Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

1975 fetirulr f.----------------------------­fm/BT-MAGYAJtÖRSSÁCP 9 Nyírbátori járás Megszilárdítani a Istókét Vásárosnaményl járás Magasabb műveltséggel A nyírbátori járási párt­értekezleten — amelyen Kanda János elnökölt — részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke is. Kovács Ferenc a járási párt- bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A beszámolóban, a szóbeli kiegészítésben és a vitában is hangsúlyozták: a járásban végrehajtották a legutóbbi pártértekezlet és a X. kong­resszus határozatait. Ennek során előrébb léptek a gaz­dasági építőmunkában. To­vább erősödött a munkás- paraszt szövetség, javult az élet- és munkakörülmény, az életszínvonal. Egysége­sebb lett a lakosság politikai magatartása, és kiállása tár­sadalmi rendszerünk mellett. A pártértekezleten legna­gyobb teret a mezőgazdaság szerepe, helyzetének értéke­lése, és a feladatok meghatá­rozása kapta. Nyírbátor nagyközség várossá válásá­val az ipar döntő többségben a városi pártbizottság hatás­körébe került, így a tárásban tovább nőtt a mezőgázdaság súlya és szerepe. A keresők nagy többségét a mezőgazda­ság foglalkoztatja. Ebben a járásban az országos és me­gyei átlagnál is kedvezőtle­nebbek a természeti és köz- gazdasági viszonyok. A terü­let háromnegyed része dom­bos. több mint negyven szá­zaléka futóhomok. A gondo­kat növeli a több szektoru- ság. A járás területének 16,5 százalékán — három község-* 1 ben: Penészlek, Nvfrbéltek ‘ és Nyírlugos — egyéni gaz- ' dálkodást folytatnak. ' A járás mind a 15 terme- | lőszövetkezete kedvezőtlen 1 adottságú. Ennek ellenére az elmúlt négy évben erősödött t a gazdálkodás vállalati jelle­Nyíreqyh^vi tárás A nyíregyházi járási pártér­tekezleten — amelyen dr. Gombás Sándor elnökölt — részt vett Alexa László„ a megyei pártbizottság tálkára is. Bánóczi Gyula, a járási pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A beszámoló és a referá­tum sokoldalúan és részlete­sen elemezte azt a fejlődést, amely e megyényi nagyságú járás gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális éle­tében végbement a X. párt- i kongresszus óta. Summázta a i kongresszus határozatai alapján a gazdasági építő­munka. ezen belül az ipari termelés sikereit. Megálla­pította, hogy az iparban dol­gozók száma meghaladja ma már a tízezret, a foglalkoz­tatási gondok enyhültek. Az állami és a szövetkezeti ipar termelésének értéke a beszá­molási időszakban 1,71 mil- liárdról 2,41 milliárdra nö­vekedett. Szólt a beszámoló a szocialista mezőgazdaság, az állami gazdaságok, tée­szek, szakszövetkezetek fej­lődéséről. Ezek között a tsz- ek termelésének a növekedé­se a legdinamikusabb. A kö­zös gazdaságok összes va­gyona 1969-hez viszonyítva 793 millióval növekedett. Ezt követően részletesen elemezte a járás pártéletében bekövetkezett fejlődést. Szólt arról, hogy a X. kongresz- szus határozatai végrehajtá­sának eredményeként tovább fejlődött a pártélet. növeke­dett a pártmunka hatékony­sága. erősödött a párttagság Ideológiai, szervezeti, cselek vési egysége, javult a párt- fegvelem. növekedett a oárt vezető-irányító szerepe. Fej­lődött a pártszervezetek ön­állósága és felelőssége, irá­nyító munkájuk, munkastflu suk Jelentős eredmény, hogv a X. kongresszus határoza tainak megfelelően a párt­munkában jobban előtérbe került a határozatok végre­hajtásának szervezés e és el lenőrzése. A járási pártbi­zottság és a végrehajtó bi­ge, nőtt a termelés biztonsá­ga, javult a tagság élet- és munkakörülménye. A terme­lésnövekedés 1969-hez viszo­nyítva 51 százalékos volt. A termésátlagok csak néhány mázsával maradtak el a me­gyei átlag mögött. A beszá­molási időszakban a téli al­ma termése 685 vagonról 1492 vagonra növekedett. Traktorsűrűségben