Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

<*». Fefcrulr ft

KW.OT-WAGrARÖRSZÄfS

9

— )' —■

Vélemények az irány elvekről

Megoldani a felvetett problémákat

»ezen A FÖKUMON az illetékesek mi vagyunk” — mondta többek között felszólalásában Maczkó Gábor küldött a Tiszavasvá- ri Alkaloida Vegyészeti Gyár pártértekezletén. Ez nemcsak egyszerű megállapítás volt, hanem válasz is olyan helyi jellegű felvetésekre, amelyekben az „illetékes” megnevezettemül hangzott el.

Az irányelvek vitája során sokan foglalkoztak az üzemi demokrácia szélesítésével. Áz 1972. novemberi központi bizottsági határozat óta ebben az üzemben is jelentős előrelépés történt. Pártértekezleten úgy foglaltak állást, hogy a teendők ismertek, a szavak helyett most már a tetteken a sor. Az üzemi demokrácia érvényesülése, gyümölcsöző megvalósulása azonban nemcsak a felsőbb gazdásági vezetőkön, a pártbizottságon, hanem a műhelycsarnokokban lévő közvetlen vezetőkön és minden párttagon is múlik.

Af takarékosságra sem kell várni kongresszusi döntést. A felszólalásokban elmondták, hogy ebben a kérdésben minden dolgozó legyen „illetékes”. Ne csak a rendész, vagy energetikus vegye észre, hogy valahol órákig folyik haszontalanul a víz. „Nem olyan nagy Kár az, kibírja a gyár”, — mentek el ilyen megjegyzéssel még egyes brigádvezetők vagy művezetők is a hasonló esetek mellett. Természetesen szándékos kártevésről szinte beszélni sem lehet, de a felelőtlenség, a közömbösség igen sok kárt okozhat a társadalmi tulajdonban — hangsúlyozta a pártértekezleten Bandula István küldött.

Többször is szóba került a vitában, hogy az Alkaloida idei terve meghaladja az egytnjlliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy minden munkanapon több mint hárommillió forint készterméket kell előállítani. Ezért az egész üzem működését befolyásoló részlegekre, mint az energiaosztály, vagy a tmk az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani. Egy- egy órás energia- vagy vízellátási zavar százezreket érő kieséseket jelenthet.

ELHANGZOTT A FELSZÓLALÁSOKBAN : szép számmal vannak az üzemben, akik az elmúlt években marxista—leninista ecetemet végeztek, de politikai képzettségüket nem mindnyájan kamatoztatják megfelelően. Határozatot hoztak, a pártértekezlet után megvizsgálják ezt a kérdést, és a pártoktatásban, a tömegpolitikai munkába jobban bevonják majd őket.

Szóvá tették a gyár dolgozói közül, hogy a községi pártbizottsággal, a gyári pártbizottság tartson szorosabb kapcsolatot, hiszen a gyár dolgozóinak mintegy 80 százaléka Tisza- vasváriban lakik. A nagyközség jobb kereskedelmi, kommunális ellátása mind a két pártbizottságnak szinte azonos érdeke. Határozatot hozták arra, hogy ilyen közös ügyekben az eddiginél jobb kapcsolatot teremtenek a két pártszerv között. A közelmúltban a község kereskedelmi és szolgáltatási ellátásának javítására a két pártbizottság és a község vezetői már együttes tanácskozást folytattak az illetékes megyei vezetőkkel.

Szabó Mihály, a pártbizottság újraválasztott titkára összefoglalójában többek között ezeket a kérdéseket emelte ki; amelyekben tenni, cselekedni kell már a kongresszus előtt.

Cs. B.

A közszolgálat kulturáltsága

NAGY FIGYELMET KELL FORDÍTANI

» törvények pontos végrehajtásárá, jogrendszerünk stabilitására. Egyszerűsíteni kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát. Az államigazgatási munka helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézkessége hátrányosan befolyásolja az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatát. A párt-, állami, gazdasági intézmények szálljanak határozottabban szembe az ilyen jelenségekkel — olvashatjuk a párt kongresszusi irányelveiben.

