb munkáit is — ezen kívül újra gazdára találnak a legsikerültebb tárgyakért az arany-, ezüst- és bronzplakettek. A pályázatra érkéz® tárgyak közül a kiállításra kerülő munkákat ezúttal is a tanárképző főiskolán láthatja majd a közönség, augusztusban. Újdonság, hogy ebben az évben a fővárosban is bemutatják a gyűjteményt, a második kiállítást ősz elején a Budapesti Művészeti Hetek keretében rendezik. bátyját Rácz Mihály mét^ gében egy másik láda sört kapott fel, ezt azonban már nem tudta öccséhez vágni, mert elvették tőle. A verekedés során betörték a bolt ablakát is. A nyíregyházi járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa a napokban hirdetett ítéletet ügyükben. Rácas Mihályt súlyos testi sértésben — amellyel összefüggésben garázdaságot is elkövetett — mint társ tettest, kényszerítés bűntettében mint társtettest és visszaesőként elkövetett garázdaságban mondta ki bűnösnek, ezért 2 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte és elrendelte a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett 5 hónapos büntetés végrehajtását is. Rácz Györgyöt visszaesőként elkövetett garázdaságért 6 hónanos szabadságvesztésre ítélte, ennek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Rácz Józsefet súlyos testi sértésben — amellyel összefüggésben garázdaságot is elkövetett — és kényszerítés bűntettében mint társtettest találták bűnösnek, ezért 2 év 6 hónap börtönre büntették. Rácz Mihályt és Rácz Józsefet 2—2 évre eltiltották a közügyek gyakoriásásától, elrendelték kényszerelvonó kezelésüket és elkobozták a légpuskát. (balogtú Kádár Edit A fárnvalófe' ami?öl Elítélték a sóstóhegy! garázdákat