és mű­trágya-felhasználásban elér­ték, illetve meghaladták a megyei átlagot. A szakembe­rek száma 117 főről 258 fő­re növekedett. Több gondot fordítanak a nők és fiatalok egyenletes foglalkoztatásá­ra, valamint az idős tagok támogatására. A főbb feladatokat a kö­vetkezőkben határozták meg a termelőszövetkezetekben: tovább kell szilárdítani a kedvezőtlen adottságú tsz-ek gazdálkodását, segíteni kell a reális üzemfejlesztési ter­vek elkészítését. Ahol az egyesülésre megérett a hely­zet, segíteni kell ezt a folya­matot, tökéletesíteni a ter­melés szerkezetét, fejleszteni az iDarszerű termelést. Fo­kozottabban kell érvényesí­teni a néngazdasági érdek érvényesülését, és biztosítani a helyi ellátást, továbbiaví- tani a számviteli munkát és a belső ellenőrzést. Az állami gazdaságról és az erdőgazdaságról megállapí­tották, hogy teljesítették az előző pártértekezleten kitűzött célokat. Az egyénileg gaz­dálkodó községekben jelent­kező problémák megoldását a következő években kiemelt feladatként kell kezelni. A mezőgazdaság mellett természetesen a pártértekez­leten jelentős teret kaoott a kereskedelem, a lakosság életszínvonala, egészségügyi zottság az elmúlt négy év­iben 56 központi, 27 megyei 'és 57 saját határozat végre­hajtásának értékelésével fog­lalkozott. Az elmúlt- négy év során egy községi é? egy üzemi pártbizottság, hat községi és öt üzemi pártvezetőség ala­kult. Növekedett az alapszer­vezetek száma, s elérte a kétszázat. Részletesen szólt a beszámoló a pártépítő munkáról. Eredeti foglal­kozás szerint a párttagság több mint 75 százaléka mun­kás és paraszt, a párttagság létszáma a négy év alatt 351- gyel gyarapodott, most megha­ladja a hatezer-egyszázat. A beszámoló taglalta a pártfe­gyelem helyzetét, szélt a ká­derpolitikai elvek érvényesü­léséről, a tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítá­sáról. A beszámolókat követő vitában részt vett: Kovács Sándor, a nagyhalászi zsák­gyár igazgatója, Gurály György, a napkori Kossuth Tsz elnöke, Majoros Józsefné, a Nyírteleki Általános Iskola igazgatója, Cseres Sándor, a HÓDIKÖT tiszalöki gyáregy­ségének műszerésze, Bertalan Péterné. a MEZŐGÉP tisza- vasvári gyáregysége szocialis­ta brigádjának vezetője, Tóth László, a KISZ járási bizottságának titkára, dr. Borivó László, a Tiszalöki Nagyközségi Tanács elnöke, Berencsi Béla, az ibrányi KISZ-bizottság titkára, Czeg- lédi Lászióné, a tiszaberceli tanács elnöke, Marján Pál, az MSZMp újfehértói nagyköz­ségi Bizottságának titkára, Tatár Zoltán, a MEZŐGÉP baktalórántházi gyáregység lakatos csoportvezetője, No- oák Zoltán honvéd alezredes Binó Ferenc, az MSZMP gá- vavencsellői nagyközségi bi­zottságának titkára, Héri László, a rakamazi Győzelem Tsz főagronómusa, Kelemen Lajos a tiszadobi gyermek- város igazgatója, Kicska An­tal, a Kemecsei Állami Gaz­daság igazgatója, Alexa László, az MSZMP megyei bi­és szociális helyzete, vala­mint a párt belső életének elemzése és a feladatok meg­határozása is. A pártértekezlet vitájában részt vettek: dr. Pénzes Já­nos, a megyei tanács elnöké, Kádár András nyugdíjas, Paszternák József, máriapócsi tsz-elnök, Skalszky Ede ófe­hértói tanár, Lajti Miklós, a Nyírbélteki Faipari Vállalat asztalosa, Pálóczi Lajosné, or­szággyűlési képviselő, a nyír- bogáti tsz főállattenyésztője, Danes Albert, a nyírmihály- di ált. iskola igazgatója, Vaj­da István, a megyei tanács járási hivatalának osztályve­zetője, Bihari Albert, a KISZ járási titkára, Holló János, penészleki iskolaigazgató, Mester Ferenc, az ömbölyi tsz üzémegységvezetője, Mester Ferencné, az encsencsi tsz könyvelője, Szőllősi János, a nyírgyulaji tsz elnöke, Nagy Sándor, a piriesei tsz raktá­rosa, Szabó Ferenc, az Apor- ligeti Községi Tanács elnöke, Heizer György határőr alez­redes, Kultsár Mihály, a nyír­bátori városi pártbizottság titkára. Ezt követően a pártértekez­let résztvevői megválasztot­ták a 41 tagú pártbizottsá­got és a küldötteket a megyei pártértekezletre. Küldöttek lettek: Bihari Albert, Heizer György, Kanda János, Kovács Ferenc, Pálóczi Lajosné, Szi­lágyi József, Tóth János, Var­kuli Béla• Az újjáválasztott pártbi­zottság az első ülésén a vég­rehajtó bizottság tagjaivá vá­lasztotta Kovács Ferencet, Freund Sándort. Kanda Já­nost, Bihari Albertet, Gulyás Istvánt. Pálóczi Lajosnét, Varkuli Bélát, Majtényi Sán­dort és Kondor Andr&snét. A nárthizottság első titkárává Kovács Ferencet. titkárává Freund Sándort választották. zottságának titkára, és For­gács József, a demecseri ipari szövetkezei személyzeti ve­zetője. Ezt követően a küldöttek megválasztották az ötvenöt tagú járási pártbizottságot és a nyíregyházi járás kommu­nistáinak küldötteit a me­gyei pártértekezletre. A küldöttek: Nagy Mihályné, Szviridov Ivánná, Tatár Zol­tán, Hosszú László, Kérik Lászlóné, Cserés Sándor, To~ mán Ferenc, Veres Tibor, Ke­mecsei Miklós Makhá-idy Ilona, Valovics Gyula, Mag András, Gulyás Jánosné, Maczkö Gábor, Tomasovszki István, Majoros Józsefné, Ta­kács Ferencné, Turkó Sándor, Haraszkó László, Birócsák Jánosné, Béres János, Kapo- nyás József, Naszádos Mária, Fodor Istvánná, Bor János, Hegedűs István. Karpács Bé­la, Petruska Erzsébet, Veress Lászlóné, Juhász Károly László, Sütő Gábor, if). Fodor János, Kiss Józsefné, Vojtó Ferenc, Szabó László, Tóth János, Kusnyir Ferenc, Ko­csis Andrásné, Pethó Károly, Lipták János, Magyar József~ né, Fekete Józsefné, Szilágyi Gyula, Roma Miiclós, Szakács István, Szlovik Andrásné, Kaskó Sándorné, özv. Dankó Györgyné, Tőkei György, Bá­nóczi Gyula, Szabó László, dr. Gombás Sándor, Alexa László, Novák Sándor, Tóth Ernő, Kindrusz Pál, Alexa Sándor, Szabó Mihály, Gulyás Ferenc, Marján Pál, Czeglédi Lászlóné, dr. Borivó László, Futkos András, Gurály György, Sum Ferenc, Gterák József, Farkas András, 'Ko­vács Sándor és Kalina Béla. A megalakult járási párt- bizottság a végrehajtó bizott­ság tagjaivá: Bánóczi Gyulát. Csorna Tibornét, Csirmaz Fe­rencet, dr. Gombás Sándort. Kicska Antalt, Kovács Sán­dort, Novák Sándort. Szabó Mihályt, Szántó Sándort Tóth Ernőt, Volom György nét választotta. A járási párt- bizottság első titkára Bánóczi Gyula. titkára Novák Sándor és Tóth Ernő lett. A vásársonaményl Járási nártértekazleten — amelyen Danes Lajos elnökölt — részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és Kiss Lajos, a Központi Bizottság munkatársa. Az írásban ki­adott beszámolóhoz Spisák András a járási pártbizott­ság első titkára adott szóbeli kiegészítést. A beszámoló és az ennek nyomán kialakult vita során hangsúlyozták, hogy a négy­éves feilődés eredményeként a járásban élő dolgozók élet- és munkakörülményei to­vább javultak. A beregi tá­jon is érezteti hatását az iparosítás. Az iparban foglal­koztatottak száma megha­ladja a négyezret. Tizenöt nagyobb ipari és ipari jelle­gű üzem, vállalat, társulás dolgozik a járásban, maivek évj termelési értéke meg­haladja a fél milliárd fo­rintot. Nagy figyelmet szenteltek a járási pártértekezleten, egyebek között, a mezőgaz­daság ]$ét jelentős ágazata, a növény- és állattenyésztés alakulására ható tényezők vizsgálatának. Megállapítot­ták, hogy növekedett a rét és legelők hozamértéke, melyben nagy szerepe volt a 4,5 millió forintos állami támogatásnak. De azt is el­mondták: további erőfeszíté­sekre van szükség, hogy korszerűbb tárolással, tartó­sítással, takarmány-előkészí­téssel gyarapítsák a takar­mány mennyiségét. A járás egyik sajátos — és a gazdasági fejlődéssel is összefüggő ^-'gondja a köz­lekedés. A községek többsé­gét autóbusz-vonalak kötik össze egymással és a járási székhellyel. Az elmúlt évek során javult az úthálózat, korszerű közút épült Vásá- rosnamény—Záhony, Bara­bás—'Tiszaszalka között. A tömegközlekedést javították az új buszjáratok, azonban még mindig nagy a zsúfolt­ság és a közlekedés kulturál­Mátéssalkai iáró* Korszerű A mátészalkai járási párt­értekezleten — amelyen dr. Szabó József elnökölt — részt vett Faggyas Jenő, a párt megyei vb. tagja. Danes Jó­zsef, a járási pártbizottság el­ső titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos beszá­molóhoz. Az alapos, a Járás társa­dalmi, gazdasági és poltikai életének minden fontos rész­letére kiterjedő beszámoló összefoglalta a X. pártkong­resszus óta eltelt Idő ered­ményeit, a határozatok tel­jesítését, a fejlődést általá­ban. A mátészalkai járásban is tovább szilárdultak a szo­cialista termelési viszonyok, gyarapodott a szocialista tu­lajdon. Kétezerrel növeke­dett négy év során az ipari munkások száma, de a járás dolgozó társadalmának első­sorban a 17 ezernél több tsz- tag a meghatározója. A járás termelőszövetke­zeteiben az utóbbi négy év­ben is erőteljes volt a kon­centrálódás, valamint a sza­kosodás és a specializálódás, a tsz-ek egyre sikeresebben alkalmazzák a tudomány és a korszerű technika eredmé nyeit. Jó ütemű és célszerű a szakosodás. A járás terme­lőszövetkezeteiben terjednek, egyre nagyobb területeken honosodnak meg az if>arsze- rű növénytermesztési rend szerek. Elsősorban a kukon ca, a napraforgó és a cukor­répa termesztését, szakosít­ják a korszerű teennológiák szerint. A burgonya, a zöld­ségfélék és a pillangós nö­Pártélet magasabb szinten tabbá tétele sok tennivalót tartogat a jövőben is. Jelentőségéhez mérten fog­lalkoztak a pártértekezleten az ideológiai és a kulturális élet legfontosabb kérdéseivel. Felhívták a figyelmet — egyebek között — arra, hogy az agitáció során fel kell használni sr rádió, a televí­zió, a sajtó tömegtájékozta­tást szolgáló adásait. Haté­konyabban kell segíteni a helyi politikai célok teljesí­tését. A kulturális élet fejT lődéséről a beszámoló és a hozzászólások megállapítot­ták, hogy tartalmában és szervezettségében fejlődött. A járásban mind több hivatásos népművelőt alkalmaznak, egy sor klubot nyitottak az évek során, s rövidesen elkészül az új járási művelődési ház is. Ezzel együtt továbbra is fel­adat a művelődési házak el­látása korszerű berendezé­sekkel, felszerelésekkel. Töb­ben utaltak arra a ténjre, milyen összefüggés van a jár­tás g'azdasági fejlődése és a szakmai és általános művelt­ség gyarapítása között. A me­zőgazdasági üzemekben kevés a felsőfokú végzettségű szak­ember, a jelenlegi háromszo­rosára lenne szükség. De több betanított- és szakmunkásra is szükségük van a korszerű­södő tsz-eknek, gazdaságok­nak. A járási pártártefeezleten hangsúlyozták a kulturális nevelő munka jelentőségét, amely a pártszervektől és pártszervezetektől további erőfeszítéseket kíván. A já­rásban az elmúlt négy év során 23 klubot létesítettek, azonban a gyakorlat bebizo­nyította, hogy viszonylag könnyebb volt létrehozni a klubokat, mint azokban szí­nes, tartalmas közművelődést kibontako2rtatnt. Hangsúlyozták, az Ifjűsá» hazafias és internacionalista nevelésének fontosságát- mint határmenti járásnak különösen nagy szeren jut a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelésben, s a testvéri Szövi jetunó népeihez fűződő kap­csolatok erősítésében. A pártértekezlet vitájában felszólalt: Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Oláh Benjámin, a tiszaszalkai MEZÖGÉP-gyáregység mun­kása, Zenta Gyula, a vásá- rosnaményi Vörös Csillag Tsz főagronómusa, Siti Benjá­min, a tarpai tsz gépszerelő­je, Tóth Istvánná, nyírmadal pedagógus, Bogár István a ki­egészítő parancsnokság fő­tisztje, Juhász László, nyír- madai párttitkár, dr. Kiss György, a járási