A tanácsokon a műszaki osztályok dolgozói mindenütt nagyon, .sok., ügyirattal; . ,dol.-~ gozngk: az építési. . engedélyek önmagukban., tekintélyes mennyiségét' tesznek ki,' de a- vá- ro$-,. községrendezés legtöbb tennivalója is hosszadalmas ügyiratsort igényel. Milyenek a tapasztalatok a megyeszékhelyen, hogyan lehet feloldani az ügyintézés helyenként tapasztalható nehézkességét? — kérdeztük Lajtos Györgytől, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetőjétől.- A más területen dolgozó embernek az építésigazgatási munka maga a hinárrenge- teg — mondja saját munkaterületéről az osztályvezető. — Igaz, gyakran az itt dolgozók is bonyolultnak látják, 1300 élő, azaz hatályos jogszabállyal körülbástyázott munka ez, s a szám maga is azt jelzi: nincs egyszerű dolga az építés-igazgatási munkát végzőknek. A X. pártkongresszus után mi is sokat beszélgettünk ezekről, vajon törvényszerű-e, hogy minket gyakran kapcsolnak össze a bürokráciával. Az élet minket is kényszerít a munka sallangjainak lefaragására, az ésszerűbb munkavégzésre. Nyíregyházán a közelmúlt években sokminden történt: átfogó tervek

készültek, amelyek az építés-igazgatási munkának is az alapját jelentik. Ezek közé tar-, tozik a város vízrendezési, út- és közlekedésfejlesztési, valamint környékterve. A részletes rendezési tervek módosítása, a gyakorlati élethez igazítása is sokat számított. Ezek

nélkül jól, hatékonyan nem lehet dolgozni egyetlen városban sem.

— Érdemes egy pillántást. vetni a statisztikákra: Nyíregyháza „fogyasztja” az építésigazgatási határozatokat. Tavaly tizenhárom és fél ezer ügyirat érkezett a műszaki osztályra, ez tíz százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbináL /

— NAGYON SOK GONDOT OKOZ az

ügyiratkezelés sok kategorikus szabálya. A

két-három soros egyszerű tényközlés is öthat ember. kezén megy keresztül mire kiadják, ,<Je. ugyanennyi volt a ■ kérelem ■ beadásakor is. Az érdemi munka ezen kívül történik' — gyakorta érthetők az állampolgárok -csípős, megjegyzései is. Tudjuk, sok időt lehetne megtakarítani, és azt. okosan felhasználni. A lakossággal való találkozásokat is új alapokra kellene helyezni. Világos, hogy sok esetben a szabályok nem ismerete miatt járják többször a tanácsot, az építés-igazgatási ügyben ide fordulók. Egy , kompletten, minden- szükséges kellékkel jól felszerelt ügyirat elintézése lényegében nem sok időt vesz igénybe. De ilyennel elég .ritkán találkozunk. Ezért is gondoltunk arra, hogy- egy kiadványban körülbelül 200 kérdés alapján összefoglaljuk az építésigazgatás valamennyi bonyolultabb kérdését, és ezt eljuttatjuk a tanácstagokhoz is, így a lakóhely közelében bárki választ kaphat a szakmai kérdésekre.

— EZEN KlVÜL IS van egy sor kisebb- nagyobb jelentőségű elképzelésünk, hiszen az államigazgatási munka korszerűsítése csák- nem négy esztendeje rendszeresen napirenden szerepel, s a mi érdekünk is, hogy egyszerűbben, könnyebben intézhessük a hozzánk forduló állampolgárok ügyeit — természetesen a törvények pontos végrehajtását szem előtt tartva.

M. S

Hétfő, kedd9 szerda •••

A hegesztő hét napja

A gáz és füst nehezíti a légzést, a szellőzőberendezés kereke szaporábban is foroghatna Az itt dolgozók már megszokták a légkört és nemcsak megszokták, meg is szerették Még csak nem is kör hintenek. A hegesztőpisztolyok villám erősségű fényével is szembe néznek egy-egy pillanatra. A vasak kongása, csörömpölése nem sérti fülüket, ez a zaj nekik már szinte zeneként hat. Közepes műhely ez, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet műhelye. A betonplacc közepén egy 27 éves, középmagas fiatalember egy készülő radiátor fölé hajol: dolgozik Hegesztőpisztolya alatt a vas alkatrészek egybeolvadnak — elválaszthatatlanul. Belemerült a munkájába, így rá kell ütni a vállára, hogy észre vegyen bennünket. Leveszi sötét szemüvegét, bőrkesztyűjét és bemutatkozik« — Greszka Mihály vagyok

Ott lesz az egész műhely

A bemutatkozáshoz tartozik még, hogy tíz éve dolgozik ebben az üzemben, felesége a szomszédos gumigyár munkása, csak most éppen szülési szabadságon van a harmadik fiúval. Grekszáék legidősebb fia két és fél éves, a második 15 hónapos, a harmadik kéthónapos. Egy közepes nagyságú kertes házban laknak a-Sólyon utcán. Egy szoba és'egy konyha az övék, A 'gyerekek riém’ soká. jsinöyik ezt á -sióbácskat, de addig építenek nagyobbat, tágasab- bat, családhoz méltóbbat. Á telket már meg is igényelték a közeli Ságvári-telepen. „Az építkezés viszonylag könnyű lesz, mert segítik a fiútestvérek, meg a sógorok. Ott lesz az egész műhely, amely már elnyerte a szocialista üzemrész címet. Greksza nagyapának hét fiúunokája van. A nagyobbak szintén segítik a fészekrakást, ha helyére visznek egy téglát, vagy egy cserepet De míg az utolsó' cserép is a tetőre kerül, addig a parányi szobában nagy lesz a forgalom. A műhely is zsúfolt, a fiatal hegesztő programja úgyszintén. Hogyan alakult az elmúlt heti programja? Minek örült és miért bosszankodott?

Hétfő. Kora reggel beindította Trabant gépkocsiját, érkezett blokkolt, dolgozott. Az egyik cigarettaszünetben brigádgyűlést hívták össze, ahol

az idei órabéremelésről volt

szó. Megbeszélték, hogy ki mire képes, kitől mi várható. Neki I Ft órabéremelést javasoltak munkatársai, s ezzel a* művezető is egyetértett. Ezek után jobb lett a hangulata, keze alatt ' a vasak gyorsabban illeszkedtek. Műszak után jó kedvvel ment a gazdaságpolitikai oktatásra, a párttitkár szobájába. Itt a vállalati nyereség felosztásáról, az álló- és a forgóeszközök lényegéről hallgattak előadást a munkások. Aztán hazament és felesége is beszállt a Trabantba. Hétfő délután volt, „Cent- rum”-hétfő délutánja. Elmentek vásárolni, de néni találtak leszállított áron olyan árukat, amire szükségük lenne. Gyerekholmikat vásároltak — teljes áron. Este nem volt tv-műsor. Olvasót^? De hisz’ három fia és egv szobája van! Még ha fordítva lenne.

Este tv

Kedd. Olyan volt, mint a többi munkáshétköznap. Csengtek a vasak, sziszegett, izzott a pisztoly, a műszak végén katonás sorrendben álltak a már kész radiátorok. Öröm volt rájuk nézni. A munka, a termelés öröme volt ez. Munka után rokonlátogatás következett. A húgához mentek akinek pici babája vah. Este a felesége fürösz- tötte a gyerekeket. Asszisztált neki. Fél 8-kor bekapcsolta a tv-t és megnézte, hogy aznap mi történt a nagyvilágban.

Szerda. Jó hangulatban kezdték a munkát, s egyszer csak a művezető összehívta őket: tájékoztgtóf..tártottl, Át' idei gazdasági tervekről*.-iáit. szó, meg árról, " hogy tavasz- szal nem fizetnek nyereséget. Ha fizetnek is, csak keveset Az indoklás az, hogy év közben nagy volt a bérszínvonalnövekedés. Az ő bérének színvonala tavaly nem növekedett, így „zokon esett” a bejelentés. A következő percekben a vasak nehezebben melegedtek a keze alatt. Délután a fiai között ismét megjött a kedve. Játszott, birkózott velük, Felesége nyugodtan, megértőén fogadta a hírt: nem lesz nyereség, a tervezett 3000 forint elmarad. A megértő^ a bíztató szavak után kiment a Guszevben lévő bútorraktárba, hogy gyermek- heverőt vegyen. Nem kapott Ezt követően csak úgy magában próbálta egybevetni a

népesedéspolitikai határozatot

a bútorgyártással. Az eladó még bíztatta: „Nézzen be holnap délelőtt”.

Heverő a Trabanton

Csütörtök. Délelőtt főnökeitől kilépőt kért és kapott. A bútorraktárban derűssé vált amikor meglátta a gyar- mekheverőt. Megvette, s a Trabanttal hazavibte. Visszament és „rávert” a munkára, vagyis pótolta a vásárlással eltöltött időt. Délután gondterhelten túrt a szőke, hullámos hajába: „Hova is tegyük a heverőt?” .Néhány holmi kikerült a konyhába, aztán térfogatszámítás, meg területszámítás következett, persze alapfokon. A heverő helyet kapott, beilleszkedett a szoba képébe. A nagy fiú este nézte a tv meseműsorát, s kérdezgette: „Apu, ez mi? Az mi ?” Türelmesen válaszolt neki.

Péntek. Dolgozott. Nert* hallgatta a lottószámokat, jövőjét nem a szerencsére alapozza. Dolgozott. Utána megkereste sógorát, és a másnapi disznóölésről beszélgettek. Aztán bevásárolták, ami ehhez a nagy munkához kell. A boltokban mindent megkaptak.

Szombat, ötkor csörgött az óra, aztán indította a kocsit Nem indult. Pedig új, iatíuáp

10-én vette. Aztán mégis elindult a családjával az apjá; hoz. An tál-.bokorba, a. disznóölés színhélyége,. , A kocsi mé'riet,. m|n' '.ismét. l%áli^,, Micsoda bpiázúságJ, Aztán á' sorompót- vMecúhí'’útiát állta! Mikor lesz már felüljáró? A disznótor rendben lezajlott így telt el a teremtés hat nanja. 1 •

Vasárnap. Későn ébredt S család. Még később a kocsijá- . val behozta a tanyáról a két feldolgozott disznót. Egyet a . sógornak, egvet a saját családjának. Délután kóstolót vittek az anyósának, ékkor már esett a hó, síkos volt az út ■ Az árokban láttak egy Skodát. Tetszett, hogy a katonák szorgosan segítették a kiemelést. Nem tetszett, hogy kés- tek a hókotrók és a sózógépek. Visszafelé azonban máf sózták az utat, nyugodtabbaa ült a volánnál. A tv-ben néz- ; te a korcsolyázók gálaestjét . Drukkolt a magyaroknak. Este már a másnapi munkára gondolt: ismét radiátorokatkell gyártania. Ezek adják • szoba melegét.

Nábrádl Lato*

V

Párt munkásportré

A szívlapátos

S

okszor még most is megtörténik, hogy a fogdmeg emberek, a nehéztenyerű,

szénporos arcú vasutasok a pártirodán a szívlapátosbó! lett pártmunkást keresik. Ha látják, hogy Móré Imre nincs benn, mondanak ugyan valamit, de nem tárulkozik ki az ő szívük, csak előtte Ez amolyan belső parancs, hiába, ezen már nem lehet változtatni. *A több éves egvüttlét. a sok-sok éjszakázás. a huszönnégyórázások. vagon ki-beoak-lások együtt edzették őket. És ezt nem tudiák elMeiteni.

Választattak titkárokat Z^vi-mvban a MAV-nártbi- zotts'teon az elmúlt negyedszázadban legalább egy tucatovit. de ő. Móré 'hire. a szív-laoétos ember maradt a „másodtitkár”. Pályába egyenes volt. félteié íveié s a cs^tedsoretó’ vezetett Herceg Odeschcalchinál volt szolgaember. • „Amolyan félkom- menciós. Az apám kapott egy esztendőre 16 mázsa terményt, én a felét, apám 24 pengő ángáriát, én 12-tőt, apámnak 4 nap vásár járt, nekem kettő. (A cselédek ezt kapták • szabadság helyett.) Ezt Is arra, hogy be tudjon vásárolni, ami számára a legszükségesebb, egy-egv pár bakancsot, csalánnadrágot. Soha nem felejtem el, amikor apám haza hoztji, egy reggel felvettem munkába. Egyik lánv hányta fel a szekérre a kévéket, ott álltam fenn és fogadtam, - forgattam, de délutánra már kinn volt a térdem, a nadrágból.. Szegény gnvám sírt. mert mi tizenegyen voltunk testvérek. s nem iutott másikra.” Egv szobányi „lvukban” laktek-éltek tizenhármán, egv közös égre nviló oitva- rop főztök a szegényes ételt a cc»iéd“k ..Emlékszem, próbálta anyám megvarrni a

nadrágot, de az az anyag még a fótot sem állta ki... Most eszembe jut sokszor, mi mindent kapnak a sok- gyermekesek, az édesanyák, gondoskodik róluk államunk. Bizony az én anyám nem kapott annak idején semmit.”

Imre volt a legidősebb gyermek. De felnőttként dolgozott félkommencióért. Emlékszik az éhséges nauokra, a nyarakra. Aratás előtt már nem mértek az úri birtokon életet a cselédembernek.

Élő tanú ma is Furda Ferenc Tornyospálcán, hogyan is kezdődött itt az új élet. Ö volt az MKP első titkára, s egyben a DÉFOSZ titkára is. Ott segített mellette a fiatal Móré Imre is „Összekötöztünk két szál dohányzsineget. Ez volt a mérce, így mértük a földet. Ott kaptam én is.” Erre a földdarabra építette fel saját otthonát Móré Imre 1947- ben. A tégla, a faanyag az elbontott hercegi ököristállóból került ki. Itt laktak

1959-lg. És talán még ma is ott élneüakna, ha a párt be nem hozatja Záhonyba, ahol megbízatást kapott. De hosszú, nehéz út vezetett el

Idáig. Valójában a mozgalomban való részvétele a földosztással kezdődött, s 1946-ban már apróbb megbízatásokat kap. Nem szé- gyellte a munkát. Volt krumplipakoló munkás a pálcái állomáson, járt a Ricsikára fát vágni, s amikor erősödött, talpraállt Záhony az ország keleti kapuja, bejött ide átrakó munkásnak.

ő annak az első háromszázas „szívlapátos brigádnak” a tagja, akik az első vagonokat rakták, ö megismerte, mi a nehéz fizikai munka. „Raktam kokszot, szenet, vasércet huszonnégy órán keresztül. Akkoriban még úgy volt, hogy reggel kezdtünk és másnap reggel fejeztük be a munkát. Emlékszem olyan szolgálatra, amikor egy ember 600 mázsát mozgatott meg.”

Három esztendeig ette e nehéz kenyeret.

Felfigyeltek Móré Imrére. Biztatták, tanuljon. „Elsőnek Gödény Vince. aki nyolc osztályos ember volt, s kiküldték a Szovjetunióba tanulni, s mérnök lett. Ennék a híre terjedt el közöttünk, s ekkor láttuk, hogy a párt felkarolja a munkásokat, segíti tanulásukat” És ez érlelte meg a szívlapátos Móré Imrében, a rakodó munkásban az elhatározást. Jelentkezett. Akadtak, akik megmosolyogták, mit akar itt ez a szegény ördög? Mások biztatták, akadtak, akik legyintettek, ö maga is szégyenkezett kissé, de kitartott. Huszonnégyórázott,

utána álmosan ottmaradt Záhonyban, tanult, délután vonattal haza. „Sokszor még a vacsora is ottmaradt az asztalop. Beborultam az ágyba a fáradtságtól. Nehéz volt, nagyon nehéz, de mindig kaptam biztatást, főleg a szívlapátosok drukkoltak értem. És micsoda nagy boldogság volt, amikor elmondtam: kezet fogott velem egy főtiszt.”

És Móré Imre sikeres vizsgát tett. Elvégezte a vonatkísérői forgalmi tanfolyamot. Letette a szívlapátot. Bántotta is, örült is. Nehéz volt megválni az összeszokott brigádtól. Vonatkísérő lett. És munka mellett el- végeztte a nyolc áltálánost. Utána Kisvárdán a Bessenyeiben érettségizett. Felnéztek rá az övéi. Elvitték a MÁV-tisztképzőre. Ezt is munka mellett végezte el. Következett az egyéves pártiskola, majd a marxizmus-^

leninizmus mindhárom tan» tárgyából szakosító és ál? lám vizsga.

Volt a nehéz Időkbe®

DISZ-titkár, később KISZ» bizottsági titkár Záhonyba!^ s immár negyedszázada a pártapparátus szerény műn» kása.

Most az egykori szívlapá* tos ember a MÁV főtanácsosi rangját viseli, s a kommunisták megbízásából a pártbizottság és az üzemi párt vb.-tagja. Csaknem ki4 lencszáz párttag dolgozik 3 záhonyi körzetben. Ali^ akad közöttük, aki személye^ sen ne ismerné és tisztein^ Móré Imrét.

Hatezernél több ember dől» gazik* Záhony körzetében a MÁV-nál. Móré Imre nem felejtette el, hogy a ' nehéz- sorsúak közül indult el. Ott él, dolgozik közöttük, velük együtt. Különösen most sok a munkája. Havonta négyöt különböző fórumon, tanácskozáson vesz részt,

„Jobban tudok mozogni 3 körzetben, mert nekem kor csim van.”

Negyedszázada „második? emberként.

Farkas Kálmán