Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

t&75. feferdfa“ Sb KíLCT-MÁerÁnÖRéiAG — mAtészáukAi ffikkMütiBt f A munkaverseny sikeré! Aranyplakettes brigádok Az ökrösfogat<:ól az iparszerű termelésig | EZARUTT A XI. rARTKONGRFSSSTTS * ÉS HAZÁNK FEISZABADULÁSÁ­KA’r 10 évfordulója tiszteletem ktbotjtoko2o*t szocialista münkáversény felső szakasza. A gyá­rakban, üzemeknél, vállalatoknál most végzik a bizottságok az értékelést. Bizonyos időre mén szükség van, hogy eredményt hirdessenek: kik lettek elsők, helyezettek, kik ériék el ä szocia­lista cím valamelyik fokozatát. Bár á brigádok végzik, s végeitek belső értékeléseket, de kí­váncsian várják, kiáltíák-é a próbát, hói áll­attak áz összehasonlításban. Nagy aktivitással bontakozott ki a munka­verseny Mátészalka üzeméiben is. Meghívott gazdasági, párt-, társadalmi vezetőkkel érről b^zélgettünk. \ beszélgetésre a városi párt- ív-rttság hívta meg a következő elvtársakat'. C~ Panics Sándort, a városi pártbizottság tag­ja' a Nyírségi Nyomda szálkái telepvezetőjét. S ' ' Bélát, a telep pártttífcérít, esonortveze- tőt Bíró Miklóst, a MEFÖGÉP mátészalkai egysé',én''k az igazgatóját, Ecksmidt Jó- Z?' 'rt, az l'sCí főmérnökit, pártvezet'őrtri ta­ge* Fehér TÁszlót, az 1*50 termelési osztályá­nak vezetőjét, a versenyfelelősi, és Vir4"’, Mik­lós a Mátészalkai Sütőipari Vállalat főköny­velőiét. Elöljáróban elismeréssel szóltak az ISG- fől ahol kezdeményezték a kongresszusi vér- se-vt. Az 1974. február e’sejAy, nyomtatásban js meni-.ient féÍh.ívA|shoz hat ioari üzem csat­lakozott. Érről szólt F"tsn'idt elv+á-s majd Fehér I4ász1ó megemlítette, hogv nélyjj már a kezdetkor tizenhat brigád t“tt váPaláit ?ne- J'-“kben 195 munkás dolgozik. F-»k a m/a'an- lás"k szeles skálán mozosrtqk. kite-jedtek a te-me'is+ől egészen á rriunkásmuvei "dósig, a tá-codslmi munkáig sok mindenre. Na”vfakű akfivitás mutatkozott meg. előzőleg termelési fanőeskozáson és bri rt4dgvűlésekt«i beszélték meg a vállalás nonfii’t. kiee~—Oetfék azt a munkások, s íw került, etfo»adószq ..N*h5r>v lé-,vezes eiom°t szeretném kiemelni. Vállalta a ei-áregység. hogy a termelési tervet ln5 s -á - agákra teljesíti, az érértmé-urt^Tvet 4 «rá*i’ék- Jcrt t’-dteliesítiük. s az önköltségcsökkentést 7 g-ámiékkal. Fontos nont volt. hogv a gváregy- Séznél legalább a dolgozók sí százaléka vé­gű«,-, részt a versenvben.” Mi"t Jtidernit. iérészt Élesítették. Az eredmény 1 millió 309 ezer forintot t°sz ki. Virág elvtárs arról szóit, hogv ti sí tőin áriák is megbeszéltek a csatlakozást epjési tanácskozéson. ifjúsági parlamenten v!*afta szőrialista hrigádvezfetők tanácskoztak róla és így fogadták eL E nnek köszönhető az aktvitAs. Így 450 dolgozó vett részt e versenyben «zen belül 19 szocialista brigád. „Külön kfell szólni ezekről, mert ők voltak a kezdeménye­zők, s á verseny folyamán megnövekedőit számuk, javult a minőségi munkájuk, S árt vállalták, hogy a termelési értéket 5,5 millió­val növelik 1974-ben. Emellett hogy & választékot süteményfélékből bő­vítik. így született három, Mátészalkán első ízben gyártott új termék, örvendetes, hogy az előzetes mérések szerint á vállaláso­kat teljesítettük, a 6300 társadalmi munkaóra helyett 7200-at végeztek brigádjaink, patronál­ták az iskolát, óvodát, segítettek a kicsik ellá­tásában ” E verseny eredménye, hogy jelen­tősen csökkent a városban a sütőipari termé­kekkel szemben a reklamáció, javult a kényér és a péksütemények minősége. Szabó Béla párttitkár