hivatal el­nöke, Fazekas Tibor, a KISZ járási titkára, Horváth Fe­rencné, a vásárosnaményl ÁFÉSZ előadója, Szabó László, gimnáziumi igazgató, dr. Pataki Béla a járásbíró­ság elnöke. A járási pártértekezletet táviratban köszöntötte a szomszédos beregovói járási pártbizottság, s több helyi üzem, vállalat, intézmény és ifjúsági szervezet. A járási pártkrt“v"v,nt megválasztotta a 49 tagú já­rási pártbizottságot és .e- gyei pártértekezletre 2° víil- döttet A küldöttek: Ekiér György, Spisák András, Benes Tibomé, Faggyas Jenő, Kövez János, Oláh Benjamin, Szarka Sándor, Juhász László, Danes Lajos, Halász Sándorné, Menyhárt Ferencné, Czakó János, dr. Kiss György. Fa­zekas Tibor, Zentai Gyula, Disznós Lajosné, Fazék-r Bé­la, Kövi Ferencné, Siti Ben­jamin, Balázs Károly, Kosa Ferencné és Balogh Júlia. Az újjáválasztott járási pártbizottság ezután megvá­lasztotta a járási pártbizottság titkárait és a párt-végrehaj­tó bizottság tagjait. A járás! párt-végrehajtóbizottság tag­jai? Spisák András, Czakó János, Kövi Ferencné, Szarka Sándor, dr. Kiss György, Ke­lemen Miklós, Zentai'Gyula, Siti Benjamin, és Szabó László. A járási pártbizott­ság első titkárává Spisák Andrást, titkárnak Czakó Jánost választották. gazdálkodás vények termesztése «zenben nem kielégítő. Az állattenyésztés fejlő­dése is meggyorsult. Hat szarvasmarha-tenyésztő, két aertéstenyésztő és egy juhte­nyésztő szakosított telep épült fel négy év során. Ezer­rel növekedett « tehenek, több mint háromezerrel a szarvasmarhák szán«. V sertésállomány majdnem hatezerrel, a Juhállomány csaknem 11 ezerrel több most, mint négy évvel ez- előtt Sokat javult a pártszerveze­tek és vezető testületek Irá­nyító munkája, s egyben azt eredményezte, hogy erősödött a járásban a párt egysége és szoros a kapcsolat a töme­gekkel, a tömegszervezetek­kel. A lakosság bizalma a párt iránt mindenütt erősö­dött, mert valamennyi párt- szervezet a lenini elvek szel­lemében a munkásosztály és a tsz-ekben dolgozó paraszt­ság közös érdeke, a munkás­paraszt szövetség erősítéséért dolgozik. A pártértekezlet vitájában felszólaltak: Faggyas Jenó, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, Kemecsei Antal ópályi tsz-párttitkár, Bane*i Árpád, a járási KISZ-bizottság titkára, Ikló- di László vajai tsz-elnök, Da' rabán János nagyecsedi tsz- tag, alanszervezeti párttitkár Fodor Károly járási-várost rendőrkapitány. Temesvári Júlia, a Mérld Általános Is­kola igazgatója, Csehi István pátyodi termelőszövetkezeti gépész, Váráéi Lajos. Hodász Nagyközségi Tanács elnöke, dr. Forgács András, a máté­szalkai városi pártbizottság első titkára, Mosolygó István, a nagyecsedi költségvetési AIzem asztalos szakmunkása,' Konczos István, a tyukodi konzervüzem telepvezetője, Katona Gáspámé tyukodi óvónő, Katona Gyula csenger- újfalul tsz-elnök, Árvái Ist­ván, a Poresalmai Általános Iskola igazgatója. Mester Jó­zsef, a Szamos menti Állami Gazdaság igazgatója. A pártértekezlet ezt köve- tóen 49 tagú járási pártbizott­ságot, s a megyei pártérte­kezletre 22 küldöttet válasz­tott A küldöttek: Danes Jó­zsef, Árvái István, Cseh Tst- ván, Major József, Apáti Fe­rencné, Danika Ignácné, Da­rabánt József, Ferenczi Júlia, Iklódi László, Katona Gyula, Katona György, Kiss Béla, Ballat István, Kovács Gábor, Beregi Gyula, Molnár Ferenc, Simon Hona, dr. Szabó Jó­zsef, Szabó Endre, Szatmáry József, Tóth Zoltánná, Veress Erzsébet. Az új járási pártbizottság a végrehajtó bizottság tagjá­vá választotta: Beregi Gyu­lát, Danes Józsefet, katona Gyulát, Kállai Menyhértet, Konczos Istvánt, Maticsák LSkzlónét, Nehéz Tibort, dr. Szabó Józsefet, Losonczi Bé­lát. A mátészalkai járási pártbizottság első titkára is­mét Danes József, titkára Kállai Menyhért lett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom