Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám
8 ^«t-itfXérÁ!tö!«2Aö s MÄöökä! 'írnmsm im.lSBrm 85 éve jelent meg Az első mátészalkai újság I NKABB A HELYTÖRTÉNÉSZEK, 1 a múltban búvárkodó!? ismerik közelebbről a sárguló újságlapokát, mintsem az átlagolvasók. A helytörténet iránt friéghöve- kédett érdeklődés azonban ráirányította a figyelmet a történelem napi eseményeit tükröző korabeli sajtótermékekre, melyek hozzásegítik az érdeklődőket egy-egy település krónikájának megrajzolásához. Nvíregyházán 1887-ben jelent meg az első újság, a „Nyír”, innen számítjuk a sajtó- történet szabolcsi születési dátumát. A megyeszékhelyen megélénkült újságalapítási tevékenységet csakhamar követték a nagyobb községek hasonló törekvései. Kisvárdán 1888-j ban jelent meg az első újság: a „Kisvárdai Lapok”, Mátészalka is korán felzárkózott a saját újsággal rendelkező települések sorába: 1890-ben került ki a nyomdából az első mátészalkai újság a „Mátészalka”. Az első „ös- újság” társadalmi, szépirodalmi és vegyestár- talmú hetilapként kezdte meg „pályafutásait”, s nagyjából megfelelt a korabeli lapokkal szemben támasztott követelményekAz úgynevezett vegyes profil jellemezte az ebben az időszakban megjelent újságokat, hasábjain a gazdálkodás, a kereskedelem, az ipar egyes kérdései éppúgy megtalálhatók voltak, mint a közigazgatási hírek, közlemények, vagy esetenként — egy-egy szépirodalmi próbálkozás, tárca, karcolat, színi előadásról írt kritika. A „Mátészalka” című lantról keveset tudunk, a 29. szám után ugyanis megszűnt, szerkesztői között találjuk Endré- di Józsefet és Havas Gyulát. A láp Senér Ka- jetán nyomdájában készült Nagykárolyban. LAPOK OLVASÖTÄBORA a korabeli társadalmi és művelődési viszonyoknak megfelelően elsősorban a birtokos osztály, az értelmiség, iparos és kereskedő rétegekből állt. Többnyire nyomdafulajdono- íok. könvvkerpckedők. politizáló ügvvédok irányították á lapszerkesztést, s a lapok példányszáma néhány száz vlt csupán. 1895-ben két lapalapítás is történt Mátészalkán: ekkor hagyta el a nyomdát a „Máté-' szalka és Vidéke” társadalmi és közgazdasági hetilap, a mátészalkai járás jegyzőhivatalának hivatalos közlönye. Ez utóbbinak köszönhette, hogy 1912-ig fennmaradt, s adott helyet zömében a közigazgatási jellegű közleményeknek. Ugyancsak 1895-ben indított lapot a református egyház, a „Reformátusok Lapja” 1896-ig élt, s magát egyháztársadalmi hetilapnak nevezte, s a Szatmári Protestáns Irodalmi Kör közlönyének tisztét \is betöltötte. Valószínű, hogy á magyar sajtótörténetben az egyik leghosszabb nevű, lap volt az 1902-ben alapított „Szatmár, Ugocsa és Be- reg Közigazgatásilag Egyenlőre Egyesített Vármegyék Hivatalos Lania”. melyet 19^7-től Ortutay Gyula Is szerkesztett. A lap kisebb (megszakításokkal 1949-ig élt. . A hetilapok sorában új szint hozott az t914-ben megjelent „Mátészalkai Újság” Szerkesztette Sartos Mihály, készült Fülöp Lajos nyomdájában. Az új lap már hetenként Kétszer vitte el az olvasókhoz a helyi élet az ország és világ híreit. „Szatmár és Bereg” E címmel látott napvilágot 1923-ban a következő hetilap, mely politikai, társadalmi és köz- igazgatási jellegű témákkal foglalkozott. 1944- ben jelentek meg áz újság legutolsó szárhai. 1937-ből ismét az egyház kezdeményezésére indult lap, két évig maradt fehn, évente tízszer jelent meg a Molnár Károly által szerkesztett „Katolikus Élet”, A VIDÉKI LOPOKRA általában jellemző, gondok közepette tengették életüket a mátészalkai lapok is: nem sikerült népes olvasótábort szerezniük, állandó probléma volt az Olvasók megtartása, a lapelőállí- tással járó tetemes költségek előteremtése. Kevés volt a hivatásos újságíró, szerkesztő, az állandó külső tudósító. S bár' e lapok nem lépték túl a hivatalosan engedélyezett politikai korlátokat, mégis a felvilágosultabb gondolkodásról, merészebb témamegközelítésről árulkodó írás szerzőjének és a lápszerkesztőnek számolnia kellett a cenzúrával. A mátészalkai újságok 85 éves történetében jejentős hely illeti meg a „Hármashatár” című irodalmi és közművelődési folyóiratot, amely az első kifejezetten irodalmi és művelődési beállítottságú orgánum volt, s egy évig maradt fenn, havonta történő megjelenéssel Kerekes Imre szerkesztésében, a Szatmár és Bereg Nyomdában. A felszabadulás utáni hónapok első sajtóterméke a „Szatmári parasztújság”, amely Í946 december 6-án jelent meg, utolsó száma pedig 1947. január 11-én. Havonta kétszer adták ki a „Szatmár-Bere^i Közellátási Tátéjkoztatót” 1947. januárjától júniusáig, majd 1949-ben „Szatmár Bereg Népe” címmel jelenik meg az első mátészalkai napilap. A demokratikus lap később Szat- már-Beregi Magyar Népre, majd Szatmár- Beregi Néplapra változtatta nevét. I£f49. októberétől vált napilappá, korábban hetenként jelent meg, többek között Pinczési Pál szerkesztésében a Debreceni Alföldi Nyomdában.’ Az 1956-os ellenforradalom ideién három száma jelent meg a szatmár-berégi újságnak. A MÁTÉSZALKAI ÚJSÁGOK és újságjellegű kiadványok Sorát az 1959- ben megjelent és 1960-ban megszűnt „Uj Utakon” című havonta megjelent kulturális jellegű folyóirat, a járási művelődési tanács kiadványa zárja. Azóta önálló, Mátészálkán megjelenő és szerkesztett úiságja nincs a Szatmár központjának, de sajtótörténeti múltja nem kis mértékben hozzájárult a sza- bolcs-szatmári újságkiadás fejlődéséhez. Huszonegy évig . élt a Szatmár és Bereg. Tizenhét évet, a „Mátészalka és Vidéké”/ Nyíregyházán kívül Mátészalkán volt már a felszabadulás első éveiben önálló naoilap. A Kelet- Magyarországban most negyedévenként tneg- jelenő négy mátészalkai oldal a nemes ha- pományok folytatója, tájékoztatja a város lakóit a közérdekű tudnivalókról, pártéletről, városfejlesztésről, társadalmi munkáról művelődésről, minden fontos kérdésről, amelyre a szukebb lakóhely, szülőföld emberei kíváncsiak. Formálni, alakítani kívánia a város lakóinak gondolkodását, érdeklődését, mindez az olvasók, tudósítók közreműködésével. Páli Géza Öttörőélet Szemle, vetélkedő tábortűznél AZ IDEI ÜTTÖRÖ tevékenységet Í „Nem térkép e táj” elnevezésű expedíció fogja össze. Az expedíció folytatásának célja, hogy kisdobosaink és úttörőink méltóképpen készüljenek fel hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, mozgósítsuk őket a nemes tet tek véghezvitelére, az iskolai kötelezettségek tnargdéklalan teljesítésére, elősegítsük felkészültüket a jövő feladatainak végrehajtására. A felszabadulási rendezvénysorozatot 1974 Szeptember 23-án nyitotta meg a városi úttörő elnökség, amikor Battonyáról — az ország első felszabadult falujából — a város úttörő küldötte meghozta a bála lángját. Valameny- nyi úttörő és kisdobos meghatódva, őszinte tiszteletiéi emlékezett vissza azokra a névtelen hősökre, akik életüket áldozták boldog, Szábád életünkért. 1974. október 28. — Mátészalka felszabadulásának 30. évfordulója. Ezen a náport valamennyi úttörőcsapat ünnepélyes csáoatgvű- lésf tartott., s ekkor került sor ..Az éri városom” vetélkedőre is. A Városi úttörőelnökség felhívással fordult az úttörőcSaDatökhoz: „kisdobosok! Úttörők! Kutassátok Mátészalka felszabadításának körülményeit! Ismerkedjetek meg a felszabadítást harcokban részt Vett mátészalkai veteránokkal! Örökítsétek meg visszaemlékezéseiket a fels2ábadülás előtti és utáni időkről!” Csapataink bekap- Csöiódtak a munkába, s a gyűjtött anyagot hazánk felszabadulásának évfordulójára kötik albumba. ÉLMENYSZEttü. IZGALMAS VETÉLKEDŐ volt a november 15-én megrendezett városi Rádrtótl- és Váci-szaválóverseny. A .tanárok és pajtások lelkiismeretes munkáját bizonyította a színvonalas verseny, amelynek eredményé nem maradt el. A megyei szavalóversenyen Nagv Katalin 8 osztályos úttörő p Radnóti-kategóriában második, Szabad Aliz hatodik osztályos pajtás a Váci-szavalóverseny első helyezettje lett. Február hónapban kerül sor a „Tudományos-technikai szemle” lebonyolítására. Kilenc tantárgy városi Versenye lesz akkor. E ren- rendezvények során kapcsolódunk be az „Alkotó Ifjúság” pályázatba. Uttörőszövetségüríl, munkájának fontos és kiemelkedő részét képezi a honvédelmi nevelés, amelynek célja’ a szellemi és fizikai képességek kjbpntakoz- tatásá, a haza védelmére való felkészítés Ezért tartjuk fontosnak, hogy megrendezzük az úttörő honvédelmi szemlét — áprilisban. Kirándulásokat, túrákat, üzemlátogatásokat szervezünk, amelynek célja, hogy pajtásaink megismerkedjenek a dolgos építő- munkával, szocialista, jelenünkkel. Tartós kapcsolat alakult ki a vállalatokkal, üzemekkel, s az ,,egv üzem egy iskola” akció kereteid belül á szocialista brigádokkal és KÍSZ-alap- szervezetekkel. A jó kapcsolatoknak köszönhető, hogy á város területén működő négy úttörőcsapat közül rövidesen három csapat jut új otthonhoz, pinceklubhoz. HAZÁNK felszabadulásának ÉVFORDULÓJÁIG sok idő van hátra, s addig még sok á tennivalónk is. Kulturális és sportversenyeket, is rendezünk. Bekapcsolódunk a Forradalmi Ifjúsági Napok programjába. Április 4-én egésznapos programmal készülünk felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megünneplésére. Ünnepélyes csa: pat gyűléssel egybekötött akadályversenyre kerül sor. Megrendezzük „Az én hazám’”- expedíciói vetélkedőt, este pedig tábortűzzel zárjuk ezt az emlékezete? napót. A 31». évforduló jegyébén váló felkészülés nem zárül le április 4-én. Az év méltó befejezéseként részt veszünk á megyéi honvédelmi úttörőszemlén. a gvermeknaoon nedig megrendezzük ä kisdobos- és úttörőavatást. Csontos Kátfllyflí városi úttörőtitkár Eladott jegyek, üres székek Legyenek üzemeink a munkásművelődés központjai Mátészálka már a felszabadulás előtt is kulturális központja volt a megye szatmár-be- regi részének. Fiú és leány polgári iskolájában tanulták a környék módosabb parasztgyerekei, á helyi kispolgárság fiai és leányai. Az Iparos Székházban és a Gutmanban évente megrendezett bálok nemcsak a városnak, de a környéknek is jelentős eseményei voltak. A táncmulatságok műkedvelő előadásai, egy-egy Iskolai fendezvéhy helyettesítették — természetesen nem pótloták — a színházi előadásokat. A mozi jelentette a legszínvonalasabb szórakozást. Nem szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy ez a kulturális élet nagyon szegényes volt. Tévé minden házban Ez a helyzet gyökeresen megváltozott a felszabadulás után. A kötelező 8 oszt. általános iskola bevezetése, a gimnázium és a mezőgazdasági technikum, a szakmunkásképző intézet létrehozása, a kultúrházak és a közművelődési könyvtárak tevékenysége, az ötvenes években rendszeressé vált színházi előadások, az ismeretterjesztés különböző módjai, nem is beszélve a rádió és televízió tömeges elterjedéséről lehetővé tette, hogy városunkban is eredményesen valósítsuk meg a* kulturális fejlődést. Lakosságunk műveltségi színvonala különösen az utolsó másfél évtizedben — összhangban városunk társadalmi, gazdasági átalakulásával — lényegesen fejlődött. Emelkedett az iskolázottság, a művelődés egyre inkább az életforma szerves részévé vált. Jelenlég a lakosság 23,5 százaléka tagja valamelyik köz- művelődési könyvtárnak. 1968-hoz viszonyítva a rendszeresen olvasók száma 2685-ról 2991 főre emelkedett. Szívesen látogatják a különböző szakköröket, klubokat. Az amatőr csoportokban évi átlagban ézerkétszázan tevékenykednek. A művelődési központ által rendezett műsoros előadásoknak az elmúlt évben 13 700 résztvevője volt. A város lakosságának politikai és kulturális igényét mutatja, hogy a rádiónak 4860, a tévének 4970 előfizetője vaft. Szinte minden házban van rádió és tévé. A napilapok 3580 (ebből a Népszabadság 1390 a Kelet-Magyarország 1640), a hetilapok 2620 példányban kelnek él naponta, Illetve hé- tente. A művelődési központ két rendezvénysorozata, a „Mátészalkai Dalos tavasz” és áz „Irodalmi ősz” ma már a megye színvonalas rendezvényei közé tartoznak. Jóleső érzéssel •könyvelhető eh hogy műsorukban szerepel kornpíyzönei előadásokon, neves előadóművi szék és színművészek közreműködésével tartott találkozókon nem csak a város lakossága vesz részt, eljönnek az érdeklődők a megye más részéből is. Nagyon megtisztelő, hogy újabban a Magyar Rádió is készített felvételeket, illetve közvetített élő adást rendezvényeinkről. Sokrétű és sokszínű az a munka, amely a közművelődés területén folyik, de többre ván szükség. Az eredmények, a tartalmi munka javulása ellenére még nem sikerült megteremteni a városi igényű közművelődés anyagi-, tárgyi- és személyi feltételeit. Ez nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a közművelődés hatása és teljesítménye elmarad a város építésének, fejlődésének gyors üteme mögött. Nem egyedüli ok, hogy közművelődési intézményeink korszerűtlenek és elavultak, hogy komolyabb, színvonalasabb rendezvények befogadására alkalmatlanok. Kihelyezett osztályok Ennél nagyobb hiba, hogy termelő uze- -neinkben a gazdasági szemlélet mellett még „em alakult ki megfelelő mértékben a kulturális szemlélet. Á rendezvéhyékkel kapcsolatos gyenge szervező tevékenységet bizonyítja, hogy a szakszervezetek által vásárolt belepő jegyeket is csak ímmel-ámmal igénylik a dolgozók. Ezért nagyon sok jó rendezvényen, műsoros esten, színházi előadáson — bár minden jegy elkelt — nincs teltház. Az MSZMP KB 1974. március 19—20-5 és a megyei pártbizottság 1974. június 4-i határozata — elismerve az élért eredményeket — arra kötelez, hogy a közművelődés területén áz eddigieknél gyorsabban lépjünk előre. Arra figyelmeztet, hogy a kulturális munka a párt politikájának szerves része. Mibén kell elsősorban többét tenni? A megyei pártbizottság már 1968-ban határozatban hívta fel á figyelmet a megyei munkásság művelődési feltételéinek javítására, az üzemi közművelődési munka hatékonyságának fokozására. Nálunk a határozat végrehajtása különösén fontos, mivel az ipar letelepítése és fejlesztése következtében a munkásosztály létszáma lényegesen növekedett. Á várossá nyilvánítás óta kétezerrel bőbült az ipari munkaheliyek száma. (Áz összes munkahelyek 49.1 Százaléka körülbelül 5300 ipari munkahely. Ez arra kötelezi a népművelőket, hogy a közművelődés minden eszközével szolgáljá1-- flatal munkásosztályunk politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapítását. Egyik legfontosabb feladat az üzemi munkásság általános műveltségének emelése, ízen belül az általános iskola nyolc osztályának elvégzése. Az iskolai végzettség vizsgálata rán magállapítást nyert, hogy az üzemi de zók 26,5 százaléka (1400 fő) nem rétidéi!; az általános iskola nyolc osztályának meg: lő végzettséggel Az elmúlt évben a 160 órás tanfolys kon az üzemekbe kihelyezett osztályol (MÉK, alníatároló, Állami tangazdaság) 12! vizsgáztak eredményesen. Ebben a tanéi újabb 120 fő vesz részt az oktatásokon. E 1400 főhöz viszonyítva kevés. Ezzel a ten val tíz év szükséges, hogy mindenki meg rézzé az általános iskolai végzettséget. A< nem várhatunk. Éppen ezért fokozni kel] felvilágosító, szervező munkát. Üzemeink kell ismerjék dolgozóink általános művelfe emelésének szükségességét, termélést fok közösségformáló hatását. Üzenni dolgozó szakmunkásaink 13,8 százaléka érettségízet technika gyors fejlődése, megköveteli S2 munkásaink továbbképzését, Több érett® zett szakmunkásra várj szükség. Nagy köm tést jelent, hogy három év alatt megszerez tő a szakközépiskolai végzettség. Fontos, h miriél többen éljenek ezzel a lehetőséggel az érettségizettek aránya tovább növekéd. Társadalmunk vezető osztálya a muhi osztály. A társadalom felemelkedése ösSzef a munkásosztály műveltségének helyzeté Segíteni kell, hogy a város munkásságánál valamennyi dolgozó rétegénél általánossá v jék a szocialista életmód és műveltség. Eni érdekében szükséges, hogy a város legnagy? üzemei (ÉRDÉRT vállalat, MOM, Állami t gazdaság, ÁFÉSZ stb.) és a szocialista bri dók a szocialista kultúra kiemelt bázisai gyenek. Ezért fokozott figyelmet kell fordít az üzemi, munkahelyi művelődési lehetőséi megteremtésére a munka és művelődés k; csolatára, az olvasó- és klubmozgalom, amatőr mozgalom, az ismeretterjesztés egyéb művelődési formák elterjesztésére, j na kell törekedni, hogy üzemeink egy-< közművelődési forma gazdájává váljanak, sősorban azzal foglalkozzanak és azt ma: színvonalon műveljék. £ Együttes, vegyeskórus Valamennyi Özemtől, vállalatoktól jog elvárható, hogy a már mégleVő együttes. 1 rus stb. megfelelő és folyamatos működe biztosítsa. Nem lehet belenyugodni példí hogy egy évtizeddel ezelőtt még nagyhírű n tészalkai cigányegyüttes — mely ihletője \ áz ország val atnennyi cigány táncának — m égy biztosításáról és megfelelő vezető beállttá ról. Az ÉRDÉRT vállalat elismerten jó - gyeslkara az utóbbi két évben nem műköc Feltétlen újjá keli szervezni. Ezt várja a 1 ros lakossága az ERDÉRT-tőL Nem lehet elfogadni olyan érvelését hogy belefáradtunk, hogy nincs aki vállalj? csoportok vezetését. Az elfáradtak helyett 1 resni és találni kell új, lelkes embereket. A Magyar Optikai Művek — ahol az lag korhatár 24 év körül van — két éven 1 lül a város legnagyobb és legnépesebb üze lesz. Igaz, csak néhány éve működik, de ez nem menthető a színvonalas közművelői hiánya. Bízunk abban, hogy A termelés megszervezéséhez hasonlóan ezen a terület is az élvonalba kerül, Hasonlóan előrelép várunk a többi üzemtől. Hivatásos népművelőink gyakran pana kodnak az üzemek vezetőinek közömbössé; re, sokszor elutasító magatartására. Harmir egy pedagógus ajánlotta fel társadalmi mt kábán az üzemi népművelés segítését. N< igényelték. Az üzemekhez intézett íelhh surikra nem volt visszajelzés. Nem kivár senki az üzemek vezetőitől, hogy közvetler maguk végezzék ezt a munkát, de elvárhi minden kommunista vezetőtől, hogy üzen nek és a rábízott kollektívának mindén tér ■ létén, így a közművelődés területén is fele gazdája legyen. Fontos, hogy a munkahelyi vezetés á tt velődés feltételeinek megteremtését, szerve: sét és elősegítését más feladatokkal égyénrs gúnak tekintse. Ahol lehetséges, állítsanak munkaidő-kedvezményes, vagy függetlenít népművelőket. A különböző kulturális rénd< vények látogatásában ä vezetők járjanak él< mutassanak jó példát. Tervszerűen Soha Ilyen s’zóp feladata nem volt rr népművelőnek, mint a párt közművelődési 1 tározatának végrehajtása. A tudományok, technika gyors fejlődése mind magasabb f készültséget és általános műveltséget, .köve minden dolgozó embertől, de elsősorban á i zetŐ osztálytól, a hatalom birtokosától, a mu kásosztálytól. Ezt felelősségteljes és tervsze munkával kell segítse minden hivatásos nem hivatásos népművelő és mindenki a vet tés bármely pontján, akire embereket bízod párt. Nagv Bertalan a városi tanács elnökhelyetti