elmondta, nagy felelősséggel vitatta meg a nyomdai brigád is, eleget tudnak-e tenni á követelményeknek. És csak ezek után döntöttek. „Az első fél eszten­dő eredményei igazolják, munkánk sikeres Volt, mind a 49 tagunk helytállt S ha azt is Számítjuk, hogy ezek közül 37 a nő, lány, asz- fczony, akkor csak az elismerés hangján lehet szólni munkájukról, áldozatvállalásukról. Ér­tékben 500 ezer forint áz az összeg, ámenüyi- vel a tervtúlteljesítést elfogadták. Ezt a fel­ajánlásunkat december 20-ra teljesítettük. Ezek után az eredményekről esett szó, s árról, minek köszönhetők? Megállapították, hogy a korábbiakkal szemben m»st rendszere Sebb vólt a murikaverseny értékelése. Fehér elvtárs elmondta, hogy az ÍSG-néí az első szakasz lezárásáig két ízben került sor értéke­lésre Biró elvtárs áz eredményeket említette. Elmondta, hogy ők 1 millió 200 ezer forinttal több termelési érték teljesítését vállalták. Az árbevételi tervük 125 200 000 forint volt, s ehelyett 156 millió 700 ezret teljesítettek. A Csaknem 32 és fél milliós eredménytervüket is 46 millió 740 ezerré teljesítették. Növeke­dett a szocialista brigádok szarná is. Távály két új brigád alakúit. „Náltink á kongresszusi verseny béri különösen á minőségi munka ke­rült előtérbe. Mi a KD—- 160-as háztáji daráló­kat gyártjuk. Jelentős és számottevő kifogás, jfek.dmáciő ném vélt a vásárlók részéről.” G yarapodott a brigádok szama az ISG-nél is. Jelenleg 24 működik, s B létszámuk is növekedett. A gyár a termelési tervét az első háromnegyedévben 102,7 száza­lékra tejesítétte. Ez 98 millió 400 ezer forint­nak felel meg. Javult a készletgazdálkodás, és g£z eredménytervet is több, mint 3 millióval teljesítették túl. Jelentősen csökkentek az ál­talános költségek, javult a baleseti Helyzet is jobban vigyáztak á brigádok az előírások meg­tartására; hiszen ez is á vállalások között sze­repelt. Az sem mellékes hogy á takarékoSság fa több figyelmet fordították a vállaiáibknál. Ezek mellett az ISO-né' például fellendült az újítómozgálcm is. Ebben az időszakban 16 újítás! jávdslátot adták be á dolgozók, áme­nektől it -ét elfogadtak alkalmaznak. Csuhanics elvtárs az eredményekről szólt Elmondotta, hoigy tervük 11 millió 50 ezer fo­rint vólt. Ezt 12 millió 540 ezerre teljesítették, „örülünk, hosv a brigádunk elérte az arany- plakettel járó fokozatot, s reméljük ez kifeje­zésre jut majd az anyagi-erkölcsi felismerésben is.” Virág elvtárs megemlítette, hogy áz első szakaszban két ízben értékelték a niurtkavér- senyt. Egyrészt a termelési tanácskozás, de maguk a brigádok is. Ezt brigádvezetői meg­beszélés értékelte. „Igazén aktív részvétel bon­takozott ki, s ném is gondoltuk, hogy mennyi tartalékunk van. Több, mint 7 ézer társadálmi munkaórát végeztek a brigádok, s fezen túl 255 ezer forint készpénzt adtak a városfejlesz­tésre, óvoda, út, iskola építésére és sportcé­lokra. Uj brigádok alakulták, á munkások 70 százaléka most brigádokban dolgozik. És amit ez á verseny bontakoztatott ki igazán, a dol­gozók művelődésinek. tanulásának a növeke­désé. Jelenleg 63 dolgozónk tanul általános is­kolában, gimnáziumban, középiskolában." Bí- , fó élvtárs elmondta, náluk havonta Végezték a m”ukayersenv értékelésit. Erről híradó is megjelent. A dolgozókat rendszeresen téü- koztatták, foglalkozik eredményeikkel az üze­mi lap is. C ZEP SIKEREK. EREDMÉNYEK szü­lettek a szoriat’shn nvokaverséhv első szakaszában. Joggal várjak el a brigádok áz elismerést, az anyagi-erkölcsi megbecsülést ezért. Ezzel kap-solatban megállapították, hogy ilyen eredményre maguk sem számítot­tak, s tálán jobban arányba kellene hozni a magasabb eredményt és a jutalmazást. A sütőiparnál a kongresszusi murik rtvfef- senvt a szocialista brigádok teljeritménveit áprjl;s 4-én jutalmazzák. E célra korábban 52 ezer forintot terveztek. (Vajba elegendő lesz ez?!) Áz ISG-nél kétfaltá iútálmazást dolgoz­tak ki. Fuvlk a félévi errtm^nv alanjSn tör­ténik. Ekkor 630,0 fa-intőt osztottak ki a leg­eredményesebben te’lnrftő bri^ádök közőri. másik, a evárfegvság kollektívái'’ 30 eznr forih- tott kanotf az eredményterv túlteljesítéséért. Szabó elvtám elmondta, náluk november 7-óp a kollektíva 21 ezer forintot kapott. Ezt érdem szerint osztották el. „A kongresszusi verseny célja4ra. 22 ezer forintot terveztünk, de úgy látjuk, hogv fez kevésnek bizonyul, s valószínű megemeljük. A bronz fokozat elnyerésével személyenként 300 forintot kannak a brigád tágjai, fezt három brigádunk érte el. Két bri­gádunk lett áránynlákéttes, fezzel Személyen­ként 600 forint jár.” Felelősséggel szóltak a beszélgetés részt­vevői a kongresszusi munkaverseny második szakaszáról. Itt most előtérbe kerülnek azok ,a féladatok, amelyek áz jránvélvékbén fogal­mazódtak meg. A MEZŐGÉp.néi különös fi­gyelmet fordítanak a DH-mozgalmmra, az anyaggal, energiával való takarékosságra. Erre terv készült, már tárgyalják a brigádok is. Szó ván a szociális körülmények javításáról is. Az ISG-nél a termelő berendezések kihaszná­lását szeretnék javítani. Fontos feladat áz exportterv teliesítese. Ez ebben az évben 13,5 millió forint értéknek felel meg. Á sütőipari­ak 2.5 százalékkal kívánják növelni a terme­lésüket, intézkedést dolgoznak ki az energiá­val váló takarékosságra, a gépek jobb kihasz­nálására. IT ZEKRE IRÁNYÍTJÁK A SZOCTALIS­■“-A TA BRIO ÁD°K a munVave-s'ínyben részt vevők figyelmét. Biztos, mint ahogy áz első szakászban állták szavukat, fez várható a második szakaszban is. Egy fontos dologról azonban ne feledkezzenek meg a vezetők; a verseny rendszeres értékeléséről, s az érdem szerinti anyagi-erkölcsi elismerésről. Farkas Kálmán Harminc esztendővel ezelőtt, a felszaba­dulás Után, amikor megjelent az ideiglenes kormány híres, történelmi nevezetességű 690/ 1945. sz. M. E. rendelete. amely kimondta a nagybirtokrendszer felszámolását és meghir­dette á földosztást (ennek is 30 évé már!) — Mátészalkán -lényegében nem volt nagybir­tok, nem volt jelentősebb mezőgazdasági üzem. . , . E történelmi háttér ismerete Után különö­sen érdekes, mondhatnám: izgalmas az a fo­lyamat, amely a Mátészalkai Állami Tangaz­daságot mái nagyságában, szervezettségiben, magas termelési (egyben műszáki-technikai) színvonalán kialakította. . Ápolják á hagyományokat A mai korszerű, nagy gazdaság ..ősé” — Jogelődei — 1949-ben alakultak. A Mátészal­kái Állami Tangazdaság nemrég ünnepelte az alaku'ás 25 évfordulóját Igaz, hogy az ősök Öpáiyibari. Nágyeesedon. Hód ászon és Máté­szalkán kvlon-külön alakullak, a mái gazda­ság kollektívája azonban vállalja az égést ne­gyedszázados történetet, őrzi, áool’a az összes hagyományt, mert az ma már törtánplrii értik, összességében egy valóban szocialista mező­gazdasági nagyüzem kialakulását, fejlődését, múltját és jelenét tartalmazza. CSak iav értékelhető és érthető áz a pá­ratlan értékű szeren is. amelvet a tangazdaság Mátészalka feilődésében, várossá ra-’gosodá- sában és ietentegi életében teaméi As4bm-gáz- dálkodásában betölt. A tangazdaságnak rangja v&n Mátészalkán és az egész megyében s”t or- js Aljfíún í^ólztlen. hogv a nrc+iszol- kai Állami Tangazdaság ma már a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium kijelölt almatermesztő bázisgazdasága. A tangazdaságnak azonban nemcsak mint korszerű magás színvonalon működő mező- gazdasági üzemnek van rangig Mátészalkán ás az egész medvében, hanem únv is. mint az egvik legnagyobb, legtöbb munkást foglalkoz­tató, nagy értékeket termelő és nye^sé-ípsen gazdálkodó állami vállalatnak is. Területe 47n0 hektár, I,ovna*'vobb és legfnn'c-ahb üzemáza a téliálma-térmesztés. Az ültetvény nagysága 843 hektár, amriy-ől évi állagban 1200—1500 vagon almát takarítanak bé. Az almaiermés 80 százalék41 exnorteladásra érté- ItesíUk. Á gazdasá-ban állandó tnpnkaylszonyi bán 550 ember dolgozik, közülük 23Ó szak­aiunké«. 130 betanított munkás. A dolgozók 80 százaléka tani a a törzs gárdának. Az átlagos évi munkáslétszám 800, de a. nagv munkák, el­sősorban az alroaszöret tártén igáriviehezgel. ezernél több ember dől”0-1 k a gazdaságban A termelést és A gazdálkodást 27 mém«-v (egyetemi végzrttsé”gel) és 61 közénfokű v. zettsfgű technikus és szakteobníkus irányítja. Áz 1974. évi termelési érték 150 millió forint volt, s ennek felét az alma adta. A termelé­si értAk 20—25 százaléka nvereség. Á gazda­ság álló- és forgóeszközeinek értéke 1974 vé­gén 283 millió forint volt. A törzsgárda Ezek a számok jelzik, hogy a tangazda­ság a város legnagyobb állami vállalatai közé tartozik. Munkásainak magas keresetet bizto­sít. Áz egy dolgozóra jutó évi átlagos kereset — a jutalmakkal, termelési prémiumokkal és a természetbeni juttatásokkal együtt — 35 000 forint. Ebből majdnem 3000 forint jut egy hónapra, ámi Magyarországon jő átlagú munkáskereset. Mátészalka város átlagában nem keresnek ennyit a munkások. Az ISG mátészalkai gyárában nemrég alakult munkabrigád vezetője Juhász Rozália beta­nított forgácsoló. (Elek Émil felvételé) Á negyedszázados történelem, a gazda­ság fejlődésének, termelésének és gazdálko­dásának változásait és változatéit leírni so­káig tartana. Sokan élnek még az első mün- kirzk közül. Rőt. a törzs”''rdáb"n is Szén számmal találunk alapító dolgozót, de tnág tüuuén Várnia c a nydgdíjasoK. Köztük korábbi igazgatók is, akik Mátészalkán él­nek most is. Hát bizony — az ökrösfögatoktól kezdve meglehetősen meredek a fejlődés íve a mai magas színtű gépesítettségig. Erről Hegymegi István, a tangazdaság mostani igazgatója a következőket mondta: — Gazdaságunk termelő tevékenysége a jelenleg lehetséges legmagasabb színvonalon gépesített. A nehéz munkákat, a rakodást, a szállítást, az anyag- és árumozgatást is gépe­sítettük. Almatermesztésünk is gépesített. Ta- lájművelés, növényápolás, növényvédelem, szállítás, osztályozás, csomagolás^ minden gé­pesített olyannyira, hogy nehéz rtizikai mun­k.Tfc mAx p.ln'i^c^ö'-íó«* trmii Az alma-betakarításban különböző emelő-ra­kodó- és szállítógépek, eszközök dolgoznak. Az osztály ázás korszerű gépsoron történik és 550 vagon befogadóképességű hűtőtárolóval is rendelkezünk, amelyben a legkorszerűbb hűtőberendezések működnek. De már elkez­dődött almaültetvényünk rekonstrukciója — a gyümölcstermesztés fejlesztését és korsze­rűsítését meghatározó kormányprogram sze­rint —, ami azt jelenti, hogy sovényrendszer- ben telepítjük a fákat. Az ültetvényrekons- strukció megköveteli egy új, 600 vagonos, szintén korszerű hűtőtároló építését is. En­nek kivitelezése elkezdődött. Általában el merem mondani, hogy tangazdaságunk kéoes kiemelt fontosságú népgazdasági feladatok teljesítésére is. A gépsorok nyomán Fejlett a Mátészalkai Állami Tangazda­ság növénytermesztése is. A szántóterület 2375 hektár s ennek nagyobb részén, 1580 hektáron zárt rendszerben, monokultúrában, teljesen gépesítve kukoricát termelnek. A ku­koricatermesztést kombinálták a kalászos nö- (oiTő^crbcn a rozrt t“,-Tueszt'4rővej<, Ezt nevezik kombinált szántóföldi növény­termesztésnek. Két kukoricatermel 5 korszerű gépsort vásároltak és fezeket kiegészítették más — öiivományos — típusú érő- és mun­kagépekkel A taugaziasá” eredménves tehenészettel és szarvasmarha-hizlalással is büszűtélkedhet. A törzstenyésztő telepen hegyitarka fajta te­heneket tartanak. A telep teljes korszerűsíté­se most ‘van folyamatban. A tehenenként! rtihoznm 1974-ben átlagosán 3780 liter volt. Évente átlagosan 500 hízott szarvasmarhát érié’YiRitphek... A hayí átlagos .súlvggafeanodás 36 kiló. A szarvasmarha-tenyésztő telép köze­lében 200 hektáron korszerű módszerrel gye­pet telepítettek, amelyet Öntöznek. 1971-ben készült el és azóta üzemel a tangazdaság szakosított sertéstenyésztő tele­pe. itt kettős célú a termelés: tenyészállatok nevelése és hizlalás. Olyan sertésfajtákat te­nyésztenek és adnak el más gazdaságoknak — elsősorban termelőszövetkezeteknek amelyek jól bírják az intenzív hizlalást és ki­váló hústermelők. A 420 tenyészkocától éven­te 1000—I20Ó tenyészsüldőt és 7000 hízott fiertést értékesítenek. Ezek a tényezők együt­tesen biztosítják á szakösított sertéstelep nye­reséges üzemeltetését. A gazdaság munkása A Mátészalkai Állami Tangazdaságból munkásnak lenni is rang. A kollektíva évről évre aktív részvevője a szocialista munka- versenynek. Sikereik kiemelkedőek. Hatszor nyerték el á Kiváló vállalat címet. 1971-ben, a X. pártkongresszüs után megkapták á me­gyei pártbizottság kongresszusi zászlóját, 1972-ben elnyerték a MÉM-miniszter és a MEDOSZ elnökségének elismerő oklevelét Éventé 50—60 munkás nyeri el a Kiváló dol­gozó címet és négyen-öten kapnak magasabb kitüntetést. A tanulást ösztöndíjak, a műve­lődést és a szórakozást szép klubokban biz­tosítják. Minden munkahelyen van korszerű öltöző, fürdő s ahol szükséges — kényelmesen berendezett pihenőszoba. Mindez bizonyítja a megbecsülést, a dolgozók munkásrangját De a dolgozók is hozzájárulnak ehhez a ranghoz., A Mátészalkai Állami Tangazda­ságban négy üzem nyerte már él a szocialista címet. Egész üzemek, nemcsak brigádot Egyébként 18 szocialista brigádja van a gaz­daságnak. Ezekben dolgozik az állandó mun­kások 70 százaléka. A szocialista brigádok a város 3 általános iskoláját patronálják. A gazdaság évi 50 000 forintot, ad a tanácsnak városiéi lesztésre.. A tangazdaság munkásai nemcsak kiváló dolgozói, hanem értékes pol­gárai is a városnak. Rangja van á Mátészálkai Állami Tan­gazdaság mezőgazdasági szakmunkáskéngő is, Á garassá” a körzet me­zőgazdasági szakmunkás-képzésnek gyáfcóf- lati bázisa. Gazdag tehát a Mátészalkai Állami Tan­gazdaság negyedszázados története. Gazdagít­ja a város történelmét is. Kiváló termelési és gazdálkodási eredményeivel, számos — or­szágosan is kivívott — rangjával fontos sze­repe van a város életében. Mezőgazdasági üzem volta, ellenére erősen hozzájárul a vá­rosiasodáshoz, Mátészalka egész fejlődéséhez. Szendrei József A tangazdaság rangja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom